Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Dr. Major László cikk

„RES” A rendkívüli eseményekről és kezelésükről
Dr. Major László TANULMÁNYA

Számos szerző, sokféleképpen próbálta már a rendkívüli eseményeket, vagy az ilyenkor fellépő biztonsági eseményeket megközelíteni. Kedvenc lapunk, a Detektor hasábjain is olvashattunk már erről a témáról – egy sajátos megközelítésben. Az általam ismert cikkeknek, tanulmányoknak általában ez a közös jellemzője, hogy egy, valamilyen speciális aspektusból kívánják vizsgálni a szóban forgó témát, vagy egyszerűen valamilyen idegen nyelvű anyag tükörfordítása. Általában innen erednek a hibás következtetések is, hiszen ha nem komplex módon kezeljük a rendkívüli esemény problémakörét, akkor a végén félrecsúszhatunk. Például több helyen olvasható, ha így és így teszünk, akkor megelőzhetjük a RES bekövetkezését. Ez természetesen helyes szándék, törekedni is kell rá a napi gyakorlatban, de a RES-ek egy része nem megelőzhető a biztonsági vezető, vagy általában a vezető napi munkájában. Tehát hibás a következtetés! Azonban, ha tisztában vagyunk a RES-ek természetrajzával, akkor sokat tehetünk a megelőzés, felkészülés érdekében. Sokat tehetünk a káros hatásainak csökkentése, következményeinek gyors, és hatékony felszámolása érdekében. Végezetül a tapasztalatok feldolgozásával, értékelésével, a különböző belső szabályzók, vagy éppen jogszabályok módosításával pedig megteremthetjük a felkészülés alapját. Ezzel máris megkülönböztethetünk három, tartalmában alapvetően elkülönülő időszakát a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatoknak. Célszerű tehát komplex módon – elméleti, gyakorlati és vezető szemszögből is – áttekinteni a RES-ek kérdését, hiszen így tudunk csak helyes iránymutatásokat adni a biztonsági vezetők, amúgy is kihívásokkal telített munkájának segítésére. A pályám során több alkalommal volt gyakorlati élményem, tapasztalatom RES-ek kezelésében, katasztrófahelyzetek védekezési, vezetési feladataiban. Mivel ugyanakkor vezetéselméletet is oktatok több egyetemen, ha megengedik, megosztanám összegzett tapasztalataimat. Először elméleti megközelítésből vizsgáljuk a kérdést!

Rendkívüli eseményekérte lmezése , jellege
■ Bővebb értelmezésben: Természeti és civilizációs katasztrófák hatásainak következtében, vagy azok részleges érintettségéből kialakuló kritikus helyzet, vagy olyan üzemi haváriák, tömegbalesetek, veszélyesanyag-szállítási balesetek, terrorcselekmények, bűncselekmények, miatt bekövetkező állapot, amikor a normál működési rend felbomlik, élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetetté válik, vagy fönnáll annak veszélye.
■ Szűkebb értelemben: A szolgálati rend során tapasztalt olyan káros cselekmény, eseménysor, amelyeket a szolgálati okmányok, vagy érvényes jogszabályok annak minősítenek. Pl./ lőfegyverbaleset, tűz-és robbanás, üzemi baleset, személy- vagyon elleni bűncselekmények, gazdasági bűncselekmény, terrorfenyegetés, kábítószerrel való visszaélés, radioaktív anyag eltűnése, előkerülése, stb.
■ Bekövetkezésük alapján megkülönböztetünk
■ Időbeni megoszlás szerint
Lehetnek prognosztizálható RES-ek: – Természeti, vagy civilizációs katasztrófák egy része, vagy szűkebb értelemben emberi cselekmények, technológiai zavarok, várhatóan bekövetkező kriminalisztikai események.
■ Lehetnek nem prognosztizálható RES-ek:
– Természeti csapások, vagy a civilizáció katasztrófák egyes csoportjai, szűkebb értelemben itt is a fegyver, vagy üzemi balesetek, üzemzavarok, kriminalisztikai cselekmények, emberi mulasztások következményeként tűz és robbanás, terrorfenyegetés, stb.
■ Területi bekövetkezésük szerint: – A biztonsági szolgáltatással, szolgálattal összefüggő, annak ideje alatt történő RES.
– Nem a szolgálat során, de azok tagjaival történt RES.
■ Oksági bekövetkezés szerint:
– Emberi mulasztás, hiba miatt bekövetkező RES, pl. üzemi baleset, tűz, robbanás, tömeges ételmérgezés, stb.
– Emberen, a szolgálat tagján kívül álló okok miatt bekövetkező RES.
A „RES”-ekke l ka pcsolat os intézkedések időbeli csoport osítása
I. Megelőző szakasz
II. Beavatkozó, intézkedő szakasz
III. Lezáró és az értékelő szakasz
Napjainkban feltűntek újabb modellezések, azonban alaposan megvizsgálva azokat, kiderült nem jobbak a hazai elméleti és tudományos megközelítésnél.
