Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

SZAKTANULMÁNY TURIZMUS TERRORIZMUS

A turizmus és a szállodaipar célponttá válásának története

Lippai Zsolt és Thieme-Eső Milán tanulmánya

A szállodák, mint puha célpontok ellen intézett terrortámadásokkal és azok következményeivel foglalkozó cikksorozatunk harmadik írásában a szállodaipar elleni terrortámadások történetét vizsgáljuk, melynek elemzése nyújthat segítséget a szállodák védelmének megerősítésében és a támadások megelőzésében.

A terrorizmus fogalma(i)?
A terrorizmussal, illetve a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó írások jelentős része a jelenség fogalmi magyarázatával kezdik soraikat, amellyel egyetértve – azonban a sablonosságot kerülve – magunk is lényegesnek érezzük a terrorizmus fogalmának bemutatását.
A Hadtudományi Szaklexikon alapján a terrorizmus tömör megfogalmazása nehéz, mert körülményeiben különböző és céljait, eredményeit, illetve módszereit tekintve is eltérő képet mutat.
A terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg, és ehhez társul egy politikai, ideológiai, vagy vallási eszme, amely az erőszak legitimációjául szolgál. A Rendészettudományi
Szaklexikon szerint pedig a terror, megfélemlítő, kegyetlen, erőszakos módszer(ek), eljárás(ok), egyénekkel, tömegekkel, vagy társadalmi osztályokkal szemben, főként hatalmi, politikai céllal.
A „terror” szó a latin nyelvből származik és ijedtséget, rémületet, rettegést jelent, ezt vette át a francia nyelv „terreur” formában. Jelenleg használatos értelmezésében, először a francia forradalom korában használták a „régime de la Terreur” kifejezést. Szintén a francia történelemben gyökerezik a „Terreur blanche”, azaz a fehérterror fogalma, mely eredetileg a Bourbonok fehér zászlajára célozva, a restauráció utáni véres megtorlást jelölte.

A megfélemlítés és a félelem pedig tekinthető a terrorizmus egyértelmű hozadékának, különös tekintettel arra, hogy a cselekmények közvetlen áldozatai, károsultjai legfeljebb szimbolikus kapcsolatban állnak az akciók valódi céljával, véletlenszerű kiválasztásuk pedig többnyire csak másodlagos jelentőségű. Ugyancsak a félelemkeltést és a terrorizmus közvetlen és közvetett hatásait erősíti – ezáltal a terrorista szervezetek céljait szolgálhatja – a hatásvadász média jelenléte, mely gyakran élő adásban közvetíti és fokozza az amúgy is borzasztó valóságot, növeli a félelmet.

Az egységesen elfogadott fogalom hiánya egyfelől hátráltatja a különböző szervezetek közötti együttműködést, másfelől pedig gátolja
azt, hogy objektív információkat szolgáltathasson a média. Következésképpen hozzájárul a terroristák célkitűzéseinek könnyebb teljesüléséhez.
Egységes fogalmi meghatározástól függetlenül, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés, a nemzetközi terrorizmus felszámolását célzó új intézkedések bevezetésének sürgető voltáról szóló (2018/C 415/04) állásfoglalás egyértelműen fogalmaz. „Mivel az elmúlt években számos afrikai és európai országban került sor sok életet követelő terrorcselekményekre, és ezért közös kihívást jelent mind az európai uniós, mind pedig az AKCS-országok számára; mivel minden terrorcselekmény az indokaitól függetlenül bűncselekménynek minősül és megbocsáthatatlan.”
A turizmus és a szállodaipar célponttá válásának történetéről Szálloda ellen elkövetett első merénylet 1946 júliusában történt, mikor az Irgun nevű cionista félkatonai szervezet a jeruzsálemi Dávid Király Hotel déli szárnyának alagsorában robbanószerkezetet
helyezett el.

A támadás elsődleges célpontja nem a turizmus vagy maga a szálloda hanem az abban működő brit katonai és bűnügyi osztály parancsnokságai voltak, melyek miatt az Irgun legitim katonai célpontnak tekintette az épületet. A robbantásban 91 ember
vesztette életét és 46-an sérültek meg, közöttük brit kormányzati és szállodai alkalmazottak, járókelők és más civil, Palesztinában élő zsidó személyek is.

