II. Országos Magánbiztonsági Konferencia
A Budapesti Magánbiztonsági Alapítvány 2019. májusában Siófokon tartotta II. Országos Magánbiztonsági Konferenciáját a Prémium Hotel Panoráma szállodában.Fehérvári János a BMA elnöke és Rohánszky Mihály SZVMSZK elnök üdvözölte a konferencia résztvevőit.

■ Janza Frigyes elnök (Magyar Rendészettudományi Társaság) „A magánbiztonsági ágazat újratervezése” című előadásával kezdődött a kétnapos esemény. Elmondta, hogy a magánbiztonsági ágazat jelenlegi tőkeállománya mintegy 50 MD Ft. – az ágazat bevételi forrásának 70%-a az élőerős szolgáltatói területről származik. Az iparági befektetési szándék nem emelkedik a megelőző évekhez viszonyítva, tőkekitermelési mutatója 2.9%-os, amelynek az iparág további fejlődéséhez emelkedni kellene.

■ Mandrik István szakértő (SZVMSZK) „A vagyonőrök jogköre – hangos gondolkodás” címmel tartott előadásában kifejtette, hogy ki adja ki egy magánobjektumban történő intézkedésre a konkrét jogosultságot a törvény vagy a megrendelő?
– A megrendelő és az őrszemélyzet kapcsolatában egyértelmű, hogy a megrendelő és a biztonsági szolgáltatásokat ellátó őrszemélyzet között közvetlen irányítókapcsolat van a megrendelő eszközeivel, az ő utasításainak megfelelően kell végrehajtani a személy- és vagyonvédelmet a szerződésben álló vagyonőrnek.
– A megrendelő 19 jogot formál arra is, hogy személyzeti munkát végezzen a vagyonvédelmet ellátók esetében. Amennyiben vagyonőrrel szemben kifogás merül fel a részéről, azonnali cserét kérhet.
– A megrendelő tehát omnipotens szerepet játszik a vagyonvédelmet ellátó „külső” cég minden tevékenysége és mozdulata felett, közvetlen irányítást gyakorol.
– A megrendelő határozza meg a szolgálatbeosztást is (nyolcórás vagy 24 órás műszak stb.)
– A megrendelő és a vállalkozás kapcsolatában a megrendelő határozza meg a vállalkozói díjat, és minden esetben tud az alvállalkozók létéről.
– A megrendelőnek van alárendelve a teljes őrszemélyzet, nála van az utasításadási- és ellenőrzési jog. A napi kapcsolatokban közvetlenül megfogalmazódik az alá- fölérendeltségi viszony.

■ Dr. Kulcsár Zoltán LL. M. adatvédelmi szakjogász (Privacy Policy Online Services cégvezető) „Kamerarendszerek, megfigyelés a GDPR szerint” címmel tartott előadást. Példákat említett az Európai Unióban kamerás megfigyelés tárgyában született döntésekről és büntetésekről.
Adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése esetén. A hatásvizsgálat kiterjed a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására; céljainak ismertetésére; az adatkezelés céljaira; az érintett jogait és szabadságát érintő kockázatok vizsgálatára; a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására: a személyes adatok védelmét és a rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat, valamint az adatkezelő kikérheti az érintettek véleményét.

■ Otti Csaba mérnök-közgazdász (Óbudai Egyetem – Alkalmazott Biometria Intézet) „Mesterséges intelligencia: fenyegetés vagy lehetőség?” címmel tartott előadást.
Elmondta, hogy a BIG DATA – a mesterséges intelligencia alapja – definícióját az IBM adta meg. A big data óriási adatmennyiség, szöveg, kép, hang, video, Web, internetes szolgáltatások, e-mail, letöltés, kalandozás, GPS, távérzékelés, mobilhálózat, PIN-kód, vásárlói kártya, tranzakció, elektronikus ügyintézés, viselkedés és IoT adatok halmaza.
Az ADATTEST minden olyan adat, ami életünk során keletkezett rólunk. Az emberek holléte, merre járnak, már 93%-os pontossággal előre jelezhető. Beszélt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos morális kérdésekről, mint az önvezető járművek AI-döntéseiről, vagy embereknek viselkedésük alapján való pozicionálásáról.

