A funkcionalitás jövőbemutató ösvényein
LDSZ SZIMPÓZIUM 2020

2020. január 31-én, kétszáznál is több biztonságtechnikai szakember és tervezőmérnök érdeklődése mellett, kilencedik alkalommal került megrendezésre az LDSZ Kft. budapesti szimpóziuma, mellyel – a hazai biztonságtechnikai rendezvénysorozatok szemszögéből – végérvényesen megnyitottnak tekinthető a 2020-as év.

Szabó László, az LDSZ kereskedelmi igazgatója mutatta be az előadókat.
A másik képen az LDSZ egyik alapítója (Szabó László) Szabó Edinával és Péterrel, a következő generációv

Hasonlóan a formabontó tavalyi évhez, a Magyar Mérnöki Kamara Budapesti és Pest Megyei területi kamarájának Hírközlési és Informatikai Tagozata, valamint az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozata szakmai képzéssé akkreditálta az Óbudai Egyetem, a NextTechnologies Kft., a Komplex Rendszerek Kutatóintézet, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, az LDSZ Vagyonvédelmi Kft., valamint a T.E.L.L. Kft. közös rendezvényét.
Szabó László (LDSZ Kft. – kereskedelmi igazgató), Papp József (Óbudai Egyetem – intézetigazgatóhelyettes) és Dallos Endre (Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület – elnök) bevezető gondolatai vezették fel a (későbbiekben) két ágon futó rendezvényt. Az egyik ágon az Egyesület és az Egyetem előadói kifejezetten az Okos Városok technológiai kihívásaira világítottak rá; míg a másik ág – az LDSZ Kft. égisze alatt – első sorban a biztonságtechnika különböző mélységű/erősségű kapcsolódási pontjait, a cég által forgalmazott márkákban rejlő meglévő és jövőbeni lehetőségeket vesézte ki. Tekintve, hogy egy időben mindösszesen csak egyetlen helyen tartózkodhat az ember, az elkövetkezendő néhány sor túlnyomó része leginkább a biztonságtechnikai szekcióra (ágra) fog fókuszálni.

Néhány szó az élhető városokról

Mindazonáltal, nem lehet szó nélkül elmenni Papp József bevezetője mellett. Mindig egy élmény meghallgatni, miként teszi a helyére a túlzott marketingoptimizmussal használt szavakat (pl.: OKOS Városok). Tagadhatatlan érveléssel bizonyította, hogy túlzottan sok műszaki megoldásra sütik rá a „SMART” jelzőt, melynek egyenértékű tükörfordítása nem igazán akad a magyar nyelvben, mivel az „okos” sem egy az egyben fejezi ki az angol szó jelentését. A legtöbb esetben néhány érzékelő és relé rendszerbe szervezése rejlik a felmagasztaló jelző mögött, mely (lássuk be őszintén) valóban barokkos – vagy inkább marketinges – túlmagasztalása az adott megoldásnak. Sok egyéb indok mellett ezért is tartja szerencsésebbnek az előadó a még mindig nem egzakt, sőt sok tekintetben szubjektív „Élhető Városok” megfogalmazást. Hiszen a tényleges cél az lenne, hogy az adott városok élhetőek legyenek úgy polgáraik, mint az átutazó számára. Hangzatos, de nehezen megfogható cél az Okos Városokkal szemben megfogalmazott klímavédelmi elvárás. A „fenntarthatóság” épp ennyire visszás követelmény.
Nagyon nem mindegy, hogy a pénzügyi/üzemeltethetőségi/ rendelkezésre állási/környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjai közül melyiket vizsgáljuk, hiszen ezek adott esetben egymást kioltó, egymásnak ellentmondó fogalmak. Nem mellesleg, bármely „okos” rendszer épp annyira okos, mint azok, akik tervezték/telepítették/ használják.