A későbbiekben, valamennyi hasonló jellegű „hibrid” célpont – egy szállodában ideiglenesen megszálló katonai, vagy rendvédelmi erők – elleni támadásokat is a szállodák elleni merényletek kategóriájába sorolják.
Az 1970-es években jelennek meg a turizmus és azon belül a szállodák elleni – kezdetben relatív alacsony számú – terrortámadások, mely cselekmények 1980-ig megvalósuló enyhe emelkedését követően a ’90-es évekig még nem tapasztalható számottevő mértékű növekedés. 1991–92-ben a támadások száma hirtelen megszaporodik, ugyanis ebben a két évben már 180 körüli támadásról beszélhetünk, melyek száma ismét visszaesik és 2007-től ismételten emelkedni kezd, míg 2015-ben már legalább 36 támadás
valósult meg. Ezzel ellentétben, a vallási fundamentalista motivációjú támadások száma 2001 óta szinte folyamatos növekedést mutat, a 2001-ben történt két támadás 2015-re 18-ra emelkedett.
A korai időszak támadásai között említhetjük az 1971-es, Fekete Szeptember csoport által az Intercontinental szálloda ellen Ammanban (Jordánia) elkövetett, vagy az 1976-os Abu Nidal szervezet által a Semiramis szálloda ellen Damaszkuszban (Szíria) elkövetett támadást. 1992-ben az Al-Kaida, Adenben (Jemen) követett el két robbantásos merényletet az ott megszálló amerikai
tengerészgyalogosok ellen. Egyet a Gold Mohur Hotelben – mely egyben, az első amerikai célpont ellen elkövetett Al-Kaida támadás
is volt –, a másikat pedig az Aden Mövenpick Hotelben.
Az 1990-es években már egyértelműen az tapasztalható, hogy a terrorista szervezetek célzottan támadnak turistákat és szállodákat. Ilyen terrorcselekmények voltak például Egyiptomban, az Al-Gama’at al-Islamiyya szervezet által elkövetett 1996-os és 1997-es kairói lőfegyveres támadások, valamint az 1997-es luxori mészárlás is.

Az iszlamista terrorszervezet tudatos célpontkiválasztásra épülő terve szerint az ország turizmusa a támadások hatására olyan
mértékben fog visszaesni, hogy az gazdasági nehézségeket, így a kormány támogatottságának csökkenését eredményezi. A terv, eredeti formájában nem valósult meg, mert az akció kegyetlensége a közvélemény ellenszenvét váltotta ki, ami a terrorszervezet meggyengüléséhez vezetett.

A más terrorista szervezetek által elkövetett támadások viszont tovább folytatódtak, gondolva a 2005-ben, Sharm El Sheik óvárosi
piacán történt hármas robbantásra, vagy a Ghazala Gardens és Mövenpick szállodákban, illetőleg a 2006-ban végrehajtott szintén hármas robbantásokra Dahab városában.
Az Egyiptomot meglátogató turisták száma a 2011-es nílusi forradalom, az instabil politikai helyzet, valamint a turisták elleni támadások hatására a 2010-es 14,7 millióról 2016-ban 5,4 millióra esett vissza. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos országok turizmusa viszonylag gyorsan helyreállhat egy terrorcselekmény után, amennyiben azt nem követik további támadások.
Ugyanakkor a sorozatos terrortámadások hosszú ideig tartó visszaesést okoznak a turizmusban, vagy szinte teljes mértékben megszüntethetik azt.
A 2000-es évek új korszakot nyitottak a terrorizmusban.
A turizmus és szállodák ellen elkövetett összes (évente átlagosan 20) merénylet száma a 1988–2001 közötti időszakban, majd
a 2002–2008 közötti időszakban sem változott meg nagyságrendileg, azonban a jelentős támadások száma és országonkénti eloszlása a 2001 előtti nyolc évben, a 15 országban elkövetett 30 szálloda elleni támadásról a 2001 utáni nyolc évben, 20 országban elkövetett 62 támadásra növekedett.
A turizmus és a szállodaipar ebben az időszakban már a kiemelt célpontok között szerepel, a terrortámadások halálos áldozatainak a
száma pedig a 2001 utáni nyolc évben a hat és félszeresére emelkedett, a 2001 előtti hasonló időszakhoz képest. 2009–2015 között évente átlagosan 29 támadásról beszélhetünk, ami további növekedési tendenciát mutat.
Kevéssé ismert, hogy a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás során az abban működő 825 szobás Marriott World Trade Center szálloda is megsemmisült, illetve olyan mértékben megrongálódott, hogy lebontották az épületet. Ez az egyetlen példa, hogy egy terrortámadás olyan mértékű kárt okozott egy nyugati szállodában, hogy az véglegesen
megszűnt működni.
A lenti táblázatban szemléltetünk néhány általunk – az elkövetés módja, az áldozatok száma, vagy a célpont jelentősége miatt – kiemelt, a turisták és a szállodák elleni terrortámadást.
Az adatok alapján megállapítható, hogy az ilyen súlyú támadások elsősorban néhány olyan régióra és országra koncentrálódnak, ahol a terrorfenyegetettség eleve magas, mint a Közel- Kelet, Délkelet-Ázsia, Észak-Afrika. Turisták és szállodák elleni terrortámadások leggyakrabban Egyiptomban, Szomáliában, Irakban, Afganisztánban, Indonéziában és Pakisztánban fordulnak elő, de az arab tavasz következményei és a vallási fundamentalista szervezetek átalakulása eredményeképpen az ilyen jellegű támadások egyre gyakrabban fordulnak elő Tunéziában, Líbiában, Jemenben és más afrikai országokban.
Kevésbé jelentős szállodák elleni terrorcselekmények ugyanakkor előfordulnak a világ számos pontján, azonban a vallási fundamentalista motiváció ezekre a régiókra koncentrálódik. 

A szállodák elleni terrortámadások elkövetése
Mint azt a korábbi tanulmányunkban is említettük, alapvetően a képesség-haszon elv alapján, illetőleg azok függvényeként írhatunk le egy terrorista szervezet által kiválasztásra kerülő célpontot és támadási módszert. A bevezetett biztonsági intézkedésekre válaszul történő változtatások a terrorista szervezetek taktikáiban – mint a gépeltérítések számának csökkenése, miután bevezették az utasok fémdetektorral való rutinellenőrzését, vagy adott célpontok külső védelmi gyűrűjének megerősítése után áttérés az aknavetős támadásokra – értelemszerűen mutatja a terrorista szervezetek érzékenységét és ésszerű alkalmazkodását a biztonsági intézkedések által megnövekedett kockázatra.
A célponttá válás megelőzése ezek alapján a képességigény növelésével megerősített védelem, vagy a várt haszon lehetőségének csökkentés lehetséges.

Cikksorozatunk következő, és egyben befejező tanulmányában a szállodák ellen elkövetett terrortámadások
típusait elemezzük. A módszerek bemutatása során részletesen foglalkozunk a pakisztáni Marriott szálloda elleni támadással (Islamabad, 2008. szeptember 20.), a Jordániában egyszerre több szálloda ellen (Amman, 2005. november 9.) elkövetett robbantásokkal, valamint a Tunéziában (Port El Kantaoui, 2015. június 26.) végrehajtott terrortámadással.


Irodalomjegyzék:
[1] Állásfoglalás a nemzetközi terrorizmus felszámolását célzó új intézkedések bevezetésének sürgető voltáról (2018/C 415/04) Az Európai Unió Hivatalos Lapja. p. C 415/19. URL.: https://eur-lex. europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX: 22018P1115(04)&from=EN (letöltve: 2020.04.03.)
[2] BODA József (szerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus, Bp., 2019.
[3] DELAFONTAINE Adrien: Hotels as Targets of Jihadist Terror:An Empirical Analysis of the Period from 1970 to 2016. (2017), URL.: https://epub.sub. uni-hamburg.de//epub/volltexte/2017/66263/ pdf/DelafontaineZEUS_WP_12.pdf (letöltve: 2020.04.05.), a Global Terrorism Database URL.: https://www.start.umd.edu/gtd/ (letöltve: 2020.04.05.)
[4] KARDOS Zoltánné (szerk.): Turisztikai ismeretek. p. 10. Tankönyvtár, Keszthely, 2011. URL.: https:// regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0034_ turisztikai_ismeretek/turisztikai_ismeretek_7_7. html, (letöltve: 2020.03.07.)
[5] KRAJNC Zoltán (szerk.): Hadtudományi szaklexikon. Dialóg Campus, Bp., 2019.
[6] Morral, Andrew R.–Jackson, Brian A.: Understanding the Role of Deterrence in Counterterrorism Security. RAND Corporation, Santa Monica, 2009. p. 7. URL.: https://www.rand.org/ pubs/occasional_papers/OP281.html (letöltve: 2020.04.07.)
[7] NATO’s military concept for defence against terrorism. MC 0472/1 (Final). North Atlantic Treaty Organization, 2016. URL. https://www.nato.int/cps/ en/natohq/topics_69482.htm (letöltve: 2020.03.07.)
[8] PIZAM Abraham, FLEISCHER Aliza: Severity versus Frequency of Acts of Terrorism: Which Has a Larger Impact on Tourism Demand? (2002) Vol 40, Issue 3. https://doi.org/10.1177/0047287502040003011 (letöltve: 2020.04.05.)
[9] Special Security Report: The Militant Threat to Hotels, Stratfor Worldview, (2009.) p. 8. URL.: https:// worldview.stratfor.com/article/special-securityreport- militant-threat-hotels (letöltve: 2020.03.07.)
[10] UNWTO Tourism Highlights. 2016 Edition, UN World Tourism Organization, Madrid, 2016. DOI: 10.18111/9789284418145
[11] VASS György: Egységes meghatározás a terrorizmusra. Hadtudományi szemle 2. évf. 4. sz. (2009.) p. 10. URL.: http://epa.
oszk.hu/02400/02463/00007/pdf/EPA02463_ hadtudomanyi_szemle_2009_4_010-016.pdf, (letöltve: 2020.04.02.)

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet