Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Szaktanulmány

A kórházbiztonság fejlődése
– avagy a portásoktól a portásokig

Mészáros István Tanulmánya – az MBVE XVIII. konferenciáján


Amennyiben a kórházbiztonságot a klasszikus biztonsági területek szemszögéből vizsgáljuk, úgy elmondható, hogy a katasztrófavédelmi, polgári védelmi területen figyelhető meg a leginkább fejlődés, illetve ezen fejlődés jelenlegi állapotára jellemző az üzemeltetési biztonsági szemlélet megjelenése, melynek segítségével összefoglalható a klasszikus biztonsági területek állapota is. Ennek megfelelően azonosíthatók, feltárhatók a munka-, tűz-, környezet-, és vagyonvédelmi terület kockázatai, problémáinak megoldásai, illetve ezek vizsgálhatók egymással és az egyéb alapfolyamatokkal, illetve azok üzemeltetői folyamataival összefüggésben is. Így juthatunk el a kórházbiztonság vagyonvédelmi aspektusa tekintetében a cím paradoxitásához vezető állapot leírásához is. Ez a probléma pedig már kilép a kórházbiztonság területéről és általános, a vagyonvédelmi szakma kórképét meghatározó tüneteket mutat.


Ahhoz, hogy megértsük hol tartunk most, illetve milyen irányba tartunk, célszerű áttekinteni az idáig vezető utat. Az áttekintés során nem érdemes a rendszerváltásnál messzebbre tekinteni, hiszen a piacgazdaság kialakulása, az ezzel megjelenő új fenyegetések, veszélyek, kockázatok és igények hatására következett be jelentős mértékű fejlődés a biztonsági területeken.


A rendszerváltás időszaka:

Alapvető jellemzője ezen időszaknak, hogy az egészségügyi ellátásban a klasszikus biztonsági területek különböző helyeken és szinteken jelennek meg a szervezetben, sokszor csak „megbízotti”, tehát önálló szervezetet nélkülöző módon.

■ Polgári védelem, katasztrófavédelem:
– Honvédelmi típusú megközelítés;
– Minimális szabályozás, minimális speciális elvárás az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan.

■ Környezetvédelem:
– Az egészségügyi ellátás tekintetében leginkább a különleges kezelést igénylő egészségügyi (fertőző) veszélyeshulladék-kezelés tekintetében érvényesül;
– Ezekkel kapcsolatban a szabályozás inkább általános, irányelvszerű, a nyilvántartás és ellenőrzése kevésbé szofisztikált.

■ Munka-, tűzvédelem:
– Általános szabályok, kevés speciális, az egészségügyi területre vonatkozó részletszabály, kockázatértékelés;
– Ipari szemlélet;
– Közalkalmazotti légkör.

■ Vagyonvédelem:
– Portások, rendészek alkalmazása saját alkalmazottként;
– Szabályozók hiánya (üzemrendészeti szervek szabályozása);
– Mégis működött (más kihívások, más társadalmi morál).


A kétezres évek:

Egyre inkább egy központi szervezetben, dedikált helyen jelennek meg klasszikus biztonsági területek az egészségügyben is.

■ Polgári védelem, katasztrófavédelem:
– Az egészségügyi válsághelyzet fogalmának megjelenése;
– Tervezés részletesen, az egészségügyi tevékenység és a kiszolgálótevékenységek válsághelyzet idején történő fenntartására.

■ Környezetvédelem:
– A feladói felelősség megjelenése a fertőző veszélyes hulladékok tekintetében;
    • Ezek részletes nyilvántartása.
    • A felelősség érvényesítése kísérőjegyeken és a hatósági ellenőrzéseken keresztül.
– A technológia fejlődésével az izotópok és az ezzel kapcsolatos kezelési, hulladékkezelési feladatok megjelenése;
– Az ADR fogalmának gyakorlati bevezetése.

■ Munka-, tűzvédelem:
– Szervezetileg egyre inkább összefogva jelenik meg, egyre inkább elvárás a szakemberek felé mindkét szakterületi végzettség, ismeret megléte;
– Technikai fejlődés – jogszabályi szigorítás:
    • Új építés, vagy a felújítás mértéke, köre függvényében egyre szigorúbb, a biztonságot szolgáló követelmények. Pl.: tűzszakaszolás (a százéves kórházi épületek többsége egy tűzszakasz), tűzvédelmi berendezések kiépítése.
    • Mindezek hatalmas költséget jelentenek az alulfinanszírozott magyar egészségügyben.

■ Vagyonvédelem
– Vagyonvédelmi törvények megjelenése, fejlődése;
– A megváltozott kockázatoknak és az eredendően erre válaszoló vagyonvédelmi piac kialakulásának köszönhetően kiszervezési hullám indul meg az élőerős őrzés tekintetében;
– Vagyonvédelmi rendszerek technikai fejlődése:
    • Pénzügyi korlátok;
    • Jogi/adatvédelmi korlátok;
    • Ezek miatt az egészségügyi területen ritkán jut túl a gépjármű beléptetésen és sosem jut túl a bejáratok, ambuláns várók területén (a betegek sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmények 90% feletti részét a kórtermekben követik el).


A jelen:

■ Polgári védelem, katasztrófavédelem:
– 2016-ban lezajlanak a létfontosságú rendszerek azonosítási és kijelölési eljárásai az egészségügyben is (kritikus infrastruktúra kijelölések).
– Így teljessé válik a védelmi ciklus:


– Ezzel megjelenik a magyar egészségügyben is az ún. „üzletmenet-folytonossági tervezés” (BCP) és szemléletmód:
    • Ez a fogalom testidegen ebben a szférában úgy, ahogy a „profit” és az „üzleti kockázat” is nehezen értelmezhető;
    • Nehezen értelmezhető, de behelyettesíthető: profit = beteg java; üzleti kockázat = ellátási mutatók/tb. finanszírozás/betegellátás folyamatainak kockázata;
    • Ezen új szemléletmód integrálása, gyakorlati hasznosulása véleményem szerint több év, ha nem egy évtized.
– Az Üzemeltetői Biztonsági Tervek kockázatértékelései során általában feltárt problémák (melyek egymással is szoros kölcsönhatásban állnak) és hatásaik a működésfolytonosságra, így a biztonsági területekre:


 

■ Környezetvédelem
– Folyamatosan szigorodó jogszabályi környezet – forráshiány;
– Elavult közműinfrastruktúra kihívásai (pl.: vízvédelem, levegővédelem mérési, kontrollálási nehézségei).

■ Munka-, tűzvédelem:
– A szigorodó jogszabályi környezet mellett:
– Uniós források összpontosítása miatt egyes vidéki régiók infrastruktúrafejlesztése – a „fejlesztés utáni élet” hiányosságai (pl.: karbantartás hiánya a garanciális időszak után);
– Előzőek hatására a fővárosi régió lemaradása, itt: hanyatló infrastruktúra;
– TMK hiánya, humánerőforrás-kapacitás hiány (Ki fog menteni?) = további kockázatok.

■ Vagyonvédelem:
– Újabb kihívások, pl.:
    • Kábítószer-bűncselekmények hatásai:
    • lopás, mint az ellenérték megteremtése,
    • lopás, mint a kábítószer előteremtése,
    • önkívületben őrjöngők házon belül, vagy a közvetlen környezetünkben – az egészségügyi személyzet elsősegélynyújtási kötelezettségének dilemmái, a személyzet védelme.
    • Influenzazárlatok biztosítása.
– Rezsióradíj bevezetése:
    • Ezzel átlagosan duplájára emelkedett a vállalási díj egy év alatt;
    • A szükséges többletforrás éves mértéke van, ahol 0,5 Mrd Ft-os tétel, ágazati szinten több milliárd forint.
– Mindezekhez képest nem kapott többletforrást az ágazat.
– Reakció:
    • Élőerős tevékenység csökkentése
    • Mivel nincs többletforrás, csak kivételes esetekben jelenik meg a technikával történő kiváltás, így ennek eredménye a védelmi szint csökkenése.
    • Visszaszervezések
    • portás/rendész – a foglalkoztatási forma, besorolás és a megkövetelt képzettségi szint minimalizálásának hatására rendszerint kikerül az Szvmt. hatálya alól. Ennek eredménye szintén a védelmi szint csökkenése.

