Kezdőlap
Szállodaipar a terrorizmus tükrében
Thieme-Eső Milán és Lippai Zsolt tanulmánya
A terrorizmus jelenségével már az ókorban és a középkorban is találkozhatunk, ugyanakkor az elnevezés maga a nagy francia forradalom korából származik, ahol a jakobinus diktatúra alatti Közjóléti Bizottság ügynökeit nevezték terroristáknak. Jelen írás felvetéseihez elfogadjuk a NATO által egységesen alkalmazott definíciót, mely szerint: „a terrorizmus erő vagy erőszak személyek vagy vagyontárgyak elleni törvénytelen alkalmazása, illetve azzal való fenyegetés abból a célból, hogy kormányokat vagy társadalmakat befolyásoljanak, vagy félemlítsenek meg valamilyen politikai, vallási vagy ideológiai cél elérése érdekében.”
Írásunkban a turizmus és a szállodaipar elleni terrortámadások okait, azok megelőzése érdekében tehető intézkedéseket vizsgáljuk egy olyan területen, melynek alapelvei a nyitottság, a szívélyes fogadtatás és a vendégszeretet.
A „puha célpontok”
A szállodák elleni terrortámadások elsődleges oka, hogy „puha célpont” kategóriába tartoznak, mely kifejezés a katonai terminológiában a páncélozatlan és könnyen támadható célpontot jelenti. Biztonsági szempontból puha célpontként definiálható minden olyan célpont, amely sebezhető és jellege miatt könnyen kihasználható, így magasabb a támadás sikerének lehetősége.
A szállodákban, közforgalom számára nyitott magánterület jellegüknél fogva, nagy mennyiségű, kevéssé ellenőrzött személy és gépjárműforgalom zajlik, a bejutás túlzott megnehezítése és ellenőrzés pedig a vendégekre nézve elrettentő hatást válthat ki. A szálloda nyereségessége érdekében, mindenképp fenn kell tartani a vendégek beáramlását, ami jelentős kihívás elé
állítja a szálloda biztonsági szolgálatát.
A szállodákban kiemelt rendezvényeket szerveznek, hivatalos delegációk, vagy hírességek szállnak meg, továbbá az épület környezetében egyéb lehetséges célpontok helyezkedhetnek el (pl.: nagykövetségek, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok, közlekedési csomópontok, turisztikai látványosságok). További tény, hogy a szállodák épületének tervezésekor a tűzvédelmi szempontokon túl, ritkán vesznek figyelembe egyéb biztonsági szempontokat. A szállodák vendégei pedig a mindennapok gondjait hátrahagyva szeretnének pihenni, így sok esetben eltúlzott biztonságérzet alakul ki bennük és nem figyelnek az alapvető óvintézkedésekre sem.
A képesség és az indíték
Egy terroristaszervezet által kiválasztásra kerülő célpontot és támadási módszert, alapvetően a képesség és az indíték függvényeként írhatjuk le. Képesség alatt értjük a támadó, vagy támadók adottságait, így a terroristaszervezet által nyújtott támogatást, képzettségüket, helyismeretüket, a rendelkezésre álló fegyverzetet, felszerelést, logisztikai lehetőségeiket, röviden azt, hogy az adott helyszínen milyen típusú és mértékű támadást képesek véghezvinni. Az indíték pedig a támadás elkövetésével kecsegtető haszon, amit elsősorban a célpont értéke és milyensége határoz meg.
A terrorista támadási ciklus elméleti megközelítése
Akár nemzetközi terrorszervezetekről, vagy magányos elkövetőkről beszélünk, meglepő azonosságokat fedezhetünk fel az események tervezésében és előkészítésében. Egy terrorista támadási ciklus, jól egymásra épülő, tematikus részekre bontható, melyekből egy-egy rész kimaradhat, felcserélődhet, vagy megváltozhat.
A részek végrehajtására fordított idő is nagyban eltérhet, ugyanis egyes terrorcselekmények megtervezése és végrehajtása órák, vagy napok alatt történik, míg egy nagyobb támadás megtervezésére fordított idő akár hónapokig, vagy évekig is eltarthat. Esetenként a támadók, már előzetesen kiválasztanak egy támadási módot és ahhoz keresnek megfelelő célpontot, míg más esetekben a kiválasztott célpont sebezhetősége alapján dolgozzák ki a támadás legmegfelelőbb módját.
Terrorista támadási ciklus
1. Az előzetes célpontkiválasztás során valósul meg az elsődleges információk begyűjtése, a célpontok osztályozása, sebezhetőségeik vizsgálata.
2. A kezdeti felderítés során a célpont védelmi erejének megállapítása, a lehetséges kockázatok elemzése történik. A Marriott International összesítése szerint a legtöbb támadás reggel 06:00 és 09:00, vagy este 18:00 és 21:00 között történik. Ekkor van általában a szolgálatváltás, illetve ekkor tartózkodnak a legtöbben a szálloda közösségi tereiben, az étteremben és a bárban.
3. Végső célpontkiválasztás során a további felderítést és a támadás kivitelezésének költség/haszon mérlegelésű megtervezését végzik. Felmérik a sikeres támadás lehetséges károkozását és nemzetközi médiavisszhangját, valamint hogy az eredmény egyezik- e a szervezet céljával és demonstrálja-e annak erejét.
4. Támadást megelőző felderítésben rendszerint már részt vesznek a majdani támadást végrehajtó személyek is. Megerősítik vagy cáfolják az előzetesen gyűjtött információkat és olyan részletességű információkat gyűjtenek, melyek alkalmasak a konkrét támadás megtervezésére.
5. A támadás megtervezésekor kockázatelemzéseken alapuló támadási terveket dolgoznak ki, beszerzik a támadáshoz szükséges fegyvereket, felszereléseket, összeállítják a támadóegységeket és megállapítják a művelethez szükséges egyéni képességeket (nyelvtudás, fegyverkezelés, robbanóanyagok ismerete, járművezetési képesség, navigációs ismeretek).
6. A támadás gyakorlása során, mint a hagyományos katonai műveleteknél, sok esetben elpróbáljak a támadást annak érdekében, hogy növeljék a sikeres végrehajtás esélyét, teszteljék a kidolgozott terv megvalósíthatóságát és kizárják az előre nem látható hibákat.
7. A támadás végrehajtása. A megkezdett terrorcselekmény rendszerint sikerrel jár, így a támadás hatását, a lehetséges áldozatok számát, csak az előzőleg kidolgozott, hatékony védelmi intézkedések csökkenthetik.
8. Menekülés és az eredmények kiaknázása. A támadók, a begyakorolt terv szerint megpróbálnak elmenekülni, kivéve, ha öngyilkos támadásról van szó, vagy ha eleve a terv részét képezi a fogságba esés.
Megelőzés és védekezés
Figyelemmel kell kísérni a terrorizmus változásait, csökkenteni a sebezhetőséget és a szükséges mértékben keményíteni a puha célpontokat.
A védelmi intézkedéseket és eljárásokat a változó kockázatokhoz kell igazítani, és ahogy a terrorszervezetek fejlesztik a támadásaikat, a biztonsági szakembereknek is fejleszteniük kell a megelőzésükre tett intézkedéseket.
Szállodák esetében igazán nagy kihívás a kényelem és vendégszeretet, valamint a biztonság közötti egyensúly megtalálása. Általánosan elmondható, hogy a szállodák nem szeretnének tudomást venni a biztonsági kockázatokról, illetőleg ha tudomásuk is van róla, anyagi megfontolásokra hivatkozva vetik el azokat.
A védelem rétegei
Hagyományosan a szállodák három fő védelmi rétegeként a mechanikai-fizikai védelmi elemeket, a biztonságtechnikai rendszereket, valamint az élőerős védelmet és a biztonsági intézkedéseket
különböztethetjük meg. Itt kell megemlíteni a védelmi rétegek célzott információgyűjtéssel történő kiegészítését, annak megállapítására, hogy ki próbál információt szerezni a szállodáról. Az ilyen jellegű információgyűjtés, mint a védelem „külső héja” újszerű megközelítést igényel a szálloda valamennyi alkalmazottja részéről.
