Új és új kihívások, ember és technika folyamatos fejlődése

VI. MBF konferencia – 2016

Mindegyik szorosan összefügg egymással, minden kornak megvoltak a saját kihívásai az emberiség számára, az élet minden területén. A személy és vagyonvédelem mondhatni egyidős civilizációnkkal, már az ókortól kezdve végigkíséri mindennapos életünket. Csak éppen mindig más miatt és máshogyan kellett védekezni és akkor még nem így hívták. De aki a legjobb megoldásokat alkalmazta, az már akkor is fölényben volt és ez igaz napjainkra is. Szomorú apropó, hogy az eredeti, 3. napra tervezett programot át kellett írni és szervezni, a március 22-én elkövetett brüsszeli terrorcselekmények miatt. A konferenciák mellett szakmai kiállításon ismerkedhettek meg a vendégek a legkorszerűbb technikákkal és megoldásokkal.

  Ugrin Botond, az OS Security Kft. biztonságtechnikai mérnöke, a piacon lévő vagyonvédelmi megoldások (kamerák, riasztók stb.) gyenge pontjait keresi munkája során. Éppen azért, hogy ezeket kiküszöbölve még biztonságosabb megoldásokat tudjon nyújtani a piac. A védelmi megoldásoknál is fontos szempont az ár-értékarány, a valós igényekhez mért műszaki tartalom, azonban a gyenge, olcsó megoldás csak felesleges pénzköltés. A riasztóberendezések és kamerák körültekintő elhelyezése, a rendszerek szakszerű telepítése már egy védettségi szintet jelent, a fizikai beavatkozások ellen.

A riasztóknál szintén gyenge pont az egyszerű, könnyű PIN kód. Egy komolyabb IP-kamerát már nem befolyásolnak a fényviszonyok, ellenfényben (napsütés vagy szándékos elvakítás) is jól működnek, jó képet adnak.

Azonban a kamerák mellett az adattovábbító hálózatot (pl.: CCTV), valamint a képrögzítő egységet szintén védeni kell hekkelés ellen. Ez főleg nagyobb objektumoknál (áruházak, irodák, gyárak, erőművek stb.) esetén lényeges biztonsági szempont.

  Koller Attila, az Umirs Europe Kft. értékesítési- és technikai tanácsadó menedzsere a komplexitás fontosságát emelte ki a védelemben. Hét­köznapjainkban egyre növekszik a terrorfenyegetettség, az általános közbiztonság is romlásnak indult. Ezért egyre fontosabb – különösen a kritikus infrastruktúrák esetében – hogy hatékony, komplex védelmi rendszereket alkalmazzanak, többféle védelmi megoldás összekapcsolásával. Egy irodaház, termelőüzem esetében könnyebb megoldani a hatékony védelmet, azonban egy pályaudvar, kulturális közintézmény vagy bevásárlóközpont esetében ez már inkább csak a gyanús mozgások, viselkedések, csomagok észlelésének hatékonyságán múlik, mivel a korlátozott beléptetés csak bizonyos helyekre lehetséges.

Míg az előbbi helyszíneken a lépcsőzetes észlelés, figyelmeztetés és riasztás fontos és lehetséges, utóbbinál inkább a szokatlan események, az intelligens és szelektív információkezelés és csendes intézkedés a lényeg, kerülve egy esetleges pánikot.
Minden védelmi rendszernél lényeges szempont a könnyű és gyors javíthatóság, rongálás vagy műszaki hiba esetén, nem utolsó sorban a téves riasztások minimalizálása.

  Bata Miklós, az Aspectis Kft. ügyvezető igazgatója az IoT fontosságát ismertette. Ez nem más, mint az Internet of Things, azaz az interneten elérhető adatokat jelenti és 1999 óta létezik ez a fogalom, bár a fenti rövidítés 2005 óta használatos. Továbbá logikus, hogy az internet már régebben, de ma még inkább eszközök sokaságát köti össze és ma már nem csupán számítógépeket. Ezért már pontosabb a hozzáférés mindenhez „Acces to Everything” kifejezés. Ipari/biztonsági kamerák és riasztóberendezések jóval korábban is léteztek, mint az internet és a digitális adatátvitel. Azonban az elmúlt 10-15 évben soha nem látott mértékű fejlődést ért el az elektronika és velük együtt minden vagyonvédelmi berendezés is. Igaz, a fejlődés fokozható, de sok kis lépcsőben ment és megy végbe, különösen igaz ez az IP-kamerákra.

2020-ra várhatón már 25 milliárd eszköz kapcsolódik az internethez, ezen belül 5 fő terület lesz: okos eszközök, okos- és biztonságos városok, ipari termelés, üzleti intelligencia és épületmenedzsment. Az információáradatot megfelelően kezelni kell, kiemelt szempont a szelektáció. Ezzel párhuzamosan az eszközök kezelhetőségét is fejlesztik. E két utóbbi a hatékony észlelés, intézkedés és elhárítás kulcsa. Ugyanakkor egy komplex és hatékony védelmi rendszer egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a kívülállók számára észrevétlen maradjon, ne rontsa a közérzetet, a komfortot és ne keltse a személyi szabadság korlátozásának érzetét.

Szintén kiemelt fontosságú a vállalati, banki stb. hálózatok és adatok védelme, ennek részeként adatvédelmi referens megbízása. Legyen előre felépített védelmi stratégia, rendszeres felülvizsgálat, igaz sok esetben csak az adatok felülírása, a honlap megrongálása vagy az adatok tönkretétele a cél.

  Kissné Varga Tün­de, a PMRFK Váci Rend­őrkapitányság igazságrendészeti osztályvezető és sajtóreferense, a nálunk inkább csak krimikből ismert elektromos sokkolókkal kapcsolatban tartott előadást. Ma az Európai Unió 28 tagországából 19-ben rendszeresítettek ezek az eszközök. Elterjedtségük, alkalmazhatóságuk igen változó. Bár idehaza 1995 óta használható, de csak a büntetés-végrehajtás személyi állománya jogosult rá. Ez természetesen csak oktatás és kiképzés után lehetséges.

Civilek számára már a puszta birtoklása is büntetendő (50-150 ezer forintos pénzbírság) a 175/2003-as törvény alapján. Jogi csavar, hogy a lőfegyverekkel ellentétben emberi élet kioltására nem alkalmas, mégsem rendszeresíthető sem a rendőrség sem az örző-védő cégek állományai számra, még megelőző vagy kényszerítőeszközként sem!

Az elektromos sokkolók alkalmazásával, engedélyezéssel kapcsolatosan még maguk a jogászok és törvényhozók között is messze nincs egyetértés. Sokan, a világszerte 2001 óta, az alkalmazások során bekövetkezett mintegy 500 halálesetet hozzák fel érvként, igaz a halál beállta és a sokkolók alkalmazása között nem sikerült egyértelmű összefüggést találni.

  Gyarmati Gábor, fegyverzettechnikai gépészmérnök, biztonságtechnikai mérnök műszaki szempontokból ismertette a sokkolókat. Egyik fő tulajdonságuk, hogy jellemzően 5-10 méter közötti távolságból alkalmazhatók, ami bizonyos helyzetekben hátrányuk is lehet. Az egyik legnagyobb gyártó cég statisztikái szerint eddig 40 ország 16 ezer szervezete (ügyfele) alkalmazza készülékeiket. Az eladások száma megközelíti az 530 ezret, közülük 20 európai ország, ezen belül 18 EU-tag. Érveléseikben 140 ezer olyan sikeres alkalmazást említenek, amikor egy lőfegyverrel ellentétben nem történt szándékos haláleset vagy maradandó egészségkárosodást okozó sérülés. Működésük automatikusan korlátozott, legfeljebb 5 másodpercig fejtik ki hatásukat.
A készülékek nagy előnye, hogy alkalmazásukat digitálisan is dokumentálni lehet, memóriájuk letölthető. Továbbá, az esetek kivizsgálását, használatuk jogszerűségét például az angol rendőrségnél már rendszeresített, felcsíptethető mini webkamerákkal és adóvevőkkel kiegészítve a központ teljes mértékben képes dokumentálni az eseményeket.

  Vágó Ákos szakértő szintén a nem halálos fegyverek témakörében ismertette az 1998-ban alakult PEPPERBALL nevű fegyvergyártó cég, az úgynevezett PAVA töltetű lövedékek kilövésére alkalmas fegyvereit. Ezek jellemzően 15-20 méter hatótávolságúak és kimondottan tömegoszlató célúak. A főleg bors alapanyagú lövedékek hatása hasonló a könnygázéhoz vagy paprikaspray-hez. Ezek alkalmazhatósága, rendszeresítése sem tisztázott még jogi oldalról. Az állami rendvédelmi szervek mellett a civil rendvédelem terén szintén önvédelmi alternatívája lehet az engedélyezett „éles” lőfegyvereknek.