■ Dr. Fialka György PhD. c. egyetemi docens (SZVMSZK elnök) az „Az SZVMSZK jelene, további lehetőségei, jövőképe” címmel tartott előadást, melyben beszámolt a kamara eredményeiről. Megindult, és eredményesen halad a 16 órás kiegészítő oktatás. A teljes oktatást a BM-től megkapta ebben az évben a Kabinet Kft. – a BM még 3.5%-ot átadott az oktatási bevételekből a kamarának. A 20 éves évforduló alkalmából, a megbízólevéllel dolgozó alapítókat kitüntette a BM, a többieket az országos vezetőség. Az ORFK megyei vezetőivel megkezdték az új együttműködési megállapodások megkötését. Előkészítették a MATISZ és az SZVMSZK összeolvadását; a Szállítmányozók Szövetségével folyamatos tárgyalásokat folytatnak, a szállításbiztonság megoldásairól; a Fesztiválszövetséggel a rendezvények biztosítási feladatainak megoldásáról egyeztetnek; ingyenes ügyvédi tanácsadási szolgáltatást készítettek elő a kamara tagjai részére. A Vodafone céggel kedvezményes flottalehetőséget biztosítanak tagok részére (6490Ft); folyamatos tárgyalások folynak a BM illetékeseivel, az SZVMSZK megújítása, törvényi szabályozása modernizálásának, az új MSZK kialakítása érdekében, a GDPR szabályai megvalósításában; magatartási kódexet dolgoznak ki a munkakutyák vizsgáztatásánál, szakmai tárgyalásokat kezdtek az ORFK illetékeseivel, valamint kidolgozták az ellenőrzés átvételének lehetőségét.
A magánbiztonsági ágazat további feladatainál megemlítette a rendészeti feladatok végrehajtási megoszlását; a magánbiztonsági tevékenység szoros beillesztését a rendészeti feladatok megoldási rendjébe; a Magánbiztonsági Kamara megjelenését, szakmai feladatait, valamint a közszolgálati és érdekképviseleti szerepét, a magánbiztonsági tudományág fejlődési és fejlesztési lehetőségeit, szakmai felügyeleti együttműködés kialakítását (BM, ORFK, NAV, TEK); a továbbképzés szükségességét és a megoldási lehetőségeket; a szakmai, etikai felügyelet kérdéseit és az állami szakmai elvárásrendszer módosítását.

■ Krauzer Ernő r. ezredes (BMKSZF Rendészeti főosztályvezető) „Képzés és vizsgáztatás” témában tartott előadást. Beszélt a szakképzés új irányáról, amely érinti a vagyonőri képzés területét is. A vizsgáztatás módszere nem fog változni és az eddig felmerülő problémákat az informatikai rendszer folyamatos fejlesztésével módosítják, javítják. A vizsgáztatás időpontjai rugalmasan, a vizsgázók idejéhez alkalmazkodva működnek. Eddig a szakmai kamaránál a 40 órás vizsgázottak száma 83 806 személy, a 16 órás vizsgázottak száma 24 006 személy volt.

■ Kiss Lehel Attila rendészeti vezető (Bosch Hatvan) „Folyamatdigitalizálás a Vagyonvédelemben” címmel tartott előadást. Bemutatta a biztonsági rezsim és szervezési intézkedések fontosságát és azok megvalósításából eredő munkaerőköltségeket. A magas költségek mellett szükséges a munkaerő idejének a lehető legjobb kihasználása. Ezért, a biztonsági terület dokumentálásának digitalizálását mutatta be, egy példával szemléltetve, amit Hatvanban megvalósítottak. Elmondta, hogy a digitalizált biztonsági munkafolyamatok dokumentálása sikeres lett, mivel sok időt és költséget szabadított fel az egész szervezet számára.

■ Dr. Horváth Tamás, fizikai védelmi és humánbiztonsági igazgató (MVM BSZK Biztonsági Szolgáltató Központ Zrt.) „Kockázatértékelés a fizikai védelem területén (egy lehetséges módszer/megoldás)” címmel tartott előadást. A tervezéshez Ismerni kell a megrendelői igényeket és az adott létesítmény biztonsági kockázatait és nem lehet, hogy pusztán gazdasági kérdéssé váljon a biztonság. A tervezésnek létesítményorientáltnak kell lennie, célszerű 4 biztonsági kockázati szint bevezetése: Alacsony – Közepes – Magas – Fokozott biztonsági kockázatú létesítménybesorolás lehetséges.
Fontos egy kockázati mátrix használata: létesítmény besorolása; biztonsági kockázati auditja; veszélyfelhő megalkotása; értékelés; a különböző biztonsági kockázatú létesítmények biztonságtechnikai rendszereinek alapkövetelményei; személyes adatok védelmi igénye integrálható a veszélyfelhőbe. Az egységes védelmi filozófia, koherens, értékarányos védelmet biztosít.

■ Takács Sándor elnök (SZVMSZK Békés Megye) „Integrált felügyeleti rendszerek” címmel tartott előadást. Az integrált rendszer több egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő biztonsági rendszer összessége, szoftver- és hardverelemekből felépítve. Az integrált rendszer előnyei: egyszerű kezelhetőség; komplex információk – könnyű az egymással összefüggő események kezelése; a használó korlát nélküli működése; földrajzi távolságoknál is egyben kezelhetőség; automatizált intézkedési lehetőség. A rendszer biztonságos működési elemei a kizárólag HTTPS kommunikáció, a „Driver Sandboxing” – biztonságos futtatókörnyezet létrehozása, az aláírt kódok, az auditáció és a biometria-támogatás.

■ Dr. Fialka György PhD (SZVMSZK elnök) „Tudatos biztonság létrehozása” címmel tartotta meg második előadását a konferencián. Elmondta, hogy a biztonság önmagától nem létező és nem meglévő folyamat, tervezés és folyamatos erőforrás-igényes fenntartás eredményeként hozható létre. A védelem tervezésének mindig meg kell határozni a célját, személyt, személyeket, csoportosulást, létesítményt, rendezvényt stb. A biztonság és a kényelem egymás ellen ható kapcsolatban vannak! Beszélt a kockázati tényezők megismerésének fontosságáról, mint a természeti kockázati tényezőkről, a környezeti kockázati elemekről, a ipari kockázati tényezőkről, a közlekedési kockázati elemekről, a bűnügyi kockázati tényezőkről, és mert „útban vagyunk egymásnak” (migráció, szocializáció, vallás, kultúra), pillangóhatásról (káoszelmélet), valamint az illesztési problémák halmazának kérdéseiről. Előadása végén meghatározta a védelmi feladatokat, eszközöket.

■ Rohánszky Mihály (magánnyomozói szakértő) „Magánnyomozás végnapjai” címmel tartott előadást. Bemutatta a magánnyomozói igazolványok számának alakulását. 1995-ben 1357 db; 2018-ban 1263 db igazolványt adtak ki (2018-ban Budapesten 414 db, 19 megyében 849 db.). A magánnyomozói képzést hazánkban OKJ-s tanfolyamon, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék (MÖR) képzésében lehet elvégezni.
Második előadását Rohánszky Mihály „Technikai felügyeleti ellenintézkedés – Túl a fizikai biztonságon” címmel tartotta. Elmondta, hogy a TSCM (Technical Surveillance Counter Measure – Technikai ellenintézkedés lehallgatás ellen) egy fizikai védelmi megoldás a magánélet, az integritás a stratégia elleni támadásokkal szemben, védelem az információ megszerzése és lopása ellen. A TSCM felhasználói köre igen széles: Kormány, ügyészség, honvédség, terrorizmus ellenes szervek, vállalatbiztonság, állami-, önkormányzati-, magánnyomozói területeken alkalmazzák megoldásait. A leginkább védett területek: nemzetbiztonság, üzleti stratégiák, pénzügyi információk stb.). A cél összetett, rétegelt védelem a tárgyi és immateriális javak számára, ezért a TSCM az általános biztonsági program része. Az előadó bemutatott számos technikai, műszaki lehallgatási megoldást és a lehallgatások felderítésre alkalmazható professzionális eszközt.

