Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Testőrök a célkeresztben

Testőrök a célkeresztben

MUNKALEHETŐSÉG? SZAKMA? HIVATÁS? 

Amióta létrejöttek az emberi civilizációk és a nagy tömegből kiváltak a felső vezetők, illetve a vagyonos réteg, azóta létezik a testőrség intézménye. Ilyen ősi mesterség ez! A történelemben már megtörtént akcióikról, jó, vagy hibás munkájukról feltehetőleg egy többkötetes könyvsorozatot is lehetne írni, ami manapság személyvédelmi tankönyvként is kitűnően használható lenne. Mert nincs két egyforma eset! Voltak már olyan merényletek, ahol csak a védendő személy sérült meg és voltak olyanok, ahol a testőrök szenvedtek sérüléseket, vagy éppen az életüket áldozták. Ezért mondható hivatásnak a munkájuk, ami csak a legbátrabb embereknek való.

Tisztelet a testőröknek! Most a XX. századból idézünk fel három tragikus esetet. 

Al Capone Az olasz bevándorlószülők csemetéje apró tolvajlásokat elkövető utcagyerekből lett a chicagói alvilág fejedelme. Hogy miért éppen Chicago? Mert a fehér bevándorlók rájöttek, az USA északi államaiban nem terem meg a földi eper, viszont dús legelők vannak, ami alapvető a marhatenyésztéshez.

Persze vágóhidak is kellenek, azokhoz pedig sok víz, ezért alakult ki a Nagy Tavak mellett a robbanásszerűen fejlődő Chicago. S ahol megjelenik a pénz, ott megjelenik a bűnözés is. Még erre is rátett az 1920-ban bevezetett szesztilalom, ami remek új „iparágat” jelentett a helyi alvilágnak; a szeszcsempészetet. Ahogy lenni szokott, bandák alakultak, s ha tehették, irtották egymást. Al Capone ebből (is) gazdagodott meg, közben módszeresen likvidálta a riválisokat, végül két nagy klán maradt a pondon.

Az övé és a Moran banda. A naptár 1929-et mutatott. S akkor jött a hírhedt Valentin napi vérfürdő. A megbízó kétséget kizáróan Al Capone volt, aki aznap garantáltan a Miami luxusvillájában tartózkodott. Moranékat ki kell nyírni! De Moran sosem járt egyedül, hat-nyolc „gorillája” mindig szorosan kísérte. Valamilyen ürüggyel egy üres, nagy garázshoz csalták őket, ahol négy, rendőrruhába bújt fickó lefegyverezte és beterelte a ganget a garázsba, ott 70 lövéssel kivégezték a hét gengsztert. De Moran nem volt köztük. Tévedtek. (A jelenet látható a „Van aki forrón szereti” című filmben.)

Mi is történt? Ha félretesszük az etikai szempontokat, a tény annyi, hogy hét, személyvédelemmel foglalkozó „testőr” életét veszítette. Miben hibáztak? Hogy bedőltek egy átlátszó trükknek egy olyan világban, ahol minden sarkon veszély leselkedett rájuk. Érdekes még Al Capone személyisége, aki nemcsak kegyetlen maffiavezér volt, nemcsak önmagát mutogató piperkőc, hanem családszerető családfő és vagyonos jótékonykodó is. 

Hans Martin Schleyer Németország a második világháborúból is vesztesként jött ki, porig bombázott városok, működésképtelen gazdaság, iszonyú szegénység és egy megcsonkított ország. A nagyobb területű nyugati országrészben megindult az újjáépítés, lassan működni kezdtek a gyárak és a Német Szövetségi Köztársaság a 70-es évekre már egy jól prosperáló országgá vált, ami két körülménynek köszönhető; a német munkaszeretetnek, és az Egyesült Államokból folyamatosan érkező hatalmas pénzeknek. Marshall segély volt a neve.

Már 1977-be vagyunk, dübörög a gazdaság. De beszéljünk Schleyerről! Ezt a nagyhatalmú, kompromisszumokat nem ismerő, karizmatikus embert úgy őrizték, mint az ország vezető politikusait. Nem véletlenül. Az akkor 62 éves Schleyer a Gyáriparosok Szövetségének elnöke, a Mercedes gyár egyik vezetője egy 1963-as nagy sztrájk után 430 000 embert akart kirúgatni a munkahelyéről. Ez csak az egyik rá jellemző cselekedete. Tehát az sem véletlen, hogy a Vörös Hadsereg Frakció nevű német terrorszervezet (akinek semmi közük nem volt a Szovjetunióhoz) felfigyelt rá. Szeptember 5-én, 17 óra 25 perckor Schleyer a háza előtt beül Mercedes 450 SLE típusú gépkocsijába, a sofőr egyben egyik testőre is, mögötte egy másik Merciben még három testőre követi. Befordulnak ez egyik egyirányú utcába, ahol egy sárga Mercedes és egy Volkswagen mikrobusz torlaszolja el a továbbhaladást. Az első kocsi vészfékez, a hátsó is, de belepuffan az elsőbe.

Sofőrhiba. A kisbuszból álarcos fegyveresek ugranak ki és jól megtervezett tűzvezetéssel 100 lövést megeresztve leterítik a négy testőrt. Schleyer sértetlen, de ez volt a cél. Elrabolják. Élve már nem került elő. Nem állítható, hogy a testőrök hibát követtek volna el, de az igen, hogy a hatóságoknak már korábban likvidálniuk kellett volna ezt a terroristacsoportot. 

Aldo Moro A merényleteket általában közéleti személyiségek ellen követik el. Kik a merénylők? Akadnak közöttük bűnözői életmódot folytatók, vallási fanatikusok, eszelős megszállottak, vagy hírnévre vágyó öngyilkosok. És van egy fajtájuk, amely genetikailag gonosznak született, vagy azzá vált, aki bárhol látja meg a napvilágot, mindenütt talál magának egy eszmét, egy vallást, egy pártot, amely mögé bújva kiélheti ölni vágyását.

A háború utáni Olaszországban is számos zavaros ideológiájú terrorisztikus csoport szerveződött a szélsőjobbtól a szélsőbalig, amelyek komoly fejtörést okoztak a rendőrségnek. A legjobban szervezettnek a Vörös Brigádok nevű (álkommunista) terroristacsoportosulás tűnt és olyannyira profi módon működtek, hogy ők hajtották végre az Újkor egyik leghíresebb emberrablását. A miniszterelnököt rabolták el. Nem ez volt az egyetlen rémtettük. A háborút befejezve Olaszországra a politikai instabilitás volt a jellemző, a miniszterelnökök sűrű egymásutánban követték egymást. Aldo Moro is ötször ült a miniszterelnöki székben.

1978-as elrablása kísértetiesen emlékeztet Schleyer esetére, mert itt is az első autóban ült Moro a két testőrével, hátul egy másik autóban még három testőr, itt is egy autó elzárta az utat és sajnos a gépfegyveres támadásnak mind az öt testőr áldozatul esett. Sőt, az elrabolt Morót is már csak halva találták meg.  Végezetül Az ismertetett esetek nyilván nem az elrettentést szolgálják a testőri hivatástól, hiszen sokszorosan több az eseménytelen személyvédelmi akció, mint az atrocitás. 

Tóth-

 

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet