Smart City 2017 – A jövő városa
Közeljövő a jelenben – izgalmas témájú konferencia az Óbudai Egyetem,
Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán
Január végén, egynapos rendezvény keretében tartottak érdekes előadásokat kutatók és doktoranduszhallgatók, az előbb-utóbb fokozatosan megvalósuló okos városokról. Az okoseszközök és alkalmazások már nem ismeretlenek, azonban merőben új dimenziók nyílnak, nyílhatnak, amikor mindennapos életünkben eddig még nem alkalmazott területeken, akár egy teljes település-menedzsment szintjén – például energiagazdálkodás, rugalmas forgalomszervezés –, amelyekre még most nem is gondolnánk.
Kulcsár Sándor, Smart city-szakértő elsőként mindjárt a fogalom tisztázásában, értelmezésében segített, mert az emberek, de a települések vezetői sem egyformán értelmezik az okos város fogalmát. Valójában egy kisebb településen is megvalósíthatók, működhetnek okos megoldások. A siker alapja valójában már a koncepciókidolgozásnál kezdődik. Ezért gyakran a legnagyobb kérdés, hogyan is kezdjenek hozzá, vagy a dinamikus kezdés után valamilyen okból kifullad a projekt. Ez utóbbi kapcsán sokat segíthetne a települések közti együttműködés, a tapasztalatcsere, de ehhez előbb működőképes rendszerek kellenének.
Nélkülözhetetlen az államigazgatás támogatása is a rendszer kiterjesztéséhez, de nem feltétlenül pénzügyi támogatást kell jelentenie. A rendszer megvalósítását és működtetését piaci alapokra kell helyezni. A településeket lefedő okos megoldásokat a rendszer kiépítőinek nem rövid távú bevételként kellene tekinteni, hanem inkább hosszú távú megtérülésnek, gazdasági előnynek. Továbbá, meg kell teremteni a működéshez szükséges infra-struktúra informatikai védelmét, valamint tisztázni kell a kinyerhető adatok felhasználását, jogosultságát és célját.
Az okos települések célja: hatékony és minőségi szolgáltatások, energia- és más erőforrások hatékony felhasználása, a lakosság bevonásával javuljon az életminőség és gazdaságilag önfenntartó rendszerek jöjjenek létre.
Dr. Lados Mihály, tudományos főmunkatárs, az MTA részéről elmondta, hogy az okos várost sokan az élhető várossal azonosítják, holott a kettő nem ugyanaz. Kétségtelen, hogy az okosmegoldások hoznak minőségi javulást, kényelmet mindennapjainkba, de a zöld felületeket, tiszta levegőt, csendet nem pótolja, nem enyhít a zsúfoltságon és hasonlók. Természetesen hozzásegít bennünket számos IKT (Információs és Kommunikációs Technológiai eszközök) a fenntartható és hatékony városműködéshez, amely az olyan globális problémákra is jó megoldás, mint a klímaváltozás (mérséklése). Nem véletlen, hogy okos városokról van szó, mert a belső bevándorlás, a fokozott betelepülés, a fokozott energiaigény, zsúfolt közlekedés leginkább az óriás városok problémája.
Természetesen kérdés mennyire lehet okos egy város, hol tart éppen az okosmegoldások rendszerszintű kiépítése, amit mérni is kellene egy bizonyos minősítés, audit alapján, amit még szintén, ki kellene dolgozni és egységesen alkalmazni. Ráadásul 17 féle mérési módszer, szakterület lehetséges. Kell-e mind vagy elég kevesebb?
Nemzetközi viszonylatban ki kell emelni Barcelonát és Bostont, de idehaza sem rossz a helyzet. Veszprém és Miskolc már 2014–2015 folyamán elkezdte kidolgozni stratégiáját, Debrecenben már kibontakozóban van a saját elképzelésük, Sopron szintén megfogalmazta, de Győr például már 2020-ra okos várossá kíván válni. Sajnos azonban hiányoznak az öszszehangolt elképzelések, együttműködések, az eszmecserék és tapasztalatok megosztása, még mindenki a saját útját járja. A közös elemzéssel, együttműködéssel mindenki csak jól járna.
Albini Attila, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola – az okos városok és informatikai háttér kapcsolatát részletezte. Például a felhőalapú rendszerek könnyen igényre szabhatók, bővíthetők, optimalizálhatók, az év minden napján folyamatosan rendelkezésre állhatnak. Egyaránt tartalmazhat fizikai és virtuális elemeket és kiterjeszthető más, internethez kapcsolódó alkalmazásokra is (IoT – Internet of Things vagy Clouds of Things). Azonban meghatározott konkrét céllal kell a felhőket létrehozni és jogi szabályozásra is szükség van.
Nagyon fontos az úgynevezett katasztrófatűrő-képesség, azaz mennyire üzembiztos a rendszer szélsőséges körülmények (időjárás, földrengés, hurrikán stb.) között és mennyire védett informatikai támadás ellen. Az esetleges meghibásodott egységet könnyű helyettesíteni, akár virtuálisan is pótolni.
A gridrendszernél gyors az adatfeldolgozás, de lassú az irányítás, aktív terheléselosztás-sal működik és az egységek közt nagy fizikai távolság lehetséges.
A virtualizáció esetében sokkal kiterjedtebbnek látszik a rendszer, a hálózatok, adattárak, feldolgozóportok között rugalmas, gyors irányítás lehetséges, virtuális menedzsmenttel.
A splitrendszerek a leginkább katasztrófatűrő megoldások, könnyű adatmegosztás, minimális a működési kockázat, de szinkronizálni kell az egységeket és fokozottan figyelni az esetleges adatvesztés elkerülésére.
Iványi Tamás, PhD-hallgató – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – előadásában rámutatott az okos információs eszközök egyre nagyobb szerepére a turizmusiparág területén. Nemcsak helyben, de már utazás előtt és után is használják az utazók. Sőt, a közösségi felületek is egyre nagyobb meghatározó, döntéshozói alapot nyújtanak az úticél, szálláshely, étkezés, stb. kiválasztásához, jellemzően a korábbi utazók tapasztalatai, értékelései alapján. A turisták ottartózkodás alatt szintén valamilyen formában bekapcsolódnak az okos város életébe, de nyílván a helyi lakosokkal ellentétben ők másképp élnek (alkalmazzák) az okos város előnyeivel. Ezért különösen fontosak a célirányos fejlesztések.
Varga Péter, doktorjelölt – Óbudai Egyetem – érdekes műszaki, fizikai kitérőt tett előadásával, a fémek úgynevezett kúszási tulajdonságairól. Igaz, szemmel nem látható jelenségről van szó, amikor az elektromos készülékek, berendezések vagy elektronikai eszközök forrasztási pontjainál, elektromos áram hatására fizikai feszültségek keletkeznek az anyagokban, amely a feszültség nagyságával és a hőmérséklettel is szorosan összefügg. Ez belülről fárasztja az anyagot, idővel a kontaktus megszakad és működési probléma léphet fel az elektronikus készülékekben, például hardveres hiba, ami közvetve átmeneti gondot okoz az okos város működésében is. Ezért a csatlakozási pontokat élettartamra is méretezni kell.
Nyikes Zoltán, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – rámutatott a digitális írástudás fontosságára, amely nélkül ma már nemcsak a munka, de magánteendőink is egyre kevésbé elképzelhetők, gondoljunk olyan egyszerű dolgokra, mint az internetes banki ügyletek vagy ügyfélkapus ügyintézések, de ide sorolhatnánk az on-line, kiszállításos bevásárlást is. A munkahelyeken ma már munkakörtől függetlenül szükség van bizonyos fokú informatikai ismeretekre, természetesen ez általánosságban értendő és nem a célirányos programok alkalmazására. Ez az idősebb korosztály számára is nagyon fontos, könnyebb életet, napi teendőket jelenthetne. Igaz egy részük komolyan és ügyesen használja az internetet, például távol élő családtagokkal, barátokkal való kapcsolattartáshoz.
Az informatika az elmúlt 20 évben indult rohamos fejlődésnek, amely még ma is tart, de a vállalatok vagy vállalkozások sajnos többnyire nem fordítanak kellő figyelmet munkavállalóik folyamatos továbbképzésre, így tudásuk előbb-utóbb elévül. A digitális írástudási képesség vizsgálatával még hatékonyabbá tehetők a képzések, színvonaluk növelhető. A nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos a digitális írástudás, mert az IT és ITK szektor a magyar GDP 12 százalékát adja jelenleg és 1 százalékos növekedés már 35 milliárd forintos többletet generál!
A tudással egyformán fontos a biztonságos, biztonságtudatos alkalmazás, a rossz, félrevezető információk felismerése, szelektálása. A felelősségtudatos internethasználatot már gyerekkorban kell kezdeni – a szülők és tanárok közös felelőssége – mert a 14 év alattiak 75 százaléka egyedül, szülői felügyelet, segítség nélkül használja az internetet, ráadásul 6 százalékuk 6 év alatti! A felhasználóknak csupán 11 százaléka alkalmaz valamilyen szűrőprogramot.
