Kezdőlap
A kriminálantropológia, a nonverbális jelek
és a testmódosítások szerepe
a vagyonvédelemben
Kovács Alexander Dániel tanulmánya
Jelen írás, egyfajta hiánypótló tanulmánynak készült, ugyanis a vagyonvédelem tárgykörében rengeteg hasznos cikk, blog bejegyzés készült már a technikai eszközökről, védelmi stratégiákról valamint a vagyonőr helyes kiválasztási és képzési folyamatáról. Azonban fel kell tennünk a kérdést: Mi szerepe van valóban a vagyonvédelemnek? Mi miatt kell védelmet biztosítani?
Többnyire más emberektől kell megóvni a vagyontárgyainkat és a közbiztonságot. Azonban az elkövetőkről nem nagyon lehet értekezéseket olvasni. Róluk szól ez az írás.
A cél az, hogy a vagyonőr könnyebben felismerje a rendkívüli eseményeket kiváltható személyeket és eredményesen tudja megelőzni azt, avagy reagálni rá.
Miről ismerhető fel egy bűnelkövető?
Sokan nyilván erre azt felelnék, hogy sehonnan. Azonban elméletek sorozata mondja ennek ellenkezőjét.
- Tetoválások és más testváltoztatás jelei
- Bizonyos testi adottságok
- Testbeszéd/Nonverbális jelek
Tetoválások
Cesare Lombroso 1859-ben katonaorvosként szolgált, ahol tanulmányozta a katonák tetoválásait. Arra a következtetésre jutott, hogy a „becsületes” és a „becstelen” katonát, a bőrükbe tetovált obszcén szavak, szövegek alapján lehet megkülönböztetni. Azonban megjegyezte, hogy önmagában a tetoválás még nem jelent bűnözői hajlamot, viszont egy szegmensét képezi.
Jelen korunk világában a tetoválás virágkorát éli, tehát nem lehet kijelenti, hogy aki tetovált, annak bűnözői hajlama van. Azonban meg kell különböztetni az ún. szalontetoválásokat (szalonban, tetováló mester által készített műalkotás), és az ún. börtöntetoválásokat (nem pusztán a börtönben készült tetoválásokról van szó, hanem akár otthon – kérdéses higénés körülmények között – dilettáns személy által készített kreálmány). A tanulmány szempontjából a börtöntetoválások a relevánsak.
A szembetűnő különbség egy mester által elkészített munka és egy hozzá nem értő személy műve között, a minőségbeli eltérés.
A börtöntetoválás jellemzői:
- Fakó színek a nem megfelelő festékanyag miatt. (Olykor nem is tetoválófestékről van szó hanem akár cipőpasztáról, temperáról, illetve egyesek a „régi módszert” tartják a legjobbnak: tű, papucs megégetésével keletkező korom és bv 1.-s sampon keveréke, stb.)
- Szabálytalan vonalvezetés. A megfigyelő számára nagy eltérést mutat egy szépen kivitelezett tetováláshoz képest, illetve ha nem géppel készítették, akkor egyfajta pontozásos perforáció a kontúrvonal.
- Felfedezhetünk obszcenitást ezekben a művekben.
A kezdetleges minőség és az obszcenitás alapvetően egy felelőtlenséget feltételez a tetoválás viselőjéről, amely tulajdonság akár lehet egy bűncselekmény részbeni vagy teljes oka.
Ezen tetoválások motivációs háttere:
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért tetováltatnak a fogvatartottak? Első válaszként a depriváció 2 enyhítését hoznám fel.
- A szabadságtól való megfosztottság
- javaktól és a szolgáltatásoktól való megfosztottság
- heteroszexuális kapcsolattól való megfosztottság
- autonómiától való megfosztottság
- a biztonságtól való megfosztottság
A 2013/1 számú Börtönügyi Szemlében publikált tanulmányban egy interjúalany annyit mondott: „Hiányzik anyám, meg a testvéreim. Nehéz volt. Felvarrattam őket, így mindig velem lesznek.”
A tetoválások tekintetében megfigyelhető a halál szimbóluma, koponya, csontváz formájában. Ezen minták üzenete a fogvatartottak szerint, hogy az illető nem fél a haláltól. Az agresszivitásra utaló tetoválások esetében az illető azonosulhat a tetoválásával, ezáltal valós vagy vágyott erejét szeretné megmutatni. Ilyen például a „VL”- Vatos Locos.
A szemlében egy másik interjúalany elmondta, hogy ő is viseli a „VL” tetoválást majd hozzátette, hogy a „Launda” feliratot is, hiszen a nagy börtönrutinnal bíró társaira is fel van varrva ez a szó.
A börtöntetoválással rendelkezők fegyelemsértései:
A szemlében közreadott tanulmányban a vizsgálati személyek közül 21 fő kapott fegyelmi lapot szabályszegő magatartásért, ez a minta 55%-a. Közülük 20 főt kellett felelősségre vonni az intézet rendjének, szabályainak megsértése miatt.
A börtöntetoválást viselők között tehát megjelenik a szabályszegő magatartás.
Megállapítható tehát, hogy az ilyen jellegű tetoválással bíró személyek valószínűsíthetően voltak már kapcsolatban bűncselekmény elkövetésével.
Fontosnak tartom azonban megjegyezni ismét, hogy önmagában a tetoválás még nem jelent sem bűnözői hajlamot, sem pedig büntetett előéletet. Azonban a statisztikák alapján elképzelhető, így egy vagyonőrnek segítheti a munkáját az ilyesfajta tetoválások észrevétele.
Falcolások:
Falc alatt a börtönszleng egyfajta önkárosító magatartást ért. Úgy kell elképzelni mint mély karcolások, vágások, általában végtagokon.
A Büntetés-végrehajtásban megszerzett tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a gyengébb idegrendszerű fogvatartottak között egy jellemző jelenség.
Amikor megkérdeztem bármelyik fogvatartottat – aki facolt – hogy miért tette, általában az volt a válasz, hogy a fájdalom és a vér látványa megnyugtatja őket. Nem jelent egyet a suicid 3 hajlammal.
Kriminálantropológia, Fiziógnómia
Legegyszerűbben a Kriminálantropológiát úgy tudnám definiálni, hogy a bűnelkövetői hajlam megmutatkozása az emberi testen. Alapvetően emberi ösztön az arcok tanulmányozása.
Csak gondoljunk bele, hogy mindenkiben felmerültek már olyan gondolatok egy ember láttán, mint a; „Kedves a szeme”, „megnyerő a mosolya” vagy éppen negatív benyomásként, „nem futnék össze vele egy sötét sikátorban”, „ránézésre 10 év fegyház”, „Még a szeme sem áll jól”. A kriminálantropológiát – ha nem is tudományosan véve – mindenki alkalmazza élete során.
Cesare Lombroso 1872-ben felboncolta egy bandita holttestét, akit előzőleg már megvizsgált a börtönben. A koponyán egy rendellenességet észlelt, egy homorulatot a nyakszirten amely – szerinte – a normális embereknél nem felfedezhető. Felfedezéséről így írt: „Annak a koponyának a láttán hirtelen, mintha villámfényben látnám, megvilágosodott a bűnöző természetének kérdése – a bűnöző olyan atavisztikus 4 lény, amelyben ismét testet ölt a primitív ember meg az alsóbbrendű állat.”
Lombroso úgy gondolta, hogy kutatási eredményei bizonyítják, hogy élnek köztünk „született bűnözők” és „bűnözésre hajlamos” emberek.
Személy szerint én nem feltétlenül értek egyet ezzel a teóriával. A büntetés-végrehajtásban azt tapasztaltam, hogy a börtön populáció lényegében két fogvatartott-típusból tevődik össze.
- Bűnelkövető – Többnyire elsőbűntényes elítéltek, általában nem szándékos cselekménnyel. Pl, közútibaleset-okozás, halált okozó testi sértés – ami ugye a gondatlanság egy bizonyos formája mivel nem emberölésként van kategorizálva.
- Bűnöző – Lényegében hivatásszerűen bűnözéssel foglalkozó ember, aki bűnelkövetésekből tartja fenn magát.
Ez a minta talán a legkevésbé részletes csoportosítás – ami tudományos módszerekkel nem igazolt – azonban az én munkámat megkönnyítette. A fent említett két halmazt úgy lehet elképzelni, hogy a bűnelkövető letölti az ítéletét, majd szabadulását követően, hiba nélkül reintegrálódik a társadalomba, míg a bűnöző szabadulását követően rövid idő alatt visszakerül a büntetés-végrehajtás intézményrendszerébe. Ezen elméletem eddig alátámasztja Lombroso elméletét a született bűnözők elképzeléséről, én azonban mégsem hiszem, hogy létezik ilyesfajta stigma, ami ellen nem lehet tenni semmit. Tekintve, hogy számos kutatás bizonyította már, hogy a GDP növekedésével lényegében egyenes arányosságban csökken a bűnözési ráta is. Vagyis sok részletből tevődik egy ember bűnözővé válásának folyamata.
Lombrosonak igen radikális elképzelése volt a „született bűnözőket” illetően. Mégpedig, hogy mihamarabb el kell távolítani őket a társadalomból. Viszont a „bűnözésre hajlamos” emberekkel elnéző volt, mivel a prevenciót 5 javasolta esetükben. Nem csak ő vélekedett hasonlóan szélsőséges nézetekkel a téma vonatkozásában. Platón úgy gondolta, hogy a bűnöző életvitelt folytató személy szenved, mivel nem tud erkölcsös életet élni. Így nem is tudja élvezni és értékelni az őt körülvevő világot. Tehát az eltávolítása (halálra ítélés) nem pusztán társadalmi érdek, hanem a bűnöző személyes érdeke is. – Megjegyzem, Platón nevéhez is fűződik a mai demokrácia kialakulása.
Lombroso által felvázolt egyes bűnözői testi jegyek:
- Gyilkosok – szűk koponya és domború pofacsont
- Tolvajok – sűrű szemöldök, nyugtalan szemek,
alacsony homlok, illetve vastag ajak
További jellemzők a hatalmas, domború állkapocs, kutyaszerű fogazat, nagy fesztávolságú mellső végtagok, nagy fülek, nagy szemüreg és az összenőtt szemöldök.
Ezen elmélet szerint tehát a bűnözők, korunk társadalmába szakadt ősemberek. A bűnözés pedig atavisztikus jelenség, a fajfejlődés alacsonyabb szintjén megragadt emberek viselkedése.
Tapasztalataim alapján, a kriminálantropológiának van létjogosultsága, mivel – szerintem – látható és létező összefüggéseket ír le.
Testbeszéd/Nonverbális kommunikáció
Mivel a fent leírt stílusjegyek alapján nehéz következtetéseket levonni egy ember személyiségének hozzávetőleges megállapítására, ezért fontosnak tartom a nonverbális jellemzők tanulmányozását is. Az antropológia, a testmódosítások és a testbeszéd összességben adhat nekünk tisztább képet. Jelen fejezet témája egymaga is igényelhetne egy teljes tanulmányt – ahogy a többi alpont is – azonban szorítkozzunk most azokra a jellemzőkre, amelyek ismeretét egy vagyonőr a munkája során kamatoztathatja.
Talán az agresszív/provokatív testtartást a legkönnyebb észrevenni, azonban nem is a legjellemzőbb. Ugyanis a fő veszélyforrás soha sem az amit kezdetektől látunk, érzékelünk. Illetve a biztonsági szolgálat már közvetlenül a területre lépést követően észleli ezt a típust és – amennyiben szükséges – intézkedhet. Bizonyára mindenki találkozott már ilyen jelenséggel:
- Feltűnően kihúzza magát, szinte már lábujjhegyen jár
- Dobálja a vállait.
- Ökölbe szorítja a kezét.
- Résnyire szűkül a szem.
- hevesen forgatja a tekintetét és/vagy a fejét.
Ezen jellemzők megjelenhetnek együtt is és külön-külön is.
Amit azonban igazán nehéz megállapítani az a lopásra irányuló szándék, vagy éppen az ellenkezője: mégpedig, hogy szándékában áll bevinni valamit a védett területre (pl: robbanóanyag, fegyver), hiszen az elkövető tudatában van, hogy nem adhatja jelét annak amit tervez. Íme, néhány testtartásbeli jel amire felfigyelhetünk:
- Szorosan markolja a táskáját – Tudatalatti kivetülés. Vagy azért, mert számára fontos dolog van nála,
amit megszeretne óvni, vagy azért mert valami tiltott eszközt birtokol. - Csípőre tett kéz – Cselekvésre való elszántságot jelöl.
- Mindkét kéz a fej mögött – Okosnak hiszimagát
- Összekulcsolt kéz – Belső feszültség, visszafojtott negatív magatartás
- Szájra helyezett kézgesztus – Megtévesztést, hazugságot akar leplezni
- Szájba tett kézgesztus – Belső szükséglet, külső megnyilvánulása, megnyugtatásra van szüksége az illetőnek.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a radikális szemléletet mellőzve, hasznos lehet egy vagyonőr munkájában, ha figyelemmel kíséri ezeket a stílusjegyeket, viszont az oktalan előítéletesség komoly veszélyforrássá válhat. Sokan az egész kriminálantropológiát előítéletesnek bélyegzik. Nekik annyit üzennék, hogy egy szabadult, egykori elítélt munkába állásának feltételeként erkölcsi bizonyítványt kérni, és ezzel megnehezíteni a reintegrálódást a társadalomba, nem kevésbé előítéletes.
Hivatkozások:
1 Büntetés-végrehajtás rövidítése
2 A depriváció megvonást, megfosztottságot jelent.
3 Öngyilkossági hajlam
4 Ősi, elavult, ósdi
5 Megelőzés
Források:
• Dr. Lászlófy Csaba igazságügyi orvos szakértő honlapja
• 2013/1. sz. Börtönügyi Szemle
• Dr. Kelemen László – Joghallgatók a jogról
• Dr. Tóth Zoltán – A halálbüntetés története, filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései
• Keresztes Attila blogja
Szerzőportré:
|
Kovács A. Dániel
|