Kezdőlap
MBVE Magyarországi Biztonsági
Vezetők Egyesülete XIX. Konferencia
A tapolcai Hunguest Hotel Pelion szállodában 2018 novemberében gyűltek össze a biztonsági szakma képviselői az egyesület éves rendezvényére.
■ Az MBVE elnöke, dr. Sinka Iván nyitotta meg konferenciát, üdvözölte a konferencia résztvevőit, és jó tanácskozást, szakmai tájékozódást kívánt a hagyományos rendezvényen nagy számban megjelenteknek.
Az első nap előadásai
„Rendőrségi helyzetkép”
■ Dr. Tarcsa Csaba r. dandártábornok (Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság) előadásában beszélt Veszprém megye biztonsági helyzetéről és elmondta, hogy az összes bűncselekményszám csökkent 2017-ben a 2016-os évhez képest.
Országosan Veszprém megye a 4. legjobb eredményt érte el a nyomozási és felderítési eredményesség területén. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság együttműködési megállapodásokat kötött a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Veszprém megyei szervezetével, valamint önkormányzatokkal, közterület-felügyeletekkel, más rendészeti feladatokat ellátó szervezetekkel, valamint biztonsági és vagyonvédelmi cégekkel. Az együttműködés keretében folyamatos a kapcsolattartás, konzultáció, koordináció, tájékoztatás a vagyon elleni bűncselekmények dinamikájáról, a spontán jelenségekről, valamint megosztják tapasztalataikat a vagyonbiztonságot veszélyeztető bűncselekményekkel kapcsolatban.
„GDPR bevezetés – mi történt május óta?”
■ Dr. Iszály Mihály (ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.) nyomdavállalat-szintű adatvédelmi tisztviselő előadásában elmondta, hogy 2018. május 25. fontos dátum nemcsak az Európai Unió, hanem az egész világ számára. Ettől az időponttól kezdődően kötelezően és teljeskörűen alkalmazandó az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, közismertebb nevén a GDPR. Mielőtt megnéznénk, mi történt május óta, érdemes megvizsgálni, minek kellett volna történnie május előtt – tette fel a kérdést a nyomda adatvédelmi tisztviselője.
Egy ideális világban – 6 hónapot szánva a felkészülés aktív fázisára – 2017 novemberére teljeskörűen rendelkezésre álltak volna az Európai Adatvédelmi Testületnek (Board), a GDPR gyakorlati alkalmazására vonatkozó állásfoglalásai. Az ISO ezek alapján kiadta volna az ISO GDPR-t, támogatva a magukat tanúsíttatni kívánó cégek felkészülését. Minden tagállamban kijelölésre került volna a felügyeleti hatóság, és az akkreditációs testület. Megjelentek volna a GDPR rendelkezéseivel harmonizált nemzeti jogszabályok. Ezek készségszintű elsajátításával felkészült tanácsadó cégek segítették volna a Rendeletnek való megfelelést.
Nem így történt – állapította meg dr. Iszály Mihály. A valóságban a Board állásfoglalásai a mai napig nem állnak teljeskörűen rendelkezésre. Az ISO nem adott ki GDPR szabványt, és ebben a formában nem is fog. Az USA és az EU között az adatvédelmi együttműködés jelenleg nem szabályozott, nincs sem Safe Harbour, sem Privacy Shield. Megjelentek viszont a világban a GDPR Shield szoftverek; számos, az EU-n kívüli vállalat tette ezzel elérhetetlenné a weboldalát és szolgáltatásait az uniós állampolgárok számára. Nem akarnak a GDPR-al foglalkozni. Túl veszélyes, kockázatos, és kiszámíthatatlan.
Ebből a tisztázatlan helyzetből, valamint az ellentmondásos kommunikációból egyenesen következnek azok a tévhitek, amelyekbe a vállalkozások ringatják magukat: nem vonatkozik ránk; a hatóság úgysem bírságol, ha igen, alacsony lesz a bírság; még van türelmi idő; nem éri meg befektetni… Nagyon hibáztatni sem lehet őket, hiszen a piaci szereplők gyakorlati megoldásokat várnak, azt tudják kezelni, és nem az ellentmondásos elméleti jogfejtegetéseket.
A felkészülést számos, itt nem tárgyalt további probléma is nehezítette (pl. felejtéshez való jog biztosítása, hozzájárulás bizonyíthatósága, stb.). A felkészüléssel – ha megtörtént – azonban nem ért véget a feladat, csak elkezdődött a GDPR-nak megfelelő működés.
Az előadó szakmai álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben azok a szervezetek tekinthetik sikeresnek a felkészülésüket, akik megfelelően világították át magukat, megfelelően azonosították az adatkezeléssel/adatfeldolgozással kapcsolatos tevékenységüket, és erős adatvédelmi keretrendszert hoztak létre. Ha jól csinálták, úgy alakították át a belső normarendszereiket, folyamataikat, és az adatvédelemmel érintett termelő/szolgáltató tevékenységüket, hogy az nem lehetetlenült el, és az nem járt a költségek irreális emelkedésével. Ezzel együtt a folyamat nem ért véget; a GDPR alkalmazásának kézikönyvét a továbbiakban az élet, a jogesetek és a felügyeleti hatóságok írják. Készüljünk fel, és igyekezzünk tanulni belőle – zárta előadását a szakember.
„Szakmai alapkutatások tapasztalatai”
■ Dr. Christián László PhD r. ezredes, tanszékvezető egy. docens (NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék) előadása megkezdése előtt köszönetet mondott, a tanszéket támogató jelenlévő cégek képviselőinek. Elmondta, hogy az állam szervei kizárólagosan nem tudnak gondoskodni a biztonságról, ezért hatékonyabb és gazdaságosabb piaci szereplőt bevonni, felértékelődik a piaci alapon szerveződő és rugalmas, de joghoz kötötten működő magánbiztonsági szektor. A magánbiztonság egy olyan ellenszolgáltatás keretében, piacai alapon működő, engedéllyel rendelkező vállalkozás (vagy természetes személy) által nyújtott szolgáltatás, amely a megbízó személyes biztonságát, tulajdonát védelmezi, elősegíti a jogainak teljesebb körű gyakorlását. Az előadó beszélt a magánbiztonsági problémakörről, mint az égető munkaerőhiány, a torzuló verseny kérdéséről – szürkefoglalkoztatás, szakmaiság és törvényesség háttérbe szorulása –, a képzési rendszer átgondolásáról, az SZVMSZK és érdekképviseletetek munkájáról, a szakmai felügyelet rendszeréről, a jogszabályi hézagokról, az elavult szabályozásról.
Hogy miként szolgálhatja a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet a közrend, közbiztonság fenntartását a XXI. században és miként tehető még hatékonyabbá az érintett szervezetek közötti együttműködés a jövőben a tanszékvezető úgy látja, hogy a rendészet komplex rendszerében a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet komolyabb szerepet tölthet be, amennyiben megtaláljuk számukra azokat a feladatokat, amelyeket érdemi jogalkotótól kapott felhatalmazás birtokában, ők láthatnak el a leghatékonyabban.
„Felsőoktatási aktualitások”
■ Prof. Dr. Rajnai Zoltán dékán egyetemi tanár (Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) előadásában a magyar mérnöki tudás példáival kezdte az egyetem bemutatását. Megemlékezett Csonka Jánosról, a karburátor tervezőjéről (1893), a Ford T-Model konstruktőrmérnökéről, Galamb Józsefről, akikre büszkék vagyunk. Beszélt a 25 éves biztonságtechnikai mérnökképzésről az egyetemen, ami Bologna-rendszerben történik, tartalmazva a BSc 7; az MSc 4; és a PhD 8 szemesztert.
„A biometrikus azonosítás jövője”
■ Prof. Dr. Kovács Tibor tanszékvezető egyetemi docens (Óbudai Egyetem, Bánki Kar) elmondta, hogy az ujjnyomat-azonosítás egy módszere, a daktilloszkópia az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején alakult ki. Dr. Pekári Ferenc rendőrfőkapitány 1902-ben hozta haza a daktilloszkópia tudományát Angliából. 1907-ben volt az első jelentős Magyarországi példa ennek alkalmazására. Egy Dános melletti csárdában négyes rablógyilkosság történt, az elkövetőket országunkban először ujjnyomat-azonosítással sikerült felelősségre vonni. A helyszínen talált poháron és véres baltán talált ujjnyomat megegyezett az egyik gyanúsított ujjnyomatával.
Az ujjnyomatok globális jellemzőkkel rendelkeznek, az azonosításhoz azonban nem ezekkel állapítják meg az egyezőséget. A gyakorlatban a minutiák (sziget, végződés, horgony, stb) egymáshoz viszonyított helyzete alapján történik a két ujjnyomat egyezésének megállapítása.
Az ujjnyomatot 2009 óta már az útleveleinken is elhelyezik. Természetesen csak akkor, ha ehhez mi hozzájárultunk.Sajnos az ujjnyomat-azonosítás igen sérülékeny. Egyrészt 20-ból egy embernek nincs értékelhető ujjnyomata. Másrészt a fodorszálak közötti rész úgy fel tud telítődni piszokkal a nap során, hogy az optikai elven működő ujjnyomat-azonosítók már nem tudják felismerni az ujjnyomatot. Jellemzően a hüvelyk, mutató és középső ujjunkat használjuk mindenre, a kisujjat és a gyűrűsujjat pedig nem használjuk. Így ezeket lenne érdemes használni az azonosításra. A gyakorlatban sajnos nem ez terjedt el.
Az arcazonosítás egy másik elterjedt azonosítási forma. Nagyon nehéz megállapítani egy fénykép alapján, hogy két kép azonos emberről készült-e. A rendőröknek ezt a feladatot gyakran kell végrehajtaniuk és gyakran igen nehéz dolguk van, hogy gyorsan meghozzák a helyes döntést.
Iphone X már 3D arcfelismerést alkalmaz. Ez a technológia a korábban okostelefonokon alkalmazott ujjnyomat-azonosítóknál jóval hatékonyabb. Innen az íriszazonosítás felé lehetne továbbhaladni, amely jelenleg az egyik legmegbízhatóbb azonosítási módszer. Kézerezet-azonosítással találkozhatunk a focimeccseken. Ez az íriszazonosítás mellett a leghatékonyabb módszerek egyike. A jövő az ajtókilincsbe épített érhálózatazonosító-eszköz lehet. Ez a legkényelmesebb leggyorsabb módszer.
A retina alkalmazhatósága sajnos nagyon változékony, betegség vagy akár alkoholfogyasztás esetén is meghiúsulhat az azonosítás. A mozivásznakon is feltűnik a biometrikus azonosítás. Például a 007-es ügynök ujjnyomat-azonosítóval felszerelt pisztolyt használt. Amikor az ügynök fegyvere más kezébe került, az már nem tudta használni. A Mission: Impossible-ben egy kézgeometria-azonosítót láthatunk gépjármű ablakára építve.
Mozgásfelismerés lesz a biometrikus azonosítás jövője. Nem csak a megszokott biológiai adatok mérése, de a viselkedés is lehet az azonosítás alapja. Sajnos a legtöbb esetben együtt kell működni az eszközzel. Például a lehúzott sapka, oldalra fordított fej meghiúsítja az arcazonosítást. A járását az ember nem tudja huzamosabb ideig megváltoztatni.
2006-ban felmértük a biometrikus azonosítók támogatottságát, ez 10 év múlva sajnos nem sokat változott. Az FTC-nél felülről jött és ellenállást váltott ki, tüntettek a szurkolók. A jó megoldás az lenne, ha az emberek kérnék a biometrikus-azonosítás bevezetését. Például a rabok biometrikus azonosítójának levételét 94%-ban támogatják az emberek. A szombathelyi kórházban történt gyerekrablás után 92%-ban támogatták, hogy minden 3 hónapos gyerek íriszmintázatát rögzítsék 18 éves korig. Valószínűleg az elrabolt gyerekekre 3 hónap múlva senki nem ismer rá, annyira gyors a változás.
Sokan tévesen használják a biometrikus-azonosítás szót. Az azonosítás az 1:n, az ellenőrzés viszont 1:1 alapú. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az aktuális biológiai mintát csupán egy ujjnyomattal hasonlítja össze. A rendszer azt mondja meg, hogy az adott kártya, laptop, telefon a személyhez tartozik-e vagy sem. Azonosítás esetén pedig egy nagyobb adatbázissal hasonlítja össze a rendszer, megkeresve azt a személyt akár több ezer vagy milliófős adatbázisban.
Az előadást lejegyezte: Őszi Arnold, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész
és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar doktorandusza.
„Hogyan védekezzünk a vezeték nélküli technológiák ellen?
A passzív árnyékolás és előnyei a vezeték nélküli eszközök
és technikák elleni védekezésben”
■ Drotár István, (Abaton System Kft. ügyvezető igazgató): Hogyan védekezzünk a vezeték nélküli technológiák ellen? „Az elektromágneses adattovábbítás, legyen az vezetékes vagy vezeték nélküli, a természeténél fogva folyamatos hozzáférést kínál az illetékteleneknek is.”
A korábbi alapvetően fizikai észleléseken és védelmeken alapuló biztonsági technológiák az elmúlt időszak vezeték nélküli technológiai fejlődése következtében korszakosan elavulttá váltak. A technológia-lépcsőfokváltás és minőségi ugrások e területen az elmúlt években egyszerre következtek be, így ahhoz, hogy az eddigi jól kialakított védelem és biztonsági szint az is maradjon, szükséges a vezeték nélküli hozzáférések kockázatait is kiküszöbölni.
A rendszerekhez alapvetően két módon lehet hozzáférni, vagy fizikailag, vagy távközlés-technikailag.
Ez utóbbi rengeteg belépési pontot jelent, hiszen a vezeték nélküli technológiák természetüknél fogva lehetőséget nyújtanak a nyom nélküli kiolvasásra, hozzáférésre és roncsolásra. Ezek közös jellemzője, hogy az érintett nem is tudja, hogy adatai, beszélgetései, tárgyalásai illetéktelen kezekbe kerülnek.
Még egy korszerű biztonsági technikákkal ellátott IT rendszerben is 100 nap alatt derül ki. Ez a vezeték nélküli hozzáférés esetén soha. Hol történik mindez?
Például
A – Az elektromos ellátásban részt vevő elemek is belépési pontot jelentenek úgy, hogy hozzá sem kell férni az adott rendszerelemhez.
B – A mindennapi adat- és információtovábbításra szolgáló frekvenciatartomány.
Ezen a tartományon történik a 2G-3G-4G mobil- távközlés, IoT, Wi-Fi, rövid hatótávolságú RFID, NFC, és minden információközlést megvalósító technológia.
C – A közeljövőben a támadhatóság tovább növekszik és várhatóan új területekkel egészül ki a kényelem és a trendek mentén. Iot, Smart ökoszisztéma, 5G, ezek a technológiák önmagukban is korlátlan hozzáférési és belépési pontot jelenteknek.
D – Régi-új elemként megjelent a rosszindulatú roncsolást, működésképtelenséget előidéző nyom nélküli technika és eszköz az EMP, amely egy szándékos támadás minden elektromos berendezés és eszköz ellen.
Tehát a vezeték nélküli technológiák és maga az elektromágneses sugárzás természetes lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a sugárzásokat detektálják, hozzáférjenek az információhoz vagy magához az eszközhöz, anélkül, hogy azt szeretnénk-e vagy sem, illetve hogy tudomást szerzünk-e róla vagy sem.
Az aktív eszközök (pl.: jammerek) rendkívül korlátozottak (egyrészt jogszabályi korlátok, másrészt a rosszindulatú eszközök potenciális működési tartományának csak töredékét [kb. 0,3 %] képesek kezelni).
A vezeték nélküli technológiák elleni biztos védelmi eszköz A passzív védelem!
Legyen szó akár helyiségek (tárgyaló, szerverterem), akár adathordozók, vagy technikai eszközök (tárolódobozok, széfek, táskák) védelméről. Egy fejlett biztonságtudatot és érzetet nyújtó védelmi képesség, amely a teljes frekvenciatartományon az összes hiányosságot és hátrányt megszüntetni!
Az Abaton Systems Kft. a globális piacon vezető Holland Shielding Systems B.V kizárólagos Közép-Kelet-Európai partnereként Magyarországon is a passzív védelem teljes palettáját kínálja.
„Repülőtér-biztonság 2018”
■ Macsári István r. alezredes (ORFK Repülőtéri Rendőr Igazgatóság / RRI / Légiközlekedés-védelmi Osztályának vezetője) izgalmas és humorral fűszerezett előadásában olyan jelenlegi kihívásokat és problémákat vetett fel, amelyek a biztonsági szakma felé is komoly kérdőjelként jelennek meg. Rövid bevezetőjében az osztályvezető rámutatott arra, hogy világszerte, így Magyarországon is dinamikusan fejlődik a légi közlekedési iparág, akár az utasok, akár a légi áruszállítás vonatkozásában, ezért mindezek biztonságának szavatolása folyamatos feladatot jelent minden jogalany és a hatóságok számára. Ugyanakkor, a meglévő struktúrák kevésbé tudnak rugalmasan igazodni az újonnan megjelenő kihívásokhoz, ezért más szemlélet, új megoldások válnak szükségessé.
Előadásában elsőként a repülőterek klasszikus területfelosztása (nyílt és zárt területek) alapján ismertette a meglévő fenyegetések helyzetét. A repülőterek nyilvánosság számára elérhető helyszínei, így az utascsarnokok biztosítása állandó feladatot jelent a repülőtéri hatóságoknak. Az ott jelen lévő utazó, várakozó közönség robbantásos, lőfegyveres támadásoknak kitett, érzékeny célpont lehet. A repülőterek belső területein pedig, az ott dolgozó személyek hátterének pontos megismerése, a belső fenyegetés, beszivárgó, jogellenes cselekményeket előkészítő, vagy elkövetést tervező személyzet ellenőrzése, az európai munkavállalói helyzetre tekintettel szintén új stratégiákat igényel. Ugyanígy nem hagyható figyelmen kívül az IT- és energetikai hálózatok védelme, hogy a teljes biztonsági rendszer hatékonyan tudjon reagálni bármilyen fenyegetésre. Mindezek mellett pedig, komoly mértékben növekszik az úgynevezett lézeres támadások száma világszerte, amikor az elkövetők a fel- és leszálló repülőgépek pilótáit próbálják elvakítani, megzavarni.
Külön említést kapott a drónok helyzetének értékelése, mint hatalmas mértékben növekvő veszélyforrás a polgári légi közlekedés tekintetében, továbbá az informatikai bázisok biztonsága, a vegyi-, biológiai-, radioaktív támadások elleni védekezés tervezése, vagy akár az „EMP”-vel, tehát direkt energiák felhasználásával elkövetett jogellenes cselekmények és az ellenük való védekezés fontossága is. Mindezek mellett szembe kell nézni egy változó munkaerőpiaccal is, amely erősen érintett a fluktuációval, így esetenként ideiglenes vagy tartós munkaerőhiányt okozva akár a biztonsági szakmában is.
Macsári István szorgalmazta a kutatások, fejlesztések tekintetében a célirányos, alkalmazható eszközök, módszerek kidolgozását, továbbá a védelmi szakma és a tudomány, a kutatás szakembereinek komolyabb együttműködését. Az elért eredmények szavatolásához erőteljesebb ellenőrzési, minőségbiztosítási tevékenységet lát szükségesnek, valamint a védelmi szakma jelentősebb fellépését, az együttműködés szorosabbá tételét a repülőterek fejlesztése során már a tervezés fázisában is, hogy a polgári repülés egy sokkal védettebb környezetben, úgynevezett „smart” körülmények között tudja szavatolni az utasok kényelmét és biztonságát.
Az előadás során említett problémák és a hozzájuk fűzött értékelések a más területen dolgozó biztonsági vezetők és szakemberek számára is inspirálók voltak, számos olyan, ismert kérdéskörre került ismét hangsúly, amellyel a teljes szakmának szembe kell néznie.
„Drónhasználat-szabályozás”
■ Beck Attila nb. főhadnagy (Terrorelhárítási Központ kiemelt főelőadója) elmondta, hogy világszerte körülbelül 200 000 drónt adnak el évente, de a saját építésű drónok számáról sajnos nincs adat. Sajnos az állampolgárok nem tudják felmérni az új technológiákban hordozott kockázatokat. A szándékos jogellenes cselekmények céljai lehetnek például: információgyűjtés, kémkedés, zavarkeltés (például tömegrendezvényen), provokáció védett személy vagy objektum ellen, figyelemelterelés, célzott támadás, csempészés, terrorcselekmények támogatása. Ma már a haditechnika és a polgári informatika határai elmosódnak, melynek okai a részegységek fejlődése, a tömegtermelésből adódóan az árak csökkenése, a kereskedelmi lánc rövidülése, az univerzális fejlesztési készletek megjelenése, a felgyorsuló információáramlás (know-how-k megosztása), internetes képzések és az informatikai készség fiatal korban való kialakulása. Az előadó bemutatta a drónok számos katonai, polgári alkalmazási területeit és végül a drónhasználat szabályozási kérdéskörével zárta előadását.
