Terrorizmus ellen folytatott harc
aktuális feladatmegosztási rendszere hazánkban

Dr. Fábián Péter tanulmánya

A terrorizmus ellen folytatott nemzetbiztonsági feladatok

Korábban hallottunk már terrorcselekményekről, de ezek inkább repülőgépek eltérítésében, politikusok ellen elkövetett merényletekben mutatkoztak meg a hétköznapi ember szemára. A terrorelhárító tevékenység Magyarországon – mint önálló szakterület nem is került a figyelem középpontjában mindaddig, amíg 2010-ben létre nem jött a Terrorelhárítási Központ, ismertebb (rövidített) nevén a TEK, amely szervezet a terrorelhárítással összefüggő minden tevékenységet koordinálja, így a nemzetbiztonsági feladatok egy jelentős részét is. Maga a terrorelhárítás története pedig egészen a II. világháború lezárásáig visszakövethető. A terrorelhárító és megelőző nemzetbiztonsági, illetve rendőri tevékenység jogilag pontosan körülírható tartalmát azonban csak a legutóbbi időben lehet meghatározni, ugyanis korábban a terület jogi-normatív szabályozottsága jellemzően alacsony szintű jogszabályokban, sőt, gyakran titkos utasítások formájában történt. Az sem egyértelmű, hogy lehetséges-e a hazai terrorelhárítás tekintetében egységes fogalmat találni annak vonatkozásában, hogy mit is értünk terrorizmus alatt. Ez a 40-es évek második felében ugyanis egészen mást takart, mint a 70-es években, vagy akár napjainkban, amikor is az úgynevezett hibrid hadviselés a jellemző, ami korábban teljesen ismeretlen volt. A „terror” szó a latin „terrere” szóból származik, amelynek jelentése: „megfélemlíteni”. Sok minden lehető megfélemlítő. Lehet ez egy járvány, ilyen volt a pestis, vagy a spanyolnátha, de emlékezhetünk a madárinfluenza-vírusra, vagy az állatok esetében a kergemarhakórra – a betegség is lehet megfélemlítő, csak hogy néhányat említsek. A teljes lakosság megfélemlítése a terrorista célja. Ehhez sokféle eszközt felhasználhat. A 2001. szeptember 11-i események megnövelték a félelem szintjét a világ több részén. Minden olyan cselekedet, amely csökkenti a lakosság körében a félelmet és az aggodalmat, hatékony védelem a terrorizmus ellen. A terroristák tudatosan cselekednek, tervet követnek, miközben azt a látszatot keltik, hogy a támadás váratlanszerű, a hatás véletlenszerű. A terrorizmusra olyan támadások jellemzőek, amelyek egyszerre sok embert érintenek és jellegükben kíméletlenek. A terrorizmus erőszakkal való fenyegetés, de mégsem az erőszak a leglényegesebb jellemző vonása, hanem az erőszak következtében kialakuló és állapotszerűvé váló félelem megjelenése. A terrorizmus ártatlan embereket és katonákat vesz célba, nem politikai aktivizmus, hanem tudatos döntés arról, hogy halálos kimenetelű taktikát választva kriminális szimbólumként egy ügy támogatására vagy népszerűsítésére rémületet, rettegést gerjesszenek. Brian Jenkins a Rand Corporationtől tudományos alapossággal definiálja a terrorizmust: „Az erőszak kiszámított alkalmazása bizonyos politikai, vallási vagy ideológiai célok elérése érdekében. A terrorizmussal együtt jár bizonyos bűncselekmény elkövetése, amely gyakran szimbolikus természetű, és a közvetlen áldozatokon túl a közösségre kíván hatást gyakorolni.” ¹ Érdemes foglalkozni a terrorcselekmények belső pszichológiájával is, a motivációval, a célokkal, a csoportidentitással. Juergensmayer szerint „a terrorcselekmények általában egy belső logika termékei, nem véletlenszerű őrült ötlet szüli őket. E terrorcselekmények végrehajtásával nem stratégiai célt kívánnak elérni, hanem szimbolikus nyilatkozatot tesznek” ² Az etnikai, vallási, kulturális és nemzetiségi nagycsoport identitások mindegyike regresszív, primitív és fanatikus gondolkodás és szélsőséges érzelmek provokációjának van kitéve, különös tekintettel arra, ha amikor ezek a csoportok fundamentalista ideológiákat tesznek magukévá, miközben védtelennek és veszélyeztetettnek érzik magukat és elveszíthetik identitásukat, a „mi” tudatot. „Egyesek nem szeretik ezeket az erőszakos cselekedeteket „bolondnak” vagy pszichotikusnak nevezni, valójában ezek pszichotikus folyamatok, amelyek a nemzetközi emberi kapcsolatok társadalmi és politikai színpadán játszódnak le.” ³ A nemzetközi terrorizmus olyan egyéneket vagy csoportokat foglal magába, akik/amelyek akcióik során átlépnek egy vagy több országhatárt. „A terroristatámadás öt ciklusa: a célpont kiválasztása, operatív tervezés, a terv megvalósítása, menekülés és elrejtőzés, a médianyilvánosság hasznosítása.” ⁴

Fontos figyelmet fordítani a terrorizmus támogatására is. A Havala rendszerben (ez egy pénzküldési rendszer a pénz mozgatására) amelyben a pénz gyakorlatilag nem „lép át” országok fizikai határain, a teljes névtelenség biztosított, mivel semmiféle dokumentáció nem létezik, ügynökök intézik egy-egy telefonhívással, a pénzügyi részleteket az ügynökök egymás között rendezik el általában áruszállítással, adósságrendezéssel, hogy könyvelés szempontjából a tételek rendben legyenek. Az iszlám bankolási hagyományok a muszlim igényekhez vannak igazítva, eltérnek a nálunk megszokottól. Itt kell megemlíteni a pénzügyi terrorizmust, a pénzmosást, ami elvezethet a konkrét terrorcselekmények finanszírozásához is. Hogyan lehet küzdeni a terrorizmus finanszírozása ellen? Csak és kizárólag nemzetközi összefogással, nemzetközi offenzívával. A belbiztonsági ellenőrző folyamatok részét kell képezze a pénzügyi területek átláthatósága.

Ma már szinte minden szakterületen kiemelt jelentőséggel bír a prevenció. Ezesetben a felkészülés. Felkészülés a védelmet és a közrendet biztosító szervezetek részéről, de épp úgy fontos (lenne!) az állampolgárok részéről is. Kiemelt jelentőségű a terrorvédelmi tervezés. Ahogy a terrorcselekmény végrehajtásához tervezésre van szükség, nincs ez másképp a másik oldalon, a védelem és megelőzés oldalán sem. Ebben kiemelt szerepe van az információgyűjtésnek. A védelem és megelőzés oldalát vizsgálva hivatásos rendvédelmi szervezetek mellett meg kell említeni a magánbiztonsági cégek és szolgálatok szerepét is. Izraelben, ahol minden magánbiztonsági cégnél dolgozó őr katonai háttérrel rendelkezik, ami egy olyan speciális attitűdöt és felkészültséget jelent, amely magában hordozza a „megvédem a családomat bármi áron, ha kell, a golyó elé állok”, csökkenti a terrorista esélyeit, vagyis nem jut tovább az őrnél, aki lehet, épp civil ruhában van a „tömegben”. Nem engedi tovább a terrorcselekményre készülőt, vagy időben észleli a veszélyt és közbeavatkozik. Az éberség felkészültség, gyakorlat és rutin nélkül nem létezik. Fontos kérdés, hogy a hírszerzés átadja-e és időben adja-e át a fontos és szükséges információkat a védelemért felelős szervezeteknek – beleértve a hivatásos és a magán állományt. A terrorizmus dinamikus folyamat. Az elhárítás sem működhet másképp. A hírszerzésre épülő terrorelhárítás szükségessé teszi az országok közötti hírcsere-megállapodást. Ebben a diplomáciának is jelentős szerepe van, az országok közötti jó kapcsolat megőrzése elősegíti a hírcsereprogram gyakorlati megvalósulását, ez pedig a résztvevő országok számára fokozott biztonságot eredményez. Ez az együttműködés nem csak a megelőzésben, hanem a fenyegetettség értékelésében is hasznos szakmai segítség lehet. Egy hatékony belbiztonsági stratégia megalkotása koordinált nemzetközi tervezéssel és együttműködéssel megfelelő felkészülés és védelem egy ország számára. Az Európai Unióban – kiemelve itt Németországot – a terrorizmus terén régi és új kockázati tényezőkkel találkozunk. A határellenőrzési rendszernek – különösen a migrációs kihívások óta – kiemelt szerep jutott. Szükségessé vált a határral kapcsolatos reformok végrehajtása. A határátlépés szempontjából a papíralapú utazási dokumentumnak nincs már olyan nagy jelentősége. Az elektronikus technológiák jelentősége, fontossága viszont megnőtt. Egyfelől az Európai Unióban az ellenőrzésmentes utazás szabadságának politikája, amely a rendőrség és a biztonsági ügynökségek, szolgálatok perspektívájából tekintve meglehetősen kontraproduktív, másfelől az új stratégiák és eszközök fejlesztése (testszkenner), a több humán erő mozgósítása a védelem és megelőzés oldalán eredményesnek bizonyul. A terrorelhárítás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a térinformatikai hírszerzés, vagyis az „emberföldrajz” és a térinformatikai technológiák integrációja. A térinformatikai hírszerzés a hírszerzés olyan szakterülete, amely a képalkotás, a képalkotási hírszerzés és a térinformatikai információk integrációjából fejlődött ki. Térinformatikai technológiákat és a földrajzi információkat használják fel a stratégiai műveletek térinformatikai hírszerzési akciókban, amelyek a tér- és helypontok, emberek, topológiák és tevékenységek földrajzának összetevőire koncentrál. A