Új típusú biztonsági kihívások kezelésének
vizsgálata a magánbiztonsági szektor
egyes szakterületei vonatkozásában¹

Dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, egyetemi tanársegéd tanulmánya

Dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, egyetemi tanársegéd – Nemzeti Közszolgálati Egyetem • Rendészettudományi Kar • Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék

A szakirodalomban divatos szóval „új típusú kihívásokként” említik azokat a problémákat, amelyek a nemzetközi rendszer átalakulásából fakadtak, pontosabban, a tranzíció miatt felerősödtek. A kifejezés azonban nem pontos, mert ezek a kihívások, mint például a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedésének a kérdése, vagy a környezetromboló gazdasági fejlődés, már jóval a hidegháború vége előtt is jelentkeztek, mint kezelendő problémák. Az mindenesetre igaz, hogy a 21. század globális biztonsági kihívásai intenzívebben jelentkeznek, mint bármely korábbi probléma.

Az elmúlt időszakban elkövetett terrorcselekmények vizsgálati anyagai rávilágítottak egy nagyon fontos tényezőre! A terrorcselekmények elkövetőei reflektálnak és hatékony válaszokat adnak az Európai Unió tagállamai rendészeti szerveinek intézkedéseire, bűnmegelőzési és bűnfelderítési módszereire. Az elkövetőcsoportok tagjai elemzik és értékelik a megváltozott biztonsági rendszereket és hatékonyan képesek alkalmazkodni hozzá. Ez az alkalmazkodóképesség nem csak a terrorcselekmények végrehajtási folyamatában, hanem az elkövetéshez igénybe vett, vagy felhasznált eszközök alternatív jellegében is megmutatkozik. Mindezek függvényében a jelenleg alkalmazott biztonsági és rendészeti stratégiák átstruktúrálása válik szükségessé. Előtérbe kell helyezni olyan alternatív módszereket, amelyek klasszikus értelemben nem képezik a rendvédelem részét, viszont az alapértékek erősítése mellett, újszerű eddig nem alkalmazott komponensek beillesztésével nyújthat hathatós választ az új típusú biztonsági kihívások hatékony kezelésére. Az egyik ilyen alkalmazható megoldási struktúra a magánbiztonsági szektor egyes területeinek erősítése, fejlesztése és átalakítása, valamint ezzel összefüggésben az önvédelmi képesség erősítése.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyed István Posztdoktori Program keretében zajló kutatás a magánbiztonsági szektor egyes szakterületei szempontjából vizsgál olyan új típusú biztonsági kihívásokra jellemző kérdéseket – és vázol fel megoldási struktúrákat –, mint az irreguláris migráció problémájának kérdésköre Európában, a radikális iszlám terrorizmus térnyerésének biztonsági kockázatai, a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos kritikus infrastruktúrák védelme, az aszimmetrikus módszerekkel elkövetett terrorcselekmények problémája az Európai Unióban, vagy a szórakozóhelyek biztonságának a kérdésköre. Mindezekkel a biztonsági kockázatokkal összefüggésben fel kell tennünk a kérdést, hogy az Európai Unió tagállamait érintő új típusú biztonsági kihívások kezelése szempontjából a magánbiztonsági szektor milyen jogszabályi, eszközrendszeri fejlesztésekkel, vagy strukturális átalakításokkal válhat hatékonyabbá az egyes infrastruktúrák (szórakozóhelyek, sportrendezvények, egyes kritikus infrastruktúrák, tömegrendezvények) ellen elkövetett terrorcselekmények elkövetői magatartásának felismerése, vagy a cselekmények megakadályozása érdekében? A 2016-os évben Európában végrehajtott terrorcselekményeket elemezve megállapítható, hogy egyes terrorcselekményeket a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos infrastruktúrák ellen, valamint olyan intézmények és épületek ellen követték el, amelyek jellemzően a magánbiztonsági szektor tevékenységi körébe tartoznak.² Ilyen, jellemzően biztonsági kockázatot jelentő infrastruktúrák a repülőterek, a szórakozóhelyek és a bevásárlóközpontok.

Repülőterek biztonsága

Dinamikusan növekvő utaslétszám. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly 11 millió 442 ezer utast szolgáltak ki, ami 11,1 százalékkal múlta felül a 2015-ben regisztrált adatot. Ez egyébként meghaladja mind az európai átlagot (+5,1 százalék), mind azon belül a 10–25 milliós forgalmú repterek átlagát (+6,7 százalék).
 

Sportrendezvények biztosítása

Elnyert kiemelt sportrendezvények 2020-ig. 2017: Vizes Világbajnokság, Budapest. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, Győr. Judo Világbajnokság, Budapest. Szkander Világbajnokság, Budapest. 2018: Darts Európabajnokság, Budapest. 2019: Kajak-kenu Világbajnokság, Budapest. Vívó Világbajnokság, Budapest. 2020: Vizes Sportágak Európabajnoksága, Budapest. Labdarúgó Európabajnokság, Budapest.
 

Zenés, táncos rendezvények biztosítása

Fesztiválok látogatottsági adatai Magyarországon 2016-ban.
Volt Fesztivál: 148 000 fő (25 000-el több, mint 2015-ben)
Balaton Sound: 157 000 fő (12 000-el több, mint2015-ben)
Sziget Fesztivál: 496 000 fő (5000-el több, mint 2015-ben)
 

Kiemelt turistacélpontok biztonsága

A magánbiztonság egy céltudatos tevékenység eredménye, ahol a biztonság létrehozása, megóvása és fenntartása egységesen maga a szolgáltatás. A magánbiztonsági szektor jelentős hányadát az eltérő strukturális szempontok alapján engedélyeztetett és működtetett személy- és vagyonvédelmi társas vállalkozások alkotják. Ahogy Christián László értekezésében kifejti, Magyarországon az egyik legmagasabb e cégek száma a rendészeti igazgatás statisztikai adatai alapján. A magánbiztonsági szektor létszámából és strukturális feladatrendszeréből kifolyólag, több szálon kapcsolódik az új típusú biztonsági és rendészeti kihívások kezeléséhez. Ennek a lényeges meghatározásnak a figyelmen kívül hagyása (mind az állami, mind a piaci szereplők részéről) mind a magyarországi, mind az európai biztonság- és védelempolitika hitelességét kérdőjelezheti meg. Az Európai Unió tagállamai részéről meghatározott rendészeti biztonsági stratégiák nem veszik figyelembe a magánbiztonsági szektor bűnmegelőzési hatékonyságára vonatkozó speciális képességeket. Mindazonáltal a képességek figyelembevétele csak akkor válik releváns szemponttá, ha a magánbiztonsági szektor fejlesztése meghatározott időn belül végrehajtásra kerül.

A magánbiztonsági szektor speciális képességeinek az erősítése és fejlesztése
az alábbi szempontok alapján lehetséges:

• az EU jövőbeni védelmi képesség igényeinek mennyiségi és minőségi meghatározása, együttműködésben a magánbiztonsági szektor szakmai képviselőivel;
• a magánbiztonsági szektor képesség felajánlásainak meghatározott kritériumok alapján történő vizsgálata, elemzése és értékelése;
• a személy- és vagyonvédelmi feladatellátásra vonatkozó követelmények egységesítésének előmozdítása mind hazai, mind az Európai Unió szintjén;
• együttműködési tevékenységek meghatározása és indítványozása a rendészeti szervek és a magánbiztonsági szektor egyes területeinek vonatkozásában;
• becslések készítése a magánbiztonsági szektor képességfejlesztése és a beszerzések pénzügyi prioritásainak területén.
• egy európai (elsősorban polgári) fegyverrendészeti joganyagokra vonatkozó együttműködés előmozdítása, amely meghatározza azokat a jogi kritériumokat, amelyek előmozdítják a magánbiztonsági szektor lőfegyvertartási és használati képességének a fejlesztését.

A magánbiztonsági szektor technikai és biztonsági képességeinek a fejlesztése elsősorban piaci alapon működő feladatrendszer. Amennyiben a magánbiztonsági szektor védelmi képességének erősítésére kerül sor, abban az esetben a lőfegyvertartással kapcsolatban a jogi alapok átstruktúrálása válik szükségessé. Ebben az esetben a rendőrség a magánbiztonsági szektor egyes szereplői, valamint a Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szorosabb együttműködése válik szükségessé. A magánbiztonsági szektor, olyan speciális védelmi képességeinek a fejlesztése, mint a lőfegyvertartás kibővítése, elsődlegesen a képzés, másodlagosan a logisztika területén történő együttműködését igényli a rendőrség, a személy- és vagyonvédelmi szakma és a szakmai kamara oldaláról. A szorosabb és hatékonyabb együttműködést elsődlegesen az ellenőrzésre, a képzésre, a kiképzésre és az oktatásra kell kihangsúlyozni. A személy- és vagyonvédelmi szakterület vonatkozásában a lőfegyvertartási cél kibővítése hatványozottan többletfeladatott szolgáltat a rendőrség igazgatásrendészeti szolgálati ágának. Ez a többletfeladat a rendőrség igazgatásrendészeti szolgálati ágának jelenlegi struktúrájában és létszámában elegendőnek bizonyulhat a megnövekedett ügyfél kérelmek határidőn belüli elbírálására vonatkozóan. Mindazonáltal a felvázolt állami és nem állami szereplők jövőbeni dinamikusabb együttműködéséből adódóan évente összefoglaló jelentést kell készteni, amely felvázolja azokat a problémákat és egyes szereplők meglátásait, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontok alapján elemzik a magánbiztonsági szektor kihívásait, kitérve a szolgálatban történő lőfegyvertartás lehetőségének további bővítésére, avagy korlátozására. Ki kell hangsúlyozni – az állami és nem állami szereplők koordinációja és együttműködése mellett – az egységes felkészítést, a szakmailag releváns oktatást és képzést a magánbiztonsági szektor kihívásainak kezelése érdekében.

Hipotézis: Az új típusú biztonsági kihívások (tömeges irreguláris migráció, új aszimmetrikus módszerekkel elkövetett terrorcselekmények a fejlett országokban, a rendészeti szervek militarizációja szükségességének kérdésköre, a magánbiztonsági szektor egyes szakterületei vonatkozásában az önvédelmi képességek erősítése, szórakozóhelyek támadhatósága) eredményes és hatékony kezelése érdekében, szükség mutatkozik a magánbiztonsági szektor egyes szakterületein (sportrendezvények, szabadtéri zenei- és kulturális rendezvények,) szolgálatot ellátó személyek lőfegyverviselési és használati jogának kiterjesztésére. A hipotézis értelmezése átfogó megközelítést igényel. A hipotézis a jelenleg hatályos lőfegyvertartási cél kiterjesztésének a lehetőségét vizsgálja meg. Az egyes speciális magánbiztonsági feladatok hatékony ellátása érdekében a személy- és vagyonőr, mint személyhez köthető szolgálati lőfegyver engedélyeztetésének kiterjesztése segítheti a magánbiztonsági szektor vonatkozásában fellépő új típusú biztonsági kihívások kezelését és a kockázati tényezők csökkenését. Az Egyed István Posztdoktori Program keretében elvégzett vizsgálatok során bizonyításra került, hogy az új típusú biztonsági kihívások mind hazai, mind nemzetközi színtereken nagy mértékben érintik a magánbiztonsági szektort is. A magánbiztonsági szektor erősítése nem csak a biztonságtechnika, hanem az egyéni védelmi képességek területén is átfogó megoldási struktúrákat kíván.

A spanyol magánbiztonsági modell végrehajtási struktúrája alátámasztja, hogy a magánbiztonsági szektor egyes speciális szakterületei vonatkozásában szükség van a személy- és vagyonőr önvédelmi képességének az erősítésére, a személyhez köthető lőfegyvertartási jog kibővítésével. Spanyolországban C típusú lőfegyvertartási engedélyt állít ki a rendőrség a magánbiztonsági szolgálatok munkavállalói számára. Az engedély a tényleges munkaviszony fennállásáig érvényes. Az engedélyhez tartozó fényképes igazolványt – a munkaviszony meglététől függetlenül – ötévente kell megújítani. Az engedély birtokában az 1-es, 2-es, 3-as kategóriába tartozó fegyverek tarthatók, és kizárólag szolgálatellátás közben viselhetők. A spanyol belügyminiszter lőfegyverekről szóló 137/1993. számú rendelete értelmében a magánbiztonsági szektorban foglalkoztatott személy – meghatározott biztonsági feladatok ellátásához – egyéni lőfegyvertartási engedély iránti kérelmet nyújthat be. A biztonsági őr az engedély birtokában a szolgálat ellátása során viselheti, szolgálaton kívül birtokolhatja és az általa megjelölt és állandóan lakott lakásban tárolhatja a lőfegyverét. A lőfegyvertartási engedély a személy- és vagyonvédelmi munkakör fennállásáig érvényes. Spanyolországban 2014-ben új magánbiztonsági törvényt fogadtak el. A jogszabály egy új rendészeti jellegű feladatellátással szélesítette ki a magánbiztonsági szektor képességeit. A 2014. április 5-én a Spanyol Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabály értelmében a spanyol magánbiztonsági szektor lőfegyvertartási jogának a kiterjesztésére került sor, számos megkötéssel. A spanyol állam részéről fékek és ellensúlyok is beépítésre kerültek a jogszabályba a lőfegyvertartási jog kiszélesítésére vonatkozóan. Ennek értelmében abban az esetben érvényesíthető a lőfegyvertartási jog, amenynyiben erre a magánbiztonsági feladatrendszer végrehajtása alapján szükség mutatkozik. Ezzel összefüggésben a magánbiztonsági cégeknek is egy szigorúbb szabályrendszernek kell megfelelniük. Ilyen esetben a spanyol rendőrség engedélyeztetési és ellenőrzési jogköre is szigorúbbá és struktúráltabbá válik.

A brit magánbiztonsági modell – összhangban a brit fegyvertartási törvénnyel – semmilyen magánbiztonsági tevékenység ellátásához nem alkalmaz lőfegyvert. Ez a rendelkezés a magasabb biztonsági kockázatot jelentő (bankbiztonság, pénz- és értékszállítás) tevékenységek esetében is releváns szabályozást jelent. A brit magánbiztonsági szektor azon önvédelmi képesség erősítését tartja szem előtt, amely az egyént védi egy támadással szemben. Ilyen az önvédelmi képességet erősítő eszközök a kés- és golyóálló mellény, és egyéb kényszerítő eszközök. A brit rendőrség vonatkozásában is szűk keresztmetszeten belül mozog a szolgálatban történő lőfegyver viselése. Alapfokozatban a brit rendőrnek nincs fegyverviselési engedélye. Bizonyos szolgálati beosztásokhoz kerültek rendszeresítve szolgálati lőfegyverek. Az intézkedéseket alapesetben a jog érvényesítésével próbálják meg kezelni. Amennyiben olyan helyzetről érkezik bejelentés, amelynél sor kerülhet fegyverhasználatra, azokat a rendőröket küldik ki, akik ilyen helyzetre vannak kiképezve. Mindazonáltal a londoni és a manchesteri terrorcselekmények elkövetése, valamint Nagy-Brittaniát is érintő új típusú biztonsági kihívások kockázata is rávilágít a rendészeti szervek és a magánbiztonsági szektor önvédelmi képességének jelentős hiányosságára. Ennek az alapvető önvédelmi képességnek az erősítését a szolgálatban történő fegyverviselési jog kiterjesztése biztosíthatja.

Összefoglalás

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a magánbiztonsági szektor hatékonyan részt vesz az új típusú biztonsági kihívások kezelésében. Azonban a magánbiztonsági szektor reformjának megkezdésére elengedhetetlenül szükség van, mivel a megváltozott biztonsági kihívásokra történő hatékony reflektálás csak hatékony eszközök és jogosultságok birtokában hajtható végre.
Az új típusú biztonsági kihívások hatékonyabb kezelése, valamint az új rendészeti kihívások által keletkezett dilemmák feloldására kínál átfogó megoldást a komplex eszközrendszerrel operáló kooperatív biztonsági modellre³ épülő megoldási struktúra, amely alapvetéseinek figyelembevételével a magánbiztonsági szektor egyes speciális lehetőségei kerülhetnek kibővítésre. Ennek vonatkozásában az alábbi a magánbiztonsági szektor kihívásaira vonatkozó fogalommeghatározások bizonyítják a rendszer strukturális problémáit és az abból fakadó biztonsági kihívásokat:
 

• alkalmasság: figyelemmel kell lenni a magánbiztonsági szektor kihívásaira, valamint a magánbiztonsági szektor szolgáltatásaival szemben az emberek által megfogalmazott elvárásokra és szükségletekre;
• komplexitás, átfogó szemlélet: a magánbiztonsági szektor sokrétű kihívásai egy komplex eszközrendszer használatát igényelik, amelyek mind a rendészeti jellegű, mind a civil megoldásokat magában foglalja;
• többszintű megközelítés: az új biztonsági kihívások eseményei és történései mind az állami, mind a nem állami szereplőktől egy többszintű megközelítést igényelnek. A komplex biztonsági kihívások elengedhetetlenné és megkerülhetetlenné teszik a nem állami szereplők beavatkozását.
• multilateralizmus: az új biztonsági kihívásokkal szemben csak az állami és nem állami szereplők folyamatos, intenzív és hatékony multilaterális együttműködésével lehet eredményesen fellépni. ⁴
   

A kutatás eredményei rávilágítanak arra a tényre, hogy a magánbiztonsági szektor fejlesztésére és strukturális átalakítására szükség van belátható időn belül, mivel az új típusú biztonsági kihívások kezelésében a magánbiztonsági szektornak is jelentős szerepe van. A magánbiztonsági szektor olyan alapvető képességeinek az átstruktúrálására és fejlesztésére van szükség, mint a képzési rendszer, az ellenőrzés hatékonysága, a személy- és vagyonőrök felkészültésége, valamint az önvédelmi képesség erősítését szolgáló eszközrendszerek fejlesztése. A lőfegyver, mint speciális eszköz olyan önvédelmi képességet nyújt a magánbiztonsági szektor számára, amely segítségével egyes új típusú biztonsági kihívások hatékony kezelésére válik alkalmassá. A lőfegyvertartás terén Magyarországra és az Európai Unió egyes tagállamaira szigorú lőfegyverviselési szabályozások jellemzők. Ez részben a megelőzést szolgálja, részben a szükségesség hiányát, mivel a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma elenyésző. Felmerülhet a kérdés, hogy van-e létjogosultsága a személy- és vagyonvédelmi cél kiterjesztésének a lőfegyvertartás vonatkozásában, hiszen elrettentőerejét csak addig tudja kifejteni, amíg nem tisztázódik a támadóban, hogy a lőfegyvert a fegyveres személy- és vagyonőr csak önvédelemre használhatja, az érték vagy szállítmány visszaszerzésére nem. Ez a felvetés nem érintheti azonban a terrorfenyegetés elleni védekezés képességének erősítését a magánbiztonsági szektor szempontjából, hiszen a mai modern terrorizmusnak nincs ésszerűen értelmezhető célja. Ebben az esetben a jelenlegi biztonságtechnikai felszereltségek és eszközök mellett nincs hatékonyabb és gyorsabb megoldás a támadás megfékezésére és a támadó személy hatástalanítására, mint a lőfegyver. 

Hivatkozások:

1 Jelen tanulmány szerzőjének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyed István Posztdoktori Program keretében szakmai tanulmányúton vett részt Manchesterben és Barcelonában. A tanulmányút során a szerző átfogóan tanulmányozta a brit- és a spanyol modellt, a szolgálati lőfegyvert, mint a magánbiztonsági szektor speciális önvédelmi képességét az új típusú biztonsági kihívások kezelése vonatkozásában.

2 Súlyos terrorcselekmények Európában 2016-ban. (http://www.hirek.sk/kulfold/20161221152420/Sulyos-terrorcselekmenyek-Europaban-2016-ban.html letöltés ideje: 2017. 04. 15.) Törökország: 2016. 12. 10-én egy isztambuli stadionnál a mérkőzés befejezése után hoztak működésbe autóba rejtett pokolgépet, majd egy öngyilkos merénylő is felrobbantotta magát. A merényletek következtében 38 ember vesztette életét, a felelősséget a TAK vállalta. 2016. 06. 18-án az Iszlám Állam három, Szíriából érkezett csecsen tagja hajtott végre öngyilkos merényletet az isztambuli Atatürk repülőtéren, a lövöldözés és a robbantások 45 emberéletet követeltek. 2017. 01. 01. Szilveszter éjszaka, a Reina nevű szórakozóhelyen elkövetett lövöldözéses merényletben legalább 39-en meghaltak és 69-en megsebesültek Isztambulban. A támadást szintén az IÁ vállalta magára. Belgium: 2016. 03. 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren kettős robbantást, majd az uniós intézmények közelében lévő Maelbeek metróállomáson újabb robbantást követtek el. Az összehangolt merényleteknek 31 halálos áldozatuk volt, és 270-en sebesültek meg.

3 A kifejezést James S. Rosenau használja 1990-ben megjelent Turbulence in World Politics. A Theory of Change and Continuity c. munkájában.

4 Ehrhart, H. G 2002, 19-20.