Kezdőlap
TERRORELHÁRÍTÁS közterületeken
„A városok megszokott lüktetésébe, sokkolóan robbannak be a gépjárművel
elkövetett terrortámadások. Az ilyen jellegű támadásokat a szakirodalom
„Ramming”-nak nevezi. Alapvetően „csak” döntés szükséges, hogy felszereljék
az adott közterületet a „ramming” támadások elleni védekezésre.” (1. rész)
Közterületeink passzív eszközökkel történő védelme kiemelten fontos kérdés, amit terjedelmi okok folytán több cikk keretében
tudunk csak áttekinteni, így a témát következő számunkban folytatjuk.
Nizza, London, Stockholm, Berlin – csodálatos városok. Talán nem is olyan régen az olvasó maga is sétált e városok nevezetes helyszínein több ezer turista társával egyetemben.
A látogatók és a helyiek tömegeivel találkozhatunk ezeken a helyszíneken. A turisták a látványosságokba, a helyiek mindennapi teendőikbe feledkeznek bele.Ezekbe a napi „rutinokba” a városok megszokott lüktetésébe, robbannak be sokkolóan a gépjárművel elkövetett terrortámadások. Az ilyen jellegű támadásokat a szakirodalom „Ramming”-nak nevezi. Az Al-Kaida már 2010-ben a „The Ultimate Moving Machine” című cikkében arra buzdította híveit, hogy gépjárművel kövessenek el terrorcselekményeket.
A módszer egyszerű, olcsó és némely esetben hatékonynak bizonyult. Ártatlan emberek százai vesztették életüket az Iszlám Állam Kalilfátusának parancsára az elmúlt években ilyen jellegű akciókban. Az ISIS vezetői hamar realizálták, hogy a nagy logisztikai igénnyel járó, jól szervezett együttműködést és hozzáértést követelő akciók kivitelezése egyre nehezebb. Ezen felül ezekben az esetekben a különböző improvizált robbanóeszközökhöz szükséges vegyi anyagok beszerzését, a megtámadni kívánt célpont felderítését és az akció megtervezését igényli. Közel hasonló szempontokat kell figyelembe venni lőfegyverekkel végrehajtandó támadás esetén.
Ezzel szemben a „Ramming” minimális felkészülést igényel, s lényegében bárki által végrehajtható. Az ilyen támadások ugyanakkor könnyen megelőzhetők, vagy megakadályozhatók csupán az erre alkalmas eszközök beszerzése szükséges, illetve a vezetői döntés, hogy felszereljék az adott közterületet a „ramming” támadások elleni védekezésre, így elkerülve az alább felsorolt példákat. Az alábbi elkövetett merényletek újszerűségük és váratlanságuk következtében voltak hatékonyak, nem pedig elháríthatatlanságuk okán.
RAMMING MERÉNYLETEK
2016. december 19. – Berlin – Berlin egyik
frekventált terén zajló karácsonyi vásár résztvevőibe hajtott bele az elkövető egy kamionnal. A kamion lengyel sofőrjét a támadó – Anis Amir fejbe lőtte, majd a tőle elrabolt kamionnal a tömegbe hajtott. A végeredmény: 12 halott, 56 sebesült, köztük: cseh, izraeli, olasz, ukrán, magyar, brit állampolgárok. A merénylő a helyszínről megszökött, öt nappal a támadás után Milánó mellett lőtték agyona hatóságok egy igazoltátás során.
2017. március 22. – London – A Westminster hídon történt támadás során öten vesztették
életüket és 50-en sérültek meg. Az elkövető egy terepjáróval hajtott a gyalogosok közé a Westminster hídon A gázolás után a parlament kerítésének hajtott majd a kertbe bejutva késével halálra szúrt egy rendőrt, a támadót a helyszínen a biztonságiak lelőtték.
2017. április 7. – Stockholm – Az elkövető egy teherautóval Stockholm egyik népszerű sétálóutcájába hajtott. A támadás során 5-en vesztették életüket és 15-en sérültek meg. A sétálóutcán végigszáguldó merénylő egy épület földszintjén található boltba hajtott be. Mivel a teherautóban a hatóságok robbanóanyagot is találtak, így feltételezhető, hogy a merénylő még nagyobb pusztítást akart végrehajtani. Pusztán a szerencsének köszönhető, hogy a robbanószerkezetet nem tudta működésbe hozni, így még több ártatlan ember halálát okozva.
2017. június 3. – London – Egy kisteherautóval három merénylő a London Bridge-en a járókelők közé hajtott közel 80 km/h-ás sebességgel, ezt követően a közelben lévő Borough Market környékén lévő éttermekben és pub-okban szisztematikusan késeltek meg embereket. A támadás során 8 ember vesztette életét és 48-an sebesültek meg. Az első bejelentés után 8 perccel a támadókat a biztonsági erők lelőtték, itt is látható, hogy pár perc leforgása alatt milyen jelentős pusztítást voltak képesek véghezvinni a
merénylők. A rendőrség gyújtóbombát és robbanóövet is talált a teherautóban. Az incidenst követő héten egy másik támadásban, melyet szintén gépjárművel követtek el, 1 fő életét vesztette és 9-en sérültek meg. Mint a fenti példákból is látható az ilyen támadások végrehajtása nem igényel komolyabb logisztikai feladatokat, végrehajtásuk könnyen kivitelezhető és pár perc leforgása alatt jelentős
lehet a halálos áldozatok és a sérültek száma…
A fentebb felsorolt esetek mindegyikében elmondható, hogy a támadások helyszínén egyáltalán nem vagy csak gyér számban voltak megtalálhatóak fizikai védelmi akadályok…
A támadások egy része megelőzhető lett volna, vagy legalább az áldozatok és sérültek száma jelentősen csökkenthető, ha ezeken a közterületeken fizikai védelmi akadályokat telepítenek a hivatalos szervek. A Westminster híd járdája példának okáért semmilyen fizikai védelmi akadállyal nem volt ellátva, miközben London egyik frekventált hídjáról beszélünk. Alig száz méter a parlament, ahol számos fizikai akadály védi a zebráknál a járdán feltorlódó tömeget, sajnos ezt a rendszert a hídra csak a támadás után telepítették a hatóságok. Aki az elmúlt években személyesen járt ott, saját szemével is meggyőződhetett erről. A támadás után mind a parlament mellett vezető teljes járdaszakaszt, mind a hídon lévő járdákat teljes hosszában ellátták védelmi akadályokkal.
A PROAKTIVITÁS A JÁRHATÓ ÚT
Az egyetlen hosszú távon eredményes hozzáállás a proaktivitás lehet, melyhez hozzátartozik az, hogy a turisták és gyalogosok által látogatott kiemelt látványosságokat, köztereket megfelelő fizikai akadályokkal látják el a hatóságok. Természetesen a fizikai védelmi akadályok közül sem felel meg mindegyik megoldás annak tükrében, hogy milyen becsapódási energiákat kell adott esetben elnyelnie, hogy ezzel kellő védelmet nyújtson. A fentebb említett esetek mindegyikénél jellemző, hogy nem vagy nagyon gyér védelemmel látták el a közterületeket. Sok esetben semmilyen útakadály nem került elhelyezésre, illetve volt olyan helyszín is, ahol – Budapesten is sok közterületen látható, főképpen karácsonyi vásárok idején – betontömbök kerültek elhelyezésre. Sajnos ezek a betonakadályok sem felépítésükben, sem elhelyezésükben nem felelnek meg a szükséges elvárásoknak, valamint nem megfelelő kihelyezésük okán, még további bajokat is okozhatnak. Számos példát láttam rá mind külföldön, mind hazánkban, hogy adott közterületeken random elhelyezésre kerülnek alacsony betontömbök. Sok esetben bármiféle rögzítés nélkül egymástól párméterre telepítik őket. Ha egy 1,5–2 tonnás – vagy annál nehezebb – gépjármű 60-70 km/h órás sebességgel nekicsapódik egy ilyen betontömbnek, akkor szinte garantálható, hogy az ütközési energia továbblöki és „tekegolyóként” letarol mindent és mindenkit ami az útjába kerül.
RÖGZÍTETT BETONTÖMBÖK
Németországban kifejlesztésre került egy magasított betontömb, melyen akár egy teherautó is fennakad, de ebben az esetben is előfordult a tesztek során, hogy a kocsifülke jóval távolabb repült a becsapódási ponttól (ergo: berepülhet a tömegbe és sérülést okozhat). Elmondható, hogy ha betontömbök nincsenek megfelelően fixálva, nem képesek érdemi védelmet nyújtani.A telepített betontömbök következő verziója már stabilabb megoldást kínál, mivel ebben az esetben mind csavarok, mind acélsodronyok segítségével egymáshoz rögzítik az elemeket. Így jelentősen nagyobb ütközési energiák elnyelésére képes, nagyobb védelmet nyújt. Természetesen ebben az esetben is meghatározó a becsapódási energia és szög. Ha ez az energia túl nagy, vagy a szög túl éles akkor a betontömbök jelentősen elmozdulhatnak, hiszen az esetek nagy részében a talajhoz nem rögzítik őket. Ilyen megoldásokat egyébként elsősorban autópályáknál használnak sávelválasztásra. Az ilyen betontömbök egy további verzióját főképpen Angliában és az Egyesült Államokban – például: New York-ban láthatjuk. Ebben az esetben közel 1-1,20 méter magas 1-1,5 négyzetméter kiterjedésű betontömbök kerülnek elhelyezésre, közöttük körülbelül 1 méteres távolságot hagyva, így a gyalogosok kényelmesen közlekedhetnek, de gépjárművek a területre nem juthatnak be.
ESZTÉTIKUS, DE HATÉKONY MEGOLDÁSOK Az ilyen városi környezetben elhelyezett betontömbök kulturált, környezetbe simuló elhelyezésének igénye indította el azt a folyamatot, melynek során a gyártók esztétikus, persze mindamellett hatékony megoldások tervezését és telepítését tűzték ki célul. A folyamat során olyan városi bútorzatokat (padok, virágládák, szemétgyűjtők) fejlesztettek, melyek tökéletesen illeszkednek a környezetbe, így a gyalogosok nem érzékelik ezen eszközök valós funkcióját, csökkentve egyúttal a betontömbök nyomasztó látványának hatásait. Ezek az építmények sok esetben az Anti-terror süllyedőoszlopok és road blockerek tulajdonságaival egyenértékű biztonsági szintet nyújtanak. A megoldások között találhatunk szeméttároló edényeket, illetve speciális biciklitárolókat, melyek majdnem ugyanolyan biztonsági képességekkel rendelkeznek, mint egy fix antiterroroszlop. Ezt követik a különböző pad- és székrendszerek, valamint a virágedények, ládák.
Ezeknek a megoldásoknak nagy előnye a hagyományos betontömbökkel szemben, hogy nagy erőhatás esetén is a helyükön maradnak, illetve 100 százalékig garantált, hogy a gépjármű teljesen mozgásképtelen lesz. Igen népszerű az úgynevezett City Gate termék. Lényegében egy hatalmas virágládát képzeljünk el, mely egy vagy mindkét oldalán rendelkezik egymásba csúszó elemekkel, melyek adott sétáló utca lezárását szolgálják. Ezek a termékek általában 4-500 kg-os önsúllyal rendelkeznek, melyhez hozzáadódik a virágföld és növényzet súlya, valamint a lábak fixálásából adódó tartóerő. Átlagban az ilyen eszközök 300 000- 400 000 J energiát képesek elnyelni, ez egy 1200 kg-os gépjárműnél 65-75 km/h-ás becsapódási sebességet jelent. Telepítésük gyors és egyszerű.
(Folytatjuk)
Farkas Richárd
Orion 21 Kft