Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

MBF IX. KONFERENCIA 2019

MBF IX. KONFERENCIA 2019 

2019 márciusában tartotta kilencedik konferenciáját Bükfürdőn a Magyar Biztonsági Fórum.

Papp Róbert MBF elnök megnyitójával kezdődött el a háromnapos esemény, melyen hagyományosan gazdag szakmai programokat, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartottak, az érdeklődőknek pedig az Audinál tett gyárlátogatás szinesítette a lehetőségeket. 

Szendrei Mónika (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztonsági osztályvezető) „Találkozás OLGI-val!” címmel tartott előadásában bemutatta az Országos Légi- és Katasztrófariasztási rendszert. Elmondta, hogy az OLGI rendszer a műsorszóró hálózatra telepített (TV, rádió) fejlesztés, mely országos lefedettséggel lakossági tájékoztatást, riasztást tesz lehetővé, amely a műsorszolgáltatás megállításával azonnali, hiteles, egyidejű vészhelyzeti tömegtájékoztatást valósíthat meg.

Frész Ferenc (Cyber Services Zrt. alapító-vezérigazgató) a „Leggyengébb lácszem – kiberháborús történetek” címmel tartott előadást. A neves kiberbiztonsági, kibervédelmi szakember elmondta, hogy a kibertérben a kiberháború, a hibrid tevékenység, fegyverkezés folyamatosan zajlik, és mára a kíbertér lett a hatodik hadszíntér. Sajnos Magyarországon a botnetfertőzöttség (zombi számítógépek, robot network) az első helyen van Európában és a harmadik helyen a világon. Az okok a szakértő meglátása szerint egyrészt az elavult technológiák használatából, másrészt a humán terület elavult ismeretanyagából fakadnak. A szakértő javaslata szerint az óvodáskortól a nagyszülőkig, mindenkit oktatni kell a digitális tudásra. A kibervilág legveszélyeztetetebb szakemberei a hekkerek lettek. A kiberháború kezdeténél a hekkerek az elsődleges célpontok. Komplex akcióval meg lehet állapítani a hekker helyzetét, hollétét, hogy meglehessen semmisíteni. A megjelent robot network mesterséges intelligenciájával, ember nélkül is lehet támadást indítani. Felhívta a biztonsági vezetők figyelmét még egy új támadási formára: a szándékosan hibás adatbevitelre.

Dr. Bozsó Zoltán bv. ddtdk. dandártábornok (Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, büntetés-végrehajtási főtanácsos) „Börtönkommunikáció – Á la carte” című előadásában bemutatta a börtönön belüli legális és illegális információcsere világát.   

Bessenyey Zoltán (kétszeres Rali Európabajnok autóversenyző, televíziós műsorvezető) előadásában elmondta, hogy a 2016-os balesete után visszatért az autózás és a műsorgyártás világába. Beszélt a balesetéről és egészségi állapotáról. A baleset bekövetkezésekor az „anyósülésen” ült, amikor a C5- ös nyaki csigolyája megsérült, majd alsóteste mozgásképtelenségével került kerekesszékbe. Elmondta, hogy folyamatos a hite a gyógyulásában és már vannak kisebb gyógyulások a testében. A Nemzetközi Automobil Szövetség Párizsi központjában (FIA) dolgozik és célja, hogy minél több sérült ember próbálhassa ki az autósportot, reménye szerint pedig 2019-ben visszatér a versenypályára. 

Al Ghaoui Hesna, Prima Primissima díjas újságíró (szerkesztőriporter, az MTV Híradó és a Panoráma külpolitikai magazin egykori tudósítója, a Bábel című dokuriport-sorozat készítője) „Félelem és biztonság” címmel tartott előadást. Beszélt a veszélyes, háborús terepen végzett munkájáról, a munkavégzés alatti félelmeiről és annak kezeléséről és a félelemről, mint taburól. Miért fél az ember? Mitől függ, hogy mi történik a félelem által? – tette fel a kérdést az újságíró. Fontos tényezők: a félelem kezelése személyiségfüggő; a legnagyobb veszélyben akkor van az ember, ha nem fél; az önuralom a legfontosabb a félelem kezelésében; a félelem nem azonos a gyávasággal; a félelem segít megoldani a nehézségeket, mivel sorsunkat az határozza meg, hogyan reagálunk a veszélyforrásra, a kudarcra. A legtöbb ember az „Ego halálától” fél legjobban és legkevésbé a haláltól. Az előadó szerint bíznia kell az embernek magában, hogy képes megoldani a helyzetet és megtalálja a megoldást, eközben bízva az emberekben és a társadalomban is.

Végh József (nyá. r ezredes, klinikai szakpszichológus, TA. szervezeti változáskezelő tréner – ELIT Kft.) „A sikeres biztonsági munka és a profi érzelmi működés” címmel tartott előadást. Az előadó beszélt arról, hogy az intézkedés döntően kommunikációval történik és hogy miért eltérő az intézkedés végrehajtása azonos elméleti tudás mellet más-más embernél, valamint arról, hogy az agresszió egy elromlott kommunikáció eredménye. Beszélt a privát és profi kontextusról, az élet és halál kontextusáról. Kiemelte, hogy az érzelmek hatnak az életre, a súlyosan sebesült ember, ha hisz az életben maradásban – számos példa van rá – az az ember életben marad.  

Stubenvoll Katalin–Tádics Ráchel egyetemi hallgatók (NKE) „A hazugság ára” címmel tartott előadásukat „Miért nem értjük szüleinket, miért nem értik meg a különböző generációk egymást?” – kérdésekkel indították. Elmondták, hogy nem az igazság szimulációja kell a fiataloknak, hanem maga a valóság. Nem mások értelmezését, hanem a saját meglátásaikat tartják fontosnak, valamint az igazság bemutatása a legfontosabb és ezt is várják el másoktól is. A munkahelyeken jó lenne, ha nem lennének generációs szakadékok a munkatársak között és mindenki tanítva mindenkit elfogadnák, hogy fiatalok is taníthatják a többieket, van amit ők már jobban tudnak. A tiszta, egyenes kommunikáció a megoldás a kommunikációs szakadék megszűntetésére és alapvető a generációk közötti kölcsönös tisztelet.  

Zboznovits Csaba (senior biztonsági szakértő, Magyar Telekom Nyrt.) „Megcsinálták a mobilomat?” – aktuális mobilbiztonsági kockázatok témában tartott előadást. Elmondta, hogy idén 9,2 milliárd mobileszköz van a világon (2017-ben 7 milliárd volt) és több mint 5 millió aktív Android vírus létezik már (2017-ben 3,2 millió volt). 2016- ban több mobiltelefonon keresztül interneteztek, mint asztali számítógépről és 2017. márciusában több Android mobiltelefonról interneteztek (37,93%) mint, asztali számítógépről (37,91%). Lassan kiköltözünk a számítógépről a mobiltelefonra. A mobiltelefon-gyártás jelenleg ott tart, ahol az Internet és a tömeges PC-gyártás az induláskor, még nem biztonságos. Vannak már biztonsági megoldások, de sajnos nem foglalkozunk vele. Az életünk, a privát és a céges benne van a mobilban és éppen ezért, a hírszerzés eszközévé is vált. Az előadás végén a szakértő bemutatott számos mobiltelefon- támadási módszert.  

Lajtos Zsanett (Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Biztonsági vezető) „A biztonság nem kérdés” címmel tartotta előadását. A biztonsági vezetőnek közel tízéves a kapcsolata az egyetemmel, melynek elvégzése után pályakezdőként biztonsági őr munkakörben kezdte szakmai életét a Ludovika Biztonsági Szolgálatánál. Ma már a Campus 8 objektumáért, az Orczy parkért és mintegy 100 fős szolgálat munkájáért felelős a biztonsági vezető. Az előadó részletesen bemutatta a területi feladatokat, munkamódszereket, a kollégákkal való együttműködést.  

Schütz Gergely (kríziskommunikációs tanácsadó) „Amikor túl nagy a feszültség – rázós ügyek kommunikációja” témájú előadásában elmondta, hogy krízis bármely olyan szituáció, amely veszélyezteti, vagy fenyegeti valamely szervezet reputációját, vagy integritását, ily módon gazdasági- és humán károkat okoz. A közösségi média hamarabb ítél, mint gondolnánk. Egy rosszindulatú Facebook-poszt tönkre tud tenni egy embert, céget, márkát. A „sötét oldal” el akarja venni a pozíciódat, üzletedet. Ilyenkor feltehető a kérdés: Qui prodest? Ki vagy mi áll a háttérben, mi az indíték, mi a szándék? – vagy ha még nincs érdek, majd lesz. Az előállt krízishelyzetet kezelni kell és a biztonsági vezetőnek azonnal jelentenie kell az esetet a legfelső vezetőnek. Feltétlenül szükséges a „Fehér könyv” – kríziskommunikációs protokoll használata.  

