Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

LDSZ Szimpózium 2019

LDSZ Szimpózium 2019 és az Okos Városok
KAMARAI AKKREDITÁCIÓ ELSŐKÉNT A BIZTONSÁGTECHNIKÁBAN!

Mérföldkőhöz érkezett a magyar biztonságtechnikai rendezvények világa 2019. február 8-án. Az LDSZ Kft. budapesti szimpóziuma már jelentős ideje a hazai biztonságtechnikai események szezonnyitó ceremóniájának tekinthető. Idén azonban, elsőként a biztonságtechnikai céges rendezvények 30 éves történelmében, a Magyar Mérnöki Kamara továbbképzési lehetőségként ismerte el és hitelesítette a cég és az Óbudai Egyetem közös, az Okos Városok témakörét elemző konferenciáját

.Közel 300 biztonságtechnikai szakember és tervezőmérnök érdeklődése már eleve olyan minősítést testesít meg, mellyel rendkívül kevés, egynapos – szűkebb szakmai pátriánkat érintő – program büszkélkedhet. A 280 regisztrált résztvevőfényében már „csak hab atortán”, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Budapesti és Pest Megyei területi kamarájának Hírközlési és Informatikai Tagozata, valamint az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozata szakmai képzéssé akkreditálta a február 8-i szimpóziumot és konferenciát.
Az okosváros-technológiák és a kapcsolódó biztonsági kihívások köré szervezett szimpóziummal párhuzamosan zajlott az Okos, Fenntartható és Biztonságos Városok Nemzetközi Tudományos Konferencia (immár 4. alkalommal), az Óbudai Egyetem,a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, az LDSZ Vagyonvédelmi Kft. és a T.E.L.L. Kft. szervezésében, Tarlós István, Budapest főpolgármesterének fővédnöksége mellett.

A Szárnyas fejvadász árnyékában – egy fogalom 32 definíciója Mi is a Smart City? A Smart City – mint fogalom –kezdetei az 1800-as évek Amerikájának (USA), dinamikusan fejlődő, önszervező városaihoz vezetnek vissza. A következő lépcsőfokot a múlt század 60-as évei jelentik, mely időponttól egyre több felügyeleti és irányítási technológia kerül bevezetésre. A harmadik fejlődési szakasz logikusan, a 2000-es évek infotechnológiai robbanásától datálódik. Az infotechnológia rohamos fejlődésének egyik szemléletes terméke az elektromos autók exponenciálisan növekvő terjedése, melyek kapcsán nem szabad elfelejteni,hogy a gyártók versenyt futnak az önvezető járművek fejlesztése terén. Ha csak ezt az egy szempontot vennénk figyelembe, az okosvárosokkal kapcsolatos K+F tevékenységeknek akkor is helyük van, sőt esszenciálisak a jelen és a jövő tudományos/technológiaivilágában. A technológiai alapok adottak: rendelkezésünkre állnak a szükséges érzékelők, kommunikátorok és a hálózat. Jelenleg az adatok megfelelő áramlása és feldolgozása (AI/MI) a kihívás. Felmerülnek természetesen etikai kérdések, hiszen adatok milliói keletkeznek és továbbítódnak, melyek adott hányada a jelenlegi adatvédelmi törvények alá tartozó, személyes adatok. Még csak a kezdetén vagyunk valaminek, mely reméljük, nem a Szárnyas Fejvadász disztópikus jövőjéhez vezet el.

A városok százada – csak azért mert okos, még nem intelligens! Dr. Papp József, a biztonság és a kihívások szempontjából közelítette meg előadásában az Okos Városok kérdéskörét. Az OECD felmérése szerint, hetente (átlagosan) 1,3 M ember költözik/kerül városias környezetbe. Egyedül ezt az értéket (+1,3 M fő) figyelembevéve kiderül, hogy kéthetente születik egy kb. Budapest volumenű városi lakosság. Ez rendkívüli kihívásokat generál, melyekre a válaszok még csak részben születtek meg. Ha csak Budapestet tekintjük, egyértelműek a már létező problémák, és az előadó meglátása szerint, feszegetjük a jelen szolgáltatásainak és erőforrásainak határait. Dr. Papp József kiemelte, az Óbudai Egyetem „Smart City” kutatások egyik fő irányvonala az intelligens közlekedési rendszerek, illetve az ezekhez való kapcsolódás.
Az előadó felhívta a figyelmet az Okos Városok biztonsági, biztonságtechnikai, kiberbiztonsági vetületeinek fontosságára. Dr. Papp József az „élhető város” ideáját emelte zászlajára, amely esetben az adott város lakója, igényeinek megfelelően profitál a „Smart technológia” rendeltetésszerű működéséből.


Miként került a LoRa a Milesight asztalára? Tóth Krisztián, az LDSZ Kft. termékmenedzsere, első pillanatra messziről indított. Mondandóját az irdatlan méretű, rendelkezésünkre álló információtól indította, melyből (CCTV rendszereket alapul véve) szűk 2%-ot hasznosítunk ténylegesen. A LoRa az LPWAN technológiacsalád egyik, szabad frekvencián üzemelő tagja. Nagyon röviden, az LPWAN technológia alacsony energiafelhasználás mellett nagy távolságú adatátvitelt tesz lehetővé, néhány megkötéssel. Tekintve, hogy a LoRa-t autonóm IoT eszközök támogatására fejlesztették ki, energiafelhasználása rendkívül alacsony. Míg egy hagyományos,
úgy táp, mint kommunikációt illetően vezeték nélküli eszközben 1-2 évente szükséges elemet cserélni, a LoRa esetében ez akár 5-10 évre is kitolódhat.
Az adatkommunikáció végponttól-végpontig biztonságos. Továbbá, a LoRa geolokációs (helymeghatározó) megoldása nem hamisítható. Ami a biztonságtechnikát illeti, kamerák képanyagának átvitelére kevéssé alkalmas, viszont a vezeték nélküli riasztó, tűzjelző, okosotthon megoldásokhoz tökéletes lehet. Mindezeken felül, mérhetetlen számú érzékelő által begyűjtött adathalmaz továbbítására alkalmas és természetesen, a vezérlőjelek átvitelére is, így akár (Milesight) PTZ kamerákat is aktiválhatunk a LoRa-n keresztül. Ha már Milesight, az előadó ismertette a gyártó nem régiben piacra került, 95%-os azonosítási pontosságú, 120 km/h-ra hitelesített, 51 ország rendszámait felismerni képes LPR (rendszámfelismerő) kameráinak erényeit; valamint a Milesight intelligens
megoldásait úgy szoftveres, mint hardveres vonatkozásokban. 3-tól 600-ig – JABLOTRON okosotthon számkvíz Jan Netrh, a JABLOTRON értékesítési menedzsere, a gyártó 2019. I. negyedévében megjelenő termékeit vezette fel, az okosotthon-megoldások tükrében. Számomra megunhatatlanok a statisztikái, miszerint a JABLOTRON csoportot 17 cég alkotja, a csoport közel 700 embert alkalmaz, melynek harmada a JABLOTRON Alarms lobogója alatt végzi mindennapi munkáját, és mostanra a cég túl van az 1,3 milliomodik eladott rendszeren. Az új termékek „mindössze” profibbak lettek, minden – a telepítő és a felhasználó szempontjából lényeges kérdésben (kommunikációs protokoll, telepítési és alkalmazási logika, stb.) maradt a „régi”. Amint azt Netrh Úr elmondta,
a 100+ központok kifejlesztésének alapvető ideája az volt, hogy a legnagyobb projektekig ott lehessenek a tervezők és telepítők opciós listáján. A méreteket tekintve a 100+ sorozat zászlóshajója (JA- 107K) akár 15 partíciót és 600 felhasználót is képes kezelni, 230 érzékelővel simán elboldogul (ebből max. 120 lehet rádiós), 5 távfelügyelet felé igény szerint kommunikál, a 128 (max. 32 drótnélküli) programozhat kimenet és a 64 naptárbejegyzés (forgatókönyvezhetőség) pedig az okosotthon jellegű funkciók számára nyit egy igen tágas, kényelmes kaput. A 100+ család kisebb tagjai is remek funkciókkal rendelkeznek, csak javasolni tudom, hogy
Matkó Csabát (az LDSZ illetékesét) bátran zaklassák e kérdéskörben is! Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy ez a JABLOTRON már régen nem „az a JABLOTRON”. Igaz, hogy még mindig „A” profi, ha rádiós riasztórendszerekről van szó, de már címzett vezetékes érzékelőket is fogad. A nagy méretű „naptáron” felül számos új funkció jelent meg a 100+ családdal, mint például: egy érzékelőt több kimenethez is hozzárendelhetünk, mint aktivátort; megjelent az automatikus élesítés, lehetőség nyílt az áramfelhasználás diagnosztikájára, az eseménynapló letöltésére. Bónuszként, már elérhető a kétutas rádiókommunikáció, ami tovább növelte a rendszer hatékonyságát úgy telepítés, mint felhasználás szempontjából. Jelen pillanatban 3 új érzékelő (egy PIR, egy mennyezeti PIR és egy nyitásérzékelő) támogatja ezt az új funkciót. Mindezeken túl, számos új termék érkezett az új évvel, melyekről az LDSZ készségesen nyújt további felvilágosítást. A megújult felhasználói applikáció a videoverifikáció és videorögzítés kapcsán nyújt extra szolgáltatásokat, de a távfelügyeletek videós riasztáshitelesítési igényeire is adekvát választ ad a 2019. évi fejlesztés. T.E.L.L. IoT – ha kell egy profi A T.E.L.L. mondhatni már hagyományos résztvevője az LDSZ szimpóziumoknak.
Ami még tavaly csak fejlesztési irány volt, az mára valóság. A T.E.L.L. rendelkezik 4G és WiFi kommunikációra képes eszközökkel (pl. Gate Control Pro). A cég fejleszti tovább mobil applikációit (is). Ha már applikáció, egyetlen T.E.L.L. app-pal 8 db Gate Control Pro-t kezelhetünk (egységenként akár 2 kapuval/sorompóval). Ami az okosvárosokat illeti, a Gate Control Pro és egy app segítségével akár az is lehetségessé válhat, hogy egy adott területen (pl. parkoló) a rendszer automatikusan kijelezze a szabad parkolóhelyek számát. Sőt, mivel a készülék képes az ONVIF IP CCTV kamerák kezelésére, akár a parkolóhely képét is megjeleníthetné. Az előadás során még kiemelt IP Bridge Pro egyedülálló lehetőségeket kínál a különböző kommunikációs felületek egy (IP-s) platformra hozására. Egy valamit biztosan állíthatunk: a T.E.L.L. eszközei potenciális építőkövei lehetnek egy okosotthon/Smart City megoldásnak. Cathexis Vision – a Benchmark (szerint is) Magyarország nem a VMS felhasználók országa.
Ennek ellenére, a Cathexis az a VMS, melynek telepítése és alkalmazása annyira egyszerű, hogy már a Benchmark magazin ítészeinek is szemet szúrt. A Cathexis egyik alapértéke a megbízhatóság és a rugalmas bővíthetőség. Legyen szó a kamerák számának növeléséről, avagy az intelligens videotartalom- elemzésről. Elkerülhetetlen jellemzője az IP alapú, nagyobb léptékű CCTV rendszereknek a „Big Data”, hogy fellengzősen fogalmazzak. Természetesen, mint azt Mark Ross, a Cathexis Europe ügyvezetője elmondta, cégének erre is van – egyszerű, de nagyszerű – megoldása, akár az intelligens, több kamerán át ívelő nyomkövetésről, akár fejlett képtartalom- elemzésről és objektumalapú visszakeresésről beszélünk. A cég által fejlesztett mesterséges intelligencia az adott objektum mérete, formája, színe, iránya, sebessége alapján végzi az adott videoanyag elemzését nagy hatékonysággal, illetve az adott objektumot egyedi azonosítóval látja el. Így akár a teljes rendszer területén végig követhető, akár statisztikailag is elemezhető a tevékenysége.Ha mást nem is vennénk figyelembe, csak azt, hogy a rendszámfelismerésnek köszönhetően az adott rendszámhoz tartozó videoanyagot kiszűrhetjük, exportálhatjuk, már olyan területre jutunk, melyet egy „okosmegoldás” nem hagyhat
figyelmen kívül. Kérem a következőt – IdentiVision Ügyfélhívó Lerch Imre, az LDSZ Kft. fejlesztőmérnöke a cég, egyszerűen telepíthető, alkalmazható, LAN/WiFi kommunikációra képes, profin konfigurálható, költséghatékonyként jellemzett, „dobozos” ügyfélhívó- megoldását ismertette. Bónuszként, jegykiadáskor a központi egység képes a sorszámot és a várható várakozási időt választható nyelven és hangon bemondani, segítve a fogyatékkal élők ügyintézését.


