Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRŐL

A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRŐL, azok megelőzéséről, javasolt intézkedésekről, valamint az okozott hatásokról 

Kovács Alexander Dániel tanulmánya (Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft.) 

A magánbiztonsági tevékenységben folyamatosan előfordul a Rendkívüli esemény (továbbiakban: RES) kifejezés, hiszen alapvetően a RES előfordulásának lehetősége, már önmagában indokolja a magánbiztonsági dolgozók jelenlétét a védendő területen. A személy- és vagyonőrökbe belesulykolják – jobb esetben – az iskolában valamint a munkáltató belső képzésein a RES relevanciáját. Ezek az oktatások azonban – többnyire belső – cégszintű normatíva alapján kerülnek kialakításra, mivel nincs egységesen deklarált dogma, amely a rendkívüli eseményekről szólna a magánbiztonsági tevékenység vonatkozásában. Fontosnak tartom, hogy a magánbiztonsági szektorban kialakuljon egy szokásjog a RES-el kapcsolatban azért, hogy a más-más biztonsági cégek ugyanolyan, vagy hasonló protokoll alapján intézkedjenek a RES-ekre. Kiváló alkalom lehetne ez arra, hogy a magánbiztonsági cégek között releváns párbeszéd jöjjön létre, amely conditio sine qua non (elengedhetetlen feltétel) a piaci stabilitás és a szakma totális legalizálásának vonatkozásában. Valamint az intézkedések és a kommunikáció egységesítése igen fontos a magánbiztonsági professzió megítélésében, tehát pozitívan és negatívan is befolyásolhatja annak jövőbeni működését.  

A rendkívüli eseményekre történő intézkedések témájában számos remekül megírt anyag elérhető, valamint több jogszabályban megtalálhatók azok a „szabálymorzsák” amelyek az ilyen élethelyzetekre vonatkoznak. Jelen tanulmány a rendkívüli eseményeket, annak megelőzését, javasolt intézkedéseket, valamint az okozott hatásokat vizsgálja a magánbiztonság aspektusából. 

I. A Detektor Plusz 25. évfolyam 4. számában megjelent, objektumvédelemről szóló írásomban elemeztem az úgynevezett biztonsági piramist, amely csúcsán a „kockázat” helyezkedik el. Alatta pedig a biztonsági ipar minden komponense, amely a „kockázatot” hivatott csökkenteni. Rendkívüli eseményről abban az esetben beszélünk, amikor a biztonsági piramis csúcsa manifesztálódik a valóságban. Ennek fényében megfogalmazható a rendkívüli esemény generikus definíciója.

„Minden olyan, az átlagostól jelentősen eltérő esemény, körülmény, amely az objektumban/ területen tartózkodó személyek életét, testi épségét, személyi szabadságát, vagy az itt található anyagi javakat tekintve súlyos következményekre vezethet.”

A RES-t két csoportba lehet csoportosítani:  

Történésjellegű: A történés jellegű események az emberi cselekedettől független olyan természeti csapások, vagy katasztrófák, amelyek bekövetkezésükkel veszélyeztetik a védett terület/objektum biztonságának személyi és tárgyi feltételeit. Ilyen esemény lehet például: a földrengés, árvíz, villámcsapás, tűz, nukleáris baleset, illetve a rendkívüli időjárás. 

Cselekményjellegű: A cselekményjellegű események közé az olyan emberi cselekedetek tartoznak, amelyek a biztonság személyi és tárgyi feltételeit a megelőző védelmi – rezsim – intézkedések, vagy a jogszabályok megsértésével veszélyeztetik 1. RES-ként kell kezelni minden olyan eseményt amely(2): bármely hatóság, és/vagy rendvédelmi szerv, területen történő megjelenésével jár, és/vagy intézkedését vonja maga után,  a magánbiztonsági társaság érdekeire veszélyt jelent vagy jelenthet,  a magánbiztonsági társasággal jogviszonyban álló közreműködő partnerek érdekeire veszélyt jelent vagy jelenthet,  a megbízó érdekeire veszélyt jelent vagy jelenthet,  nyilvánvalóan személy vagy anyagi javak sérülésével, vagy megsemmisülésével járt, vagy járhat,  minden olyan cselekmény/esemény, amely a személyi állomány tagját a magánéletében közvetlenül érintő esemény, amely a munkavégzésre irányuló képességét – fizikai, pszichikai – befolyásolja.

