Kezdőlap
5 technológia trend az Axis szerint, amely befolyásolja a biztonságtechnikát 2020-ban
A hálózati végpontok világától a hálózati sokszínűségig
Az utóbbi években az Axistól is megszokhattuk, hogy jelzi azokat a tendenciákat amelyek adott évben leginkább uralják a szakma jelenét, fejlődési tendenciáit.
1. Végpontok világa
Azt bizonyára tudjuk, hogy egyre több számítás történik a hálózat végpontjain, az edge-en, és hogy már most eszközök milliárdjai vannak hálózatra kapcsolva végpontként, amely eszközök száma rohamosan nő. Azonban nagy változáson megy keresztül ezen eszközök milyensége és a feléjük támasztott elvárások is.
Egyszerűen szólva egyre több hálózatra csatlakoztatott „dolognak” kell vagy kéne azonnal érzékelnie mi történik, majd eldönteni,
mit kéne arra válaszként tenni, aztán meg is tenni azt. Tökéletes példák erre az önvezető járművek. Akár a külső környezettel (pl. jelzőlámpákkal) való kommunikáció, vagy a
veszélyhelyzetet (pl. az autó előtt sétál egy objektum) érzékelő szenzorok esetén, az információkat a másodperc tört része alatt fel kell dolgozni és döntést kell hozni. Az autó és az információkat feldolgozó, kiértékelő és a megfelelő döntést visszaküldő adatközpont közötti kommunikáció által okozott késleltetés elfogadhatatlanul hosszú.
Ugyanez a helyzet a videomegfigyelés esetében is. Ha proaktívak akarunk lenni ahelyett, hogy a már megtörtént incidensekre reagálnánk, akkor magában a kamerában nagyobb adatfeldolgozást kell végrehajtani. De az edge eszközök számának növekedése és azoknak a biztonságban betöltött egyre kritikusabb szerepük számos következménnyel jár, amelyeket a következőkben tekinthetünk át.
2. A dedikált eszközök számítási kapacitása
Olyan dedikált és optimalizált hardverekre és szoftverekre van szükség – amelyek az adott feladatra vannak tervezve – az alapvető az edge-számítás magasabb szintjének eléréséhez.
A hálózatra csatlakoztatott eszközöknek megnövelt számítási teljesítményre lesz szükségük és a szilíciumtól kezdve a felhasználási célra kell hogy tervezettek legyenek, ezért fektet az Axis továbbra is energiát a saját chipjébe. Ez által képesek egy olyan integrált áramkört – vagy „system-on-chip”-et – létrehozni, amely kimondottan a mostani és jövőbeli videomegfigyelési feladatokra van tervezve, és amely, mint a legújabb ARTPEC-7 is, a biztonságot helyezi előtérbe.
A beágyazott mesterséges intelligencia koncepciója gépi- és mélytanulás formájában előtérbe fog kerülni a jövőben. Azoknak, akik az MI-vel – vagy pontosabban a gépi- és mélytanulással – dolgoznak, a technológia többet jelent egy jól hangzó szónál és a mindennapjaik része lett. Így az kevesebb figyelmet fog kapni, mint jól hangzó technológiai téma, amely egyesekben azt az érzést keltheti, hogy nem tartotta be a hozzá fűzött reményeket. Igazából azonban többet lesz használva, mint amennyire majd a legtöbben érzékelni tudják. Ugyanakkor az egyik dolog, amelyet figyelembe kell venni az, hogy olyan új mélytanulási modelleket kell létrehozni, amelyek kisebb memória és számítási teljesítménnyel érik be.
3. Bizalom az edge-ben
A bizalomnak számos arca van. Bizalom abban, hogy a szervezetek felelősségteljesen gyűjtik és használják fel adatainkat; bizalom abban, hogy az eszközeink és adataink biztonságban vannak a kiberbűnözőktől; bizalom abban, hogy maguk az adatok pontosak és technológia úgy működik, ahogyan kell. A végpont lesz az a hely, ahol ez a bizalom kialakul vagy elillan. Az egész ellátási
láncon átívelő bizalom létfontosságú lesz. Miközben a lehallgatóchipek hardverbe való beépítése viszonylag távoli lehetőség, egy lehallgató „hátsó ajtó” telepítése a gyártás után egy
firmware-frissítés folyamán már jóval egyszerűbb.
A személyes adatok védelmével kapcsolatos aggályok továbbra is beszédtéma lesz szerte a világon. Az olyan technológiák, mint a dinamikus maszkolás használhatók a személyes tér védelmére, azonban a hozzáállás és a szabályozás a különböző régiókban és országokban nem egyöntetű. A megfigyelőszektorban dolgozó vállalatok számára szükséges lesz a különböző államok jogi rendszereiben történő eligazodás.
Mivel az eszközökön magukon magasabb mértékű lesz az adatfeldolgozás és -kiértékelés, ezért a kiberbiztonság még kritikusabb tényezővé válik. Az egyre növekvő számú és kifinomultabb kibertámadások ellenére a legtöbb szervezet még a legegyszerűbb firmwarefrissítést sem hajtja végre. A biztonságos rendszer alapja az az egyes eszközök menedzselése és a teljes megfigyelőmegoldás átfogó életcikluskezelése egyértelmű hardver-, szoftver- és felhasználói irányelvekkel.
4. Szabályozás: a technológia és annak felhasználása
Nehéz, ha nem lehetetlen magát a technológiát szabályozni (és a legtöbb esetben nem is kell).
Ami megvalósítható és szükségszerű, az annak a szabályozása, hogy a technológiát hogyan használják fel. Vegyük az arcfelismerést példaként. Bizonyos esetekben – például a reptéri utasvizsgálati folyamatok racionalizálása esetén – az arcfelismerést vállalhatónak és hasznosnak tekinthetjük. Azonban, ha a polgárok megfigyelésére és szociális kreditrendszer
kialakítására használják, az már sokkal inkább vészjósló és nemkívánatos. A technológia teljesen ugyanaz; a felhasználás különbözik.
A megfelelő felhasználási módok iránti hozzáállás és az azokhoz tartozó szabályozások a világ bizonyos részein eltérők. A GDPR széles körű szabályozás amely védi az európai polgárok jogait a személyes adataik gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása tekintetében és az egyik legszigorúbb adatszabályozás a világon. A szabályozások nehezen tartanak lépést a technológia fejlődésével, de akormányok folyamatosan keresik a felhasználási módok szabályozására való lehetőségeket, hogy azok a polgárok, vagy a saját maguk javát szolgálják, nem ritkán önös célok érdekében. Ez egy dinamikus, változó talaj, amelyben az iparnak el kell igazodnia és ahol az üzleti etika szigorú ellenőrzéseknek lesz kitéve.
5. Hálózati sokszínűség
Bizonyos szabályozások, adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályok közvetlen következményeként úgy látjuk, hogy elmozdulunk az előző két évtized teljesen nyílt internetétől.
Miközben az internet és a nyilvános felhőszolgáltatások továbbra is részei lesznek annak, hogy hogyan továbbítunk, analizálunk és tárolunk adatokat, a hibrid és privát felhők egyre gyakrabban használatosak. Úgy látjuk, az „okos szigetek” száma nőni fog, ahol a megadott alkalmazási módokra kialakított rendszerek korlátozott és közvetlen kapcsolatban állnak más, egymástól függő rendszerekkel.
Miközben egyesek akármilyen nyítottságtól való eltávolodást nemkívánatosnak tekintenek, a biztonság és adatvédelem mellett szóló érvek nagyobb hangsúlyt kapnak. A nyitottság
és az adatmegosztás egyik korábbi előnye az volt, hogy fejleszti az MI-t és gépi tanulást, mivel ahhoz óriási mennyiségű adatra van szükség. Azonban a fejlesztéseknek hála mára az előre betanított hálózati modellek az adott alkalmazásra szabhatók viszonylag kisebb mennyiségű adattal is. Például az Axis részt vett egy projektben, ahol egy közlekedési megfigyelőmodellt mindössze 7000 darab fotó felhasználásával tanítottak be és a balesetek fals érzékelése 95 százalékkal csökkent.
Habár a kristálygömbbe tekinteni semmilyen esetben sem veszélytelen, de mégis fontos, hogy a felhasználóink aktuális igényei kielégítése mellett odafigyeljünk arra is, hogy a jövőben milyen lehetőségekkel és kockázatokkal kell szembenéznünk.
Axis Communications