A rendszer programozása és alkalmazása a végletekig egyszerű. GDPR – a frissen sült bónusz Dr. Kiss Attila, a NAIH osztályvezetője, gyakorlatilag az utolsó pillanatban alakított az előadásán, hiszen épp a szimpózium előtti napon jelent meg a Parlament weboldalán az adatvédelmi szempontokat módosító salátatörvény. Mint azt az előadó kifejtette, számos félreértés kering az adatvédelemmel kapcsolatosan. Az egyik félreértés a személyes0 adatok mibenlétére vonatkozik, pedig egy igen egyszerű!
„Személyes adat: kép, hang, biometrikus adat, mozgás, tartózkodási hely, rendszám, IP cím; akár hivatali ügyben, munkaviszonyban, eljárás során is.” Mindaddig megőrzi személyes adatstátusát, míg az adatkapcsolata az érintettel helyreállítható. A GDPR kvázi az Alaptörvény szintjén áll, azaz a jogalkotó nem hozhatott volna vele ellentétes jogszabályokat.


Ezt ugyan megtette (pl. „KKV-t nem büntetünk”), majd szépen korrigálta is a tévedéseit. A GDPR státusából fakadóan számos törvényt felül kell vizsgálni, beleértve a Vagyonvédelmi, a Társasházi Törvényt, a Munka törvénykönyvét. Az „automatikus”
hozzájárulás, a GDPR alapján megszűnt. A magánszemély ezt bármikor visszavonhatja. Ha az adatkezelő igazolni tudja annak szükségességét, hogy az adott képfelvételt 30 napig megőrizte, akkor más jogszabály nem kényszerítheti annak törlésére hamarabb.
Ami a vagyonőröket illeti, az eddig elfogadott nézet, miszerint a vagyonőr adatkezelőnek számít, megszűnt.
Zárszó
Ennél jóval hosszabb nap volt 2019. február 8. Ráadásul, csak egyetlen helyen tudok tartózkodni, így az Okos, fenntartható és Biztonságos Városok konferencia előadásaira már nem jutottam el. Nem baj… talán jövőre!


Szilárd Csaba

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet