Kezdőlap
TERRORELHÁRÍTÁS KÖZTERÜLETEKEN– 2. rész
Előző cikkünben áttekintettük a gépjárművekkel elkövetett terrortámadásokat (Ramming), azok következményeit és nagy vonalakban a megelőző proaktivitás lehetőségeit, különös tekintettel a fizikai akadályokra (betontömbök, utcai bútorok). A továbbiakban beszélnünk kell az alkalmazott eszközök minősítési szempontjairól, rendszeréről és az épületek hatékony védelméről.
A MINŐSÍTÉSEK Az antiterror-oszlopok és antiterror utcai bútorok esetében léteznek a különböző nemzetközi sztenderdek alapján elfogadott és a szakmában széleskörűen alkalmazott minősítések Ezek ismerete segít a megrendelőnek, hogy az általa választott eszköz valóban képes legyen hatékonyan ellátni a feladatát. Fontos megemlíteni, hogy a minősítéssel nem rendelkező eszközök egy része is képes lehet bizonyos fokú védelemre, de ezek a megoldások nagyon távol vannak egy minősített „antiterroreszköz” képességeitől. Számos külföldi gyártó forgalmaz olyan süllyedőoszlopot, melyeket bár „antiterror”-ként reklámoznak, azok sok esetben minimális, vagy semmilyen minősítéssel sem rendelkeznek. Ennek az oka lehet egyrészt hogy egy ilyen teszt elvégzése euró tízezrekbe kerül, másrészt esetenként a gyártó tudatában lehet annak is, hogy az eszköz egy ilyen teszten nem menne át, minősítésre nem alkalmas.
A töréstesztek elsősorban az Egyesült Államokban és Európában zajlanak. Az Egyesült Államokban elsősorban az ASTM (American Society for Testing and Materials) nemzetközi minősítő intézet ellenőrzése mellett. Az ASTM által kiadott számos minősítés közül kettőt érdemes megemlíteni.
Az egyik: Crash Test level M50 (K12) – ebben az esetben ez azt jelenti, hogy az eszköz képes egy 6,8 tonnás járművet 80 km/h sebességnél megállítani. A következő: Crash Test level M30 (K4) – ilyen minősítés egy 6,8 tonna súllyal bíró járművet 50 km/h sebességig képes megállítani. További értékeket lásd az 1. táblázatban. Ezeknek a minősítéseknek (főképpen Európában használt) megfelelői az IWA 14.1 és az IWA 14.2 nemzetközileg elismert sztenderdek. A K4, K8, K12 minősítések a DoS (Department of State) kerültek meghatározásra, először 1985-ben, majd 2003-ban a DoD (Department of Defense) által, a DoS vagy DoD minősítés és az ASTM közöti különbséget alább láthatjuk.
K12 = M50 , K8 = M40, K4 = M30 Következő nagy csoportunk a PAS minősítések. Ezeket a nemzetközileg is elismert brit BSI végezte, melyek a következők szerint kerültek felosztásra. A PAS 68 a korábban ismertetett K12 minősítés megfelelője. Ennek másik verziója a PAS 69, itt annyi pluszt találunk, hogy ebben a minősítésben kötelező előírás, hogy a telepített oszlopok között a maximális távolság nem haladhatja meg az 1,2 métert.
A harmadik ebben a sorban a PAS 170. Az ilyen minősítéssel ellátott eszköz maximum egy 25 tonnás jármű megállítására képes ha az megközelítőleg 15-35 km/h sebességgel közlekedik. Az alábbi táblázatból látható, hogy az amerikai ASTM minősítést a helyi adottságokból (gépjárművek közötti különbségek – amerikai vs. európai szabványok) fakadóan nem érdemes összehasonlítani a főképpen európában használt PAS minősítési rendszerrel (2. táblázat). Egy PAS 68 minősítéssel rendelkező utcai bútorzat esetén biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő minőségű termékkel van dolgunk. A PAS 68-as eszközök rendelkeznek egy vas alapzattal, mely legalább fél-egy méter mélyen a talajban kerül elhelyezésre. A bútorok burkolata sok esetben beton és márvány „keverékéből” készül. Így biztosítva, hogy különböző méretű és sebességű járműveket megállítson és mozgásképtelenné tegye.