■ Dr. Pongor Sándor (SzVMSzK Szakmai kollégium elnök) „A vagyonőri kiegészítő képzés és vizsgáztatás tapasztalatairól” tartott tájékoztatót.
A vagyonőrök szakmai (alap)képzése (40 órás), valamint kiegészítő képzése a 2012. évi CXX. sz. törvényben meghatározottak alapján történik 2013. év április hónappal kezdődően, a kapcsolódó, illetve a végrehajtást szabályozó 68/2012. (XII.14.) BM. rendeletben megfogalmazottaknak megfelelően.
Napjainkra az alapképzésen résztvevők száma jelentősen lecsökkent, átlagosan havi 160-170 fő vesz részt a 40 órás képzéseken. Ez természetes, mivel a rendőrhatósági nyilvántartás szerint 2019. év elején az érvényes vagyonőri igazolvánnyal rendelkezők száma 87 ezer fő és az alapképzést elvégzettek száma ez év április hó végére elérte a 84 ezer főt.
Az SzVMSzK a képzéshez kapcsolódó munkát a BM-el kötött együttműködési megállapodásban vállaltaknak megfelelően szervezi, irányítja és a végrehajtásba bevonja, a Kabinet Kft.-t. (mint tulajdonos). Kiemelem, hogy a belügyminisztérium munkatársaival, de elsősorban a képzésért felelős illetékes főosztály munkatársaival jó munkakapcsolat keretében folyik a kiegészítő képzés bonyolítása és a kapcsolódó vizsgák szervezése.
Elképzelésünknek megfelelően a tízórás gyakorlati képzés a munkahelyen, munkaidőben, a munkáltató irányításával kerül végrehajtásra, megtörténtét a munkáltató igazolja. Az elméleti képzés „távoktatásjelleggel” került megoldásra. Itt kell megemlítenem a szinte már megalázó pár száz forintos óradíjat, melyért a vizsgaszervezők, vizsgabiztosok, munkájukat végzik. Ezen a fórumon is kérem a Belügyminisztérium munkatársait, hogy sokrétű támogatásuk mellet, keressenek megoldást a becsületes munkáért járó díjazás lehetőségének a megteremtésére.
Befejezésül megemlítem, hogy a kiegészítő képzés első évében (2018) közel 12 ezer fő képzése, vizsgáztatása történt meg, míg 2019. évben minimum 35 ezer fő részvételére számíthatunk.

■ Antal Tibor ügyvezető igazgató, (Augmented Standard Institute Alapítvány Kuratóriumi elnök, ATASI TEAM Kft.) „GDPR 2019” címmel tartotta meg előadását. A GDPR egyes fogalmainak értelmezése után az előadó elmondta, hogy a GDPR lehetővé tette a Magatartási Kódexek megalkotását, aminek az elkészítésére létrejött az a Munkacsoport, aminek a tagjait az SzVMSzK, a Kabinet Kft., az ATASI Kft, az Augmented Standard Institute Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti és Önkormányzati Tanszékének oktatói adják. A Munkacsoport megkezdte a munkáját, a kódexek elkészítéséről, tanúsításáról megkezdődtek az egyeztetések a NAIH Elnökével. A Magatartási Kódexekben lehetőség lesz a törlési határidőre, a működési modellre vonatkozó szabályozás megalkotására, megvalósítható a videorögzítő- és belép-tetőrendszerek üzemeltetésére vonatkozó általános szabályrendszer kialakítása. A Magatartási Kódexhez való csatlakozás önkéntes lesz. A szükséges tudás megszerzése után a minősített vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy más vállalkozások számára egy helyszíni felmérés alapján, üzleti alapon biztosíthassák egy gyorsított megfeleltetéssel a társaság Adatvédelmi Hatásvizsgálat dokumentációját, és az Információbiztonsági Szabályzatot.

■ Pataki Rezső (SZVMSZK elnök) „A személy-, és vagyonvédelemben használt szakmai fogalmak modernizálása” címmel tartott előadást. Szóba kerültek javaslatok, amelyek jogszabályi módosításokat igényelnének. Az OKJ-és képzéseken, továbbképzéseken, vizsgákon mindenhol „objektumvédelemről” beszélnek, ami szerinte megérett a módosításra, két részre bontotta a fogalmat.
Az Objektum: A magánbiztonsági ágazatban nem ezt a fogalmat kellene használni. Semmi baj, ha állami, honvédelmi vagy rendvédelmi épületek esetén ezt használják, de bevásárlóhelyekhez, ipari üzemekhez, mezőgazdasági építményekhez nem illik ez a szó, sokkal jobb a létesítmény kifejezés. Ráadásul a vagyonvédelmi törvény is a létesítmény szót használja, vagy az ingatlan kifejezést.