  Kovács Krisztián, a G4S Holding Kft. kereskedelmi vezetője a nap összegzéseként a jövő sikeres vagyonvédelmi szolgáltatóit vázolta föl. Ők azok, akik folyamatosan kutatják azon lehetőségeket és technológiákat, újításokat, amelyek segítségével minőségi előnyökre tehetnek szert. Szolgáltatás körében már a komplexitás áll a középpontban, például rugalmas és teljesen elektronikus nyilvántartásokkal, megfelelő biztonsági szintű adatkezeléssel és létesítménymenedzsmenttel is kiegészítve. Ezáltal bővíthetik megbízói köreiket és megerősíthetik piaci jelenlétüket. Fel kell tudni mérni a közeljövő piaci igényeit, meghatározni a fejlődési irányt, követni a technológiai fejlődést és mielőbb, de akár elsőként is bevezetni a legújabb innovációkat. Ez utóbbi nem kiadás, hanem hosszú távú befektetés, akárcsak a folyamatos továbbképzés, hiszen nélküle nem működnek megfelelően a rendszerek és eszközök. A működés teljes területén a hatékonyság és minőség legyen a jelszó. Meghatározó erejű az ügyfelekben, megbízókban kialakult kép a vállalkozásról.

  Solymár Zoltán – Z&Z Biztonság­tech­nika Kft. üzletfejlesztési igazgató „Halál­csillag: Nevében a végzete” című elődásában a kritikus infrastruktúra védelméről beszélt. El­mondta, hogy a kritikus infrastruktúra elemei nagyon összetettek és teljességében nehezen meghatározhatóak. Alapvető a védelmi koncepció megléte és feltétlenül szükséges az aktuális helyzet folyamatos analizálása, értékelése. A kritikus infrastruktúra sérülékenysége meghatározásával meg kell határozni a biztonsági célt. Felhívta a figyelmet a számítástechnikai és informatikai rendszereknek, mint a kritikus infrastruktúra egyik komolyan támadható területének védelmére. Új elemként beszélt a dróntámadások elleni védelemről, ami kihívást jelent a biztonsági szakmának és feltétlenül fontos a drónhasználat szabályozása. Az előadó a „robbanózsák” bemutatójával zárta előadását. A kompozit anyagból készült eszköz a robbanás láng és repeszhatásaitól védi meg az embereket.

  Bencsik László – az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, had- és biztonságtechnikai mérnök hallgatója az Óbudai Egyetem és a Magyar Biztonsági Fórum együttesen indított, hallgatók bevonásával véghezvitt nyomkövető GPS rendszerekkel foglalkozó projektjét mutatta be.

  Szautner Attila – a Seawing Kft., fejlesztési vezetője „A kártya evolúciója a virtuális azonosítóig” témában tartotta meg előadását. Beszélt a kártyatechnológia-apdate fontosságáról. Elmondta, hogy sok cég nem fejleszti a kártyatechnológiáját. A kártya klónozhatósága komoly biztonsági kockázat. A pénz- és információszerzés területén jellemző a kártyamásolás és a nem párbeszédes rendszerek védtelenek a másolás ellen. A párbeszédes rendszereknél az adatcserét megelőzi egy azonosítási folyamat és így csak a beazonosított kártyának válaszol a rendszer. Az elveszített kártyák miatt egyedi kulcsokat kell használni és szükséges a kód rendszeres változtatása. A virtuális azonosító a jövő kártyája és az okostelefonok várhatóan alkalmasak lesznek erre a célra – zárta előadását a fejlesztési vezető.

Bio-feedback-el támogatott szituációs stressz-tréning, konfliktuskezelés, kríziskommunikáció témában tartottak bemutató elő-adást a Securimaster munkatársai. Gazsi László ügyvezető igazgató röviden beszélt a képzés és a felkészítés szerepéről és a cég egyedülálló képzési metodikájának akkreditálásáról. Később Új Károly biztonsági tanácsadó, Dr. Nagy József Ph.D pszichológus, főiskolai docens, nyá. r. alezredes, Szabó Gyula biztonsági tanácsadó, Nyilas Zsolt biztonsági tanácsadó tartottak képzéseikről tájékoztatókat. Nagy hatású szituációs banki támadás példáján mutatták be az extrém biztonsági helyzetekre való felkészítési programjukat.