társadalmi és a földrajzi térben folyó tevékenységek összefüggnek. A globális terrorizmus elleni küzdelemben ma elengedhetetlen a földrajzi és társadalmi összefüggések mintázatainak azonosítása. A ma terroristái globális emberek. Utaznak, világszerte kapcsolatokkal rendelkeznek, az információs technika lehetővé teszi, hogy szervezetek vezetői a világ különböző pontjaiból – a virtuális világ nyújtotta lehetőségeket kihasználva – napi kapcsolatban legyenek egymással. Viszont a virtuális világba való belépéshez szükséges az úgynevezett „okos” eszközök használata, amelyek rendelkeznek már helymeghatározó rendszerrel. A Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) eredetileg katonai fejlesztés és vállalkozás volt, amely bekerült a civil hétköznapokba is, de nem veszítette el katonai jellegét sem, gondoljunk csak a drónok „fejében” elhelyezett helymeghatározóra, amelynek segítségével a megfigyelt terület, vagy akár a célpont is tűpontossággal meghatározható. A térinformatikai hírszerzés és technológiák sok előnnyel járnak a terrorelhárítás és nemzetbiztonság számára, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ugyanezeket az előnyöket kínálja e rendszer a tervezés és stratégia területén a terroristák számára is. A biztonságpolitika a mindenkori kormány kiemelt fontosságú része, amely meghatározza a külpolitika sikerességét. Ennek feltétele, hogy az adott vezetés ismerje, reális képe legyen a nemzetközi viszonylatokról, veszélyekről, tisztában legyen a lehetséges fenyegetettségekkel és rendelkezzék a szükséges képességekkel a kihívások tekintetében. Ez a feladat megjelenik a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerének meghatározásakor. A nemzetbiztonsági szolgálatok legfontosabb célja az adott ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá a döntéshozók ehhez szükséges információkkal történő ellátása, mivel egyrészt meg kell óvniuk az országot a külső fenyegetésektől, másrészt az olyan belső konfliktusoktól, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ország működésére és az állampolgárok biztonságára. „A biztonság megőrzése szempontjából oly fontos információk megszerzése – jellegéből adódóan – speciális szaktudást, eszköz- és módszerrendszert, képességalapú szervezeti struktúrát igényel, amely mind a polgári, mind a katonai élet teljes spektrumára kiterjed.” ⁵

„A nemzetbiztonsági nézetrendszer egy olyan komplex szemléletrendszer, melynek célja, hogy a nemzetbiztonsági szerveket az új típusú biztonsági kihívások kezelésére alkalmassá tegye. Információs társadalom igényeinek eleget tevő, kutatás-fejlesztés terén innovatív, hatékony nemzetbiztonsági szervezetekre van szükség.” ⁶ Az Alaptörvény nyomán a következő ismeretek állnak rendelkezésre: a rendőrség működését a Kormány irányítja, alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány irányítja, feladatuk Magyarország védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel öszszefüggő szabályokat törvény határozza meg. Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás fennálló veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdetheti a terrorveszély-helyzetet. A Kormány felhatalmazást kap törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A Magyar Honvédség is bevethető terrorveszélyhelyzet esetében, de csak abban az esetben ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem elegendő. A TEK jelenleg nyomozó hatósági jogkör nélkül végzi a terrorcselekmények és néhány más, ezzel összefüggő bűncselekmény felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását. Közreműködik továbbá a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarországon kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények helyszínéről történő mentésében, a terrorista és túszejtő akcióknál a bajba jutott honfitársaink hazatérésének biztosításában – e tárgykörben pedig titokban információkat is szerezhet. A TEK feladatköre ellátása során elemzi és értékeli továbbá Magyarország terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét, és ellátja a Terrorellenes Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a magyarországi kritikus infrastruktúra védelmében is jelentős feladatai vannak. A TEK feladatait részleteiben a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályozza.

A TEK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedően látja el. Elemzi és értékeli Magyarország terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek – kivéve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és az Információs Hivatal – tevékenységét. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtó és adminisztrációs feladatokat előkészíti, és részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmét meghatározó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek kidolgozásában. Az alapszerzőség mellett, külön szerződésben foglaltak szerint ellátja a terrorveszélyeztetettség szempontjából jelentős és kritikus infrastruktúrák védelmét. A TEK mellett a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) is vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét. A rendelkezésre álló adatok felhasználásával elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségét, továbbá folyamatosan elemzi Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információkat. Közvetlen terrorfenyegetettség vagy terrorveszély esetében és a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el a többi érintett szakmai szervezettel. Magyarország öt nemzetbiztonsági szolgálattal rendelkezik ezek: Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a korábban már említett TIBEK. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ együttesen alkotják a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező szervezet. A nemzetbiztonsági szolgálatok néhány kiemelt feladata: az Információs Hivatal információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal felderíti és elhárítja Magyarország megváltoztatására vagy megzavarására irányuló – akár leplezett – törekvéseket, ez vonatkozik a gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető törekvésekre, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmre. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat, információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit, működési területén felderíti a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §). A TIBEK vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi Magyarország bűnügyi, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi helyzetét, Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információkat, közvetlen terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el. A TIBEK a nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására. A Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására, összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti a Kormány által megfogalmazott, a döntései meghozatalához szükséges eseti és időszakos hírigényeket, a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport(ok) részére tájékoztató tevékenységet folytat, valamint figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét.

A nemzetbiztonsági szolgálatok együttesen végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, a kutatás és fejlesztés, a szakmai felkészülés érdekében együttműköd(het)nek egymással és más szervezetekkel, továbbá ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a terrorveszélyhelyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat. ⁷ A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, Magyarország területén felderíti a terrorszervezeteket, megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el. Jelenleg tehát a terrorizmus elleni fellépés és megelőzés kapcsán elsődlegesen a TEK jogosult és köteles eljárni, illetve felderítést végezni. Mindazonáltal valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat rész kell, hogy vállaljon ebben a tevékenységben.

Az Információs Hivatal például – aktív szerepet vállalva a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló titkosszolgálati együttműködésben – folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott világhelyzethez. A terrorizmus elleni küzdelem összkormányzati tevékenység. A kiberterrorizmus elleni védelem nemzetbiztonsági aspektusa, illetve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat terrorizmus elleni feladatai – gyakorlatilag ez a két legnagyobb maradványterület, ami többé-kevésbé független a TEK terrorelhárító tevékenységétől, ha a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatát nem vizsgáljuk. Terrorelhárítási feadatkörben érintett még a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ⁸. Az informatikai védelemmel kapcsolatosan több intézmény érintett a kiberterrorizmus elhárításában. A kibervédelem megszervezése összetett, a kormányzat különböző szereplői közötti együttműködést igénylő feladat. Egy ország kibervédelmi stratégiájának kialakítása fontos és időszerű feladat, amelyet számos katonai, nemzetvédelmi, rendvédelmi és civil szervezet összehangolt munkájával kell megteremteni. Magyarországon az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, valamint a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat rendelkezik az ország kibervédelmi szervezeti struktúrájáról. ⁹ A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság feladata az információbiztonsági, létfontosságú információs infrastruktúravédelmi, kibervédelmi gyakorlatokat szervez, ellenőrzi az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba és a szervezetek biztonsági szintbe sorolására vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülését. ¹⁰ A Nemzeti Kibervédelmi Intézet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat irányítása alatt megalakult Kormányzati Eseménykezelő Központot (GovCERT-Hungary), a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságot, és az E-biztonsági Intelligencia Központot (NBF-CDMA) egységes keretben magába foglaló, koordináltabb, hatékonyabb feladatvégrehajtást és információáramlást tesz lehetővé.

Ennek egyik ága a GovCERT. A GovCERT alapvető rendeltetése az állami és önkormányzati szervek informatikai biztonsági támogatása, amely egyrészt megelőző jelleggel, úgynevezett sérülékenység menedzsment formájában a szoftver-sérülékenységek és információbiztonsági fenyegetések nyomon követésére, valamint a fenyegetés kiváltotta biztonsági esemény megelőzése érdekében, az érintett IT rendszerek üzemeltetőinek tájékoztatására fókuszál. Ezen túlmenően pedig reaktív jelleggel, úgynevezett incidenskezelési tevékenységet lát el, amely a védett szerveknél bekövetkező biztonsági események (incidensek) kivizsgálására és – több állami szervet érintően – a kezelésük koordinációjára irányul. ¹¹ A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a honlapján hivatkozott jogszabály alapján: „Információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit.” ¹² 2016. június 7-én a parlament elfogadta a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes csomagját. A 2016. évi LXIX. törvény a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításával létrehozta a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot (TIBEK). Az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább. A belügyminiszter irányítása alá tartozó Központ feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror- és más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztatórendszert működtet, és értékelőjelentéseket készít a kormánynak. A központ adatkezelése nem azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, nem végezhet titkos információgyűjtést. A különböző tárcák által felügyelt szolgálatok sem adnak automatikusan adatokat. Az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek.

Erről az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell. A TIBEK adataihoz elektronikusan csak akkor férhetnek hozzá az érintettek, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli, független, nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón kapja meg. Korlátozzák a kódolt telefonos szolgáltatásokat.

A szolgáltató köteles megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. A Központ (TEK) a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl a létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult. Átírták a rendőrségi törvényt is, „terrorcselekmény hatásterületén” alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés: az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása. A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 órára rendelheti el, ami szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható. Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják. A fenntartásról hozott döntésről a szakminiszternek haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlés illetékes bizottságának, és ismertetnie kell a döntés alapjául szolgáló információkat.

Módosult a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Információs Egysége Utasadat Információs Főosztály (HU PIU) néven integrálódott a TIBEK szervezetébe. ¹³

A terrorizmus és szervezett bűnözés elleni fellépés terén az állami szervek széles körének van feladata e kérdések kezelésében, azonban míg a terrorizmus felderítése, elhárítása fõ feladatkörként a Terrorelhárítási Központhoz, addig a szervezett bűnözés kezelése elsõdlegesen az általános rendõri feladatokat ellátó rendõri szervezet speciális egységeihez tartozik. Mindazonáltal egyéb fegyveres szerveknek is feladatuk az említett két fenyegetéssel szembeni fellépés, így különösen a válságövezetekben jelen lévõ, feladatokat ellátó Magyar Honvédség munkatársainak kell az eszkalálódott szituációban az elsõdleges helyszíni beavatkozásokat elvégezni. A terrorizmussal kapcsolatos minden művelet tartalmaz nemzetbiztonsági aspaktusokat.

Hivatkozások:

1  https://www.rand.org/about/people/j/jenkins_brian_michael.html Letöltés: 2018. május 06.
2  M. Juergensmayer: Terror in the Mind of God: The Global Rise of Religions Violence.
    Berkeley University of California Press 2000
3, 4 Marie-Helen Maras:The CRC Press Terrorism Reader 2014 Taylor &Francis Group LLC
5  Benedek Márta Doktori értekezés 2016. NKE Hadtudományi Doktori Iskola
6  Benedek Márta Doktori értekezés 2016. NKE Hadtudományi Doktori Iskola
7  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500125.TV Letöltés: 2018. május 07.
8  http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu
    Letöltés: 2018. május 06.
9  http://krasznay.hu/presentation/rendvedelem_krasznay.pdf Letöltés: 2018. május 06.
10  http://neih.gov.hu/hataskor Letöltés: 2018. május 06.
11  http://nbsz.hu/?lang=hu&mid=42 Letöltés: 2018. május 06.
12  http://knbsz.gov.hu/hu/fofeladatai.html Letöltés: 2018. május 06.
13 http://www.knbsz.gov.hu Letöltés: 2018. május 06.

Felhasznált irodalom

• Benedek Márta Doktori értekezés 2016. NKE Hadtudományi Doktori Iskola
• M. Juergensmayer: Terror in the Mind of God: The Global Rise of Religions Violence.
   Berkeley University of California Press 2000.
• Marie-Helen Maras: The CRC Press Terrorism Reader 2014. Taylor & Francis Group LLC
• https://www.rand.org/about/people/j/jenkins_brian_michael.html Letöltés: 2018. május 06.
• http://www.mkih.hu Letöltés: 2018. május 06.
• http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu 
   Letöltés: 2018. május 06.
• http://krasznay.hu/presentation/rendvedelem_krasznay.pdf Letöltés: 2018. május 06.
• http://neih.gov.hu/hataskor Letöltés: 2018. május 06.
• http://nbsz.hu/?lang=hu&mid=42 Letöltés: 2018. május 06.
• http://knbsz.gov.hu/hu/fofeladatai.html Letöltés: 2018. május 06.
• https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500125.TV Letöltés: 2018. május 07.