Esetenként inkább hiányosabbak annál, mert éppen a beavatkozó intézkedő szakasz feladatai elnagyoltak, vagy azok rendszerbe foglalásának egy része vitatható. Természetesen olyan is van, ami az adott kultúrkörben bevált, elfogadottá vált, ezt meg kell ismernünk, el kell fogadnunk, különösen, ha egy multinacionális cégnél dolgozunk.
Most azonban nem ezek vizsgálata a célunk, hanem a felvázolt időszakok közös értelmezése. Ez amúgy a sikeres együttműködés egyik alapja is.
Az első időszaknak viszonylag ismert feladatai vannak. Ezek a hazai biztonsági kultúrában, a közigazgatásban, védelmi igazgatásban, és egyéb védelmi területen elterjedtek. A közös gondolkodás kedvéért azért röviden áttekintjük.
I. A megelőző szakasz feladatai
1. A veszélyforrások, vagy veszélyeztetés felmérése, vizsgálata egyfajta speciális kockázatértékelés. Ennek során célszerü megkülönböztetni különböző veszélyforrásokat, hiszen az a védelem, az esetleges megelőzés tartalmát alapvetően befolyásolják. A teljesség igénye nélkül megkülönböztetünk:
■ meglévő veszélyforrásokat,
■ változó veszélyforrásokat,
■ új veszélyforrásokat.
2. Megelőző javaslatok, intézkedések elkészítése, bevezetése. Ez történhet saját hatáskörben, vagy szükség szerinti elfogadtatása egy magasabb érintett vezetési szinttel. Ez utóbbira akkor van szükség, ha az adott szervezet, vállalat, vállalatcsoport működését, nyereségét alapvetően befolyásoló intézkedések szükségesek. Pl. hibás gyakorlat, működés, üzemeltetés megszüntetése, ellenőrzések fokozása, belső szabályzások koncepciójának kialakítása, vagy azok átalakítása. De ide sorolhatjuk a válsághelyzeti tervezés, vagy az üzemmenet folytonosságának kérdését is. Ezek általában már meghaladják, még egy magas beosztású biztonsági vezető intézkedési hatáskörét is.
Azonban a napi élet gyakorlata szerint, a biztonsági vezetőnek ebben a munkában is rendszerint kulcsszerepe van, ezt ne feledjük!
3. Meglévő szabályzatok, Intézkedési Tervek aktualizálása, pontosítása. Például Vagyonvédelmi Szabályzat, illetve Szolgálati Utasítás, Őrutasítás, stb.
4. Új Intézkedési Tervek elkészítése. Ilyenek lehetnek például, mint a Tűzvédelmi Terv, Kiürítési Terv, Bombariadó Terv, stb.
5. Együttműködés szervezése, szükség szerinti bővítése. Ide sorolhatók az érintett belső szervezetek, üzemi részlegek, és/vagy a külső állami szervek, pl. Rendőrség, Tűzoltóság, Mentőszolgálat, TEK, Önkormányzat, egyéb szakhatóságok, az adott vezetői
szinttől függően. Csak „fölös óvatosságból” jelzem, az együttműködés lényege nem más, mint azonos szintű szervezetek összehangolt tevékenysége, egy közös cél hatékonyabb végrehajtása érdekében.
A sajtó területén sok a téves, vagy rosszul alkalmazott terminológia ezen a területen.
6. Egyéb vezetői feladatok
Passzív feladatok:
■ célellenőrzések bevezetése, fokozása, pl. a vagyonvédelmi szolgáltatás leginkább érintett területein. Aktív – interaktív feladatok:
■ továbbképzések, normaidős elhárítógyakorlatok, beavatkozóeljárások szinten tartása;
■ vezetői törzsgyakorlások, kiemelt figyelemmel az együttműködés, a mindenoldalú biztosítás megszervezésére, és a szervezett törzsmunka legfőbb kérdéseire.
Ennek az első időszaknak a feladatait, lehetne persze bővíteni, részletezni, de azt gondolom fölösleges, valamelyik kategóriába, bármilyen itt föl nem sorolt feladat beilleszthető.
II . A beavatkozó, intézkedő szakasz feladatai
Mielőtt ennek a szakasznak a feladatait részleteznénk, egy rövid áttekintés szükséges a hatékony vezetés, a precíz törzskari munka általános menetére.
Az itt taglalt vezetési rend magába foglalja az ismert keleti és nyugati vezetési elvek valamennyi lényeges elemét, természetesen a hazai kultúrkörbe illesztve. Tulajdonképpen a tömeghadseregek törzskari rendszeréből nőttek ki a különböző menedzserirányítási rendszerek is, csak a terminológiájuk más, ezekre a különbségekre utalni fogok menetközben.
Lássuk tehát!
A tervezés a feladat, vagy az eseménytisztázástól, az azonnal foganatosítandó rendszabályok kiadásán, a felderítés – és információgyűjtés bevezetésén, az előzetes intézkedések kiadásán, a helyzetértékelésen, vagy helyzetmegítélésen át, egészen a
döntés meghozataláig tart.
A szervezés a feladatszabástól, az együttműködés megszervezésén, a mindenoldalú biztosításon, a készenlét ellenőrzésén át, a készenlét jelentéséig tart.
Az irányítás pedig azon komplex vezetői folyamatok összessége, amelyre a RES-ek kapcsán szintén részletesen kitérünk.
■ A lehetséges feladatok tehát a RES bekövetkezésekor
1. A feladattisztázás alapelemei!
a.) Mi történt, mikor, hol?
b.) Személyi sérülés, haláleset történt-e?
c.) További személyi, dologi veszélyeztetés várható?
d.) A veszély megszűnt, továbbterjed?
e.) Történt-e eddig valamilyen intézkedés? Pl. A tűz lokalizálása, az elkövetők elfogása, visszatartása, stb.
Ezen információk lehetséges forrásai a rendkívüli esemény ismerté válásakor:
– a biztonsági szolgálat jelentése;
– a szervezet dolgozójának tájékoztatása;
– külső állampolgár bejelentése;
– hatósági tájékoztatás, vagy elöljáró, vezető törzs feladatszabás alapján.
Amennyiben nem az általunk ismert, működtetett szolgálati rendben érkezik a bejelentés, akkor természetesen a bejelentő azonosítása kötelező feladat.
A fenti kérdések képezik a feladattisztázás minimális alapját. Mint korábban láttuk, ez a vezetői munka, tervezési szakaszának első nagyon fontos feladata. Befejezésekor általában jelenteni kell a vezetőnek, elöljárónak, hogy az esemény jellegét, vagy feladatot tisztáztuk. A biztonsági, vagy más rendű-rangú vezetőnek itt kell eldöntenie, hogy a szóban forgó esemény kimeríti-e a RES fogalmát, mert ha igen, akkor a következőkben a szerint kell már eljárni. Amennyiben ezt egy magasabb vezetői szint már így ítélte meg, akkor azt jelentjük, hogy a feladatot megértettük, a végrehajtást megkezdjük.
Ekkor kell megnyitni egy műveleti naplót, vagy eseménynaplót. Ez történhet írásos, vagy elektronikus formában is. Lényege, hogy az utólagos vizsgálatnak, elszámolásának az alapja lesz ezen okmány, védelméről, vezetésének, javításának, szabályairól az érintetteket ki kell oktatni.
Aki részt vett ilyen esemény kezelésében az tudja, ezekben a percekben, ennél a feladatnál sok a rémült ember, a pánikreakció, zavarosak a viszonyok. Egy higgadt, felkészült vezető, főleg biztonsági vezető higgadt, határozott föllépése, irányítása mindennél többet ér ilyenkor.
2. Azonnal foganatosítandó rendszabályok, feladatok, jelentések RES esetén
a.) Jelentések:
– központi, országos diszpécsereknek, vezető ügyeleteseknek, a szolgálati utasításokban rögzített személyek részére, stb.
b.) Riasztások:
– rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság, mentők, stb.;
– a dolgozók, az érintett lakosság riasztása;
– saját szervezet riasztási feladatai.
c.) Tájékoztatások:
– Az érintett első vezető, sajtófőnök, a terület polgármestere, stb.
d.) Mozgósítás:
– a saját, az együttműködő, és a beavatkozószervezetek mozgósítása
– beavatkozást irányító törzs felállítása, feladatok pontosítása
e.) Lezárások, forgalom szabályozása
– érintett terület, objektum lezárása, eszközpark mozgatása, stb.
– a beérkező mentőerők segítése, helyszínre irányítása,
f.) Élet – és vagyonmentés
g.) Beavatkozás, az esemény lehetőség szerinti továbbterjedésének megakadályozása érdekében,
amennyiben erre fölkészített erő található a helyszínen, pl. veszélyes üzemeknél.
Ennek a feladatnak az az érdekessége, hogy ezek egy részét – például a hajnalban riasztott vezető, biztonsági vezető – menetközben, a gépkocsiban, mobilon, vagy rádión adja ki a biztonsági szolgálat váltásvezetőjének, vagy más beosztottjának. Munkaidőben természetesen egyszerűbb a helyzet. A vezető és a sajtófőnök tájékoztatása kiemelten fontos!
Ne a hírekből tudják meg, hogy mi történt az általuk irányított, vagy menedzselt szervezetnél. A sajtó a 112-es bejelentés után ugrik a hírre! Fontos, hogy a saját sajtófőnökünk képben legyen. Részben a helyes tájékoztatás miatt, részint a mentőmentesítő, beavatkozó munkák segítése, és a fölösleges pánikreakciók megelőzése érdekében. Az is előfordulhat, hogy az adott területen élők kimenekítése
érdekében fontosak a kezdeti pontos, tömör, szakszerű információk.
3. A felderítés – és információgyűjtés azonnali bevezetése RES bekövetkezésekor.
– Minden lehetséges módon, és eszközzel meg kell kezdeni azt! 