T.E.L.L. – a paradigmaváltás hullámhosszán

Kizártnak tartom, hogy lenne még olyan biztonságtechnikai szakember, aki ne ismerné a mobilkommunikáción és IP technológián alapuló megoldásokat fejlesztő és gyártó T.E.L.L. Kft. nevét. Démi Zsolt termékfejlesztési vezető a T.E.L.L. nem régiben végrehajtott fejlesztései, valamint legnagyobb projektjei kapcsán vázolta a cég K+F irányvonalait az idei szimpóziumon.
Az egyik figyelemre méltó 2019-es eredményüknek a HikCentral (a Hikvision CCTV menedzsment platformja) és a TMS (T.E.L.L. Monitoring Szoftver) integrációja tekinthető. Ennek köszönhetően a TMS által összefogott biztonságtechnikai rendszerekből (behatolás- és tűzjelzés, CCTV stb.) érkező riasztási eseményekhez, a HikCentral révén, videoanyag nyerhető ki. A TMS egyedülálló funkcionális struktúráját remekül jellemzi a tény, miszerint mindössze 1500 sorral kellett bővíteni a szoftver forráskódját a sikeres integráció érdekében. A T.E.L.L. Monitoring
Szoftver kapcsán két projektet emelt ki az előadó: az egyik a B.A.T. (British American Tobacco) infrastruktúráit felügyelő, nagy rendelkezésre állású (99.99%), redundáns, IP-alapú távfelügyeleti
rendszer, mely esetében megoldandó probléma volt, hogy nem használhatták a B.A.T. hálózatát, illetve a hálózati összeköttetések több esetben megbízhatatlanok voltak (amennyiben egyáltalán léteztek); másik, a 2700 postahivatalt közös távfelügyeleti platformra emelő Magyar Posta Projekt volt. • Démi Zsolt vázolta a Pager 8 alapú idősfelügyeleti megoldásukat, mely a meglévő technológiák alternatív megközelítésén alapul, nem számítva a forráskód bő negyvenezer soros bővítését. A rendszer a CO-, ajtónyitás- és füstérzékelők jeleinek fogadásán felül képes vizsgálni – egy nyitásérzékelő rendszerbe iktatásával –, hogy a felügyelt személy használja-e a hűtőszekrényt. Amennyiben 10 órán át nem nyitják ki a hűtő ajtaját, a rendszer értesíti az illetékes személyeket.
Ez utóbbi funkcióhoz a Pager 8 regisztereit használták ki, melyek egy visszaszámlálást indítanak el a hűtő nyitásakor, mely 10 óra múlva jár le. Természetesen be lehet állítani, hogy az éjszakai időszakban a visszaszámlálás szüneteljen, hiszen nem várható el senkitől, hogy pl. hajnali 3-kor kötelességszerűen kinyissa a hűtő ajtaját, ha akkor járna le a tízórás etap.

A parkolórendszerek kihívásai

Az a kisebbik gond, hogy az átlagember nem gondol bele, mennyi mindent kell figyelembe venni egy parkolórendszer megtervezése során, de sok esetben sem a megrendelők, sem a telepítők nem mérik
fel a valós igényeket és szükségszerűségeket.
Bukta Márk (Designa Access Kft. – projektmanager) kifejezetten ezekre az „apróságokra” hívta fel a figyelmet. „Meglepő módon”, egy hatékonyan működő parkolórendszernél sem működik a „kellene nekem egy ilyen” jellegű megközelítés. Mint azt az előadó elmondta, a megfelelő igényfelmérések és területbejárások hiányában kódolható minimum az elégedetlen ügyfél – értsd: az az autós, aki nem jut ki/be kényelmesen és gyorsan. Rendkívül fontos a rendszer üzembiztonsága – a sorompóktól a fizetőautomatákig –, redundanciája és a műszaki támogatás rendelkezésre állása. Fontos előre megtervezni, hogy miként lehet bejutni az adott parkolóba és hogy lehet elhagyni. Kell-e fizetési rendszert tervezni, s ha igen, milyent. Hagyományos készpénzest, vegyest, vagy csak bankkártyásat, mely utóbbi egyre népszerűbb, hiszen nincs készpénzkezelési „sokk” a parkolót üzemeltető részéről. Lesznek-e rendezvények, hiszen megoldható, hogy egy adott rendezvény idején a résztvevő előre kifizessen X órát, megelőzve a rendezvényt követő sorban állást. A torlódásérzékelési funkció lehetővé teszi, hogy a fizetést követően ketyegésnek induló kihajtási türelmi idő kitolódjon, amennyiben a rendszer „dugó” lehetséges kialakulását érzékeli. Márk még jó pár opciós lehetőséget és technológiai „titkot” felsorolt. Az utóbbiak tekintetében a járdaszigetek alkalmazásától, a „mire figyeljünk oda a kábelezésnél” jellegű kérdéskörig bezáróan. A jövőt tekintve a tőlünk nyugatabbra már gőzerővel terjedő rendszámalapú fizetési megoldásokra (és ezek GDPR problematikájára) hívta fel a figyelmet.
Még a jövőbe tekintés keretében a mesterséges intelligencia alapú megoldások várható térnyerését emelte ki, melyeknek köszönhetően hatékonyabb parkolókihasználást és ügyfélkiszolgálást (pl. automatikus parkolóhelyhez irányítás) lehet majd megvalósítani. Kifejtette, hogy egy helyesen kiválasztott, kiépített és beállított parkolási rendszer szervesen hozzá kell járuljon az adott parkolóterületet igénybe vevő járművezetők „vásárlási élményéhez”.