  Mit hoz a jövő a videomegfigyelésben? Pelyák Norbert – Axis Communications, key account manager előadásával folytatódott a konferencia. Idén 20 éves az IP-kamera, az Axis 1996-ban fejlesztette első IP-kameráját. A kamerák felbontási fejlődése folyamatos volt, 2014-ben egy kamera felbontása 10 MP lett és 2018-ra már várható a 30 MP felbontás, valamint a 4K és a 6K felbontás is elérhető! A multiszenzoros, a Lightfinder, a WDR kamerák is a minél több információ elérése érdekében jöttek létre –, az összetett, integrált rendszerek igénye is folyamatosan nő – foglalta röviden össze a fejlesztési folyamatokat az előadó. A további fejlődés ütemét a sávszélességi igény, a tömörítési eljárások, a számítógépi kapacitások, a magas költségek még hátráltatják. Az előadó szerint a kamerák fejlesztésének jövője a felhasználók igényeitől függ.

  Munkahelyi ellenőrzés a közlekedésben és a kiemelt kockázatú üzemekben témában tartott előadást Dr. Pataki Gábor – az L-Tender Consulting Kft., adatvédelmi és egészségügyi szakjogásza. A biztonságban a legnagyobb kockázatot az emberi tényező jelenti: nem véletlen hát, hogy ezt mindenki igyekszik a lehető leghatékonyabban kiszűrni. A munkavállalók és a partnerek ellenőrzése létfontosságú: az igény jogos, ám a folyamat sokszor nem jogszerű. Legyen szó fizikai vagy technológiai ellenőrzésről, az eltulajdonított – szellemi vagy dologi – tőke mértéke és a bírságok rémképe gúzsba kötheti a cégeket. Az előadó elmondta, várhatóan a közeljövőben háromszorosára emelkedik az adatvédelmi ellenőrzések száma, amire fel kell készülniük a munkáltatóknak.

„Élettelen erő” – vita az őrökről, őrszolgálatokról, kamaráról és jogszabályról tartottak kerekasztal-beszélgetést Szakonyi Péter (Safety Sector Vagyonvédelmi Kft.) moderálásával és Pongor Sándor (MBVMSZ), Német Ferenc (MVMSZK), Dr. Jankovics Kornélia (ügyvéd), Gazsi László (Securimaster) részvételével.

Már az első kérdés nagy érdeklődést váltott ki – „Hova lettek a vagyonőrök?”

Idén, 2016-an 76 271 aktív vagyonőrt tartanak számon. Jelentős az elöregedett vagyonőri létszám és a fiatalok nem lépnek be a területre az alacsony jövedelem miatt. A képzettebb vagyonőrök, más nem vagyonőri területen helyezkednek el.

A vagyonvédelmi törvény kapcsán elhangzott, hogy az új vagyonvédelmi törvényben engedélyezni kellene a több alvállalkozó, a munkakölcsönzés lehetőségét, valamint a piackorlátozó szabályzásokat el kell törölni. A gazdasági jogsze­rű­ség­nek meg kell jelenniük a vállalási díjakban, és nem kell ár alatti megbízást elvállalni.

Várható hogy a jövőben mintegy 200 vagyonvédelmi cég marad nyertes a piaci versenyben, a többi kisebb cég megszűnik. A megmaradó cégeknek szemléletváltozásra és komoly innovációs megoldásokra lesz szükségük a szűkülő piaci versenyhelyzetben.

A konferencia délutáni előadásai a második napon az MBF VI. konferenciájának megnyitójával indult. Papp Róbert összefoglalta az MBF eddigi munkásságát és kitért a jövőbeni tervekre. Megalakítják az Óbudai Egyetem Kiscelli úti 114-es termében az MBF labort, ahol folyamatosan kipróbálhatóak a biztonságtechnikai eszközök és a szakma képviselői előadásokat tarthatnak a hallgatók számára.

  Dr. Kardos Zoltán (IBM Data Storage Systems Information Technology Kft.) légiközlekedési védelmi tiszt „Légi közlekedés védelme a XXI. században” címmel tartott előadást. Cargo-lánc sémában tette láthatóvá a szállítási folyamatot és beszélt a folyamatban résztvevők ellenőrzéséről. Kiemelte, hogy ellenőrizni kell a biztonsági ellenőrzés megfelelőségét a folyamatban résztvevőknél. Az átvizsgálásnak mindig meg kell felelnie az áru jellegének. Amennyiben nem végzik el az ellenőrzést az ügynököt vagy a hatóságot tájékoztatni kell.

  Zboznovits Csaba (Magyar Telekom Nyrt.) vezető biztonsági szakértő, igaz­ságügyi mérnök szakértő „Okosan az okos eszközökkel!” című előadásában elmondta, hogy közel 8 milliárd okostelefon van már a Föld nevű bolygón használatban. Az okos eszközök igen trendiek, de az eszközök védelme, biztonsága még nem megfelelő. A mobiltechnológia a bűnözés célpontjává vált. Kiemelte, hogy meg kell tanulni az okostelefonok biztonságos használatát és a biztonsági tudat kialakítása alapvető feladat!

Szabó István (Budapest Airport Zrt.) biztonsági igazgató-helyettes „Speciális biztonság egy nemzetközi repülőtér tükrében” témában tartott előadást. Elmondta, hogy a földi oldal a legveszélyeztetettebb a légi közlekedésben és a háttérellenőrzés, a minőségbiztosítás és kockázatelemzés a védelem fontos területe. Beszélt a terrorizmus új módszereiről és a kíbertámadások hatásairól a repülőtereken.

■ Az esti díszvacsorán adták át az MBF által alapított díjakat. Borsos József díjat adtak át Jegyinák János, r. főtörzsőrmesternek, Primus inter Pares díjat kapott Szakál József, vagyonőr (S-System Kft.), Ungi Ferenc díjban részesült Dr. Szemeti Ferenc, biztonsági vezető, (MOL GROUP Regional Security E&P International)

A harmadik nap első előadója Dr. Nógrádi György (egyetemi tanár) volt, aki „Világpolitika 2016” címmel tartott átfogó migrációs helyzetképet.

  Berki Antal (Nem­zeti Média- és Hír­köz­lési Hatóság), biztonsági igazgató, „Köz­érdekű közlemény” címmel tartotta meg előadását. Elmondta, hogy az NMHH számos egyéb feladata mellett több, úgynevezett országvédelmi rendszer fenntartásáról és folyamatos üzemeltetéséről is gondoskodik. Ennek kiemelt eleme az Országos Katasztrófa- és Légiriasztási-rendszer, melynek feladata a helyi adások átkapcsolása a közérdekű közlemények elhangzásának időtartamára. A helyi rádiók, illetve televíziók saját műsorukat megszakítják és az erre a célra kijelölt közszolgálati adó közleményét sugározzák a hallgatóságuk felé.

 Varga Tibor – a MOL Nyrt., regionális biztonsági igazgatója a „Mindennapok biztonsága egy magyar gyökerű multinál” című előadásában bemutatta a MOL-csoport működési területeit. Beszélt arról, hogy a mai biztonsági szabályzatok megfelelnek a biztonsági kihívásoknak. Felhívta a figyelmet, hogy a minősített biztonsági időszakokra (terrorista cselekmény) azonnali reagálási terve kell legyen a szervezetnek.

■ Ugrin Botond (OS Security Kft.), biztonságtechnikai mérnök „A sebezhető biztonságtechnika” című előadásában tanulságos bemutatót tartott a riasztórendszerek szabotálhatóságáról.

Dr. Gerencsér István, a Flextronics International Kft., biztonsági igazgatója „Ami­kor a fémdetektorkapu sem segít…” címen tartott előadást. A fémdetektorkapuk a biztonsági rendszerek fontos alappillérei, a mobil kapu a megelőzést szolgálja, elrettentő szerepe is van. De jellemző, hogy az egyes munkavállalók folyamatosan „tesztelik” a kapuk érzékenységét. A gyár területére tikos mobiltelefont bevinni és ezért, bevezették a „telefonkoffer” alkalmazását. A munkavállaló telefonját belépéskor a „telefonkofferba” helyezik és kilépéskor adják vissza a dolgozónak.

A rendezvény befejező részében Nemes Orsolya tréner, „Út az üres laptól a sikeres prezentációig” tartott webdesign előadást.

K. B. – K. M.