– Az elsődleges információk beérkezése után, azok előzetes értékelése. Ez a szükséges, és a lehetséges előzetes intézkedések mielőbbi kiadása érdekében szükséges.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdetben beérkező információk elégtelenek, hiányosak, vagy ellentmondóak. Újabb információk a jó döntések érdekében nélkülözhetetlenek. Amennyiben ez lehetséges, a vezető a helyszínen is tájékozódjon.
Még akkor is, ha ez veszélyes, mert az ott szerzett tapasztalatok minden tekintetben nélkülözhetetlenek, nem csupán a helyes döntések, de például a feladatszabás, vagy a mindenoldalú biztosítás arányainak    helyes megszervezése miatt is. Amúgy nem árt, ha látják a helyszínen a vezetőt, és így Ő maga is tudja, mit követel, követelhet az embereitől.
4. Előzetes Intézkedések kiadása RES esetén
a. A hivatásos, vagy önkéntes beavatkozó, mentőmentesítő szervezetek munkájának speciális segítése a biztonsági szolgálattal.
b. A biztonságot javító intézkedések kiadása, pl. ki-és beléptetések korlátozása, kiemelt objektumok, a kritikus infrastruktúra elemeinek fokozott védelme. Egy biztonsági vezető esetében, a pénztárak, trezorok, informatikai központok, adathordozók tárolóhelye, fegyverszoba, laborok, intenzív betegosztályok, érzékeny technológiai területek, értékőrzők, pénzfeldolgozók, veszélyes anyagok és hulladékok tárolói, kiemelten fontos üzemi területek, stb. A kritikus infrastruktúrák általános védelmi kérdései meghaladják a jelen cikk kereteit, így azokat most nem érintjük.
c. Szükség szerint az objektum részleges, vagy teljes kiürítése, közeli lakóterület esetén az érintett lakosság kimenekítése, vagy kellő idő esetén azok szervezett kitelepítése a beavatkozás megkezdése előtt. Például egy háborús időkből előtalált bomba, vagy egyéb robbanószerkezet megtalálásakor.
Amennyiben közintézmény, kórház, iskola, óvoda is beleesik a veszélyeztetett körbe, körzetbe, úgy azokat is ki kell üríteni. Gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, hogy ilyenkor az adott intézmény dolgozóinak bevonásával, – egy saját, arra alkalmas emberünk vezetésével – létre kell hozni egy kis tájékoztatócsoportot. Feladatuk a szülők, hozzátartozók értesítése, megnyugtatása, tájékoztatása. Pl. ha egy fent említett több száz kilós bomba előkerül egy építkezésen, akkor a szülőket célszerű értesíteni, hogy délután hová menjenek a kisgyermekükért, mert az óvodába már nem fognak tudni bejutni. Mivel egy részük a hírekben hallott
az eseményről, sok gondtól szabadít meg minket a gyors, és pontos tájékoztatás.
d. A kárterület, vagy bűnügyi helyszín biztosítása.
Nem szükséges ennek fontosságát részletezni a bizonyítékok megőrzése, a későbbi – akár bűnügyi – vizsgálatok miatt. e. Egyéb tartalékok mozgósítása, amire a későbbi beavatkozás, mentés miatt szükség lehet.
Az előzetes intézkedésekkel általában az a tapasztalat, hogy hiányosak. Ennek oka, hogy olyankor kell a jövőbeni feladatokra, igényekre gondolni, amikor az éppen kialakult kritikus helyzet leköti a vezetés figyelmét. Megoldás, hogy legyen olyan jól felkészült helyettesünk, vagy vezető beosztottunk, akit egy rövid időre kiveszünk a kialakult helyzet kezeléséből, de minden információnak birtokában van. Az Ő feladata legyen átgondolni mire is lesz szükségünk nagy valószínűséggel néhány óra, vagy akár néhány nap múlva. A javaslatára megszülethet időben a vezetői döntés. Például országos, vagy nemzetközi segítségre, olyanra, aminek a mozgósítási, utazási ideje 48–72 óra. Így ha ez csak az első nap végén, vagy a második napon jut eszünkbe, akkor várhatunk újabb két-három napot azok beérkezésére. Ennek következtében emelkedhet a RES sérültjeinek körében a mortalitás aránya.
5. A kialakult helyzet – a RES – értékelése, vagy a helyzetmegítélés
Ez az adott törzs munkájának egyik alapvető fontosságú eleme. Itt kell a vállalati, vagy az adott rendészeti szerv törzsének döntési alternatívákat kidolgozni, és átadni a vezető, esetlegesen egy magasabb törzs részére. Ezt alapvetően a rendelkezésre álló idő függvényében végezhetjük, az alábbiakban jelzett két formában, függően attól, hogy egy prognosztizálható RES történt, vagy az váratlanul következett be:
a. Szakterületek sorrendjében – ha elegendő idő áll rendelkezésre.
b. Helyzet elemeinek fontossági sorrendjében – sürgős, rendkívüli körülmények között!
Ezt olyan minőségben és gyorsaságban kell kidolgozni, hogy az adott szintű vezető mielőbb, a lehető legjobb döntést tudja meghozni, vagy egyenruhás környezetben elhatározásra tudjon jutni. A „b” esetben ennek az időtényezőnek óriási jelentősége van, –úgy az emberélet, mint a vagyontárgyak, a környezet mentése érdekében. A vezető még ebben a helyzetben is akkor jár el helyesen, ha demokratikusan teret enged a szakmai ötleteknek, javaslatoknak, megoldási alternatíváknak, de természetesen nem engedékeny módon, vég nélkül, hanem egyfajta határozottsággal, de kellő empátiával, és innovatív módon. Állíthatom még egy szükséghelyzetben is így születnek igazán jó, hatékony és kreatív megoldások.
Megjegyzés: A törzsek természetesen még további szakmai értékeléseket – javaslatokat is készíthetnek a kapcsolódó, kiemelt, és soron kívüli szakterületi feladatokra! Ne feledjük! A törzsek nem vezetnek, nem döntenek, hanem javaslatokat, döntési alternatívákat dolgoznak ki a vezető számára. Dönteni ő fog, a törzs ezt követően szervezi a továbbiakban tárgyalt feladatokat. Ez nincs másképpen a RES esetén sem.
6. Az elhatározás, a döntés meghozatala a RES kezelésekor
A RES lokalizálása, hatásainak csökkentése, vagy felszámolása érdekében, az élet- és a vagyon védelme miatt alapvetően négy dolgot kell tartalmaznia a jogszabályokban, illetve az utasításokban rögzített illetékességi szakterületeken:
– Mit akarunk tenni?
– Hol akarjuk ezt végezni?
– Hogyan akarjuk végrehajtani?
– Mikor akarjuk a beavatkozást kezdeni, végrehajtani?
Ezzel a döntéssel, elhatározással a tervezési folyamat befejeződik, további „ötletelésnek”, változatoknak helye nincs. A vezető ilyenkor jó, ha inkább autoriter irányba mozdul. A demokratikus stílus az előbbiekben segített, de most már nincs idő lehetőség
„okoskodásra”. Ez különösen igaz, egy már bekövetkezett RES esetén. A vezető kiválósága többek között abban áll, hogy viszonylag kevés információ esetén is helyes döntést tud hozni. Természetesen nagyon kivételes, különleges esetben előfordulhat, hogy olyan új információk merülnek föl, ami miatt új döntést kell hozni, azonban ezt alaposan át kell gondolni. Már bekövetkezett RES viszonyai között, amikor már elkezdtük a beavatkozó, mentő-, mentesítőmunkákat, amikor akár a hírközlés is súlyosan sérült, egy parancs halála az ellenparancs. Káosz, fejetlenség, további emberéletek soksága függhet egy újabb döntésünkön. Ezt a helyzetet általában a kidolgozótörzsek is nehezen kezelik, persze ha szükséges, akkor azt kell tenni.
Az nyilvánvaló, ha ilyen gyorsan, és élesen változik a helyzet, akkor a törzs kidolgozó munkáját is az új döntés szolgálatába kell álltani.
7. A feladatok, – másképpen az általános, vagy szakintézkedések kiadása, – megszabása
Ennek módszere függ a kialakult helyzettől, a befolyásoló körülményektől, év – és napszaktól, időjárási viszonyoktól, a „RES”-t érintő egyéb helyi adottságoktól.
– lehet a helyszínen;
– vagy PC-n, maketten, térképen az eseményektől távolabb;
– lehet szóban, írásban, konferenciakapcsolásban, stb.
Megjegyzés: A feladatszabás – a teljesség igénye nélkül – legyen mindig tömör, érthető, operatív. A  feladatok nagyságrendje álljon arányban a beavatkozó erők nagyságával. Ellenkező esetben vagy a feladatok nagyságát csökkentsük, vagy a beavatkozó erőket erősítsük meg. Adjon továbbá lehetőséget a helyi vezetőknek az ott lehetséges megoldásokra, a fő cél, vagy célok szem előtt tartásával.
Az általános, és azon belül a szakintézkedések kiadásánál, röviden a feladatszabásnál, fő hangsúlyt az idő-, költség- és eredmény egyensúlyra, valamint a szükségletek osztályozására kell fektetni.
Ebben az időszakban ez a legnehezebb feladat, hiszen a rendelkezésre álló erőforrások és a szükségletek között óriási ellentmondások léphetnek föl, különösen a kezdeti időszakban.
A végén mindig meg kell szabni a vezetés rendjét, felelősét és módszerét. Ez azért fontos, mert lehet, hogy ezt követően nem, vagy csak nehezen tudunk kommunikálni a beavatkozó, mentőerők vezetőivel.
Egyetlen mondatban rendezni lehet olyan fontos információkat, aminek birtokában a vezetés folyamatos marad rendkívüli viszonyok, és elégtelen kommunikációs rendszerek mellett is:
– Honnan vezetem a további munkákat;
– Ki a helyettesem;
– Hány óránként kérek jelentéseket;
– A következő eligazítás, megbeszélés helye, ideje.
8. Az együttműködés (EMÜ) megszervezése a bekövetkezése után
Az együttműködés, – ahogyan ezt tárgyaltuk – mindig egyenrangú szervezetek között történik, ha ez nem áll fenn akkor feladatszabásról beszélünk. Természetes célja az együttműködésnek a közös feladat minél hatékonyabb végrehajtása, jelen esetben az érintett dolgozók, lakosság élet- és vagyonmentése, a túlélés feltételeinek biztosítása, a környezetünk védelme RES bekövetkezésekor.
Alapvetően az érintett szervezet, a beavatkozó, hatósági szervezetek, a szolgáltatást végző vagyonvédelmi szervezet, és egyéb, pl. karitatív szervezetek között történik. Tapasztalatom szerint ez a gyakorlatban sajnos sok hibával valósul meg, általában a felkészületlenség miatt. Ezért két lényeges vonását, módszerét kiemelném, és részletezném az együttműködés megszervezésekor.
Jellemző módszerei:
a. Időrendi sorrendben.
b. A helyzet elemeihez, a beavatkozófeladatokhoz igazítva.
Az „a” esetet akkor választjuk, amikor a RES még nem következett be, de készülünk rá, mert prognosztizálható, pl. egy árvíz esetén, ha érintett üzemi területünk fekszik ott. Ekkor a várható feladatok időrendi sorrendjében, alaposabban tudjuk azt megszervezni. A végén mindenkinek pontosan tudni kell, hogy mikor, kivel, milyen módon és tartalommal fog együttműködni. Ez a jobbik eset. A „b” változatot a már bekövetkezett RES esetén alkalmazzuk. Ekkor nyilvánvalóan nincs idő ilyen alapos módon, akár több napra megszervezni az együttműködést, de annak hatékonyságáról akkor sem mondhatunk le. A törzs, – nagy szükségben a biztonsági, vagy más vezető, – ilyenkor a helyzet elemeinek sürgősségi sorrendjében szervezi az együttműködést. Például ha tűz, és robbanás történt, akkor ilyenkor először tűzoltók, a helyszínbiztosítók, és az utat, átjárót biztosító műszakiak között szervezünk együttműködést, majd ezt követhetik az egészségügyi, és más mentőerőkkel való együttműködés.
9. A mindenoldalú biztosítás (MIOB) megszervezése
Igen lényeges eleme szintén a beavatkozó, mentőmentesítő munkák szervezésekor. Általában az érintett, veszélyeztetett dolgozók, lakosság mentése érdekében történik. Néhány kollégával egy ideje foglalkozunk a bevetésbiztonság újszerű fogalmával is, részleteit egy hamarosan megjelenő egyetemi tankönyvben lehet megismerni. A későbbiekben érintőlegesen foglalkozunk a fogalom lényegével.
Emlékeztetőül röviden összefoglalva a MIOB legfontosabb részeit:
– Adatgyűjtés, mozgásbiztosítás, rendvédelem, eü.-i ellátás, szükség esetén vegyi- és sugárvédelem, mentesítés, tűzvédelem, logisztikai védelem, válság-, és/vagy tömegkommunikáció, adminisztratív biztosítás, szükség szerint a kegyeleti feladatok segítése. Ezzel a MIOB feladatai hagyományos értelemben lezárulnak. Ezt követheti új elemként a beavatkozásbiztonság, ami nem más, mint a beavatkozó, mentő-mentesítőerők védelme. Ez azért fontos, mert ők bírnak azzal a képességgel, hogy szakszerűen mentsenek, és kivonás, pihentetés után ismét szükség van, szükség lehet rájuk.
A beavatkozó biztonság komplex fogalma a készülő könyvből:
„Olyan felkészítési és bevetés eljárási módszerek, protokollok, valamint védelemtechnikai eszközök, előírások összessége, amelyek a különböző alkalmazások során, illetve azt követően nagy biztonsággal képesek jelentkező kockázatoktól megvédeni a beavatkozó, biztosítószervezetek állományát.”
A törzseknek a jövőben ennek megszervezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Végezetül a MIOB keretében, – ha nemzetközi erők is érkeznek segítségül, akkor annak feltételeit is meg kell itt szervezni. Pl. Beléptetés, szállítás, ellátás, védőoltások, tolmács,
munkairányítás, pihentetés, stb.
10. Felkészítés, a készenlét elérése, a készenlét ellenőrzése RES esetén
Egy ilyen helyzetben előfordulhat, önkéntes, vagy polgári védelmi erők esetén gyakran áll elő olyan helyzet, hogy a mentőerőkbe beosztott, vagy oda önkéntesen jelentkező személyek nem azt a mentőmunkát végzik, amire békeidőszakban, normál körülmények
között föl vannak készítve. Ez előfordulhat akár biztonsági őreinkkel is, tehát föl kell készíteni őket. Nem csupán a feladatokra, hanem
például a szükséges védőeszközök helyes használatára is. Lásd: Beavatkozásbiztonság kérdése!
Fontos, hogy a felkészítés célirányos, a készenlét időhöz kötött, az ellenőrzés mindig segítő jellegű legyen! Egy vezető számára ezek alapkérdések ebben a helyzetben!
A készenlétünk jelentésével a szervezés időszaka, és annak vezetői feladatai lezárulnak!
11. A „RES” felszámolásának irányítása
Általában a napi működés irányítása sem mindig egyszerű, konfliktusmentes feladat. A RES-el kapcsolatos feladatok irányítása főleg nem az, ami főként a pszichikai terhelést illeti. Tartalma általában, – mint minden irányításnak – ugyanaz: A meghatározott irányú tevékenység biztosítása, a feladatvégzés hatékonyságának kontrollja, a célok elérésének segítése, a folyamatos belső kommunikáció, az eltérések javítása, a motiválás, és folyamatos értékelés, vagy esetleges újbóli feladatszabás.
Egy olyan helyzetben tehát, amikor a bevetésben résztvevők, mentésben közreműködők a saját egészségüket, életüket folyamatosan veszélyeztetik,
– az embert próbáló feladat az irányítás.
Módszerei, és a helyszín szerint az irányítás történhet:
– személyesen, vagy megbízott útján
– kirendelt csoport útján
– a helyszínen, vagy távolról
Megjegyzések: A beavatkozó, intézkedőszakasz során végzendő vezetői munka során a tervezőszervező- irányító szakasz, – a fentiekben vizsgált – munkafázisai koncentráltan, nagy sebességgel követik egymást, általában rendelkező munkamódszer
felhasználásával! Ez egyben azt is jelenti, hogy az adott vezető a helyzettől függően súlyozhat is a különböző vezetési elemek között. Azonban ezek ismerete, professzionális alkalmazása elengedhetetlen a hatékony, eredményes vezetői munkához, ugyanis a RES-ek kezelésénél kevés, ha csak az elöljáró utasításainak szolgai végrehajtására törekszünk.
A biztonsági vezető lehet a hatósági beavatkozás segítője, biztosítója, de adott helyzetben, – vezetői döntés függvényében, vagy saját elhatározásból – vezetheti is a „RES” felszámolását. A vezetés – ahogy az előbbiekben jeleztük – rendelkező munkamódszerrel a legoptimálisabb, ami igen nagy elméleti felkészültséget, gyakorlati tapasztalatokat, és nem utolsósorban jó helyismeretet követel a  vezetőtől. Szükség van még összeszokott törzsre, ha úgy tetszik team-re, végezetül pedig jól felkészített, begyakorlott végrehajtókra. Ezen feladatciklus a RES következményeinek a felszámolásakor, akár egy önálló tanulmány is lehetne, de terjedelmi okok miatt ettől most eltekintünk. Áttérünk a harmadik időszakra, a lezáró, értékelőszakasz feladataira.
III . A lez áró- és értéke lőszakasz
Ennek a szakasznak a feladatai több szempontból különlegesek, mert nem csupán a nevében hordott feladatokat végezzük el, hanem ezek egy részével már megalapozzuk, vagy részben át is lépünk a megelőzőszakasz feladataiba. Ezt a későbbiekben
pontosan érzékelni fogjuk. A különlegesség még abban is áll, hogy amíg a beavatkozó – intézkedő szakaszban életek foroghatnak kockán, addig a lezáró – értékelő szakaszban egzisztenciák. Ez persze kicsit sarkítás, de valahol igaz. Ugyanis az egyik fő feladat a jelentések összeállítása, amelynek tartalmi elemeit részletesen vizsgálni fogjuk, miután a fő feladatokat áttekintettük.
12. A jelentések összeállítása
Ezek lehetnek különálló szakmai jelentések, de mindig kell egy, lehetőleg időrendi összefoglaló jelentés.
13. Vizsgálatok lefolytatása
Általában szakmai vizsgálatok, de szükség szerint szabálysértési, fegyelmi, vagy büntető eljárás, feljelentés is kezdeményezhető a felmerült vizsgálati eredmények, információk alapján, és az adott vezetői szint lehetőségei szerint.
14. Értékelés
Ennek során a kiemelkedő helytállást, a példaszerű munkát, vezetői válságkezelést ki kell emelni, értékelni, és közzétenni.
15. Javaslatok
A beavatkozó, intézkedőszakasz tapasztalatai alapján javaslatok előkészítése, felterjesztése a belső szabályzók módosítására. Azonban előfordulhat, hogy illetékesség szerint a jogszabályok módosítására, vagy éppen újak készítésére is javaslat születhet.
16. Képzés, gyakorlás
A korábban említett tapasztalatok alapján erre nagy szükség van. Ilyenkor lehet a legalaposabban felkészülni egy hasonló RES bekövetkezésére, szerencsés esetben a megelőzésére. A képzés egy része már a felkészülést is szolgálhatja, ez hasznos visszacsatolás a „RES”-ek megelőzőszakaszába, ahogyan ezt korábban jeleztem.
A fentiekből két fontos rész vizsgálatával fejezném be a RES-ekkel kezelésével kapcsolatos gondolatokat.
„A” Az összefoglaló jelentés főbb tartalmi elemei
„B” A „RES” bekövetkezéséhez vezető okok, illetve azt elősegítő tényezők feltárása, megállapítása
■ „A” Az összefoglaló jelentés főbb tartalmi elemei
1. A „RES” leírása
Részletesen tartalmaznia kell az esettel kapcsolatos minden fontos tényt, alapadatot. Mikor, hol, mi történt? Van-e sérült, áldozat? Ki a károsult, mennyi a kár? Került-e veszélyes anyag, vagy hulladék
a környezetbe? Keletkezett-e külső kártérítésre kötelezett, vagy kárt szenvedett? Vannak- e tanúk, ha igen, akkor azok adatai, elérhetőségük biztosítottak- e? Vannak-e tárgyi bizonyítékok? Történt e rendőri, vagy más hatósági intézkedés? Fegyverhasználat
esetén a vonatkozó ORFK utasítás szerinti vizsgálat megállapításai mit tartalmaznak?
2. A reagálás, és a tett intézkedések értékelése
– Az erre hivatott vállalati, üzemi, államigazgatási, és hatósági szervezetek reagálásának gyorsasága a szóban forgó veszélyhelyzetre.
– A vezetőtörzsek irányításának hatékonysága.
– A „RES” kezelésére, a károk csökkentésére tett helyes intézkedések.
– Az elmulasztott, vagy nem kellő időben tett intézkedések.
– A helytelen, vagy további károkat okozó intézkedések.
3. Okok és körülmények értékelése
– Melyek azok a szubjektív okok, emberi mulasztások, és/vagy külső tényezők, körülmények, amelyek a „RES”-hez vezettek?
– Milyen technológiai, működési zavarok azok, amelyek együttes fennállása a kritikus helyzetet okozhatta?
– Milyen szakértői állásfoglalások születtek az ügyben?
4. Javaslatok
– Milyen technológiai, szervezeti, vezetési változások szükségesek a hasonló helyzetek elkerülése érdekében?
– Milyen képzések, felkészítések, védőeszközök szükségesek a kárelhárító szervezetek tagjai részére?
– Kellenek-e szervezeti változások, esetleg új szervezeti elemek a beavatkozó, kárelhárító szervezetekben?
– Új utasítások kidolgozása, vagy a meglévők pontosítása szükséges?
5. Felelősség megállapítása
– Merült-e föl személyi, vagy szervezeti felelősség?
– A fellelt bizonyítékok, és azok előzetes értékelése alapján:
– Kell-e részletes vizsgálatot elrendelni?
– Szükséges-e fegyelmi eljárást kezdeményezni, szabálysértési, vagy büntetőfeljelentést tenni?
6. Értékelés
Végezetül az értékelésben a kiemelkedő helytállást mutatókat felsorolni, a lehetőségek függvényében elismerni, példaként állítani.
7. Dátum, bizottsági tagok hiteles aláírása, bélyegzők, záradék,
Mellékletek: Tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, szakértői jelentések, fotók, kameraképek, egyéb tárgyi bizonyítékok felsorolása, fotója, stb.
Az összefoglaló-jelentés fentiekben részletezett tartalma, annak feldolgozása nagyban hozzásegítheti az adott vezetői szintet a RES értékeléséhez, tanulságok levonásához, a felkészüléshez, egy esetleges újabb RES megelőzéséhez, vagy hatásainak csökkentéséhez. Amennyiben ez kevésnek bizonyul, úgy szükség lehet részletesebb kutatásra, amelynek lényegét a következőkben foglaljuk össze.
■ „B” A „RES” bekövetkezéséhez vezető okok, illetve azt elősegítő tényezők feltárása, megállapítása
1. Erre jogosult vezető intézkedése az okok objektív feltárására, a szükséges tanulságok leszűrésére.
Ennek feltételei:
2. Pártatlan, maximum 3-5 fős bizottság, amelyben az érintettek kizártak. Külső szakértő több is lehet, anyaguk mellékletként, mint szakértői anyag, jogi megfelelőség esetén, mint bizonyíték csatolandó.
3. Megfelelő felhatalmazás és jogkör, teljes betekintési lehetőség a szükséges iratokba.
4. Elegendő idő a meghallgatásokra, a föllelt tárgyi bizonyítékok vizsgálatára, szakértői anyagok tanulmányozására.
5. Elegendő idő az értékelés, az alternatív javaslatok kidolgozására, vagy éppen büntetőfeljelentés megtételére.
6. A bizonyítékok gyűjtése, lefoglalása, helyes kezelése, és értékelése a vonatkozó jogszabályok alapján. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert a büntetőjog szigorúan szabályozza a felsorolt feladatokkal kapcsolatos jogosultságokat.
Amint az utóbbi két kiemelt, és részletesebben feldolgozott téma is mutatja, a RES következményeinek fölszámolása után sem könnyebbek a feladatok.
Azonban kiemelt a jelentőségük, a hasonló rendkívüli események megelőzése, – amennyiben ez nem lehetséges, úgy a hatásainak csökkentése – érdekében, ahogyan ezt már többször hangsúlyoztuk.

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet