Okos, Fenntartható
és Biztonságos Városok Konferenciája 2018

Sikeres rendezvénysorozat, növekvő érdeklődés

Immáron 3. alkalommal adott otthont az Óbudai Egyetem okosvárosokkal kapcsolatos konferenciának. Nyolc országból érkeztek előadók, a rendezvény jó lehetőség a kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos eszmecserékre. A fő témakörök: intelligens városok technológiái; intelligens közlekedési rendszerek; mesterséges intelligencia alkalmazása; kiber-fizikai rendszerek; városi katasztrófaelhárítás; smart city környezet adatvédelme; magánélet-védelem; „Ipar 4.0” – energiatakarékos megoldások; létfontosságú infrastruktúrák védelme…
A rendezvényen, a plenáris ülések és a kerekasztal-beszélgetések mellett hazai és külföldi kutatók, PhD hallgatók és doktorjelöltek mutathatták be kutatásaik legfrissebb eredményeit.

  ■ Dr. Bagdy Gábor (Budapest főpolgármester-helyettes) megnyitóbeszédében méltatta a rendezvény fontosságát, a fővárosnak és az Óbudai Egyetemnek elismerés jár a konferencia megrendezéséért. Az „okosvárosban” nincs semmi ördöngösség, fokozatosan épül be életünkbe, Budapesten már a FUTÁR-rendszer és a Bubi közösségi kerékpárhálózat is ide tartozik, továbbá, a díszkivilágítások szabályozása, az útvonal-optimalizálás, a forgalomszervezés szintén részei. A rendszer elősegíti a város gazdaságosabb, környezetbarátabb működtetését, az emberi erőforrások jobb kihasználását. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan számos új, megvalósult ötlettel egészül a budapesti okosváros-koncepció.

  ■ Tick József (Óbudai Egyetem rektor) a nemzetközi eszmecsere fontosságát emelte ki, az okosvárosok és okostechnológiák számtalan előnyt hordoznak, ugyanakkor egy globális kihívás is, lépést kell tartani és a rendszereknek kapcsolódni kell tudni egymáshoz, mint más, világszerte alkalmazott technológiáknak. A rendezvény napján (2018.05.25) lépett életbe az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation – Általános Adatvédelmi Szabályzat), amely nemzeti hatáskör helyett egységesíti az adatvédelemre és adatkezelésre vonatkozó előírásokat. Egy ilyen rendelet megalkotására és életbe lépésére számítani lehetett, időszerű volt, főleg az okosvárosok kapcsán, ahol óriási adatmennyiségek keletkeznek. Az egyik legfontosabb változás, hogy adatainkat véglegesen és teljeskörűen törölni lehessen a rendszerből, ha úgy döntünk.

A kiállítók standjai

LDSZ Vagyonvédelmi Kft.

Anteus Fejlesztő, Kereskedelmi

Tell Biztonságtechnikai Rendszerek Kft.

Siemens Magyarország Zrt.

Válogatás az előadásokból (magazinunk profiljához)

 ■ Prof. Dr. Josip Stepanic (zágrábi egyetem) a drónok és az okosvárosok kapcsolatáról tartott előadást. Az első „drónt” 100 éve építették, katonai, felderítési célból, egy olcsó és könnyű pilóta nélküli repülőgépként.

Napjainkban egyre több szerepet kapnak: az áruszállításban még tesztüzemben vesznek részt, de egyre nagyobb a szerepük a híradástechnikai láncok, elektromos légvezetétek, gátak, hidak ellenőrzésében, erdőtüzek felderítésében vagy a katasztrófavédelem más területein (életmentő gyógyszerek, segélycsomagok, védőfelszerelések, élelem, ivóvíz közvetlenül célba juttatható).

A mindennapos tömeges alkalmazáshoz, biztonságos üzemeltetéshez nemzetközileg egységes irányítási rendszer és törvényi szabályozás szükséges minél előbb. A hatékony és forgalmilag biztonságos drónüzemeltetés beépül az okosvárosok informatikai hátterébe. Ugyanakkor újabb adatáradat (Big Data) problémája is előrevetül (a már meglévő információk mellett), amelyet szintén gondosan, hatékonyan kell kezelni, szelektálni.

A drónok legfontosabb fejlesztési irányai: költség- és energiahatékonyság-javítás, szállítókapacitás-növelés. Fontos szerepet kaphatnak a jövő gyors, hatékony, biztonságos és legfőbbképpen környezetbarát logisztikai eszközeként.

  ■ Pongrácz Ferenc (IBM regionális igazgató) rámutatott, hogy minden, mindennel összefügg, gondoljunk csak napjaink politikai, gazdasági és demográfiai változásaira és az éppen végbemenő „Ipar 4.0” ipari forradalomra. A rossz döntések komoly konfliktusokat eredményeznek. A növekvő népesség növekvő környezeti terhelést is jelent, ezért az informatika és okosvárosprojektek összekötve például az energiagazdálkodással, jelentősen csökkenthetik a környezeti terhelést –, a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználása, átirányítása, az ellátás biztonságának növelése mellett.
Az informatika változatlanul rohamosan fejlődik, új dimenziók, szakterületek nyílnak – ilyenek az okosvárosok is –, amikor már nem egy-egy üzemet hálóz be a komplex irányítás, működtetés, hanem egy egész város, különböző üzemeltetési területei kapcsolódnak egy rendszerbe. Természetesen a fejlődés ezen új irányzata nem jöhetett volna létre, az informatikai eszközök drasztikus teljesítménynövekedése és energiaigényének csökkenése nélkül.

  ■ Prof. Dr. Dalibor Dobrilovic (újvidéki egyetem műszaki kar) a különféle hálózatokat és technológiákat jellemezte, az okosvárosok szempontjából. Az okosvárosok technikai minősége, a komplex rendszer tökéletes működése (biztonság, hatékonyság, energiafelhasználás, hatótáv- és adatátviteli kapacitás), akár több különféle megoldás összességét is jelentheti. Az IoT (Internet of Things) már ismerős kifejezés, az újabb, az M2M (Machine to Machine), amely olyan adatátvitelt jelent, amely már emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával rendelkezik, hogy csatlakozni tudjon a rendszerhez. Az óriási adatmennyiség miatt azonban technológiákra támaszkodik, mint például a felhőalapú rendszerek, vagy a Big Data elemzés.

Az M2M technológia például az üzleti életben, az egészségügyben, a kormányzati rendszerekben egyaránt használható, helyi és globális szinten egyaránt. A fő cél, hogy egy adott szervezet vagy folyamat, működési hatékonyságát javítsa, továbbá időmegtakarítást és kockázatcsökkentést eredményezzen, képes jelentősen mérsékelni az energiafelhasználást és a környezetszennyezést.

  ■ Prof. Dr. Francesco Flammini (Linnaues University oktató, Svédország) az úgynevezett rendszerbiztonság kutatásával foglalkozik. Egy gondosan felépített rendszer, alapban rendelkezik nagy fokú üzembiztonsággal, megbízhatósággal. Sajnos a nagyobb kockázatot az okosvárosoknál is a rosszindulatú szándékosság, az emberi tényező jelentheti, kibertámadás formájában. Ennek esélye azonban ismét visszavezethető társadalmi, gazdasági és politikai háttérre, vagy egyszerűen pénzszerzésre.

A legfontosabb, az okosvárosok esetében is a tudatos védelem, előre kidolgozott válságstratégiák kellenek, magas szintű szakmai felkészültséggel és baj esetén szakszerű beavatkozásokkal. A stratégiák fontos részét képezi az emberi és technikai beavatkozási határok pontos meghatározása. Ezzel párhuzamosan, a jelenlegi rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek működését, hatásköreit és feladatait is újra kell(ene) gondolni, haladva a kor kihívásaival!

  ■ Kovács Tamás (KTI Közlekedés-stratégiai részleg) elmondta, hogy az okosvárosok szerves részei a társadalmi igényekhez alakított közlekedési keretrendszerek és a fenntartható mobilitás, legyen szó a klasszikus értelemben vett közösségi közlekedésről vagy a közösségi kerékpáros vagy gépkocsimegosztó rendszerekről. Az igényeket modellezéssel kell felmérni, a tervezés döntő lépés, hogy jó vagy rossz a szolgáltatás. Hiába a high-tech megoldások, a kutatás-fejlesztés folyamatának és a társadalmi párbeszédnek párhuzamosnak és folyamatosnak kell lennie, csak ezután jöhet a véglegesítés, a megvalósítás. Ugyanakkor a teljes projekteknek átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie, amelyre már ENSZ-határozat is született.