A 9–16 éves korosztály 80 százaléka rendelkezik valamilyen közösségi profillal és 50 százalékukat érte már valamilyen virtuális támadás, míg 70 százalékuk kapott fenyegetést az interneten. Arányaiban nagy, 9 százalékuk került már valakivel valamilyen többé-kevésbé negatív személyes kapcsolatba, amely a világhálón köttetett, és szomorú, hogy a gyerekeknek csak 1,65 százaléka kért szülői segítséget, amikor valami rossz volt kialakulóban!
Szabó Anikó, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – a műszaki fejlődés, esetleges negatív, egyéni és társadalmi hatásait vázolta fel, különös tekintettel a biztonságtechnikai vonatkozásra. Az élhetőbb városok, települések közbiztonságának fontos részét képezik a közterületi kamerák, de amikor először a rendszer kiépítése szóba került gyakran, bizonyos ellenállást is okoztak. Végül mindenki örült a tervek megvalósulásának, a bűnözők kivételével. Hasonló gondolatokkal, érzésekkel szembesülünk a munkahelyünkön. Hova és miért kellenek biztonsági kamerák, különféle beléptetőrendszerek, egyéni jelszavak az informatikai eszközökhöz, indokolt-e az élőerős ellenőrzés és még sorolhatnánk. Egy biztos, a biztonsági rendszernek arányosnak kell lennie és minél kevésbé feltűnőnek, valamint tiszteletben kell tartani már megtervezéskor, de alkalmazáskor is a személyes jogokat. Ez egyaránt igaz munkahelyre és közterületre. A tűz- vagy füstjelzők, gázdetektorok stb. szintén életünket, biztonságunkat felügyelik ezeket nem éri kritika. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk egy beléptetőrendszer vagy személyi védőfelszerelés fontosságát lebecsülni, feleslegesnek, zavarónak tartjuk, nem akarjuk használni.
A technika minden téren fejlődik, mindig lesznek újabb, korszerűbb megoldások, amelyek nem azért születnek, hogy újabb bosszúságot okozzanak. Mit lehet tenni, amikor az új megoldások, a jó szándék ellenére újabb ütközéseket, konfliktust generálnak? Valószínűleg egy előzetes megbeszélés, az előnyök ismertetése sokat segít az ellenérzések leküzdésében, elfogadásában.
Werner Gábor, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – az okos városok kapcsán kiemelte, hogy az információk viszszacsatolása, ezek elemzése, felhasználása nagy segítséget jelenthet a különböző szükségletek felmérésében, időben és térben, ezek mértékének meghatározásában, biztosításában az élet minden területén. Gondoljunk például a különböző energiák felhasználására, közműszolgáltatásra, vásárlásra, közlekedésre vagy más szolgáltatások elérésére. Az okosrendszerek jó működésének alapja: programozás; öntanuló rendszerek létrehozása; rejtett hibák kizárása.
Szilágy Győző Attila, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – a nagyvárosok közösségi közlekedésének úgynevezett topológiai tulajdonságait vázolta fel, ezen belül is a kötöttpályás közlekedését, mivel itt jellemzően egyáltalán nincs, vagy nagyon minimális a lehetőség terelésre vagy átirányításra.
A topológia nem más, mint egy komplex hálózat részeinek (vonalak, állomások) egymásrahatásai baj esetén. Sajnos napjainkban szinte mindenki a terrortámadásokra gondol, holott elég egy műszaki hiba – például meghibásodott szerelvény, síntörés, áramszünet, tűz, stb. – amely azonnal negatívan kihat akár a hálózat jelentős részére is, főleg ha az esemény egy fontosabb csomópontban következik be. Másrészről napjaink csúcstechnikájának egyik gyengéje éppen az informatikai sebezhetőség, igaz az irányítás zárt, védett hálózatokban működik.
Az esetleges sebezhetőséget célszerű már a hálózati tervezéskor kizárni új vonalak esetében, míg a régi, már több évtizede meglévőket például szimulációkkal vizsgálni, vészhelyzeti megoldásokat kidolgozni. A vonalhálózatok létrejöttét, kialakulását természetesen az utazási igények, a lélekszám, az aktuális településszerkezet és nem utolsó sorban a földrajzi adottságok is befolyásolják. Az eddigi tapasztalatok alapján előnyösek azon hálózatok, ahol a sugarasan futó vonalakat egy külsőbb, nagy kapacitású, gyűrűszerűen futó vonal is összekapcsolja.
