Kezdőlap
Tűzjelző rendszerek: folyamatosan fejlődő technika, állandóan elavult jogszabályok
Sajnálatos módon nagy a zűrzavar a zónafogalommal kapcsolatban, mivel sem
az OTSZ, sem a TvMI nem tesz különbséget a fizikai és a logikai kialakítás
között, ami a hagyományos rendszereknél még igaz volt, de az analóg intelligens
tűzjelzők megjelenése (1990-es évek) óta teljesen elavult.Tűzjelző rendszerek: folyamatosan
fejlődő technika, állandóan elavult jogszabályok
DEFINÍCIÓK
■ beépített tűzjelző-berendezés: (OTSZ 4. §10.) beépített tűzjelző-berendezés: az építményben vagy szabad téren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés,
■ TJK: (TvMI 2.3) Beépített tűzjelző-berendezés
■ áramkör: (TvMI 2.2.1) a tűzjelző berendezésre csatlakoztatott vezetékek, részegységek és elemek összekötött halmaza, melyek a tűzjelző rendszer többi részével csak a TJK-on keresztül vannak kapcsolatban, és amelyet csak a TJK vezérel.
■ egyszeres vezetékhiba: (TvMI 2.2.5) legfeljebb egy hiba a vezetékhálózatban (zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy impedancia megváltozása).
■ hiba: (TvMI 2.2.8) a tűzjelző-berendezésnek olyan jellegű meghibásodása, mely veszélyezteti a rendszer megfelelő működését.
■ hibajel: (TvMI 2.2.9) jel, amely egy hiba bekövetkeztére hívja fel a figyelmet.
■ hibajelzés: (TvMI 2.2.10) az emberek számára érzékelhető hibajel.
■ zóna: (TvMI 2.2.19) a védett helyszín területileg elkülönített része, melyen belül – más részektől függetlenül – bizonyos funkciókat
végre lehet hajtani az alábbiak figyelembevételével:
❚ (a) a funkció különösen az alábbi lehet:
❚ (aa) a tűz bekövetkeztének jelzése (jelzési zóna),
❚ (ab) tűzriasztások, vezérlések kiadása (riasztási zóna),
❚ (b) a jelzési és riasztási zónáknak nem kell azonosaknak lenniük.
Megjegyzés:
Az MSZ EN 54-2 szabvány fogalom meghatározását pontosítja.
ZÓNAKIALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
OTSZ 161. § (4) A beépített tűzjelző-berendezés tűzjelzéseinek – állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében – az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni és az állandó felügyeleti helyen kell elhelyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.
OTSZ 161. § (6) A (4) bekezdésben előírtakon túl, a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban az esetben, ha a) az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2-t meghaladja vagy b) az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jelzésadók száma összesen több mint 1000.
TvMI 6.3.1. Az OTSZ 161. § (4) és (6) bekezdései szerinti beazonosíthatóság teljesül, ha a zónák tervezésénél figyelembe veszik a) az épület belső elrendezését, b) minden olyan tényezőt, amely a kiürítést vagy a tűz felderítését gátolja, c) a riasztási zónák kialakítását, és d) az esetleges veszélyes környezetek jelenlétét.
Megjegyzés: A megfelelő jelzés zónakiosztás segítségével a tűzjelzés helye gyorsan és egyértelműen azonosítható a
TJK kijelzései alapján. A valós tűzjelzések beazonosíthatóságát tovább növeli, ha a kézi jelzésadókról érkező tűzjelzések a TJK kijelzőin azonosíthatóan jelennek meg. Különös figyelemmel kell kialakítani a zónákat, ha a TJB más, tűzvédelmi szempontból fontos berendezést is indít, működtet. A zóna kizárólag logikai határként jelenik meg.
TvMI 6.4.1. Az OTSZ 161. § (4) és (6) bekezdései szerinti beazonosíthatóság teljesül, ha a jelzési zónák kialakítását úgy végzik el, hogy a) egy zóna alapterülete legfeljebb 1600 m2, b) ha a zónába 5-nél több helyiség tartozik, akkor vagy a TJK-nak vagy a TJK mellett elhelyezett kiegészítő egység pontosan jelzi a helyiséget, ahonnan a jelzés jött, vagy minden helyiség bejáratánál az adott helyiséghez tartozó másodkijelző van felszerelve, c) ha egy zóna több tűzszakasz védelmét látja el, akkor a zóna az érintett tűzszakaszokat teljesen lefedi, és az így kialakított jelzési zóna alapterülete nem nagyobb 400 m2-nél, d) minden egyes zóna az épületnek csak egyetlen szintje lehet, kivéve, ha da) a zóna lépcsőházat, világítóaknát, liftaknát vagy más hasonló helyiséget, térrészt tartalmaz, amely ezen a szinten túlnyúlik, de azonos tűzszakaszba tartozik, vagy db) az épület teljes alapterülete 300 m2-nél kisebb. A zóna kizárólag logikai határként jelenik meg.
HIBÁK HATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA
OTSZ 161. § (2) A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékek vagy csatlakozások egyszeres és kétszeres hibáinak hatása korlátozott legyen.
TvMI 6.2.1. Az OTSZ 161. § (2) bekezdése teljesül, ha bármely áramkörének egyszeres vezetékhibája, egyszerre nem akadályozhatja a) az automatikus tűzérzékelés; b) a kézi jelzésadók működése;
Megjegyzés: Az a) és b) pontban foglalt követelmény akkor teljesül, ha a kézi jelzésadók és az automatikus érzékelők külön-külön jelzési zónában vannak, vagy ha egy visszatérőhurkos-áramkörön az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontjain is izolátorokat helyeznek el. A zóna mint fizikai határ jelenik meg, azon rendszerek, ahol minden eszköz izolátorral van ellátva, ott ezáltal minden eszköz külön zónának számít, ezért egy csoporton belül annyi és olyan működési elvű eszközt tehetünk, amennyi a gyártói
utasítás szerint megengedett. c) a tűzriasztást jelző hangjelzők működtetése;
Megjegyzés: A c) pontban foglalt követelmény akkor teljesül, ha: a tűzriasztást jelző hangjelzők áramellátása, vezérlése önálló áramkörre csatlakozik, vagy ha a tűzriasztást jelző hangjelzők áramellátása,vezérlése visszatérőhurkú áramkörről történik, és az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontjain izolátorokat helyeznek el.
TvMI 6.2.2. Az OTSZ 161. § (2) bekezdése teljesül, ha a TJB áramköreit úgy alakítják ki, hogy egy egyszeres vezetékszakadás vagy zárlat esetén legfeljebb 32 eszköz válik működésképtelenné, és a működésképtelenné vált eszközök azonos funkciót látnak el.
A TvMI és az OTSZ szerint is az érzékelők által ellátott funkció: ❚ Automatikus tűzérzékelés ❚ Kézi tűzjelzés
A zóna kizárólag fizikai határként jelenik meg.
TvMI 6.2.3. Az OTSZ 161. § (2) bekezdése teljesül, ha a TJB bármely áramkörének egyszeres vezetékhibája nem akadályozza
a) a tűzjelzés észlelését egynél több jelzési zónából;
Megjegyzés: Az a) pontban foglalt követelmény teljesül, ha az a 6.2.2. és 6.2.3. bekezdésben rögzített követelmények teljesülnek. b) a tűzriasztást egynél több riasztási
zónából;
Megjegyzés: A b) pontban foglalt követelmény teljesül, ha a 6.2.2. és 6.2.3. bekezdésében rögzített követelményeket teljesítik. Ebből az is következik, hogy nem címezhető hangjelzők használata esetén legalább két hangjelző kört kell kialakítani
c) a tűzriasztást jelző eszközök működtetését az épületen belül.
Megjegyzés: A c) pontban foglalt követelmény
teljesül, ha legalább egy hangjelző működőképes marad Címezhető hangjelzők telepítése esetén (analóg visszatérőhurkos-rendszerben) nem szükséges több hangjelző kört kialakítani. Sajnálatosan ebben az esetben szükséges a hurkot tűzállóan kábelezni.
Amíg a hangjelző kör nem visszatérő (hurok) topológiájú, addig szerencsésebb lenne a hangvonal elnevezés.
OTSZ 162. § (1) A vezetékek nyomvonalának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tűz során keletkező hő ne befolyásolja a berendezés alap-, az érzékeléssel, tűzriasztással, vezérléssel tűz- és hibaátjelzéssel kapcsolatos működését. (2) A vezetékeknek mint a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek, legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani. (3) A vezérlések vezetékei, a hangjelző, és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és b) a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át.
ÖSSZEFOGLALÁS
Ahhoz, hogy ezt a zavart feloldhassuk, új fogalmak bevezetése szükséges:
■ zóna: a védett helyszín területileg elkülönített része ■ csoport: az adott zónán belül területileg és/vagy működési mód alapján felosztható eszközök összessége, bizonyos funkciók egyszerűbb, áttekinthetőbb megvalósítása érdekében: ❚ ezen funkciók az alábbiak lehetnek: ❚ eszközök csoportjának ki- és bekapcsolása ❚ csoportfüggő vezérlések kialakítása ❚ eszközök azonos beállításainak konfigurálása ■ tartomány: egy egyszeres vezetékszakadás vagy zárlat esetén működés képtelenné váló eszközök összessége.
CSOPORTKIALAKÍTÁS SZABÁLYAI
OTSZ 161. § (4) és (6) bekezdései szerinti beazonosíthatóság teljesül, ha a csoportok tervezésénél figyelembe veszik a) az épület belső elrendezését, b) minden olyan tényezőt, amely a kiürítést vagy a tűz felderítését gátolja, c) a riasztási zónák kialakítását, és d) az esetleges veszélyes környezetek jelenlétét.
Példák a csoport területi felosztására: ■ használat szempontjából ❚ közlekedők ❚ helyiségek ■ vertikális tagolódás alapján ❚ álmennyezet-alatti – ❚ álmennyezet-fölötti – ❚ álpadló alatti terek ■ …
Példák a működési mód alapján történő
felosztásra: ■ Füstérzékelés (Automatikus) ■ Hőérzékelés (Automatikus) ■ Lángérzékelés (Automatikus) ■ Kombinált (Multiszenzor) érzékelő (Automatikus) ■ Kézi tűzjelzés ■ …
TARTOMÁNYKIALAKÍTÁS SZABÁLYAI
■ OTSZ 161. § (2) bekezdése teljesül, ha a kézi jelzésadók és az automatikus érzékelők különkülön tartományban vannak, vagy ha egy visszatérőhurkos-áramkörön az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontjain is izolátorokat helyeznek el.
■ OTSZ 161. § (2) bekezdése teljesül, ha a TJB áramköreit úgy alakítják ki, hogy egy egyszeres vezetékszakadás vagy zárlat esetén legfeljebb 32 eszköz válik működésképtelenné, és a működésképtelenné vált eszközök azonos funkciót látnak el.
Véleményem szerint a 32 eszköz kiesése sem megengedett a mai világban, mert ez akár több mint 2000 m2 terület kiesését is eredményezheti a védelemből.
Védhető kör sugara (m) 5,7 6,6 7
Lefedett terület (m2) 102,07 136,84 153,93
Védhető terület négyzetes elrendezés esetén (m2) 64,98 87,12 98,00
30 eszköz esetén (m2) 1949,40 2613,60 2940,00
■ Vörös Balázs
A harmincas éveim elején járok, szeptembertől egy új kihívásokkal teli pozíciót töltök be, apuka lettem.
Villamosmérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetika szakán, majd a mester diplomámat Elektronikai
Technológia szakon szereztem meg.
Az egyetemi éveim alatt kezdtem műszaki rajzolással, majd tervezéssel foglalkozni a tűzjelzés, illetve a biztonságtechnika területén.
A közel 10 évnyi tervezéssel töltött időszak alatt olyan nagy projektekben volt szerencsém résztvenni mint: M3, M4 Metro, Hankook, Apollo, Puskás Ferenc Stadion.
Jelenleg fejlesztőmérnökként dolgozom. Több mint 5 éve fejlesztek egy biztonságtechnikai tervezőszoftvert (HADstair), melynek funkcionalitása és felhasználói köre folyamatosan bővül.
Hamarosan befejezem tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés szakán.