„Év Biztonságvédelmi Szakembere” és az „Év Testőre”
■ A Detektor Plusz magazin díjait a konferencia gálavacsorája keretében adták át közös szakmai egyetértéssel: Klézl Marina kiadói igazgató (Detektor Plusz magazin), Sinka Iván elnök (MBVE) és Fialka György elnök (SZVMSZK). Kiemelkedő szakmai munkájukért: Az „Év Biztonságvédelmi Szakembere 2018” díjat dr. Iszály Mihály, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vállalat-szintű adatvédelmi tisztviselője, valamint az „Év Testőre 2018” díjat Tánczos Szilveszter testőr vették át.
A második nap előadásai
„Magánbiztonsági szakma 2018-as lehetőségei”
■ Dr. Fialka György c. egyetemi docens (Személy‑, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara elnöke) a témában tartott előadásában beszélt a magánbiztonsági ágazat kialakulásának kezdetéről. Beszélt a klasszikus, kezdeti alakzatok átalakulásáról, fejlődéséről, a vagyonőri szerepek tagozódásáról, a magánnyomozók helyzetéről, feladatairól és lehetőségeiről, a biztonságtechnikai terület folyamatos fejlesztési igényéről, a személyvédelemről, az elvárásrendszerek szabványosodásáról, a minőségbiztosítási igények kérdésköréről és kitért a jelenlegi szakmai oktatások és vizsgáztatások anomáliáira.
Az előadó kiemelte, hogy szükséges egy egységes rendészeti törvény, amely keretében megfogalmazódnak a feladati lehetőségek és kötelezettségek a teljes vertikumra, hogy ki kell alakítani a regulált együttműködési kötelezettségláncot a rendészeti ágak között (előjelzés és végrehajtás-támogatás), hogy ki kell építeni az ehhez szükséges kapcsolati hálót és értesítési rendszert, ki kell alakítani az új szemléletet tükröző gyakorlati oktatási rendszert a teljes magánbiztonsági vertikumra (kreditrendszer általánosítása).
„Veszteségmegelőzési feladatok a szállodaiparban”
■ Tancsik Gábor (Corinthia Hotel Regional FLHSS Manager) előadásában bemutatta a szálloda, mint biztonsági munkaterület összetett feladatait. Beszélt a kihívások sokféleségéről, a security auditokról, az FLHSS (Fire, Life, Health, Safety&Security) rendszer előnyeiről, megol-dásairól.
„100 fő feletti leépítés biztonsági kockázatai”
■ Dr. Sinka Iván előadásában a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. korábbi létszámleépítésének gyakorlati végrehajtását mutatta be, amely során a szervezet munkavállalóitól a dohányipari változások miatt kellett a cégnek megválnia.
A felmondások közlésekor a folyamatra előzetesen felkészített stáb – pszichológusokkal, munkakeresési tanácsadókkal és szakmai mentorokkal – támogatta a felmondásban részesülteket, segítve újabb elhelyezkedésüket. A megfelelően előkészített és végrehajtott leépítést a cég iránt nagyon elkötelezett munkatársaknak is köszönhetően problémamentesen és rövid határidővel sikerült megvalósítani.
„Elbocsátás: A vezetők szakmai támogatása”
■ Czeczei Andrea igazgató (HFM Consulting Kft.) előadásában beszélt a vezetők – HR és szakmai – szerepéről a változáskezelés területén. Szólt a leépítésről és az elbocsátásról, a szervezet-, a vezetők-, a HR szemszögéből, valamint a vezetők szakmai támogatásáról és annak módszertanáról, azok konkrét területeiről.