Ezzel el is jutottunk a tanulmány címéhez, 2017-ben visszajutottunk az egészségügyi intézmények saját állományába tartozó portások/rendészek alkalmazásához.

Ahogy semmi, úgy ez sem fekete-fehér. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ezen kényszermegoldáshoz kizárólag a rezsióradíj megjelenése vezetett, bár az okok nagy része valamilyen módon kapcsolatban áll vele és ezek az egész vagyonvédelmi szakmára hatóan fennállnak.

Az élőerős vagyonvédelmi tevékenység visszaszervezésének / a szolgálati forma váltásának főbb okai az egészségügyi intézményeknél:

■ A közbeszerzési eljárások tapasztalatai:
– A vagyonvédelmi piac állapota, rendezetlensége
    • Nagyobb szolgálati igény, így esetleg több feladatellátó, illetve a közbeszerzési eljárások során a szolgáltatók vitái, piacszerzési akciói közvetlen, vagy közvetett módon nem kívánt hatást gyakorolnak az egészségügyi szolgáltató működésfolytonosságára.
– Az ajánlatkérőnél és a közbeszerzésfelügyeleti területen elburjánzó bürokrácia
    • A piac objektív szempontok szerinti szűrése nem vezet igazi szűréshez a Kbt. adta határokon belül, a szubjektív szempontok pedig nem kezelhetők kellő hatásfokkal ugyanebben a közegben.
    • A folyamatok túlellenőrzöttek, azonban ebben a szakmai ellenőrzés szerepe minimális, illetve egyes esetekben egymás ellen hatnak.

■ Gazdasági szempontok:
– A rezsióradíjnak, a vállalkozás működtetéséhez kapcsolódó elemei jóval kisebb mértékűek saját alkalmazás esetén egy nagyobb méretű közintézménynél.
– Ahol a vagyonőri végzettség nem feltétel, ott a bérezés a szakmai bérminimum alatt tud megvalósulni.

■ Szakmai környezetből adódó nehézségek:
● Az adatvédelmi jogi környezet korlátai;
● A belső szabályrendszerek hiányosságai;
● A vagyonvédelmi piaci környezet.

A kórházi vagyonvédelmi tevékenység nehézségeinek megértéséhez szükséges megismerni közelebbről a szakmai környezet nehézségeit, melyek leginkább a beléptetés, a benntartózkodók kontrollálása, mint a vagyonvédelmi tevékenység alapfeladatán keresztül közelíthetők meg.


Az adatvédelmi jogi környezet korlátai

Egy betegellátó intézménybe történő beléptetés során a belépési jogosultság elbírálásakor felmerülő adatok a látogatók esetében a látogatott azonosításához szükséges adatok, ellátásra jelentkező esetében pedig a beutaló adattartalma vagy panaszának elmondása, de mindenképpen az egészségi állapotra utaló, azaz különleges személyes adat. Ezen adatok a hatósági állásfoglalások szerint nem a vagyonvédelmi, hanem a betegellátási tevékenység céljához kötötten ismerendők meg, így bekérésük a vagyonvédelmi céllal nem arányos, a vagyonvédelmi szolgálat által ezen adatok nem kezelhetők. Az adatvédelmi jogi környezet tehát a jelenlegi rendszerben, a beléptetés jelenlegi sorrendjében ellehetetleníti a beléptetést a vagyonvédelmi szolgálat számára.


A belső szabályrendszerek hiányosságai

Kijelenthető, hogy a betegellátó intézményekben a házirendek, mint a benntartózkodás szabályainak alapvető kódexei, így a vagyonvédelmi tevékenységet megalapozó egyik legfontosabb dokumentum, nem egységes elvek szerint készülnek, sőt sok esetben elvesztik alapvető céljukat és egy, a betegjogokat oldalakon keresztül soroló dokumentummá, egyfajta sajátos kórházi „Miranda-figyelmeztetéssé” vállnak. Az egészségügyi szolgáltatók többsége működtet tanúsított minőségirányítási rendszert és a gyakorlatban is alkalmazza azt a betegellátási folyamatokban, azonban a házirendek mégsem standardizáltak, nem részei ezen dokumentumoknak, így nem biztosított az sem, hogy a betegfelvételi, betegellátási, vagyonvédelmi folyamatok öszszekapcsolódjanak.

