Kezdőlap
Személy- és vagyonőrök lelki gondozása
Munkahelyi lelki gondozással főként a filmekben találkozhatunk.
Hazánkban is létezik mentálhigiénés tevékenység, azonban legtöbbször nem munkahelyi szinten, és nem az adott munkakörből fakadó lelki problémákra specializálva.
A Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft . létrehozta a lelki gondozószolgálatát, amely a magánbiztonságban dolgozók lelki eredetű problémáin kíván segíteni.
Kovács Alexander Dániellel, a Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft.
Őrzésvédelmiüzletágvezető-helyettesével és a lelkigondozó-szolgálat vezetőjével beszélgettünk.
Valójában mit jelent pontosan a lelki gondozás/ mentálhigiénés tevékenység?
– Nagyon leegyszerűsítve, olyan segítőbeszélgetést jelent, amelynek célja az optimális lelki egészség kialakulása és fenntartása. A lelki gondozás és a mentálhigiéné a különböző tudományterületek – például: szociológia, pedagógia, teológia stb. –, pszichológiai ismeretekkel történő kiegészítésével jön létre.
■ A tudományterület milyensége mennyiben határozza meg, a segítőbeszélgetést? Tehát az Ön esetében mennyire kerül előtérbe a vallásosság? – Az alapvető tudományterület nyilván meghatározza a Segítő (terapeuta) identitását. Tehát a lelkigondozói tevékenységében is felismerhetővé válik, hiszen a segítő személyiségének immanens komponense az a hozott érték, amit tanult.
Azonban a vallásosság nem elvárás. A segítőbeszélgetés felépítése mindig egyénre szabott, tehát ha valaki nem hívő keresztyén és elzárkózik a vallásos töltettől, akkor nem jelenik meg a biblikusság. Legalábbis nem észrevehető, azonban a beszélgetés esszenciális struktúráját változatlanul a teológia határozza meg. Azokban az esetekben, amikor hívő emberrel beszélgetek, az én dolgom is és a Kliensé (segítséget kérő) is könnyebb, hiszen az alapvető hitelvek azonosak mindkettőnkben.
■ A menetét tekintve hogyan kell elképzelni a terápiát?
– Mivel nincs két identikus lelki diszfunkció, ezért mindig máshogy. Alapvetően szerkezeti azonosságot lehet megállapítani a beszélgetések között, vagyis az első alkalom során az ismerkedés, a bizalom kialakítása és a probléma pontos definiálása a cél. A Segítő beszélgetés principális jellemzője az, hogy a segítő csak tereli a beszélgetés irányát. A Kliens lényegében arról beszél, amiről szeretne. Ez azért fontos, mert a Kliens sokszor nem tudja pontosan megfogalmazni a problémáját. A beszélgetések folyamán, a Segítő feladata a meghatározás és az, hogy rávezesse a Klienst az öngyógyítás feltételeire. Szakmai axiómaként tekintjük azt a szempontot, hogy a megoldást a Segítségkérőnek kell, önmagának megfogalmaznia. A Segítőt úgy lehet elképzelni ebben a folyamatban, mint egy útitársat, aki sétál a Kliens mellett és segít neki, ha megbotlik, vagy ha a rossz ösvényre készül lépni.
■ Említettük a teológiai hátteret, hogyan jelenik meg a lelki gondozásban?
– A különböző vallások, és ezen belül is a keresztyénség, jól alkalmazható tanácsokat kínál nekünk. Mindig mosollyal tölt el, amikor motivációs és önsegítő guruk, látványos show elemekkel teleszőtt előadások keretében – nem csekély ellenszolgáltatás fejében – „tanítanak”. Voltaképpen sokszor helyes az, amit ezeken az előadásokon tapasztalunk, csak éppenséggel semmi újat nem mondanak. Bizonyos vagyok abban, hogy minden tétel megtalálható a Szentírásban – ingyen.
Valahogy úgy tudnám szemléltetni a megjelenésiformát, hogy kimondva vagy kimondatlanul, az én segítő munkámat a dogmatikus hitelvek határozzák meg.
■ Cég szinten hogyan működik a szolgálat? – Amikor létrehoztuk a szolgálatot akkor az volt az elképzelés, hogy egy körlevél formájában elhintjük az állomány felé, hogy létezik ilyen lehetőség, majd ezt követően nem lesz elég heti egy fogadóóra, mivel munkatársak serege fogja ellepni az irodámat. – Ezt természetesen mély öniróniával mondom. – Lényegét tekintve totális kudarcként indult, hiszen kollektív indifferencia jellemezte az állomány reakcióját. A munkatársakkal folytatott beszélgetések során kiderült számomra, hogy enyhén szólva elhibázott volt a kezdeti lépés, hiszen az állomány zöme nincs teljesen tisztában azzal, hogy miről is szól pontosan ez a lehetőség, valamint aki tisztában van vele, nehezen hozza meg azt döntést, hogy megnyíljon valakinek – főleg a munkahelyén – ezért nagy fokú bizalmatlanság van benne. Ma már elmondhatom, hogy bizonyos időközönként, rendszeresen megkeresnek lelki eredetű problémáikkal a kollégák. Ezt úgy sikerült elérni, hogy kezdetben kijártam a szolgálatteljesítési helyekre és beszélgettem a munkatársaimmal. Valójában ennyi a titok, hiszen ha van valamilyen lelki diszfunkció, akkor az a beszélgetések során előjön. Extrovertált személyiségnél könnyebben, de introvertáltnál is, csak elképzelhető, hogy több időbe telik. Turnézásomnak köszönhetően, már mernek keresni a kollégák. Néha már telefonban elmondják a problémájukat, olykor pedig megkérdezik, hogy mikor megyek a munkahelyük felé?
■ Mit gondol, a személy- és vagyonvédelmiszakmának nagy szüksége van az ilyen jellegű szolgálatokra?
– Én úgy gondolom, hogy általánosságban az embereknek van szükségük a lelki gondozásra, tehát a magánbiztonsági dolgozóknak is. Mi nyilván azért specializálódunk a személy- és vagyonvédelemben dolgozókra, mivel köztük élünk, egy közösség vagyunk, és függünk egymástól.
■ Mit ért „specializálódás” alatt? – Minden hivatás dolgozóinál vannak olyan lelki rendellenességek, amelyek sűrűbben előfordulnak, mivel közvetlenül vagy közvetve a munkájukhoz kötődik, ezáltal észrevehető egy mintázat az egyes szakmák esetében. Készülőben van egy tanulmányom, amely ezt a kérdést is vizsgálja.
Annyi bizonyos, hogy a mi hivatásunknak is vannak gondjai, ami kivetül a dolgozókra is. Törvényeket nem alkothatok, azonban úgy gondolom, hogy egy „kis beszélgetés” belefér.
K. M.