„Munkaerő-kimenedzselés és annak HR-es vonatkozásai”
■ Horváth Balázs – IBM, HR, kommunikációs és vevőkapcsolati igazgató – előadásában elmondta, alapvető a legnagyobb diszkréció megtartása és minél hamarabb be kell vonni a vezetőséget az előkészítésbe. A korai szakaszban lehetőleg 10 főnél kevesebb kollégát ajánlott értesíteni a titoktartási nyilatkozat aláírásával egyidejűleg. A felelősségi köröket meg kell határozni: mikor, hol, kik, mit és hogyan kell, hogy intézzenek? El kell készíteni a kommunikációs feladatsort, hogy a munkaerő kimenedzselése, milyen tájékoztatási feladattal jár, a munkavállaló, a kormányzat, a szakszervezet, az önkormányzat és a nyilvánosság felé. Fontos, hogy a végrehajtás során orvosi és munkapszichológusi segítség is rendelkezésre álljon, amennyiben szükség lenne rá. Alapvető, hogy a kimenedzselés emberséges, nyílt és őszinte legyen az adott személlyel. A kimenedzselés utáni szakaszban állandó elérhetőséget, fogadóórákat és vészhelyzeti hívószámot ajánlott biztosítani a volt munkavállalóknak.
„Az országos tűzvédelmi szabályzat felülvizsgálata”
■ Érces Ferenc tü. ezredes, mb. szolgálatvezető (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) elmondta, hogy az 54/2014.(XII.5.) BM rendelet új szemléletet nyitott a tűzvédelemben. A tűzvédelmi tervezés területén elvárás a valódi tervezési munka, a felelős műszaki, mérnöki, következetes és logikus gondolkozás, a széles körű megoldások alkalmazásának lehetősége mellett. Elmondta, hogy a Főigazgatóság a rendelet hatályba lépésének felülvizsgálási folyamatában az eltelt 3 év tapasztalatait gyűjtötte össze. A felülvizsgálati tapasztalatok alapján a változtatásokra javasolt szövegtervezetet – a beérkezett szakmai vélemények alapján –, a normaszöveget (rendelettervezetet) 2018. október 31-én beküldték a BM-be. Az előadó később kitért számos tűzvédelmi kérdésre, mint a tűzvédelmi és a kockázati osztályba sorolás és a robbanás elleni védelem. Beszélt a rendeltetésfüggő és a tűzoltó-beavatkozási követelményekről, a tűzterjedés-elleni védelemről, a tűzjelző- és tűzoltó berendezésekről, valamint a kiürítés és az ipari rendeltetések követelményrendszeréről.
„Személy és vagyonvédelmi igazságügyi szakértői tevékenység”
■ Dr. Pongor Sándor elnök (SzVMSzK Szakmai Kollégium) egy régi közhelyes, de mégis igaz mondással kezdte: a tudás hatalom. Ez különösen igaz az igazságügyi szakértői tevékenységre, mivel büntető és polgári bírósági döntések, ítéletek meghozatalához nyújtanak segítséget, adnak információt az igazságszolgáltatás folyamatához. Az igazságügyi szakértői tevékenység „megjelenése” a hazai bírósági gyakorlatban az 1800-as évek második felében figyelhető meg.
Hazánkban napjainkban a szakértők, illetve a szakértői tevékenység három nagy csoportba sorolható, vonható össze.
Természetesen elsők a törvények, jogszabályok által meghatározott szakértői tevékenységek, melyek között primátust élvez az igazságügyi szakértői tevékenység. A következő szakértői kör a szakmai kamarákhoz, köztestületekhez valamint egyesületekhez köthetők, míg a harmadik csoportba sorolhatók a társadalmi, kommunikációs szakértők.
A szakértői tevékenységek alapját a szakmai szakértői rendszerek tudásbázisa, azaz egy adott területről származó, ismeretek, tapasztalatok, tények, összefüggések összessége biztosítja. Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy járhat el, véleménye, megállapításai közlésekor, annak tartalmához személyes érdeke nem fűződhet.
A személy és vagyonvédelmi igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez kapcsolódó törvényi elvárásokra figyelemmel a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Elnökség határozatban (a kamara honlapján megtalálható, 43/2013. (05.28.) számú határozat) fogalmazta meg az egyes szakterületekhez kapcsolódó önálló, kamarai szakértői, szaktanácsadói tevékenység végezhetőségére vonatkozó szabályokat, elvárásokat a kamarai tagok részére.
A szakmai kamara célja, hogy a magánbiztonsági szolgáltatási területek, résztvevői, alanyai (megbízók, vállalkozók, munkavállalók, hatóságok stb.) részére, munkájuk végzéséhez, annak segítésére, szakmai döntések meghozatalához támogatást nyújtsanak szakvéleményükkel, szaktanácsaikkal.
K. M.