Kezdőlap
Kritikus infrastruktúra védelme
A kritikus infrastruktúra egymással összekapcsolódó, és kölcsönös függésben lévő létfontosságú infrastruktúra-elemek, létesítmények, szolgáltatások rendszere. Ezek rutinoperációjának, működésének meghibásodásának-, megzavarásának-, megsemmisítésének-, így kiesésének a következményei az országok mindennapi életét érintően súlyosak lehetnek.
A fogalom
A kritikus infrastruktúra egymással összekapcsolódó, és kölcsönös függésben lévő létfontosságú infrastruktúra-elemek, létesítmények, szolgáltatások rendszere. Ezek rutinoperációjának, működésének meghibásodása-, megzavarása-, megsemmisítése-, így kiesése átmenetileg vagy hosszútávon, közvetlenül vagy közvetetten súlyos negatív hatást gyakorol az állampolgárok gazdasági és szociális jólétére, alapvető szükségleteinek ellátására, szabad mozgásukra, a közegészségre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra, nemzetgazdaságra és végül, de nem utolsósorban magára az adott ország kormányzására, irányítására. A kritikus infrastruktúra megkülönböztetett figyelmet és körültekintést igényel a biztonsági stratégia kialakításakor.
A szabályozás története
A szabályozás története rövid múltra tekint viszsza. Védelmével elsőként az Amerikai Egyesült Államokban, 1998-ban foglalkoztak (PDD 63 elnöki direktíva) a Kritikus Infrastruktúra Védelmi Nemzeti Program-ban. Ezt követte az Európa Tanács Direktívája 2006-ban EU COM (2006) 786. Magyarországon a 2012. évi CLXVI. törvény rendelkezik a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. Az Amerikai Egyesült Államokban – amely nemcsak a szabályzás terén, de a gyakorlatban is az élen jár – jelenleg 77 ezer kritikus infrastruktúra-elem van meghatározva és kijelölve, ezek közül 335 repülőtér.
Első lépés: a kijelölés
A kritikus infrastruktúra-védelem első és legfontosabb lépése a kritikus infrastruktúra (objektum, elem, eszköz) kijelölése. Specifikus vonás, hogy országonként, de akár országon belül, régiónként is változhat a kijelölt elem rendeltetése, feladata. Egy fejlett országban az energiaszolgáltató vagy energiatermelő rendszer (pl. villamos erőmű) egészen biztosan kritikus infrastruktúra-elemként van kijelölve, amíg egy fejlődő országban – ahol amúgy is bizonytalan az áramszolgáltatás és gyakoriak akár a több- órás áramkimaradások is – nem feltétlenül van így. A kritikus infrastruktúra-rendszer politikai-, kormányzási- és gazdaság irányítási rendszer függvénye.
Védelmi koncepció
Miután a kritikus infrastruktúra-elem meg van határozva, úgy annak védelmét védelmi koncepció kidolgozásával lehet biztosítani.
A védelmi koncepció felépítése, tartalma: n az objektum, helyszín, ill. a környezet leírása, (szöveges, térkép- és fényképmelléklet), n aktuális biztonsági állapot értékelése, kockázatelemzés, n a biztonsági cél megfogalmazása, n a kívánt biztonsági szint eléréséhez szükséges javaslat.
A kritikus infrastruktúra-elemek kockázati súlypontja a számítástechnika folyamatos térhódításával az informatikai rendszerek irányába mozdul el. A terület megvédésére a legjobb szakembereket és hardver-szoftver kombinációkat kell biztosítani. A rendszer sérülékenységét, támadhatóságát folyamatosan, ún. etikus hackertámadásokkal szükséges tesztelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számítástechnikai rendszerekkel irányított infrastruktúra-elemek folyamatosan ki vannak téve a cybertámadásoknak.
Drónok elleni védekezés
A kritikus infrastruktúra-védelem legújabb kihívása a drónok elleni védelem
A drónok elképesztő tempóban fejlődtek az elmúlt évtizedben, amelyet a legjobban méreteik és képességeik széles tartománya mutat: méret: 4 cm–25,6 m, tömeg: 12 g–2815 kg, teljesítmény: 1 Watt–712 kW, teherbírás: 0 g–1360 kg, repülési magasság/repülési idő: 20 m–18,3 km/5 perc–36 óra, sebesség quadkopterek: 5 km/h–180 km/h, drónrepülőgépek: 40 km/h–440 km/h.
A drónok nagy sebessége miatt a felderítést, észlelést követően rendelkezésre álló rendkívül rövid idő nagyon behatárolja az elhárítás eredményességét, ezért különösen fontos lenne szigorú szabályozás és korlátozások bevezetése.
A rezsimintézkedések komoly preventív segítséget nyújtanak
Washingtonban és környékén tavaly január óta tilos drónokat vagy repülőgépmodelleket reptetni. 2015 december 21-ével az Egyesült Államokban kötelezővé vált a drónok regisztrációja, használatuk csak ez után legális. A párizsi merényleteket követően és a Szentév december elejei kezdete óta Róma és a Vatikán légtere tiltott a drónok elől. Az elhárítással komoly kutatóintézetek és hadiipari cégek (pl. Lockheed Martin) foglalkoznak. Ugyanakkor még igen messze járunk a hatékony megoldástól, hiszen még a biztos detektálás-, a korai érzékelés technológiája sem áll rendelkezésre, nemhogy az időbeni (behatolás előtti) hatékony elhárítás technikája. A dróntámadások elleni védelem még nem megoldott és még egy darabig sajnos az is marad. Addig csak a szigorú korlátozások bevezetése jelenthet némi segítséget a kritikus infrastruktúra fenyegetettségének csökkentésében.
Solymár Zoltán
üzletfejlesztési igazgató
Z&Z Biztonságtechnika Kft.