Kezdőlap
Objektumvédelem
Kovács Alexander Dániel tanulmánya
Bevezetés
Jelen írás célja, hogy képet adjon az optimális objektumvédelem kiépítéséről és annak üzemeltetéséről. A gyakorlatban sorra szembesülök azzal a problémával, hogy az objektumvédelem felületesen működik. Ennek a fő oka az, hogy nincs kiépítve megfelelő infrastruktúra a védelmi feladat ellátásához. Többnyire ez abból fakad, hogy a megrendelő nem igényel fokozottabb ellenőrzést az objektum felett, mint ami jelenleg üzemel. Azonban ez több veszélyforrást hordoz magában, mint ahogy azt egy laikus ember gondolná. A védelmi szakmában van egy közkedvelt hasonlat a védelemről, amely erre a hiányosságra is teljesen megfelel.
„Az autóban nem azért kötjük be magunkat biztonsági övvel, mert ütközni fogunk,
hanem felkészülünk arra a kockázatra, hogy balesetet szenvedünk.”
Amennyiben értelmeztük ezt a mondatot, rájöhetünk, hogy nagy különbség van a két feltevés között.
Tapasztalataim szerint a megbízók zöme, csupán egy szükséges rossznak/pénzkidobásnak ítéli meg a vagyonvédelmi/objektumvédelmi funkciót. Az objektumvédelmi funkció sokszor degradálódik egy portás, recepciós, kulcskiadós szerepkörre, amelyben a be- és kiléptetés is csak felületesen működik. Ami megfelel egészen addig, amíg be nem következik valamilyen rendkívüli esemény. Pontosan úgy, mint ha biztonsági öv nélkül vezetnénk. Megfelel, egészen addig, amíg nem szenvedünk balesetet.
Az alábbiakban egy tiszta képet szeretnék adni arról, hogy hogyan épül fel egy a funkcióját valóban ellátó, biztonságot fokozó objektumvédelem.
A védelem alapjai
Ahhoz, hogy megértsük az objektumvédelem fontosságát, szükségesnek tartom, hogy szót ejtsünk a biztonság fogalmáról.
A biztonság valaminek vagy valakinek a veszélymentes állapotát jelenti.
Tökéletes veszélymentesség nincs, azt csak fokozni lehet oly módon, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre redukáljuk.
A piramis jól szemlélteti az optimális biztonsági rendszer felépítését.
Alulról felfelé haladva:
Megelőző védelmi intézkedések: Olyan szabályok, szabályrendszerek bevezetése és betartatása, amelyek csökkentik a biztonsági kockázatot, valamint segítik az objektumvédelem működését. Például: Hiába van telepítve csomagvizsgáló berendezés, ha az nincs szabályozva, hogy kötelező jelleggel használni kell. Vagy nincs szabályozva, hogy milyen módon lehet betartatni annak használatát.
Mechanikai védelem: Fizikailag tartja távol az illetéktelen személyt tárgytól, helyiségtől, információtól. Vagyis falak és nyílászárók. Igen fontos tényező ez is, ugyanis lehet, hogy 4méter vastag bástyafallal van körülvéve az épület, ha nincs rajta kapu. Emellett lehet, hogy a legmodernebb biztonsági ajtó látja el a személykapu szerepét, ha körülötte leomlik a fal.
Elektronikai jelzőrendszer: Önmagában nem véd, csak jelez. Célja az adott állapottól való eltérés (esemény) figyelemmel kísérése, rögzítése és továbbítása. Optimális esetben támogatója a mechanikai védelem és az élőerős védelem is. Például: behatolásjelzők, tűzjelzők, kamerarendszerek stb.
Élőerős védelem: Véleményem szerint a legfontosabb komponens az objektumvédelem vonatkozásában. Célja, hogy a nem kívánt folyamatokat megakadályozza. Elsődleges beavatkozási feladata van, ezért szükséges, hogy megfelelő közelségben és időben történjen a beavatkozás. Itt jelenik meg a szolgálatteljesítési hely/őrhely kialakításának fontossága. Élőerő hiányában nem tudnak optimálisan működni sem a megelőző intézkedések, sem pedig az elektronikai jelzőrendszerek. (Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy akkor megfelelő lehet e ha távfelügyeleti szolgáltatást veszünk igénybe? Természetesen a védelmi fokozattól függ, amennyiben elegendő úgy tisztáznunk kell, hogy a távfelügyeletnek az alapja a kivonulószolgálat, illetve a monitor/jelzőrendszerek figyelése, így ott sem elhanyagolható az élőerő.) Nyilván a mechanikai védelem működhet élőerő nélkül, figyelembe véve, hogy elegendő e az a védelmi szint, hogy távozás után bezárjuk az ajtót.
Biztosítás: Célja, hogy a már említett biztonsági rendszereken túl legyen egy gazdasági/kártérítési funkció is.
Kockázat: 100 százalékos biztonság nincs, így a piramis csúcsa jelöli, hogy számolni kell kockázattal, azonban a lehető legkisebbre kell csökkenteni azt.
Fokozott biztonság
A továbbiakban elemezni fogom a legmagasabb védelmi szintet biztosító objektumvédelmi rendszert. Munkám folyamán ezt a rendszert tekintem irányadónak. Természetesen a legmagasabb védelmi szint – szerencsére – csak kevés helyen indokolt (szerencsére, mivel Magyarország biztonsági helyzete nem követeli meg a magas készültséget).
Azonban úgy gondolom, hogy ezt a mintát kellene követni, olyan módon, hogy csak részben alkalmazzuk a biztonsági szint függvényében.
Az ilyen szintű biztonsági rendszert alkalmazzák például bizonyos nagykövetségek, repülőterek és a büntetés-végrehajtási intézetek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi kép csak illusztráció, nem jelenít meg egy konkrét rendszert sem! Csak az alapelvet szemlélteti.
Áthaladás a rendszeren, az utcától befelé:
Az első pont az utcáról nyíló főkapu. Kritikus szerepe van a beléptetésben! Előszűri a belépni kívánó személyeket. Távműködtetésű ajtó, amelyet a technikai rendszert kezelő vagyonőr nyit, a kamera képe, valamint a kaputelefon alapján. Itt jelenik meg először az élőerő fontossága, a vagyonőrnek kell megbizonyosodnia arról, hogy beengedheti-e a belépni szándékozót.
Ezt követően az úgynevezett zsiliptérbe lép be a belépő. Ez az elnevezés az ajtók működési elvére vonatkozik. A zsilipes nyílászárók olyan módon működnek, hogy egyszerre csak az egyik nyitható. Vagyis fenti példa szerint, amíg nyitott állapotban van a főkapu addig a zsiliptér belső ajtaja nem nyitható. Ez megakadályozza azt, hogy a nyitott főkapun esetlegesen behatoljon egy illetéktelen személy az objektumba. (Változó belső szabályzatok vannak hatályban az ilyen jellegű biztonsági rendszerek kapcsán, de a maximum főt mindig szabályozzák, akik a zsiliptérben egy időben tartózkodhatnak.)
A zsiliptér után következik a tényleges beléptetési protokoll. A belépő személy az őrhely ablakához lép ahol igazolja magát. A beléptetést követően a csomagját a csomagvizsgáló berendezésbe helyezi, Ő maga pedig áthalad a kapukeretes fémkeresőn.
(Ezen a ponton is lehet eltérés, de általában addig kell megismételni a fémkeresős vizsgálatot amíg jelez a berendezés, valamint nem mindig van a csomagvizsgáló eszköznek külön üzemeltető személyzete. Ilyen esetben az őrhelyen szolgálatot teljesítő vagyonőr monitorozza a csomagot.)
Miután megtörténik az átvizsgálás, a belépő hozzáérinti a mágneskártyáját (vagy proxy kártya) a terminálhoz, amely nyitja a belső ajtót. Ezt követően lép be ténylegesen az objektumba.
Proxy kártya, és -terminál
Ennél a példánál maradva a kilépés is ugyanezen protokoll szerint történik. (nyilván visszafelé, a főbejárat irányába)
Mint azt már említettem ez a példa a legmagasabb biztonságot szolgálja, sok esetben nincs szükség ilyen nagy mértékű biztonsági intézkedésre. Ebben az esetben elengedhető néhány eszköz alkalmazása, illetve enyhíthetőek a megelőző védelmi intézkedések.
Vegyünk példának egy irodaházat ahol a bevitt tárgyak nincsenek korlátozva. (nyilván nem értem ez alatt az illegális eszközök bevitelét, mint pl: 8 cm-nél hosszabb pengével szerelt szúró-vágó eszköz, ún. vipera vagy boxer stb.). Illetve a megrendelő csak azt szeretné tudni, hogy hányan tartózkodnak egyszerre az épületben, valamint szeretné kiszűrni azokat a személyeket, akiknek nincs belépési jogosultságuk.
Ilyen esetben elengedhető a csomagvizsgáló berendezés és a kapukeretes fémkereső is. Zsiliptér indokolt lehet, de valójában nem életszerű, hogy egy irodaházba zsiliptéren keresztül történjen a belépés. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyban függ a biztonsági rendszer kiépítésében az adott épület feladatköre.
Például fontos szempont lehet, ha az adott irodaház például követeléskezeléssel foglalkozik és sok haragos hangulatú ügyféllel rendelkezik. Emellett ha van ügyfélfogadás, akkor az szintén veszélyforrás. Ilyen esetben, véleményem szerint nem elegendő egy egyszerű recepció, egy recepciós hölggyel.
Létszám-nyilvántartásra, elegendő lehet egy forgóvillás beléptetőrendszer is, ha a körülmények lehetővé teszik azt.
Valamivel árnyaltabb a kép egy készpénzlogisztikával foglalkozó cég objektumvédelme. Ugyanis ott amellett, hogy meg kell akadályozni az illetéktelen személyek belépését, a kilépő dolgozókat is szükséges átvizsgálni. Ebben az esetben szükséges a csomagátvizsgálás.
Azonban ha egy más tevékenységi körrel rendelkező üzemről van szó, ott már szükséges egy helyszíni felmérés, – illetve a megrendelő igénye – arra vonatkozólag, hogy át kell e vizsgálni a kilépő dolgozókat.
A termelőüzemek zömét vagyonvédelmi cégek védik, ami azért fontos információ mert véleményem szerint egy felelősségteljes vagyonvédelmi cég nem vállalhat el munkát előzetes felmérés nélkül.
Vegyünk példának egy elektronikai üzemet, ahol nagy értékű hordozható háttértárakat, pendriveokat és memóriakártyákat állítanak elő. Ezeket az eszközöket könnyen zsebre lehet tenni feltűnés nélkül, ha nem megfelelőek a biztonsági intézkedések. Ilyen esetben egy vagyonvédelmi cégnek a saját érdeke is, hogy érthetően vázolja a megrendelő felé a kiléptetés és átvizsgálás fontosságát.
Már csak azért is, mert egy esetleges leltárhiány esetén, bizonyosan az első számú felelős a vagyonvédelmi cég lesz.
Ez is mint a többi, egy elnagyolt példa. számos tényező befolyásolhatja az optimális objektumvédelmi rendszer kiépítésének módját, azonban ezekből a példákból már nagy vonalakban lehet következtetni a szükséges intézkedésekre.
Kovács A. Dániel
A Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft.
őrzés-védelmi üzletágvezető-helyettese