XVII. MBVE Kon­fe­ren­cia

A magánbiztonság szerepe a terrorhelyzetek megelőzésében, és feladata a biztonságtudatos élet kialakításában a XXI. században

2016. május 10–12. Lillafüred

Megtartotta XVII. konferenciáját a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE). A rendezvényt Lillafüreden szervezték 2016. májusában. A rendezvényen vehették át a díjazottak a Detektor Plusz magazin szakmai elismeréseit.

  ■ Fialka György az MBVE elnöke megnyitó beszédében a konferencia témájával kapcsolatban be­szélt arról, hogy a terrorhelyzetek kapcsán valós káresemények ellen mit lehet és mit kell tenni a biztonsági szakembereknek a biztonság növelése érdekében.

A bekövetkezett terroreseményt a keletkezési helyszínen kell elhárítani, felszámolni. A pillangóeffektust hozta fel példának és a káoszelmélettel mutatta be a primér események szekunder hatásait a biztonság területén. A védekezés módszerei a magánbiztonság megszületésével egy időben, 1990-től alakultak ki –, amik még egyszerű módszerek –, jellemzően a biztonsági őrök alkalmazásából adódó védelmi megoldások voltak. A kezdetektől már követhetőek voltak az előre mutató változások, mindmáig fejlődés látható a védelem területén és folyamatosak a védelmi rendszerek újabb kidolgozási megoldásai. A védelmi szakemberek megbízhatósága alapvető igénye a szakmának, de ezen a területen még van mit tennie a szakmának és a Kamarának.

  ■ Az első előadó Büki János (MB), a „A terrorfenyegetettség hatása a magán­biztonsági ágazat tevékenységére, az együttműködés lehetséges formái a megelőzésben” cí­mű előadásában kiemelte, hogy a rendészeti területen nagyon fontos a magánbiztonsági szakmában dolgozók munkája.

Alapvető a magánbiztonsági szakemberek pontos, figyelmes munkája, a szemléletmód megváltozása, hogy a gyanús jeleket felismerjék és jelentsék. Elmondta, az Alkot­mány­védelmi Hivatal programot indít, hogy a napi biztonsági eseményekkel kapcsolatos területen dolgozókat felkészítsék a terrorcselekményekre utaló jelek felismerésére. A „terepen” dolgozóknak kell a legtudatosabbnak és a legfelkészültebbnek lenniük. A biztonsági őröknek a munkaterületüknek megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük –, ezen a területen feltétlen változás szükséges! Kiemelte, hogy a rendészeti szerveknek és a magánbiztonsági területeknek együtt kell működniük: ha nem meg­felelő az együttműködés, nem hatékony a terrorhelyzetben az elhárítás.

■ Dr. Kasznár Attila nb. százados, egyetemi tanár (TEK), a „Párizs és Brüsszel után: Terrorhelyzet Európában és Magyar­or­szá­gon, a magánbiztonságot érintő feladatok” című előadásában beszélt a bevándorlási hullám előzményeiről, a terrortámadásokról és a jelenlegi helyzetről. Elmondta, Euró­pa nem felkészült a támadásokra és azok kezelésére. Magyarországon is fokozott rendőri, katonai és nemzetbiztonsági feladatokat kell megoldani a szakmának és nyomatékosan kifejtette: Magyar­orszá­gon oktatással kell felkészíteni a lakosságot a biztonságtudatos életre.

  ■ Takács Tibor rddtbk(ORFK), „Bűn­cselekmény-trendek 2015. évben Magyar­országon” előadásában beszélt arról, hogy a bűncselek­mé­nyek száma foko­zatosan csökken. A rendőrségnek alapvető fontosságú az áldozattá válás megelőzése és úgy látják, hogy a család biztonsága a biztonság alapja. Elmondta, hogy a regisztrált bűncse­lekmények száma 2015-ben 191 400 darab, a nyomozás eredményessége 54,84 százalék; a rablások száma 1440 darab, melynek nyomozási eredményessége 66,2 százalék; gépkocsilopások száma 2414 darab, a nyomozási eredményessége 16,4 százalék; lakásbetörések száma 20 285 darab, itt a nyomozás eredményessége 24,1 százalék.

Kiemelte a polgárőrség közterületen végzett sikeres biztonsági munkáját és az önkormányzatokkal együttműködve kihelyezett technikai rendszerek alkalmazásának eredményességét.

A bűncselekmény elkövetésének alapvető gátja a közterületen jelenlévő rendőr. A közbiztonság alappillére a megfelelő szolgálatszervezés és a gyalogosan szolgáló rendőr. A lakosság fő kommunikációs partnere is a gyalogos járőr. A rendőrség és a lakosság fórumain erősíteni kell a két fél közötti bizalmat. A bűnmegelőzési programok feladata a lakosság oktatása a veszélyhelyzetek felismerésére és megfelelő kezelésére.

  ■ Fülep Zoltán tű. ezredes főosztályvezető (Kataszt­rófa­védelmi Főigaz­gató­ság), „A terrorcselek­mények okozta rend­kívüli események ke­zelése” előadásában elmondta, hogy a terroresemények után számítani kell további robbantásokra, tűzre, épületomlásra, veszélyes anyagok szabadba jutására, elhunytak és sérültek megjelenésére, pánikra és a kritikus infrastruktúra sérülésére. A beavatkozás megkezdése csak a TEK engedélye után lehetséges. A káreset felszámolásakor megnövelt erő- és eszközigény lép fel (nagyobb létszám és technikai eszközök). A mentés megkezdésekor meg kell határozni a riasztási fokozatot. A műveletirányító-terv alapján meg kell határozni az irányítási módot, fel kell osztani a káreset területét és folyamatos felderítés szükséges a káreset pontos felszámolásához.

  ■ Német Ferenc elnök (SZVMSZK) „Az SZVMSZK működési tapasztalatai, felada­tai, a jelenlegi tendereztetési és vállalási árak eredményeinek értékelése” címmel tartott előadást. Beszélt a volt kötelező kamarai tagság rendszeréről és a kamara jelenlegi hely­zetéről. Elmondta, hogy sok a vagyonőrök tevékenységével kapcsolatos panaszok száma. A kamara feladata a panaszok vizsgálata, melyekben jellemző a helytelen kényszerítőeszköz-használat és a nem megfelelő viselkedési mód a vagyonőrök fellépésénél. 2012-től kötelezővé vált a vagyonőrök oktatása, továbbképzése. A kamara elnöke szerint a megbízóknak feltétlenül el kellene fogadnia az árba beépített oktatási költséget, mivel csak jól oktatott, képzett biztonsági őrt érdemes ma már alkalmazni. A rezsióradíj is fontos kérdése a szakmának. A megrendelőnek törvényes óradíjjal kell szerződnie a vállalkozóval és nem kényszerítheti a vállalkozót a rezsióradíj vállalási ár alá! Elmondta, hogy bizonytalan a vagyonőrök számának meghatározása. Az ORFK 135 000 vagyonvédelmi igazolványt regisztrált.

  ■ Christián László PhD tanszékvezető egy. docens (Nem­ze­ti Közszolgálati Egyetem Magán­biz­tonsági és Önkor­mány­zati Rendé­sze­ti Tanszék), „A magánbiztonsági oktatás helyzete, szerepe, hallgatók elhelyezkedési lehetőségei” előadásában bemutatta a tanszék mai helyzetét. Elmondta, hogy négy új oktatóval, most hatra bővült a tanszék állománya. A 2016–2017-es felvételi adatokból egyértelműen látszik, hogy a szakirányra komoly az érdeklődés. Idén 353-an jelentkeztek felvételre a biztonsági szakirányra. A végzett hallgatók közül többen vezetői beosztást kaptak az elmúlt három évben. A tanszék oktatói ebben a tanévben húsz konferencia-előadást tartottak és húsz szakcikket publikáltak. 2015 novemberében avatták fel a MÖRT biztonságtechnikai szaktantermét és várják a Ludovikára költözést, ami várhatóan 2017. szeptemberében lesz.

  ■ Alessio Acetti (Kas­persky Lab), a „Kí­berfenyegetések a nemzeti kritikus infrastruktúrákkal szemben és a közelmúlt eseményeinek elemzése és kockázatcsökkentés” témájú előadásában bemutatta a Stuxnet-féreg bevetést Irán ellen, mely vírus az iráni atomlétesítményekben okozott komoly üzemzavarokat, és a szakértők szerint nagy kárt okozott és évekkel vetette visz­sza az iráni atomprogramot. Az iráni kíbertámadással szemléltette a kíbertámadásokkal elérhető veszélyeket és a károkozás hatalmas kockázatait. Általános tapasztalat, hogy a fenyegetett területeken a klaszszikus biztonsági megoldásokkal a támadások mindössze 1 százalékát érzékelik. A hagyományos biztonság nem elegendő a nagyfokú kíberfenyegetettségekkel szemben. Az előadó kiemelte, hogy a magas szintű fenyegetettségi kockázat hatékony enyhítése csak oktatáson keresztül, szakértők által vezetett eljárásokon és technológiai megerősítés útján lehet csak elérni.

  ■ Kovács Tibor egyetemi tanár, tanszékvezető (Óbudai Egyetem), a „Sze­mélyazonosítás biometriai lehetőségei” témában tartott előadást. Elmondta, hogy minden biometrikus adat felismerhető a biometrikus jellemzők alapján és a személy biometrikus adathordozója nem átadható, mint például egy szem vagy ujj. Beszélt a különböző biometrikus adatok sérülékenységeiről. A kézgeometria sérülékenységére jellemző, hogy a paraméterek nem stabilak, az arcfelismerés területén is számos sérülékenységi momentum merül fel, mint az öregedés, a grimasz, a smink, vagy a szemüveghasználat. A tenyérhálózat-azonosítás területén meghatározó, hogy 750 nm hullámhosszon végezzék az azonosítást. Az íriszazonosítás területén gyakorlatilag a lehető legjobb a pontos meghatározás lehetősége, mivel gyakorlatilag nincs két egyforma írisz, de ezen a területen is erős együttműködésre van szükség, mint a már említett biometrikus meghatározási területeken is. Az előadó úgy látja, hogy az azonosítási igények pontos meghatározása után kell a megfelelő helyen a meghatározott számú ember biometrikus azonosításához, beléptetéséhez a megfelelő biometrikus azonosítást használni.

Az emberek nem szeretnék elfogadni a biometrikus azonosítást, de a jövőben elkerülhetetlen lesz a biometrikus adatok használata, alkalmazása – zárta előadását a tanszékvezető.

  ■ Rajzó Gergely bankbiztonsági vezető (Budapest Bank Zrt.), „Pénzin­tézeti biztonsági kör­kép” címen tartotta előadását. Elmond­ta, hogy az állam elismeri a pénzintézetek szerepét a gazdaság működésében, mivel a kereskedelmi bankok a gazdaság motorjai, nélkülözhetetlen partnerek a gazdaság fejlesztésében és alapvető szolgáltatásokat látnak el. A kereskedelmi bankok értékesítési területein alternatív értékesítési csatornák kerültek előtérbe és a jövő az elektronikus ügyintézésé. A pénzügyi szektor a kritikus infrastruktúra elemévé vált és az üzletmenet folytonosságát biztosítani kell. A pénzintézetek ellen elkövetett bűncselekmények a napi üzletmenet részét képezik. Az informatikai biztonság a ma és a holnap legnagyobb kihívása. Min­dennapos informatikai támadások érik az ügyfeleket és a pénzintézeteket. A határokon átívelő bűnözés hatására tranzit országgá váltunk a pénzmosás területén. A napi szinten, milliós nagyságrendben beérkező utalások között megjelennek a MITM támadások, „téves utalások”, a strómanszámlák és a hozzájuk kapcsolódó készpénz felvételek.