Harangozó Milán (Csoportszintű Anti-Fraud & Vizsgálati Vezető, MOL Csoport) „Hamis Biztonságérzet – rutinvizsgálatból milliós beszerzési csalásig” című előadásában mutatta be részletesen a felderítési folyamatot, az összeférhetetlenségi vizsgálattól a csalás teljes felderítéséig.

Görög Ibolya (protokollszakértő) „Európaiság- Hitelesség-Protokoll” címmel tartott előadást. Hitelesen kell képviselni az országot, a céget, az ügy, amit jól képviselünk, nem válhat kérdésessé. A protokoll az egész világon egyforma, amennyiben nem tartják be a sztenderdeket, annak valamilyen üzenete van! A szakértő színes példákon mutatta be a protokoll területén elkövetett hibákat. Kiemelten kezelte az anyanyelv hibás használatát, amely megbocsáthatatlan tévedés és a teljes szociális alulkulturáltság jele. Az idegen szavak, a csúnya beszéd, a sértő fordulatok, az indokolatlan szakzsargon használata rontják a megszólaló személy hitelességét. 

Jasenszky Nándor (TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztály vezetője) „Communicara necesse est!” – a toll mindig erősebb mint a kard – gondolattal kezdte előadását. Mi is a kommunikáció és kinek a feladata a kommunikáció? Az előadó úgy látja, hogy a kommunikáció lehet „Isten csapása”, vagy „Isten áldása”, ami tattól függ, hogy mikor, kinek és mit kell kommunikálni! Beszélt a terroristák kommunikációjáról, és annak hatásairól, következményeinek kezeléséről és hatékonyságáról. Elmondta, hogy a sikeres társadalmi együttműködés alapja a bizalom, melynek része a megfelelő kommunikáció. Az aktív tájékoztatással nő a bizalmi index, a lakosság biztonságtudatossága erősödik és eredményesebb lesz a terrorcselekmények megelőzése.  

Laczkó Gábor (Aspectis Kft. ügyvezető igazgató) „Eljön 1984? Mesterséges intelligencia és etika” témában tartotta meg a konferencia záró előadását. A cég rövid bemutatása után beszélt a videorendszerek társadalmi hatásairól. Elmondta, hogy hazánkban is sok közterületi kamerarendszer működik és Budapesten mintegy 6000 kamerát szereltek már fel. A videorendszerek hatalmas mennyiségű információjának feldolgozásához a mesterséges intelligencia (MI) használata a megoldás. Érdekességként megemlítette, hogy 1943-ban készítették az első MI-l kapcsolatos tanulmányt és 1997-ben győzte le a híres sakkozót, Kasparovot az IBM által fejlesztett sakkozó számítógép. Az AlphaZero, egy mesterséges intelligenciakutató cég által kifejlesztett számítógépes program (2017), négy óra alatt tanult meg sakkozni, úgy hogy önmagával játszva érte el a nagymesteri szintet. Tehát az MI technológia fejlődése óriási. A nagy adatmennyiség, változatos adatokkal való hatékony, gyors feldolgozásához ma már a BIG DATA technológia használata nélkülözhetetlen. Az előadó beszélt az MI alkalmazásának néhány pozitív példájáról, mint az önvezető autók jövőbeni megjelenéséről, a közlekedésszervezésben való nélkülözhetetlenségéről, a bűncselekmények felderítésénél a hatékony hozzájárulást. De az MI és a BIG DATA lehetőséget ad a veszélyes „sötét oldal”-nak, az adatokkal való visszaélésre is. George Orwell 1984 című nagy jelentőségű könyve (1949) olyan disztópia, amely napjainkban egyre aktuálisabb a totális kontroll megvalósulásához. A szakma felelőssége, felhívni a társadalom figyelmét az „orwelli” veszélyre.

K. M.

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet