Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

TECHNOLÓGIAI TRENDEK 2019

Videomegfi gyelés & biztonságpiac
TECHNOLÓGIAI TRENDEK 2019

Az elmúlt év tapasztalatai alapján idén 6 technológiai trendről hisszük úgy,
hogy jelentős, hosszú távú befolyással lesznek a videomegfigyelésre
és biztonságpiacra, mivel ezeken a területeken érzékeltünk komoly lendületet
és fejlődési potenciált.

1. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
A cinikusabbak úgy érezhetik, hogy az MI (és a hozzá kapcsolódó gépi tanulás és mélytanulás) látványos alkalmazási módjainak a hiánya arra mutat, hogy a technológia túl van „hype-olva”, fel van fújva körülötte a hírverés. Valójában azonban a fejlődés természetesen eltér iparágtól és alkalmazástól függően. Bizonyos területeken, az MI-nek már most jelentős hatása van, amíg más területeken, a fejlődés egyenletesebben történik, mint például a videomegfigyelés esetében is.
Ma az iparágunkban, a gépi és mélytanulás főleg a videoanalitika vonatkozásában kerül képbe, de arra számítunk, hogy a technológia fontos komponense lesz a jövő számos alkalmazásának és termékének, tényleges előnyökhöz juttatva a felhasználókat. A kutatás és fejlesztés lassan, de biztosan folytatódni fog, végül pedig az MI a mindennapjaink része lesz.
A mélytanulás két különböző fázisból áll: a betanítási fázis és a végrehajtási fázis. Az, hogy ezek a fázisok hol mennek végbe a rendszerben, remekül kapcsolódik a következő ponthoz: a betanítási fázis magas számítási teljesítményt, sok adatot és időt igényel, amely jobban passzol a felhőszámításhoz, és kisebb finomhangolásokkal járhat, amely már történhet végponton. A végrehajtási fázis – amely a „betanított” adatokat igényli – történhet a rendszer bármely pontján attól függően, hogy mekkora számítási teljesítményre
van hozzá szükség.

2. FELHŐ- ÉS EDGE (ENHANCED DATA RATES FOR GSM EVOLUTION) SZÁMÍTÁS
Az MI-vel ellentétben a felhőszámításról már nehéz azt mondani, hogy ne lenne már most jól megalapozott. Kevés lehet az olyan szervezet, legyen akár privát vagy publikus, amelyik nem használ bizonyos szintig felhőszámítást és számosan már át is mozgatták teljes infrastruktúrájukat
felhőalapú modellre. A felhőszámítás egy vagy több, hatalmas adatközpont centralizált adatszámításán alapszik, amelyeknek a számítási teljesítménye bőven meghaladja azt, amelyet az edge-en, avagy végponton,
el tudunk végezni, még úgy is, hogy a végponti eszközök (esetünkben kamerák) számítási teljesítménye drámaian növekszik évről évre. Ezzel a magas számítási teljesítménnyel a korábbiakat meghaladó képességekre tettünk szert és a technológia használatával egy tényleges feladat megoldásának a szűk keresztmetszete sokszor csak a hálózat sebessége, amelyen keresztül a felhőben számított adatok eljutnak hozzánk, vagy a végpontra. Ahogyan a neve is mutatja, az edge számítás több adatfeldolgozást helyez a hálózat „szélére”, közel oda, ahol az adatokat a szenzorok begyűjtik, mielőtt átküldésre kerülnének az adatközpontba. Edge számítás nélkül a kommunikációban való késleltetés bizonyos esetekben túl magas lenne felhőalapú adatközponttal, még akkor is, ha csak századmásodpercekről van szó, és akkor még nem is beszéltünk a hálózat esetleges hibájáról, amely nincs hatással az edge számításra. Továbbá az adatok kamerában való kezdeti feldolgozása szignifikánsan csökkenti a hálózati adatátvitelhez és a tárhelyhez szükséges követelményeket, és az adatok névtelenné és titkosíthatóvá tehetők az átvitel előtt, biztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelve. Végül a felhő- és edge számítás nem egymást kizáró technológiák lesznek hanem egyensúlyban fog együttműködni a legjobb teljesítmények elérése érdekében. 


3. SZEMÉLYRE SZABÁS VS. SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
Az elkövetkező években 2018-ra úgy tekinthetünk, mint az év, amikor az adatvédelemmel kapcsolatos széles körű tudatosság elérte a legmagasabb pontját, különösen a személyes adatok tekintetében.
A publikus és nyilvános szektorokban lévőknek az GDPR magasabb szintű szabályozást hozott a szervezetek által gyűjtött, tárolt, megosztott, felhasznált személyes adatokkal kapcsolatban (a videomegfigyelés által gyűjtötteket beleértve), mint valaha. A tágabb értelembe vett felhasználóknál viszont valószínűleg a Facebook adathasználatával kapcsolatos problémák voltak azok, amelyek a tudatosságot és aggodalmakat növelték az online kiadott személyes adatok tekintetében. Természetesen, ezeket az adatokat személyre szabással a szolgáltatásaik értékének a növelésére használják olyan gigaszervezetek mint a Facebook, Amazon, Google és mások. Számosan ugyanakkor a személyes adataikhoz való jogaik megsértését látják benne és a pletykák, hogy az otthoni asszisztensek belehallgatnak a helyi beszélgetésekbe, csak növelik ezt a nyugtalanságot. Végezetül, a szervezetek és azok felhasználói közötti bizalom egy fontosabb és kézzelfoghatóbb eszközzé válik, hiszen a felhasználók bizalma már most összefüggést mutat a vállalatok bevételeivel. A vállalatok személyes adatokhoz való hozzáállásával kapcsolatos aggályoknak átütő szerepe lesz minden területen, így a videomegfigyelés és biztonságpiac fejlődését illetően is. 

4. KIBERBIZTONSÁG
Minden szektort érintő probléma sajnos a kiberbiztonság kérdése. Az előző ponthoz kapcsolódva, a leggyorsabb módja a vállalat és az ügyfelei (és részvényesei) közötti bizalom megrendülésének, az egy sikeres kibertámadás.
A kiberbiztonság soha nem lesz megoldva, hiszen a kiberbűnözők (és egyre inkább a nemzetállamok is) soha nem fogják abbahagyni a sebezhetőségek keresését és kihasználását és teszik mindezt egyre professzionálisabb módon. A termékek származása kritikusabb, mint valaha, a felhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megbízható, biztonságos eszközöket használnak.

5. OKOS TECHNOLÓGIÁK A KÖRNYEZETÉRT
A videoanalitikákat használó vállalatok növelhetik az energiahatékonyságot az irodákban, amely pozitív hatással van a környezetre, és a költségeket is csökkentheti. Az okos szenzorok növelhetik a tudatosságot, megértést és egyre inkább lehetővé tehetik a gyógyító tevékenységeket, mint például a légszennyezés elleni elleni küzdelmet. Legyen szó akár épületek belső teréről, vagy külső városi környezetről, a levegőminőség-romlás egészségre és az ehhez kapcsolódó költségekre gyakorolt negatív hatása egyre nagyobb problémává válik. Az okosszenzoroknak központi szerepük lesz a probléma globális megoldásában.

6. A SZENZOROK INTEGRÁCIÓJA ELŐSEGÍTI AZ OKOS REAGÁLÁST
Már önmagukban is jelentős előnyökkel járnak a korábban említett szenzorok, de az érzékelők kombinálása és integrációja „okos” reakciókat is lehetővé tesz. Például, egy okosvárosban, a mozgásérzékelők, amelyek egy sorompónál vannak, aktiválhatnak egy kamerát, esetenként pedig a műveletközpontban megjelenik egy riasztás, lehetővé téve a gyors és megfelelő válaszreakciót, vagy egy környezeti szenzor ismét csak aktiválhat egy video- vagy hőkamerát tüzek és kiömlött anyagok gyors azonosítására, ismét  gyorsabb és hatékonyabb választ elérve. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sokféle érzékelő van – hőtől kezdve mozgásig, levegőtől videóig – a kombinációk száma szinte végtelen, pont úgy, mint a lehetséges előnyöké. Miközben az új trendek és innovációk könnyen összezavarhatnak minket, minden egyes lehetőséget ki kell értékelni a szervezetek és emberek felhasználási szempontjai maximális kielégítése érdekében. A technológiák egyre gyorsuló ütemben fejlődnek, így izgalmas évnek nézünk

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet