A 2015. évi vagyonvédelmi rezsióradíjról tartott sajtótájékoztatót az SZVMSZK 2015. január 20-án.
A rendezvényen részt vett Valenta László nyugalmazott tábornok az SZVMSZK társadalmi elnöke, Német Ferenc, SZVMSZK elnöke és Birtalan Géza, oktatási, szakképzési és minőségügyi elnökhelyettes.
Valenta László elmondta, hogy a 2005-s magánbiztonsági törvényt szükséges lenne módosítani, vagy teljesen új, a kornak megfelelő törvényt kellene készíteni.
Az ország védelmi terv kialakításánál a 100000 vagyonvédelemben dolgozó vagyonvédelmi őrök munkájával is, hogy számítani lehessen, ahhoz jól felkészült szakemberekre van szükség és az oktatás a felkészítés alappillére.
A vagyonőrök anyagi megbecsülése alacsony, pedig komoly biztonsági kockázatnak vannak kitéve.
A kamarai regisztráció szükséges, mert a vagyonőrök megbízhatósági garanciáját a kamarai ellenőrzési rendszer megnyugtatóan tudná biztosítani. A kamara fel akarja vállalni, hogy a szakmában működő vagyonvédelmi cégeknek információt tudjon adni a vagyonőr valós vagyonőr-munkavállalói(regisztrált) helyzetéről.
A kamara feladata kell legyen, hogy a biztonsági őrök megkapják járandóságukat és a biztonsági cégek megfelelő ajánlatokat adják.
Német Ferenc beszélt arról, hogy az 1000MD Ft. volt a biztonsági iparág árbevétele 2013-ban. Ebből a közbeszerzések aránya mintegy 40%, ami 400Millió Ft. állami megrendelést jelent. A biztonsági őrök nettó keresete 350-400Ft/óra körül alakul jelenleg, ami esetleg emelkedhet valamennyit, de nem mindegyik munkavállaló esetében.
Birtalan Géza elmondta, hogy az adatbázisukat a vagyonőri tanúsítvány meglétéről folyamatosan, frissítve átadják a rendőrségnek.
Sajnos előfordult, hogy hamísították a tanúsítványokat (15-20000Ft-t árulták) és ezért, közirat hamisítás elkövetésének témájában már feljelentést kellett tenniük.
Feltétlenül szükséges a kamaránál a tanúsítványok rendszeres ellenőrzése, hogy naprakész információval rendelkezzen a vagyonvédelmi cég a munkavállalóval kapcsolatban.
Háttér
MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ A VAGYONVÉDELMI REZSIÓRADÍJ BEVEZETÉSÉT?
2014-ig még az állami megrendeléseket is meg lehetett nyerni olyan vállalási díjjal, amelyből a vagyonőr részére minimálbér és annak közterhe sem volt kifizethető.
A vagyonvédelem az építőipar és talán a mezőgazdaság után a második-harmadik legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás terén. Ugyanakkor veszélyes, sokrétű ismereteket követelő munka, amelyhez nélkülözhetetlen a folyamatos továbbképzés, a dolgozók rendszeresen ellenőrizhető megbízhatósága. Ezekhez viszont elengedhetetlen a tisztességes munkáért tisztességes bér elvének maradéktalan érvényesítése.
Az iparág kifehérítése, a dolgozók folyamatos továbbképzése, speciális szakterültekre való kiképzése javítja a vagyonvédelem hatékonyságát, azaz komoly visszatartó erővel bír a vagyonelleni bűncselekmények elkövetőire, ami megtakarítást jelent a megbízók részére, továbbá a vagyonvédelmi cégek biztosítói számára is.
A vagyonvédelmi rezsióradíj nem azonos a garantált bérminimummal, melynek órára vetített minimális összege 702 Ft.
MEGFELEL-E AZ 1929 FORINTOS REZSIÓRADÍJ A SZAKMA ELVÁRÁSAINAK?
A rezsióradíj összege megfelel a szakma elvárásainak, mert kifizethetővé teszi a munkavállalók részére a garantált bérminimumot és kalkulál a munkáltatót terhelő költségek nagy részével is.
MI MÓDON KAPCSOLÓDIK A KAMARA A KÉPZÉSHEZ?
A kamara rendelkezik azzal a szakértői gárdával és oktatói hálózattal, mely képes a képzés megszervezésére és lebonyolítására. Mindazonáltal:
o A képzés tematikáját nem a kamara állította össze;
o A kamara – mint köztestület – kijelölt végrehajtója egy törvényben előírt kötelezettségnek;
o Az intézkedés része annak a folyamatnak, amelybe a rezsióradíj is illeszkedik és ami a szakma tisztulását szolgálja.
o Korábban számos, egymástól eltérő adat látott napvilágot (szakszervezetek, munkaügyi központok, kamara, BM) arról, hogy körülbelül hányan dolgozhatnak a vagyonvédelemben. A vizsga ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtett.
MILYEN SZEMÉLYES ÉRDEKE FŰZÖDIK A VAGYONŐRNEK A KÉPZÉSHEZ?
- Hazánkban az alkotmányos rend új alapokra helyeződött. Az elmúlt évek során számos jogszabályi változás következett be, egyebek között olyanok is, melyek a vagyonőröket közvetlenül érintik. Az Országgyűlés az új Alaptörvény mellett új BTK-t, új PTK-t fogadott el és módosította a vagyonvédelmi törvényt is. Mindezeken túlmenően a 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII.14.) BM rendelet új kötelezettségeket írt elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kellett ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
- A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
- A vagyonőrnek képesnek kell lennie a helyzetnek megfelelő jogszabály alkalmazására; fel kell ismernie, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is!
MIKÉNT JÁRUL HOZZÁ A VAGYONŐRÖK KÖTELEZŐ KÉPZÉSE A SZAKMA SZÍNVONALÁNAK JAVULÁSÁHOZ?
Mivel a megbízók számára drágábbak lesznek a vagyonőrök, nőni fognak a velük szemben támasztott elvárások is. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy mindinkább elvárják majd az őrzött-védett-kísértszemély, termék, objektum, szolgáltatás profiljához igazodó speciális védelmi képességeket és szaktudást a vagyonőröktől.
Ehhez speciális továbbképzésekre van szükség, azaz kötelező tanfolyamok a jövőben is lesznek, csak nem törvényben előírtak, hanem olyanok, amelyek elvégzését a munkaadók a foglalkoztatás folytatásának feltételeként határozzák majd meg. A holtig tartó tanulás a vagyonvédelemben is immár napi realitás.
MIKÉNT KAPCSOLÓDHAT A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG AZ ORSZÁGVÉDELMI AKCIÓTERVHEZ?
A vagyonőr társadalom egy jól képzett, fegyelmezett közösség, amely ismeri a szolgálati fegyelmet, és hozzá van szokva a nagy fizikai igénybevétellel, veszéllyel járó munkához. Rendkívüli helyzetben a rendészeti szervek támaszkodhatnak a mintegy 100 ezer fős élőerőre.
SZVMSZK |
Kezdőlap