 

II. Mivel RES-ként kell kezelni a jogszabályok megsértését (bűncselekmény, szabálysértés), ezért fontosnak tartom tisztázni az alapjogi meghatározásokat, kifejezéseket. 

Bűncselekmény fogalma: Btk. 4.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. 

Szándékosság: Olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

Gondatlanság: olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A szándékosság (dolus) alkategóriái:

 - Egyenes szándék (dolus directus): a magatartás következményeinek kívánása jellemzi.

 - Eshetőleges szándék (dolus eventualis): a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemzi.

A gondatlanság (culpa) alkategóriái:  

 - Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. 

 - Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a „tőle elvárható” figyelmet vagy körültekintést (3). A 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló tv. rögzíti. (bizonyos pontoknál hivatkozni fogok a Büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszaira is.)  

25.§–32.§ A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok

A személy- és vagyonőr jogosultságait a vagyonvédelmi törvényben meghatározottak szerint vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

Mivel a személy- és vagyonőr nem hivatásos személy, így hatósági jogkörrel nem rendelkezik. Remek példa erre a csomagátvizsgálás. A vagyonőr nem kötelezheti az intézkedés alá vont személyt arra, hogy a csomagját megmutassa, ezt abban az esetben teheti meg, ha az érintett személy ebbe beleegyezik. Az átvizsgálás megtagadása esetén, korlátozhatja a vagyonőr a belépést, illetve kérhet hatósági (rendőri) segítséget.

Az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok, legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani (4). Ez lényegében egyet jelent az arányossággal. Vagyis ha egy belépni kívánó személy megtagadja igazolni a belépési jogkörét, vagy személyazonosságát, nem alkalmazható vele szemben könnyfakasztó spray. Ellenben megtagadható a belépés.

 

III. A Biztonsági tevékenység és alapelvei:

– A biztonsági tevékenység a védett objektum, biztonságának fenntartására, – ha sérül – akkor annak visszaállítására, az erre a célra kialakított szervezetnek és az ehhez szükséges személyi állománynak és a tárgyi eszközöknek a jogszabályokban és más alacsonyabb szintű rendelkezésekben meghatározottak alapján történő alkalmazását jelenti.

Ez egy komplex cselekvés, amely túlnyomórészt megelőző jellegű. Totális biztonsági rendszer nem létezik, a preventív jellegéből adódóan a döntéshozatal valószínűségeken, rizikó-értékeléseken, mérlegelésen alapul. A biztonsági tevékenység és a biztonsági rendszer között szoros kapcsolat nyilvánvaló, ha folyamatában kellene meghatározni a kapcsolatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység során valósul meg a biztonsági rendszer.

A Személy- és vagyonőr, jogállását tekintve azokkal a jogosítványokkal rendelkezik a magánterületen, mint a megbízó. Mivel a vagyonőr, megbízási szerződés alapján dolgozik, így a magánterület megbízottjaként kell tekinteni. A biztonsági őr szava – de jure – egyenértékű a magánterület tulajdonosának akaratával. (5)  

A biztonsági tevékenységre ható alapelvek(6) 

– Minden szakterület elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján dogmatizál bizonyos követelményeket, amelyek alapelvekké válnak annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek maradéktalanul érvényesülhessenek.

Az alapelv nem konkrét helyzetre, hanem az adott szakterületre általánosságban érvényesülő szabály. Az alapelvek jelentősége a biztonsági tevékenység során két egymással kétségtelenül összefüggő, de ennek ellenére viszonylag jól elkülöníthető területen: a szabályalkotásban és a szabályalkalmazásban nyilvánul meg.  

A törvényesség alapelve

- Ezen alapelvnek megfelelő magatartás azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet, ezen belül a biztonsági rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megfeleljen a tevékenység teljes egészét szabályozó normatíváknak. A törvényességi felügyeletet a rendőrség gyakorolja. 

A maximális biztonság alapelve

– A jogszabályok és egyéb biztonsági szabályok keretei között lehetőség nyílik a magánbiztonsági társaságok számára, hogy a biztonsági feladatok végrehajtása során bizonyos határok között önállóan differenciálhatnak. Ezen differenciálás keretében a biztonsági feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az fenntartsa az adott helyzetben biztosítható maximális biztonságot. 

A minimum-kockázatvállalás alapelve

– Szorosan kapcsolódik a maximális biztonság princípiumához, aminek következtében egy bizonyos fokú kockázatvállalást is magába foglal, amelyet a szolgálati hierarchia vezetőinek fel kell vállalni. Rangsorolni kell a feladatok fontosságát és ennek megfelelően bizonyos tevékenységek a maximált biztonság fenntartása érdekében később kerülnek végrehajtásra. Az alapelvek rendszerbe foglalásának, és alkalmazásának jelentős szerepe van a rendkívüli események megelőzésében.

 

IV. EHS (7) jelentősége és preventív jellege:

– Mivel a munkahelyi baleset nyilvánvalóan személy- vagy személyek sérülésével, vagy megsemmisülésével jár/járhat, illetve orvos és/vagy mentőszolgálat közreműködését indokolja, így RES-ként kell kezelni. Ezért a magánbiztonsági tevékenységben a munkavédelemnek több szempontból is relevanciája van. 

Szolgáltatásszintű: Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a legtöbb esetben olyan helyeken végeznek, ahol egyébként munkavégzés folyik. Az irodai munkától egészen az ipari termelésig. Ezen munkahelyeknek nyilvánvalóan sajátos biztonsági igényei vannak, és ez vonatkozik a munkavédelmi előírásokra is. Fontosnak tartom, hogy a személy- vagyonőr állomány tisztában legyen a munkavédelmi előírásokkal, hiszen ezzel számos balesetet – RES-t – megelőzhető. A biztonsági feladatkör fontosságán túlmenően a megbízónak is ésszerű igénye kell, hogy legyen az EHS. „Az elmúlt években a munkahelyi balesetek és a foglalkoztatási betegségek számának kis mértékű növekedését eredményezték (évente nagyságrendileg 20-23 ezer ember legalább három munkanapkieséssel járó sérüléséről van szó), ami kiemelt feladattá teszi a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzését. (8)” „A munkavédelem, hatékony gazdasági befektetés.”  

EHS kultúra szintjeinek elemei és jellemzői (9):

I. Kiábrándító (discouraging): Egy kiábrándító szervezet álláspontja szerint a balesetekért mindig az egyének, a dolgozók tehetők felelőssé. Szervezetükben csak a kötelező, jogszabályi előírások jelennek meg. Az EHS-t csak egy akadályként kezelik, ha be is vezetnek valami új munkavédelmi szabályt, akkor azt csakis külső, hatósági nyomásra.

II. Kialakuló (minimalist): Az EHS már valamilyen szinten fontossá válik, de a problémákért jellemzően a dolgozókat hibáztatja. A szervezeti és egyéni környezet- és egészségvédelmi tudás alapszintű. Felületes kivizsgálások és csak a látható problémákra fókuszálás jellemzi. 

III. Kontrollált (supervised): A kontrollált szervezet már meglátta az értéket az EHS rendszerekben és programokban. A fókuszban a számok elemzését tartja, például a tréningen résztvevők száma mellett már nem vizsgálja annak hatékonyságát. A rendszerben az EHS-ért elsősorban az EHS vezető vagy megbízott a felelős és a működő programokat egy személyben (vagy csapatával) ő működteti.

IV. Felelősségteljes (dedicated): A felelősségteljes szervezet felismerte, hogy az EHS-nek alapvető értéknek kell lennie minden szinten a vállalat életében. A balesetek kivizsgálása nem a felelőskeresést, hibáztatást szolgálja, hanem gyökérokok feltárását.

V. Összekovácsolódott (synergic): Öszszekovácsolódott szervezetekben a vezetők és dolgozóik magukénak érzik az EHS feladatokat és felelősséget is vállalnak tetteikért. A dolgozók bátorítva érzik magukat, hogy az EHS problémákat megbeszéljék felettesükkel és megoldásokat találjanak, a vezetés pedig számít rájuk és támogatja őket.

Foglalkoztatásszintű: A magánbiztonsági szektor diverzív mivoltának köszönhetően rendkívül komplex, munkahelyi ártalmak veszélyeztetik a személy- és vagyonvédelmi dolgozókat. Ahogy azt már fentebb tárgyaltuk, a biztonsági feladatkör szinte mindenhol jelen van, irodai munkahelytől egészen a gyártósorig. A specifikus, munkahelyi ártalmak veszélyei nemcsak az ott dolgozókat fenyegetik, hanem a magánbiztonsági dolgozókat is. Ezért is kiemelten fontos a személy- és vagyonőrök munkavédelmi oktatása, hiszen az a munkavállaló, aki több szolgálatteljesítési helyen is dolgozott már (ami bizony igen gyakori Magyarországon), több iparágra vonatkozóan is tisztában kell lennie a munkavédelmi előírásokkal. Továbbá nem elhanyagolható tényező, hogy a személy- és vagyonőr, jogaiból és kötelezettségeiből fakadó tevékenysége számos esetben, különböző szintű konfliktushelyzetet generál az intézkedő és az intézkedés alá vont személy között.

Az 1993. évi XCIII. tv. – a munkavédelemről – 87. § 1/H pontja, az alábbiak szerint definiálja a pszichoszociális kockázatot: „a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel öszszefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.”(10) Fekete humorral azt is mondhatnánk, hogy a jogszabályi szövegezést kifejezetten a személy- és vagyonőrökre szabva fogalmazta meg a jogalkotó, hiszen a felsorolt példák mind jelen vannak a magánbiztonsági szektor munkavállalói körében.

Munkahelyi stressz: „A legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek. A stressz tehát egy olyan sajátságos, védekező jellegű állapot, amellyel az emberi szervezet a külvilágból érkező, számára veszélyes ingerekre felel. A stressz tehát az egyén és környezete közötti nagy feszültségből alakul ki. (11)” Akit mélyebben érdekel a téma, annak jószívvel ajánlom Dr. Plette Richárd „A munkavédelem és a stressz. Ergonómiai kérdések a munkahelyen” című tanulmányát. 

 

V. Egy már kialakult, vagy éppen kialakulásban lévő RES manifesztálódásának, vagy eszkalálódásának prevenciója: Az intézkedéstaktika. 

A magánbiztonsági dolgozó több okból is konfliktushelyzetbe kerülhet:  sérült személy ellátásának igénye,  hajléktalanok okozta konfliktus, bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, kriminogén személyek vagy csoportok feltűnése.

Alapvető szabály, hogy intézkedésbe csak akkor kezdjünk bele, ha reális lehetőséget látunk annak eredményes befejezésére, ehhez minden esetben szükséges a túlerő. A vagyonőrtől álljon távol a „hősieskedő” attitűd, az intézkedéstaktikába ez nem fér bele! Az intézkedést mindig határozottan, de kellő távolság megtartásával kezdje meg. Továbbá álljon úgy, hogy legyen lehetősége kitérni a jogtalan támadás elől.

A fentieket figyelembe véve, előnyös – intézkedési – pozíció, ha a személy- és vagyonőrök „háromszöget” alkotva helyezkednek el az intézkedés alá vont személy mellett. Ezzel az elhelyezkedéssel a második személy- és vagyonőr biztosítja az intézkedést. A jogtalan támadást, önvédelmi helyzetben bármilyen eszközzel el lehet hárítani. Azonban mérlegelni kell az eszköz hatását vétlen személyekre nézve. Pl. könnyfakasztó spray, lőfegyver stb.  

Csomag- és ruházatátvizsgálás: A személy- és vagyonőr nem motozhat! Csomagot, illetve ruházatot is kizárólag nagyon indokolt esetben vizsgálhat. Pl. kamerán látszik a lopás ténye. Ilyen esetben felszólítható a vendég arra, hogy mutassa meg a csomagját és a ruházatát. Azonban a vagyonőr nem érhet hozzá. Érthető utasításokkal kell irányítani az intézkedés alá vont személyt. – „nyissa ki!” „nyúljon bele!” „vegye ki!” – Amennyiben megtagadja az együttműködést akkor visszatartható, akár testi kényszer alkalmazásával is, amíg a rendőrhatóság megérkezik. Rendkívül indokolt esetben lehetséges ezt megtenni! 

 

VI. Biztonsági öntudat: – A biztonsági öntudat, jelentését tekintve nem más, mint cselekedeteink logikus végiggondolása, és az abból fakadó kockázatok mérlegelése. A biztonsági öntudat szinte minden interakció vonatkozásában létezik, kezdve a gyaloglástól, egy gyártási rendszeren át, egészen az űrutazásig. A biztonsági öntudat nem egy olyan diszciplína, amelyet könyvből meg lehetne tanulni, szükséges hozzá az önképzés és a gyakorlat. A kockázatok felismeréséhez feltétlenül ismernünk kell a teljes folyamatát annak az interakciónak, amely vonatkozásában biztonsági öntudatot gyakorlunk. A felsorolt példáknál maradva a gyalogtúránk megtervezéséhez látnunk kell, hogy milyen terepen tesszük meg a távot, nyilván ehhez mérten választjuk ki a lábbelit.

Tisztában vagyunk azzal, hogy séta közben nem az eget, vagy a repülőket vizsgáljuk, hanem végig követjük tekintetünkkel azt a – belátható útvonalat amelyen – végig kívánunk menni. Számos tevékenység, biztonsági öntudatára vonatkozó cselekményét felsorolhatnánk, azonban fölösleges.

Ahhoz, hogy kialakuljon a tevékenységi körünkhöz tartozó biztonsági öntudat, szükséges, hogy ismerjük a teljes munkafolyamatot. Látnunk kell a munkafolyamatban rejtőző veszélyforrásokat. Ezt nem lehet iskolapadban megtanulni, így elengedhetetlen, hogy önmagunkat képezzük. Legyünk tisztában azzal, hogy mit, miért teszünk, és gondoljuk végig, hogy a folyamat mely pontjain, milyen kockázati tényezők jelenhetnek meg. Magánbiztonsági dolgozóként ez az elvárás eszkalálódik, hiszen munkánk során nem csak a saját biztonságunkat kell szem előtt tartanunk.

Határozott véleményem, hogy ez az egyik legfontosabb összetevő a RES megelőzésének tudományában. 

 

 

 

(1) 2016. Büntetés-végrehajtás Biztonsági ismeretek jegyzet (2), Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda 001/2018 számú ügyvezetői utasítása a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedésekről., (3) Bíró Endre – Jogi szótár 71. old., (4) Kovács A. Dániel – Oktatási segédlet belső képzéshez, (5)A gyakorlatban – de facto – szinte soha sem ilyen letisztult a helyzet. Előfordulhat, hogy a tulajdonos/megbízó akarata és a vagyonőr intézkedése nem ekvivalens. Ezeket a helyzeteket – mint szolgáltató – a magánbiztonsági cégnek kell kezelnie. Mindenesetben az a helyes hozzáállás, hogy felvilágosítják a magánterület tulajdonosát szándékának biztonsági kockázatáról. Nyilván, amíg nem a tulajdonos igénye nem valósít meg bűncselekményt, addig a magánbiztonsági társaság döntése, hogy betartja-e a laikus utasítást. Természetesen a viszszautasítás akár a megbízási szerződés létét is veszélybe sodorhatja. Amennyiben elfogadásra kerül a megbízó igénye, arról feltétlenül feljegyzést kell írni egy esetleges, jövőbeni kárigény megfogalmazása okán., (6) 2016. Büntetés-végrehajtás Biztonsági ismeretek jegyzet, (7) Enviroment, Health and Safety – környezet-, munka- és egészségvédelem, (8) Biztonságpiac évkönyv 2019. 122. old. Bodó Sándor, (9) Biztonságpiac évkönyv 2019. 125. old., (10) Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a magánbiztonsági dolgozó magánéleti krízisét is – néhány esetben – RES-ként kell kezelni, hiszen az kihatással lehet a munkavégzésének milyenségére és ezáltal a biztonságra is.,(11) Dr. Plette Richárd – „A munkavédelem és a stressz. Ergonómiai kérdések a munkahelyen” című tanulmánya. 1. old.  

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet