Kezdőlap
Terror a Földközi-tenger felett
A 240-ES JÁRAT
Egy civilizált államnak felsorolhatatlanul sokféle feladata van. Ezek közül az egyik az állam polgárainak védelme, amely már önmagában is egy rendkívül szerteágazó terület, meg sem kíséreljük részleteiben ismertetni. Amire cikkünkben fókuszálunk, az az állampolgári védelem egyik részterülete, vagyis a polgári légiforgalom, ami egyedi sajátosságai miatt meglehetősen nehezen védhető közlekedési ágazat.
• Hol vannak már azok a régi, szép idők, amikor az útlevél felmutatása és egy laza vámellenőrzés után elindulhattunk a betonon a gépünk felé? Mert a hetvenes évektől jöttek a gépeltérítések, a robbantások és a reptéri biztonságtechnikának óriásit kellett fejlődnie.
• Mit tehet az állam? Előírásokat léptet hatályba a légi járművek üzembiztonságára, karbantartására, személyzetére,
irányítására, utasaira vonatkozóan. De néha ez is kevés.
Azok a 70-es évek!
– A XX. századnak ebben az évtizedében nem volt ugyan világháború, de centikre voltunk attól, hogy legyen. Egyebek mellett közismert a szocialista és a kapitalista országok éles szembenállása. A Szovjetunió és az USA, vagyis a két szuper atomnagyhatalom egymással vetélkedve próbálta magához édesgetni a harmadik világ országait, azok meg hagyták. Honnan jön több pénz? Hogy ebből éles, háborús feszültségek gerjedtek világszerte, az ennek a rivalizálásnak egyenes folyománya lett. Ezekben az években sokkolta a kőolajimportáló országokat az első olajválság, a hordónkénti olaj árának durva megemelése, ami az arab világ és a Nyugat közötti kapcsolatot tette nyugtalanítóan puskaporossá.
És ez még nem minden!
Az évtized közepén tört ki a libanoni polgárháború, amelynek következtében az addig békés, boldog kis arab országocska romba döntött tűzfészekké vált.
Hogy miért? Mert a Palesztin Felszabadítási Frontot (P.F.SZ.) Jordánia kiutasította és Dél-Libanonban vertek gyökeret. Emiatt a bejrúti reptér és a környező légtér veszélyesen kiszámíthatatlanná vált, le is állították bejrúti járataikat az európai országok.
Kivéve az NDK-t és Magyarországot! Ugyanis a szocialista országok nyíltan és burkoltan a P.F.SZ-t támogatták, az USA pedig Izraelt. A P.F.SZ. képviselete először Prágában, majd Budapesten nyílt meg de hogy miért és mi zajlott a háttérben, azt máig is homály fedi. Ja, és ekkor ért véget a negyedik arab-izraeli háború!
A bejrúti járat
– Ferihegyi reptér, 1975. szeptember 29. A betonon ott áll a MALÉV 240-es járata.
A rakodószemélyzet (állítólag) messziről nézi, hogy egy teherautóról civil ruhások valamilyen ládákat pakolnak a csomagtérbe. A délutáni indulást négyszer halasztották el, de végre jön egy autóbusz, amiből egy, csak férfiakból álló csoport átszállt a gépre. A 10 fős magyar személyzeten kívül csak egy magyar utas van, aki felkönyörögte magát a gépre. A többiek külföldiek, 50-en vannak, közülük 33-an utaznak libanoni útlevéllel. A világ legmegbízhatóbb, öt hajtóműves, TU 154- es jelű repülőgépén 22.40-kor (!) felzúgnak a motorok. Felszállás. Hogy a személyzet mennyire szoronghatott a bejrúti kaland miatt, azt már sosem fogjuk megtudni.
Az utazómagasság elérése után valószínűleg ugyanúgy mosolyogva szolgálták fel az ételt, italt, mint amikor más, békésebb úti cél felé hajóztak egy másik MALÉV járaton. A két pilóta és a fedélzeti mérnök nyilván nem egyforma ételt kapott, mert ha ez egyikük ételmérgezést kap, a másik kettő még cselekvőképes. A bejrúti járat leszálláshoz készülődve már megkezdte a lépcsőzetes ereszkedést, amikor valami borzalmas dolog történt.
De mi lehetett? Csak annyi a biztos, hogy a MALÉV 240-es járata Bejrúttól 10 km-re a tengerbe zuhant. Szemtanú nincs.
Ki tette? – Műszaki hiba? Szinte kizárt. A gép mindössze három hónapja dolgozott, felszállás előtt a MALÉV-nél szokásos, precíz átvizsgálást kapott és voltak olyan berendezései, amelyek ötszörös kábelezést kaptak. Lehetetlen, hogy mind az öt hajtómű egyszerre leállt! Viszont a mentő csoportok semmit nem találtak a víz felszínén, ami akkor fordul elő, ha a gép egyben marad és merőlegesen zuhan a vízbe.
• A pilóták hibája? Ilyen pilóta hiba nincs. Főképp a MALÉV-nél, ahol kiemelten foglalkoztak a hajózószemélyzet magas szintű képzésével.
• Madárraj? Ez valós veszély, a bejrúti repülőtér valóban kiadott egy riasztást, hiszen szeptember lévén ilyen tájban történik arrafelé az őszi madárvonulás, de nincs az a madárraj, amely egyszerre öt hajtóművet meg tud bénítani!
• Izrael tette? Tekintettel a gépen utazók libanoni útlevelére, számunkra nem ismeretes úticéljukra és a gépen – állítólag – szállított ismeretlen tartalmú ládákra, ez a gyanú nem alaptalan, de Izrael tagadta a gép lelövését. Bizonyíték azóta
sincs ellenük.
• A gép felrobbant? Illetve valamelyik láda tartalma, ami csak időzített szerkezettel képzelhető el. De ki? Mikor? Hogyan?
Miért? Nincs válasz.
• Rivális arab szervezet? Illetve szervezetek, államok valamelyike lőtte le a kék orrú MALÉV gépet. Elképzelhető, de ezt sem bizonyította be senki soha. Egy utasszállító repülőt két okból lehet lelőni. Vagy szándékosan, vagy tévedésből.
• A CIA keze? A CIA kémszervezet, rejtve dolgozik, akciókban nem vesz részt, bár nem egy gáncsnélküli lovag, tud szabotázsokat, merényleteket szervezni. Nincs bizonyíték a szervezet ellen.
• Moszkva, KGB? Teljesen valószínűtlen, hogy a szovjetek lelövik egy velük szövetséges ország utasszállítóját. Mert ha az kiderül…!
Miért találgatunk? – Mert sem a hivatalos vizsgálat eredménye, sem az utas lista, sem a fuvarlevelek, sem a feketedoboz tartalma, azóta sem került nyilvánosságra, az esetet a hallgatás övezi.
A nagy nyilvánosság ma sem tudja, hogy a gép a levegőben felrobbant, vagy egyben zuhant a tengerbe. Amit viszont biztosan tudunk, hogy ennek a rejtélyes tragédiának az esetében az állam nem védte meg a polgárait, pedig megtehette volna.
Tóth-I.