Kicsi a bors, de Milesight !

Történelmi eseménynek tekinthető, hogy a Milesight Kínából az előadás hajnalán érkezett képviselője adott elő az LDSZ Kft. szimpóziumán. A Milesight az a CCTV gyártó, aki első sorban termékei kiemelkedő képességeire, könnyed telepíthetőségére és egyszerű használhatóságára helyezi a hangsúlyt. Másodsorban a designt helyezi előtérbe. A marketing csak ez után következik a sorban. • Lyndon Lin (Milesight – K+F manager) a Milesight újdonságait ecsetelve megemlítette a bővülő és jellemzőkben (pl. IP67/IK10 védelem), képességekben (hőtérkép, szoftveres mozgóobjektum-követés) gazdagodó panorámacsaládot, kiemelve a tavalyi év „sztár” termékét, a már 180°-os 4K képalkotásra képes minicsőkamerájukat. • A szintén bővülő rendszámfelismerő kameracsalád kapcsán kifejtette, hogy bár ezen termékeik a funkcionalitást tekintve speciálisnak tekinthetők, de tudja, hogy léteznek ennél célirányosabb rendszámfelismerő kamerák is. Hangsúlyozta, hogy a Milesight nem ezt az utat választotta, hanem egy univerzálisabb termékfejlesztési nyomvonalat követ e téren. Azaz, a cég rendszámfelismerő kamerái rendelkeznek olyan funkciókkal, melyek nagyban támogatják a hatékony rendszámazonosítást – mint pl. a P-Iris, 3. generációs Super WDR, HLC (fényforrás-kompenzáció), elmosódás-kompenzáció –, valamint a rendszámfelismerésre épülő hardveres funkciókat (pl. sorompókezelés). A Milesight rendszámfelismerő kamerái alapvetően „multifunkciós” (többfelhasználású) eszközök maradtak. A közeljövő fejlesztései között szerepel a rendszámfelismerés CMS-be integrálása.
Végül, de nem utolsó sorban a Milesight folyamatosan bővülő IoT családja került terítékre. A család sajátossága, hogy egy adott, LoRa kommunikációra képes Mini PTZ kamerához számos (hőmérséklet/páratartalom/gáz és füst/ vízmagasság/szélerősség, stb.) érzékelő csatlakoztatható, ezzel tágítva a CCTV funkcionalitását.
A cég már rendelkezik olyan levegőminőségérzékelővel (a szimpózium idején megtekinthető volt), mely saját LoRa adóval rendelkezett és akár 1 km távolságra is képes továbbítani a mérési eredményeit. Az érzékelőkről beérkező adatok megjeleníthetők a kamera képén, illetve riasztási események generálhatók a segítségükkel, támogatandó (pl.) az tűzesetek és váratlan áradások korai jelzését.

Lehet egy arcdetektálással több?

Szatori Tamás (LDSZ Kft – főmérnök) az IdentiVision újdonságaival ismertette meg a szimpózium résztvevőit. Előadásában kiemelte a család első sorban XVI, valamint IP tagjaiban megjelenő emberalak és arcdetektáló funkciók megjelenését, melyek új szintre emelik az IdentiVision videotartalom-elemző funkcionalitását. Hangsúlyozta, hogy az arcdetektálás nem azonos a személyazonosításra alkalmas arcfelismeréssel, de hatása erőteljes lehet a rögzített tartalom szűrésének hatékonyságára.
Az IdentiVision XPoE termékcsaládjáról megemlítette, hogy az XPoE képes kamerák és rögzítők segítségével akár 200 méteres távolság is áthidalható, mindössze egyetlen UTP kábel segítségével, egyidejűleg megoldva a jelátvitelt, távvezérlést és tápellátást. A márka új IP CCTV kameráinak (pl.: IIP-L3205FA ECO) tulajdonságai közül külön érdemes kiemelni a 0.0001 Lux fényérzékenységet,
valamint a már említett arc- és emberalak-detektálást.
Zárszóként az előadó megemlítette, hogy a LAN kimenettel rendelkező, új IdentiVision termékek már – a megnövelt IT biztonságot szem előtt tartva – kötelezővé teszik első bekapcsolás során egy biztonságos jelszó megadását, eliminálva ezzel a felhasználói figyelmetlenség nem kívánt következményeit.

A kültéri védelemről tudni illik…

Bánki György (LDSZ Kft.) a kerítésvédelem rejtelmeibe igyekezett a lehető legmélyebben beavatni a Szimpózium hallgatóságát. Könnyedén belátható, hogy egy szűk 45 perces szekcióba valóban csak a legfontosabbak férnek bele. Bár a téma megérdemelné, hogy bővebben beszéljünk róla, jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy egy az egyben visszaadjam az előadás anyagát. Talán a legfontosabb, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, meglehetős (akár 3 méteres!) pontossággal meghatározható, hogy egy adott kerítés mely szakaszán generálódott riasztási esemény. Természetesen, ehhez szükséges a megfelelő minőségű és funkcionalitású – pl. egyedi riasztási zónák létrehozását biztosító – kerítésvédelmi megoldás, jónéhány (megfelelő sűrűségben) felhelyezett piezoelektromos érzékelő. Amint azt az előadó is hangsúlyozta, önmagában egy kerítésvédelem tökéletes kezdet, de hatékonysága, funkcionalitása tovább növelhető, amennyiben más biztonságtechnikai (pl. behatolásjelző, CCTV) rendszerrel együtt alkalmazzuk.
Így nem csak a kerítésvédelem felől érkező riasztás áll rendelkezésünkre, de akár az adott riasztási esemény vizuális megerősítése is. Kedvelt megoldás e téren a PTZ funkcionalitású CCTV kamerák alkalmazása. Amennyiben rövid (3-5 m) detektálási zónáink (is vannak) egy ráfordulás és egy ZOOM segítségével jó eséllyel kapunk bizonyító erejű megerősítést a behatolásról.
Amennyiben az előadásban felvázolt mintarendszer 1500 méterén egyenlő távolságra helyeztük el az érzékelőinket (mind a 250 db-ot) és a riasztási zónáinkat ezen irányelv mentén határoztuk meg, a szűk 100 méteres pontosságú helymeghatározás sem okoz gondot, amennyiben egy (vagy több) objektumdetektálásra és -követésre képes PTZ kamerával gondoskodunk a vizuális visszaigazolásról. Magától értetődik, hogy a kerítésvédelem és egyéb kültéri védelmi megoldások esetében sem hanyagolható el a rendszerek projektcentrikus finomhangolása.

Az olasz moszkitó és vipera

Tóth Ferenc (LDSZ Kft.) a kültéri védelem egyik olasz nagyágyúja, a DueVi termékeit ismertette néhány szóban. Az olasz cég számos IK10-es védettségű, –40 °C – +70 °C közötti hőmérséklettartományban
üzemképes, kitakarásvédett kültéri mozgásérzékelővel kényezteti a profeszszionális megoldások kedvelőit. Itt és most három terméket emelnék ki. Elsősorban (de nem kizárólagosan) a Moskito fantázianevű mozgásérzékelő/függönyinfra „kombót” tartom kiemelésre méltónak. Leginkább azért, mert nem csak egy 24 méteres (jobbra és balra 12 m) falszakaszt képes levédeni, de a szemből érkező mozgást is képes érzékelni. A Viper dualos érzékelő figyelemre méltó sajátossága, hogy esetében meghatározható, hogy milyen távolságtól, milyen irányultságú mozgást tekintsen riasztási eseménynek. Eme funkciójának köszönhetően kiszűrhetők többek között az utcai forgalom (gyalogos, jármű), növényzet mozgásának zavaró hatásai. Bónuszként, a DueVi mozgásérzékelők beállítása hihetetlen egyszerű. Mindössze egy telepítői Bluetooth (BT) modul szükséges, melyet behelyezünk az érzékelő megfelelő foglalatába és a BT-képes okostelefonunkra letöltött applikáció (View Sensor) segítségével, egy sétateszt közben beállíthatjuk az érzékelő szükséges paramétereit. Így elkerülhető a kényelmetlen folyamat, melyben létrára állva beállítjuk, majd újrateszteljük, újra létrázunk, beállítjuk,
újrateszteljük…

Az örökké megúj uló Jablotron

Matkó Csaba és Tóth Ferenc a Jablotron tervezési tudnivalóról, valamint néhány újdonságból szemezgető előadása zárta a 2020-as LDSZ Szimpózium biztonságtechnikai szekcióját.
Amint azt az előadók kifejtették, a Jablotron elérte fejlődése azon fokát, ahol – a magyar piac sajátosságait szem előtt tartva – már csak elméleti felső korlát létezik a rendszerek alkalmazhatóságával kapcsolatosan. Igen kevés azon projektek száma, ahol 15 partíció, 230 csatlakoztatható érzékelő, 600 felhasználó, 128 programozható kimenet nem elegendő. Ráadásul, ez már régen nem „az apád jablotronja”, azaz nem csak vezeték nélküli eszközök csatlakoztathatók hozzá, így a végfelhasználói igények meglehetősen széles köre kiszolgálható vele. A beépített IP (és az 5-ből 4 esetben beépített GPRS) kommunikátornak, a Jablotron felhőszolgáltatásának, valamint a 128 programozható kimenetnek köszönhetően nem csak a letelepített riasztórendszer érhető el mobiltelefonos applikáción (és még néhány egyéb platformon) keresztül, de egy komplett (középkategóriás) okosotthon- megoldást is létrehozhatunk. „Horribile dictu”, még az utcán parkoló autónk védelme is megoldható a Jablotron megfelelő megoldásai segítségével.
Most essen pár szó a márka közeli és középtávú jövőt érintő terveiről. Legelőször is, egy visszafelé kompatibilis, igazi kis központot ígérnek a cseh gyártó fejlesztőmérnökei. Közbevetőleg mindenképp meg kell említenem, hogy a Jablotron tokkal és vonóval Európában készül! A kitérőt követően, vissza az újdonságokhoz. 2020 és 2022 között a központok új generációj jelenik meg a piacon, mely a gyártó ígérete szerint kompatiblis lesz a korábbi eszközökkel, de azért ezt még mindenképp le fogja tesztelni Tóth Ferenc és az LDSZ szakértői gárdája. Ami már biztos, hogy hamarosan elérhető a duál érzékelők új generációja (JA-122PW és JA-162PW), melyek sajátossága (a 24,125 GHz mikrohullámú frekvencia mellett), hogy a rendszer hatástalanított állapotában az új érzékelők mikrohullámú „szekciója” kikapcsol. Mindezek mellett a JA-162PW kétutas kommunikációval rendelkezik, illetve az F-Link programból távolról is, közvetlenül finomhangolható (legrosszabb esetben 20 perc múlva a központ felfrissíti az új beállításokat). A numerikus kezelők is ráncfelvarráson esnek át (új „külcsínt” kapnak) hamarosan.
Bár nem műszaki újdonság (sőt ez itt a reklám helye), de javaslom, hogy mindenki keresse fel kedvenc Jablotron forgalmazóját, mivel a JK-100 próbakészlet most vaskos „árelőnnyel” érhető el. Mindezek mellett számtalan „apróság” jelenik és újul meg hamarosan, különösen a pánikgombok terén, legyen az fixen telepített, nyakba akasztható, karóra jellegű, vagy egy pénzcsapda jellegű „minek is nevezzelek pontosan” megoldás.

Zárszó helyett
Elmondható, hogy azok, akik részt vettek az LDSZ Szimpóziumán, nem kevés új ismerettel távozhattak.
Ne bánja, aki lemaradt, 2020 márciusának elején az LDSZ Kft. szeretettel vár mindenkit pécsi szimpóziumára. Ami azt illeti, most mégis egyszerű a cikk lezárása, köszönhetően, hogy ez a 9. szimpózium volt, így jövőre jön a jubileumi 10-ik!

Szabó László, LDSZ kereskedelmi igazgató