■ Az előadások után tartotta meg az MBVE az éves közgyűlését, ahol megbeszélték az egyesületet érintő kérdéseket és új tag felvételéről döntöttek.

■ A konferencia második napjának estéjén díszvacsorán adták át a Detektor Plusz magazin Díjait. „Az Év Biztonságvédelmi Szakembere” díjat Dr. Károlyi László, „ Az Év Testőre” díjat András Róbert vehette át. „Az Év Biztonságtechnikai Fejlesztője” díjat a Seawing Kft. érdemelte ki, melyet képviselőjük, Filkorn József vett át.
Az este jó hangulatban, szakmai, baráti beszélgetéssel zajlott.

  ■ Sinka Iván titkár (MBVE), a „Vész­hely­zeti intézkedési terv tartalma” előadásával kezdődött a konferencia következő napja. Az üzletfolytonosság egyik fontos dokumentuma vészhelyzeti intézkedési terv melynek világosnak, egyszerűnek, logikusnak és könynyen elérhetőnek kell lennie.

Az üzleti folyamatok ismerete feltétlenül szükséges a kockázatok pontos beazonosításához. A vészhelyzeti tervet napra pontosan kell tartani. Folyamatosan át kell vezeti a technikai, munkavállalói és külső kapcsolati változásokat, az elérhetőségek adatait frissen kell tartani, valamint szükséges a helyettesítő személyzet meghatározása.

A megfelelő vészhelyzeti kommunikáció – mind a kollégák mind a sajtó felé – nagyon fontos, hiteles, megfelelő tartalommal bír.
A vészhelyzet kezelése és az üzletmenet visszaállítása után, le kell vonni a vészhelyzet-kezelés tanulságait és amennyiben szükséges változtatni kell az intézkedési terven.

  ■ Sebők Imre ügyvezető igazgató (ASM), a „Vészvilá­gí­tás előnyei” című elő­adásában el­mond­ta, hogy a szabályozás szerint melyek a kiemelkedő területek, ahol vészvilágítást kell elhelyezni az épületekben. A kiemelkedően fontos helyek a következők: minden olyan kijárat, amelyeket veszély esetén hasz­nálnak; lépcső közelében – hogy minden lépcsőforduló megfelelő világítást kapjon; minden olyan hely közelében ahol szintbeli eltérés van; megjelölt vészkijáratok és biztonsági kijáratjelzők; minden irányváltozás esetén; minden folyosótalálkozás esetén; minden főkijárat közelében; minden elsősegély-állomás közelében, minden tűzoltó-berendezés és segélyhívóhely közelében.

Bemutatott több telepítési lehetőséget, meglévő és új építésű rendszerek szereléséhez egyaránt.

Szólt a költségek alakulásáról a vészvilágítás területén. Összehasonlította a LED és a fénycsővilágítás áramfogyasztását. Elmond­ta, hogy a LED kijáratmutató átlagos fogyasztása 1 W, a fénycső átlagos fogyasztása 8 W. Számítási példával érzékeltette az előadó a költségek alakulásának lehetőségét. Amennyiben a vészvilágítás nagy forgalmú helyen az év minden órájában működik és összehasonlítjuk: a LED 8760 W (365 nap x 24 óra) fogyasztása jóval kevesebb, mint a fénycső 70 080 W áramfogyasztása.

  ■ Barát György elnök (Detektív Szö­vet­ség), a „Detektív Szö­vetség feladatai, 2016-os tervei” címmel tartott beszámolót. Elmondta, hogy a szövetség meghatározta 2016-os céljait és feladatait melyek a következők: A magánnyomozás helyének és lehetséges szerepének megismertetése, erősítése gazdasági és társadalmi területen, a magánnyomozás újraszabályozása során a magánnyomozók érdekeinek következetes képviselete, a szövetség pénzügyi és gazdasági helyzetének további szilárdítása – takarékos gazdálkodás, támogatók keresése, tagrevízió befejezése, oktatási, továbbképzési rendszer fenntartása, a szövetség 25 éves fennállásának méltó módon történő megemlékezés megszervezése és lebonyolítása.

  ■ Rinyu Ferenc ügyvezető igazgató (Qua­litop), „Drón­használat: Ész­lelés és elhárítás” címmel tartott előadást. El­mondta, nagyon komoly veszélyt hordoznak a kereskedelemben kapható drónok.

Az Egyesült Államokban – a 25 kg alatti kategóriában – 2014-ben 400 000 drónt értékesítettek, 2015-ben már 700 000 darabot, de 2016-ban 1 000 000 db eladására számítanak, és úgy tudják 3 500 000 drónt tartanak magánkézben. A drónok használata gondot okoz a VIP személyek, a repülőterek, a kormányzati létesítmények, a börtönök, határok védelme valamint az iparbiztonság és a kémkedés területeken. Felmérhetetlen a lehetséges károkozás nagysága és milyensége, amit elkövethető a drón használatával. Teljesen új szintre kerülhet a kémszoftverek használata, amennyiben kémprogramokat drónokról telepítenének vezeték nélküli hálózaton át a célszemélyek készülékeire.

Beszélt a drónok észlelésének lehetőségeiről és bemutatott drónt észlelő technológiákat és elmondta azok hatótávolságait. A mikrohullámú radar drónfelismerő távolsága 5000 m, a rádiófelderítés hatótávolsága 2000 m, a hangtani felderítés hatótávolsága 500-1000 m, és a multispektrális optikai felderítés hatótávolsága 500–1000 m közötti.

Mivel nem lehet tudni, hogy az észlelt drón milyen szándékkal közeledik a területen, ezért a védett odjektumokat folyamatosan drónfelismerő technológiával védeni kell. Az előadó kiemelte, hogy feltétlenül szükséges a drónhasználati jog szabályozása.

  ■ Rázsó Sándor igazságügyi szakértő (MRTT KESZO), a „Robbanóanyagok és robbanószerkezetek bűnös célú fel­használás elleni védelem” című előadásában elmondta, hogy az elkövetők keresik a réseket a biztonságban, ahol számukra a legkedvezőbb egy merénylet elkövetésének lehetősége. Ezért, folyamatosan kockázati és biztonsági elemzéseket kell készíteni, mind országos, mind objektum- vagy csoportviszonylatokban. A bekövetkezett robbantás kivizsgálása a robbantás helyszínén kezdődik. Nagyon alapos munkával össze kell gyűjteni minden olyan anyagot és anyagmaradványt, ami fellelhető, mert a későbbi vizsgálatoknak ez adja meg az alapját. Az előadó példaként hozta fel, hogy a Lockerbie felett felrobbantott Pan Am 103-as repülőjárat darabjait is összegyűjtötték, hosszú ideig tartó munkával összerakták a maradványokat és így tudták megállapítani hol következett be a robbanás a gépen belül. Sikerült megtalálni azt a csomagot is, ami a robbanószerkezetet rejtette és sikerült olyan ruhadarabokat találni, amik a robbanószerkezet mellett voltak és ezek a ruhadarabok segítettek az elkövető azonosításában. A védelmi tudatosság növelése, az információvédelem, a védelmi intézkedések a védelmi tervek és kivitelezések mind szükségesek a megelőzéshez és a kárcsökkentéshez.

■ A konferencia zárásaként Fialka György az MBVE elnöke kiemelte, hogy a terrorizmus és a magánbiztonság védelmi területeinek, kapcsolatainak, megbeszélésének jó fórumot biztosított a konferencia.

A mai világban újabb és újabb biztonsági kihívásokkal állnak szemben a biztonsági vezetők és a folyamatos informálódás alapvető része a szakmának. Sok-sok téma, amelyről szó esett a konferencián a mindennapos munkafeladatok elvégzésében támogathatja a biztonsági vezetőket.

K. M.