  ■ Tóth Zoltán (Antenna Hungária Zrt. IoT szolgáltatásfejlesztő) az okosvárosok működésének alapjául szolgáló, infrastruktúra fontoságát és főbb műszaki követelményeit ismertette. Ezen belül is a LoRa WAN technológiát, amely a Low Power Wide Area Newtwork rövidítése, azaz kis teljesítményigényű, nagy területet lefedő hálózatot jelent. Az okosvárosok működési alapja éppen erre épül, minél több jelet begyűjteni és nagy biztonsággal, minél gyorsabban továbbítani, de a lehető legkevesebb teljesítményfelvétellel (energiafelhasználással). A különböző pontok egymás közti kommunikációjával csökkenthető a Big Data problematikája és már a tervezett 5G-s hálózatokkal is kompatibilisnek kell lennie. Egyik fő alkalmazási területe például a közműszolgáltatók fogyasztási adatainak begyűjtése, a hulladékbegyűjtés útvonal-optimalizálása, az okosotthonok és -irodák vagy -középületek működtetése, energiaellátás szabályozása stb. Továbbá alkalmas parkolóhelyek kihasználtságának figyelésére, a szabad kapacitások átirányítással történő kihasználására…

Végül egy különleges alkalmazási terület az egyedi fűtés, távhőmérős hőmérséklet-figyeléssel, gazdálkodás szociális alapú tüzelővel.

  ■ Berdóczi Alexandra (Lechner Tudásközpont térelemző) előadásában az okosvárosok rendszerében keletkező óriási adatmennyiség fejlesztési célú felhasználásait ismertette. Az adatok tömege az „új olaj”, felhasználási igény szerint például javíthat a forgalomszervezésen és közlekedésen, javítható a közműszolgáltatás minősége, ésszerűbbé tehető az energiafelhasználás, rugalmasabbá tehető a városüzemeltetés és a különféle folyamatszervezések. Továbbá, tanulmányok, statisztikák, jelentések, kimutatások készítésére szintén felhasználhatók.

  ■ Szabó László (LDSZ Vagyonvédelmi Kft. értékesítési igazgató) az okosvárosok biztonsági előnyeit foglalta össze. Fontossági sorrendben az emberek szemében a 3. helyen áll a (köz)biztonság és biztonságos működés, valamint életkörülmények. A jó biztonsági megoldások megtérülő, sőt pénzt hozó beruházások: ahol jó a közbiztonság, ott magasabbak az ingatlanárak, mert szívesebben élnek ott az emberek és a vállalkozásokat is vonzza. Az IoT piacot szintén a hatékonyság és a takarékos megoldások mozgatják, például egy eszköz, többféle funkció. Természetesen a hatékonyság csak akkor biztosított, ha a megfelelő működés is ellenőrzött. Az információk tárolása közvetlen, nagy kapacitású, felhőalapú rendszerekben történik. A videoalapú, öntanuló szoftverek egyre nagyobb teret hódítanak, csendben, azonnal riasztást adnak, ha „szokatlan” eseményt észlelnek vagy bármikor kiegészíthetők új észlelési képességgel. Például egy intelligens térfigyelő riasztást adhat egy esetleges villámárvíz kialakulása esetén a tűzoltósághoz vagy katasztrófavédelemhez, de automatikusan utasítást adhat akár szivattyúk beindítására is. Az ilyen többletlehetőségeket ki kell használni a termékfejlesztésekben, igazodva a napi kihívásokhoz, illetve ügyféligényekhez. Ezzel együtt a már meglévő, kiépített rendszerek időszakos cseréje vagy korszerűsítése is elengedhetetlen. Sajnálatos, de az ilyen speciális informatikai rendszerek szintén ki vannak téve a hamis szoftverek alkalmazásának, amely itt komolyabb biztonsági rést jelenthet.

  ■ Váczi Dániel (Óbudai Egyetem biztonsági és védelmi doktori iskola), az okosvárosok támasztotta új biztonsági- és védelmi kihívásokról tartott előadást. Elég csak az elmúlt két év globális támadására gondolni: NoPetya, WannaCry. Ezeket magánszemély vagy csoport egyaránt elkövetheti, kihasználva a biztonsági réseket. Mindenki láthatja, sejtheti, hogy egy okosvárosban már a rendszer részleges blokkolása, vagy az adatok elzárása egyszerre okoz gazdasági kárt és felfordulást. Ezért kiemelten fontos az informatika oktatása, a tudatos használata és saját kis rendszerünk védelme az egész alapja, beleértve a frissítéseket és különféle vírusvédelmet is. Ezen kívül soha ne nyissunk meg ismeretlen linket vagy fájlokat, az ismeretlen emailt kezeljük óvatosan.

  ■ Liebmann Gábor (Óbudai Egyetem biztonsági és védelmi doktori iskola) a fizikai és élőerős védelem, és -ellenőrzés hatékonyságáról, szükségességéről beszélt. Hiába az okosváros, a csúcstechnika –, bár időben jeleznek, a beavatkozáshoz, elhárításhoz –, a személyek elfogásához emberre is szükség van, illetve a felderítés során a jól kiképzett kutyák sem nélkülözhetők! Egy komolyabb biztosítást, beléptetést igénylő rendezvényen szükséges az ember, de egy normál repülőtéri átvizsgálásnál a technika csak segít, jelez, de a döntést az ott ülő emberek hozzák meg.

Egy esetleges kiürítést nem lehet emberek nélkül levezényelni, illetve rendbontásnál sincs olyan technika, amely önállóan intézkedik. Ipari létesítményeknél vagy kiemelt biztonságot igénylő objektumoknál (repülőtér, atomerőmű) lehet érzékelő vagy járőrdrón, de az intézkedéshez, döntésekhez szintén ember szükséges.

Az élőerős jelenlét és formája társadalmi elvárás is, a veszélyeztetettség fokához mérten, nagyobb biztonságérzetet ad. Hiába kamerák hada, ha nincs aki ott-teremjen baj esetén.

A fizikai védelem ma sem és a jövőben sem tekinthető elavultnak, hiszen alapszinten valamilyen tárgyi veszélytől (pl. nagyfeszültség) kell megvédeni a polgárokat. Másfelől bármilyen objektumról, berendezésről legyen szó egy okosváros kapcsán, nem mindegy, mennyi idő alatt lehet oda erőszakkal behatolni rongálás, szabotázs céljából. Kiér-e a járőr a helyszínre és akár tetten érheti az elkövetőket.

A technika sokat segít, nagy területet biztosíthat, azonnal jelez, de el kell kerülni a vakriasztásokat és a személyzetet is folyamatosan oktatni, képezni kell, hogy maximálisan hatékonyan működjön mind a technika, mind az élőerős háttér.

  ■ Bréda Gábor tartotta meg a Varga Péter Jánossal közösen összeállított elődást (Óbudai Egyetem, biztonsági és védelmi, valamint telekommunikációs tagozat). Az okosvárosok adathalmazát nemcsak az illetékesek kívánják hasznosítani, hanem más, jogtalanul hozzáférni szándékozó személyek is, ki tudja milyen célból. Ez bizony nem más, mint az adathalászat új formája, csak éppen nem személyes adatokról van szó. Non-stop, folyamatos megfigyelést, felderítést igényel és a hackertámadáshoz hasonlóan, azonnal riasztást kell adnia az okosvárosrendszer bármelyik pontjának, ha arra illetéktelenek kívánnak rácsatlakozni. Ezért itt kiemelten fontos a rendszerbiztonság, másrészről kellő fizikai védelemmel és távfelügyelettel egyaránt el kell látni az okosváros informatikai egységeit, nehogy törvénytelen jeladókat, adatátviteli eszközöket telepítsenek illetéktelenek, adatlopás céljából.

  ■ Mezei János (Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola) az autonóm járművek és okosvárosok lehetséges kapcsolatait részletezte. A kis hazai, 450 fő megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók átlagos életkora 24–29 év, 47 százalékuk férfi, 53 százaléka nő volt. Az önvezetést egyöntetűen leginkább a metró és villamos esetében tudják elképzelni, előbbire már van budapesti példa is. A közúti forgalomban inkább csak részlegesen. E téren nemcsak jogilag, de társadalmilag is eléggé megoszlanak a vélemények. Különösen fontos az adatbiztonság, de még inkább maga az adatok villámgyors, folyamatos és maximálisan megbízható átvitele, hiszen egy önvezető jármű a másodperc tört részéig sem mehet vakon, bármilyen kontroll nélkül! Másrészről itt a rendszernek különösen védettnek kell lennie hackertámadásokkal szemben.

  ■ Kiss Miklós (Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola), a belső kiberbiztonság kockázatáról tartott előadást, az Ipar 4.0 jegyében. A legkritikusabb tényező, a termelésleállás és termeléskiesés, legyen az egy számtalan beszállítóval rendelkező nagy gyártóüzem vagy akár annak beszállítói köre. De az ellátást biztosító logisztikai láncok blokkolása szintén teljes káoszt, fennakadást okoz, a szinte raktárok nélküli „just in time” szervezésből kifolyólag. Az ipari üzemek belső hálózatait nemcsak külső, de sajnos belső – akár személyes bosszúból fakadó – támadás ellen is célszerű védeni. A kibertámadások mellett az egyszerű emberi hiba is okozhat fennakadást, mint a helytelen adatok bevitele a rendszerbe.
A technikai háttér és pénzügyi lehetőségek is bizonyos kockázatot rejtenek, mert a részleges, többlépcsős fejlesztéseknél keveredik a régi és az új technika, amely bár jól működhet, de a régi elemei fokozott biztonsági kockázatot rejtenek. Sajnos gyakori példa, hogy míg kezdetben maximálisan figyelnek a kiberbiztonságra, az idők során kezdik hanyagolni, növelve a kockázatot, vagy akkor kapkodnak, amikor már megtörtént a baj. A folyamatos odafigyelés, megelőzés, a kollégák oktatása ad állandó biztonsági szintet, ha pedig megtörtént a baj, ki kell vizsgálni, hol volt a hiba és le kell vonni a tanulságokat.

  ■ Kiss Leizer Géza Károly (Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola), a drónok katasztrófavédelmi, gyorsfelderítő szerepének lehetőségét méltatta. Elsősorban a vegyi szennyezéssel járó vasúti balesetek kapcsán, mivel a vasútvonalakon egyetlen szerelvény is komoly mennyiségű (63 m3/vagon), ráadásul a legkülönfélébb vegyi anyagokat továbbítanak. A vasutak jellemzője, hogy hosszabb szakaszokon is lakott vagy mára beépített területeken haladnak keresztül.

A drónok biztonságos távból szennyezettségi méréseket végezhetnek, azonnal élő kameraképeket adhatnak a kár mértékének, a veszély fokának megállapítására. Továbbá, meteorológiai gyors mérésekkel perceken belül behatárolhatók lennének az időjárásfüggő veszélyeztetett területek. Könnyed helyszínre szállítás, azonnali beüzemelés, ellentétben a speciális vegyvédelmi öltözékekkel szemben, amely a mentéshez, kármentesítéshez nélkülözhetetlen, de legalább az első felmérések könnyen, veszélytelenül megoldhatók. Mérettől, típustól függően bizonyos kármentesítő eszközöket szintén a helyszínre juttathatnának. Napjainkban mintegy 1,7 millió különféle vegyi anyagot szállítanak világszerte, ebből 650 erősen mérgező. Amennyiben az ADR-tábla nem beazonosítható (füst, éjszaka), arra az esetre célszerű lenne ellátni a szállítóeszközöket például rádiófrekvenciás azonosítással is. A jelenlegi legnagyobb probléma sajnos változatlanul a dróntörvény hiánya!

■ Maria Luskova (Zilinai Egyetem, biztonságmérnök) sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen. Tervezett előadása a kritikus infrastruktúrák esetleges rongálódásból adódó, vagy egy okosváros hálózatáról történő valamilyen lekapcsolódás (energiaszolgáltatás leállása, energiaellátó-hálózat megszakadása) vagy az irányító és kommunikációs kapcsolat megszakadásának problémáját vizsgálta. Az előre jól kidolgozott válságstratégiák mellett (válságstáb és teendők) nem szabad megfeledkezni, például mindentől független tartalékáram-ellátásról – akár generátorokkal és szünetmentes áramforrásokkal –, mert áram nélkül a jelátadó- és vezérlőközpontok sem tudnak működni, ellehetetlenítve a szükséges beavatkozásokat. Nem utolsó sorban nem árt ha papíron is leírják a teendőket!

Egy-egy új infrastruktúra létrehozása előtt, a műszaki- és informatikai tervezések munkálatainál gondolni kell a hibaelhárításra, tartalékkörök, egységek tervezésére, azonnali átkapcsolási lehetőséggel, akár automatikusan vagy kézi vezérléssel.

  ■ Albini Attila (Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola), az autonóm járművek és a hozzájuk kapcsolódó IT háttér biztonsági kérdéseit, aktuális problémáit ismertette. A legmeglepőbb, hogy a mindössze pár éve alkotott, autonóm járművek besorolása már ma elavult! A valóság túlhaladta az előírásokat, mielőbb újra kellene gondolni, alkotni.
Az informatikai háttérrel szemben a legfontosabb kitétel, a minél gyorsabb válaszidő, az érzékelés-végrehajtás azonnal, valós időben történjen. Ugyanakkor az adatok elosztása, folyamatos kihelyezése a többi jármű számára azonnal elérhető kell legyen.
Az IT hátteret nemcsak kibertámadásokkal szemben kell védeni, hanem katasztrófatűrőnek, azaz természeti csapásokkal szemben szintén biztonságosnak, működőképesnek kell(ene) lennie.

E téren szintén korán felmerült a Big Data problémája, amelyet nemcsak átvinni, de tárolni és védeni is kell, ugyanis az adattárolás már magával hozza az adatkezelés elvárásait, jogszabályai is.

  ■ Prof. Dr. Mester Gyula (Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola), a felhőalapú IoT platformok és az okosváros kapcsolatáról beszélt. 2020 már csak másfél év és a Föld lakói mintegy 50 milliárd eszközzel fognak kapcsolódni az Internethez, személyenként 1-6 eszközzel, ezek egy része már háztartási gép lesz. A most született vagy már felnövőben lévő generációknak már alapvető elvárásuk lesz az okosváros, mint bármely más infrastruktúra.

A szükséges információk jelentős részét ma is különféle alkalmazásokkal érjük el vagy intézzük bárhonnan ügyeinket. Hamarosan, lehet hogy orvoshoz sem kell menni, mert a megfelelő okoseszközzel, távdiagnosztikával láthatja állapotunkat, tüneteinket.

Ellenben ügyelni kell arra, hogy információink hova, kihez kerülnek, csak a jogosultak férhessenek hozzá. Ellenkező esetben az üzleti, pénzügyi ügyeink sebezhetővé válnak vagy beavatkoznak eszközeink működésébe.

  ■ Tokody Dániel (főszervező, Óbudai Egyetem, biztonság-tudományok doktori iskola), a hagyományokhoz híven, utolsó előadóként az intelligens közlekedési rendszerek és az okosvárosok kapcsolatával zárta a rendezvényt. A „Mobility 4.0” elnevezése a mai ipari forradalom mintájára, a mostani fejlődést, áttörést jelzi. Az intelligens és önvezető járművek természetesen nem csak gépkocsik, de kötöttpályás (vonat, metró, villamos) járművek is lehetnek, ahol jobban elfogadott a vezető nélküli üzemmód is, de akár BRT is lehet. Az okosvárosban a járművek mozgása sokkal hatékonyabb, könnyen a pillanatnyi utazási igényekhez igazítható, rugalmasan átszervezhető, de akár az áruterítés területén is alkalmazható.

Végül az előadó/főszervező megköszönte minden előadónak és vendégnek az egész napos részvételt.

Kiss Bertalan