A veszélyeztetettség
felmérése és értékelése A biztonság megteremtésének alapja a veszélyeztetettség objektív felmérésének képessége.
Az alulértékelt veszély esetén felesleges kockázatnak teszik ki a szállodát, ami így válik a puha célpontok közül a „legpuhábbá”, a túlértékelt veszély pedig többletkiadást jelent a magas szintű biztonsági intézkedések költségei által. Felmérjük a gyenge pontokat, válaszként megfelelő intézkedéseket dolgozunk ki és léptetünk életbe, amiket folyamatosan tesztelünk, miközben már
azonosítjuk az újabb kockázatokat.
A szállodák fizikai védelme és a biztonságtechnikai rendszerek
A szállodákban már minimálisan is elvárható, bűnmegelőzési céllal telepített fizikai védelmi elemek, biztonságtechnikai rendszerek, akár egy terrorcselekmény megelőzésére és elterelésére is alkalmasak lehetnek, illetve csökkenthetik a potenciális áldozatok számát. Minden egyes hozzáadott, a biztonságot fokozó védelmi elem, vagy intézkedés, egy-egy egységnyit keményíthet a szállodán, mint célponton.
Alapvető védelmi elemek lehetnek a megfelelő minőségű nyílászárók, tűzgátló ajtók, másodlagos mechanikus zárak, vagy biztonságtechnikai berendezések, mint az elektronikus (lehetőleg online) zár, beléptető, CCTV, és rádiókommunikációs rendszerek, a nyitásérzékelők és támadásjelzők, de ide sorolhatjuk a tűzjelző és automata oltóberendezéseket is, mindezek szünetmentes energiaforrás ellátásával.
A védelem megtervezésénél gondolni kell az épület gépjármű-, és személyforgalmának kontrollálása, az üzemi terület és a vendégtér elválasztása, az átjárás jogosultsághoz kötött korlátozása, a szintek közötti átjárás jogosultsághoz kötött korlátozása. A belépési ponton érkező személy, vagy gépjármű azonosításra alkalmas képrögzítése, a stratégiai pontokhoz és berendezésekhez való hozzáférés korlátozása és a közösségi terek kiemelt figyelemmel való kísérése.
A városi környezetben lévő szállodák ellen történt terrortámadások során magas a szétrobbanó üvegfelületek, az üvegszilánkok által okozott sérülések száma. A sérülések csökkentésének hatékony módja az üvegfelületek biztonsági fóliával való ellátása, mely nem csak robbanás esetén akadályozza meg a szilánkosodást, hanem védi az üvegfelületet bármilyen más fizikai sérüléstől is.
A fenyegetettség növekedésével arányosan, további védelmi eszközök telepítése szükséges.
Az elsődleges szűrőként működő külső védelmi gyűrű akadályozza meg, hogy személyek vagy gépjárművek ellenőrizetlenül közelíthessék meg a szállodát. Kialakításakor, a környezetbe illő, olyan tereptárgyakat és sorompókat kell telepíteni, melyek képesek egy nagy sebességgel érkező jármű megfékezésére is. További védelmi eszközök a csomagátvizsgáló berendezések és fémdetektoros kapuk, robbanóanyag érzékelők.
Biztonsági intézkedések
Ha a hatékony biztonsági szolgálaton felül, a szálloda személyzete is szakszerűen és magas szinten látja el a feladatait az már önmagában is bűnmegelőzési hatással bír. Minden érkező személy üdvözlése és fogadása, a szálloda közösségi tereiben tartózkodó ismeretlen személyekkel való udvarias kommunikáció kezdeményezése, továbbá annak megakadályozása, hogy zsúfoltság
és sor alakuljon ki a recepciós pultnál, az étteremben, vagy az épület más területein, mind olyan intézkedések, melyek az esetleges bűnelkövetőket is eltántoríthatják szándékuktól. Ha a szálloda alkalmazottai is rendelkeznek alapvető biztonságtudatossági ismeretekkel és észreveszik, jelzik a biztonsági szolgálatnak, ha bármi rendelleneset tapasztalnak, az óriási előnyt jelenthet
egy terrortámadás megelőzésében.
A személyzetben tudatosítani kell egy esetleges támadás veszélyeit, következményeinek súlyosságát és felhívni figyelmüket, hogy a megszerzett ismeretek és azok alkalmazása a magánéletükben is előnyössé válhat. A képzéseknek tartalmaznia kell a szálloda krízismenedzsment tervének és biztonsági protokolljainak ismertetését, a vészhelyzeti teendőket, a bűnelkövetők módszereit és azok felismerését, valamint beszélni kell a terrorizmus átalakulásáról, az új típusú veszélyekről, azok felismeréséről és jelzéséről. Megfelelő felkészítés esetén a személyzet fogja képezni a szálloda biztonságának egyik, hatékony jelzőrendszeri pillérét, ők lesznek azok, akiknek először feltűnik, ha a közvetlen munkakörnyezetükben bármi változás vagy gyanús esemény történik, hiszen ők ismerik a legjobban az adott környezetet.
További fontos tényező az újonnan belépő és a meglévő alkalmazottak előzetes, majd meghatározott időközönkénti, folyamatos ellenőrzése, mert tapasztalatok alapján ők képviselik a biztonsági szempontból legmagasabb belső kockázatot.
Válságkezelési terv
Minden szállodának válságkezelési tervvel kell rendelkeznie. A terv elkészítése során kiemelten kell szem előtt tartani, hogy egy valódi válsághelyzet során azt nem csak biztonsági szakemberek fogják használni, így a benne foglalt információkat logikusan felépítve, lehetőleg minél egyszerűbben és érthetően, személyre szabottan, a feladat és felelősségi körök pontos meghatározásával kell megírni.
Együttműködés a terrortámadások megelőzése érdekében
A terrorveszély kivédésére tett, egyik legfontosabb lépés a magánszektor szereplői, valamint az állami és magánszektor közötti szoros együttműködés.
A bűnmegelőzési és bűnügyi szempontok figyelembe vételével, közös érdekünk, hogy megakadályozhatók legyenek a terrortámadások, amelyek nem csak az adott szállodának, az ország, vagy a régió turizmusának okozhatnak kárt, de az állam-, és társadalmi rendet is veszélyeztetik. A nemzetközi turizmusnak, mint potenciális célpontnak, kiemelt szerepe van a társadalmi jelzőrendszer működésében, hiszen egy esetleges támadást előkészítő szervezet nagy eséllyel fogja valamilyen formában igénybe venni annak szolgáltatásait.
A szállodaiparnak azzal a tudattal kell működnie, hogy a terrortámadások bekövetkezése elkerülhetetlen, ezért biztonság kérdésköréhez rugalmasan kell viszonyulnia. A paradigmaváltás része a biztonság beépítése működésük összes területébe, a biztonsági szempontok figyelembevétele a szállodák tervezésekor, kivitelezésekor, a személyzet
kiválasztásánál és oktatásánál. Hatékonyabb biztonsági intézkedések és válságkezelési tervek kialakítása szükséges, amelyekbe be kell vonni az állami rendvédelmi és terrorelhárító szerveket is.
A terrorfenyegetés teljes megszüntetése túlmutat a szállodaipar biztonsági szervezetei, de még az állami szereplők képességein is, így a lehetséges legjobb megoldásnak elsősorban, a veszélyhelyzetek megelőző és védelmi intézkedésekkel történő kontroll alatt tartását tekinthetjük.
Fényképek: 2008. szeptember 20. Pakisztán, Islamabad, Mariott szálloda, a terrortámadást követően, a letöltés ideje: 2020. 01. 19.
– Forrás: https://www.mycarforum.com/forums/ topic/2537569-terror-at-islamabad-marriottkilled-53-250-injured/