Bréda Gábor, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – az információbiztonságot közelítette meg egy új terület szemszögéből, ez pedig a vállalati tárgyalók biztonsága. A bizalmas tárgyalásokon elhangzottak, a prezentációk, a látott, elhangzott anyagok kiszivárogtatása, esetleges lehallgatása, tervrajzokba való betekintés kívülről, illetéktelenek számára ne legyen hozzáférhető. Például zárt számítógépes hálózat a tárgyalóba, az internet például csak a webkamerás konferenciához nyújthat segítséget, egyéb internet-hozzáférés nélkül, a falakat elektronikus jelkisugárzás és elektromágnesesség ellen árnyékolni kell. Az előadáshoz használt számítógéphez például ne lehessen hozzáférni több külső adathordozóval. Másrészről biztosítani kell a tárgyalóban a zavartalanságot is.
A lehetőségek tárháza igen széles, minden cégnek saját magának kell eldöntenie, milyen és hány tárgyalót építtett, akár különböző védettségi szinttel.
Hell Péter, PhD-hallgató – Óbudai Egyetem – a drónok okosvárosban történő sokcélú alkalmazhatóságáról – mint korunk technikájának egyik nagy lehetőségéről – tartott előadást. Mind a békés hétköznapokban, mind vészhelyzet (természeti csapás, közműüzemzavar vagy politikai helyzet) esetén számtalan funkcióval ruházhatók fel. Katasztrófahelyzetekben felderítés, kárfelmérés, segélyszállítmányok, gyógyszerek, oltóanyagok, de akár egy defibrillátor adott helyre eljuttatásával nagy segítség lehet, egyetlen kis irányítóközponttal, ami egy mikrobusz is lehet, saját energiaellátással.
Megfelelő kamerákkal, kép- és hangtovábbító rendszerrel gyors és rugalmas területmegfigyelésre, nagyszabású rendezvények, tömegdemonstrációk megfigyelésére, biztosításához egyaránt alkalmas.
A hatótávolságban műszakilag a tömeg, a teljesítmény és energiaellátás jelent határt, míg információtechnika szempontjából a 4G hálózat és az 50 ms-os válaszidő szab határt. A vezérlési távolság 2012-ben még legfeljebb 6 kilométer lehetett, ma már a globális vezeték nélküli internettel elméletileg korlátlan. Az 5G hálózatok tesztüzeme már idehaza is folyik és 2020-tól már állandó szolgáltatás lehet, amely 1 ms-os válaszidejével folyamatos, nagy biztonságú irányítást tesz lehetővé. A kapcsolatmegszűnés esetén, az okosdrónok egyébként maguktól visszatérnek kiindulási helyükre.
A konferencia utolsó elődója Tokody Dániel, PhD-hallgató és a DOSZ MTO (Doktoranduszok Országos Szövetség, Műszaki Tudományok Osztálya) elnöke – Óbudai Egyetem – két témában tartott előadást. Elsőként a napjainkban gyakran halott önvezető, azaz autonóm intelligens gépkocsikról szólt. Egyre több gyártó végez „éles”, mindennapos közúti teszteket személy- és tehergépkocsikkal, autóbuszokkal. Több intelligens jármű közlekedéséhez elengedhetetlen lesz az okos közúti infrastruktúra és forgalomszervezés, mint az okos városok fontos részei. Az önvezető gépkocsiknál nem kevesebb, mint 32 technológiát alkalmaznak, hogy a jármű komplex egységként működjön, azonban a gyártók és szükséges technológiák ma még eltérő fejlettségi szintűek. A további fejlesztésekhez a járműgyártóknak és a beszállítócégeknek is együtt kellene működniük, hogy egy egységes, biztonságos, akár globálisan, országhatárok nélkül használható rendszerek jöjjenek létre, a járművek nagy távolságú forgalomra is alkalmasak legyenek, következő lépésként okos úthálózatokkal.
A második téma, a vasúthálózat digitalizációja volt, megvizsgálva annak hazai lehetőségét is. Ez nem más, mint a vasút – egy kritikus infrastruktúra – még biztonságosabb és költséghatékonyabb üzemeltetése az IoT (Internet of Things) rendszerbe kapcsolásával, egy okos vasúthálózatot kialakítva. Ez volt tavaly a fő témája, az InnoTrans vasúttechnikai kiállításnak is. A cél: a jelenlegitől is biztonságosabb vasúthálózatot létrehozni, a vonatbefolyásoló rendszerekre is kiterjesztve, elektronikus biztosítóberendezések telepítésével, csökkentve a szerelvények energiafelhasználását és a FUTÁR-hoz (Folyamatos Utastájékoztató Rendszer) hasonló utastájékoztató rendszerek kiépítésével.
Kiss B.
Kezdőlap