AZ ÉPÜLETEK MINT KOCÁZATI TÉNYEZŐK A becsapódás elleni védelem csak az egyik faktor azok közül, melyet fontolóra kell vennünk. Minden épület és ingatlan számos biztonsági rizikófaktorral rendelkezhet, melyeket a tervezés során szem előtt kell tartanunk. A biztonság mellett, kiemelkedő szempont a megközelíthetőség, de szempont a dizájn és az esztétikum is. Fontos tudnunk, hogy melyek a potenciális kockázatok és fenyegetettségi pontok, melyek azok a területek, melyek a legsérülékenyebbek. Egy támadás, vagy akár véletlen baleset esetén egy jármű megjósolhatatlan károkat okozhat, nem beszélve az ingatlanban tartózkodókról és a gyalogosokról. Ennek okán fontos, hogy figyelembe vegyük a megvédendő objektum környezetét és azokat a biztonsági kockázatokat, melyek a bent tartózkodókat fenyegethetik.
Megközelíthetőség és a forgalom közelsége: Az épülethez vagy az érzékeny területekhez milyen közelségben juthatnak járművek? Érdemes figyelembe venni a környező utcákat, a területen található utakat vagy parkolókat.
Forgalom: Az objektum nagy forgalmú területen található? Nagyobb forgalom esetén nő a balesetek valószínűsége. A közelben haladó járművek sebessége. A sebesség az egyik legfontosabb tényező, melyet figyelembe kell vennünk. Mind baleset, mind támadás esetén a nagyobb sebesség csökkenti a sofőr reakcióidejét és növeli a jármű lendületét, mely így növeli a károkozás mértékét.
Forgalomtípusok: Számos típusú jármű vesz részt a forgalomban, személyautók, kamionok, biciklik, robogók stb. A jármű tömege szintén vizsgálati szempont, hiszen nyilvánvalóan egy motor messze nem tud akkora kárt okozni, mint egy platós teherautó. Utóbbi jármű esetén a tömeg miatt értelemszerűen az okozott kár is arányosan növekszik becsapódás esetén.
Az épület és az utak elhelyezkedése: Figyelembe kell vennünk a közeli utak helyzetét és irányát. Elhalad az épület mellett? Vagy közvetlen az épület bejárata felé irányul? A hosszú, akadálymentes felhajtók növelhetik a biztonsági kockázatot, mivel lehetővé teszik, hogy a járművek nagyobb sebességet érjenek el. Sofőrök viselkedése: A vezetők általában gyorsan haladnak el az épület közelében? Milyen a környezet? Mozgalmas? Bizonyos esetekben az évszakokhoz köthető szezonalitás is fontos szempont lehet.
Számításba kell vennünk a „ramming” avagy gázolásos merényletek lehetőségét is. Ilyen esetekben az tömegbe és/vagy épületbe hajtó járművek jelentős károkat okozhatnak az épületekben és sérüléseket a bennük tartózkodókban is. A fentebb felsorolt események megelőzésének érdekében a héjvédelem fontos elemei a süllyedő vagy fix oszlopok, melyek akár „antiterror” minősítésűek is lehetnek. A biztonsági terv elkészítése során a kockázatok figyelembevételével kell kiválasztanunk a számunkra megfelelő eszközt.
Ennek során kerül meghatározásra, hogy minősített és/vagy, nem minősített oszlopok kerülnek felhasználásra. A minősítéssel rendelkező oszlopok nyújtják a legnagyobb biztonsági fokozatot, ezeknek viszont sok esetben borsos áruk lehet. Az ár természetesen sokban függ a kívánt védelmi fokozattól, egy 700 mm és egy 1200 mm magas „antiterror” árában jelentős különbség lehet. Fontos megemlíteni, hogy ezen eszközök élettartamát jelentősen meg lehet hosszabbítani rendszeres karbantartás segítségével.
Farkas Richárd Orion 21 Kft.