Ezen ponthoz tartozik még a látogatási idő kérdése is. Egyre kevesebb helyen tapasztalható a látogatási idők kihirdetése és/vagy betartása. Manapság, amikor a hozzátartozó sajnálatos módon aktív részese a betegellátásnak, dilemma előtt áll a kórházigazgató, miszerint a látogatás korlátozása, vagy „támogatása” veszélyezteti-e jobban a betegellátást.


A vagyonvédelmi piaci környezet

A rezsióradíj intézményén túl, annak összetétele, szakmai vizsgálata is további kérdéseket vet fel. Tekintettel arra, hogy minimális rezsióradíjról beszélünk, azonban a hatalmas többletforrásigény miatt nyilvánvalóan sehol nem áll rendelkezésre ennél nagyobb fedezet, a megbízó ugyanazt a képzetlen (a képzési gyakorlatot tekintve egyértelműen kijelenthető), szakmai bérminimumon foglalkoztatott (hiszen ez a rezsióradíj vetítési alapja) vagyonőrt kapja, ugyanarról a munkaerőpiacról (ahonnan a saját állományú portását is felvenné), különböző típusú feladatokra. Így ugyanaz a munkaerő jelenik meg vagyonőrként egy egyszerű telephely őrzésére, egy nagy forgalmú, esetleg létfontosságú rendszerelemként kijelölt (így összetettebb válsághelyzeti feladatrendszerrel rendelkező) kórház őrzésére, mint egy építkezés, egy üzem vagy egy bankfiók őrzésére, rendezvény biztosítására és kell őt saját hatáskörben, vagy a vagyonvédelmi vállalkozással közösen kiképezni az adott feladatra, majd meg is tartani.


A probléma megoldásának lehetőségei

■ Építészeti-műszaki beavatkozások a meglévő épületeken, a betegfelvétel/betegirányítás megcserélése a portával, esetleg a porta elhagyása. Így a betegfelvétel/betegirányítás célhoz kötötten és arányos adatkezelés árán tudja elbírálni a belépés jogosultságát is, majd a belépőt el tudja látni egy kitűzővel, belépőkártyával, esetleg színkódos kitűzővel, vagy belépőkártyával, mely alapján a belépés jogszerűsége illetve a benntartózkodás elbírálása az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően elbírálható, követhető a vagyonvédelmi szolgálat, vagy egyenesen a beléptetőrendszer számára. Amennyiben a színkódolás az intézmény tagolásának, funkciójának megfelelő és ezzel a színnel a betegutak is megjelölésre kerülnek, úgy egyrészt fokozzuk a betegirányítás hatékonyságát, másrészt tulajdonképpen mindenkit a vagyonvédelmi rendszer részévé teszünk, hiszen az épületen belül mindenki számára jól láthatóvá válik, hogy a benntartózkodók a jogosultságuknak megfelelő helyen vannak-e.

■ Új kórházépületek tervezése a fentieknek megfelelően a funkcionális séma alapján, a betegutak rövidítésére, logikai sorrendjére koncentráltan (több évtizedes tervezési alapelvekről van szó).

■ Kórházi házirendek standardizálása, a minőségirányítási rendszerbe integrálása. Így a fenti alapelveknek is megfelelve biztosítható a betegfelvételi, betegellátási, vagyonvédelmi feladatok folyamatalapú megközelítése, összekapcsolása, a változáskövetés biztosítása.

■ Látogatási tilalom bevezetése, legalább azon időszakokra, amikor az egészségügyi szakszemélyzet leterhelt, így különösen az éjszakai, esti, vizit, étkeztetési, műtéti időszakokra. Van kórház, ahol ezen tilalom bevezetése után a vevőelégedettségi felmérésekben jelentős javulás volt tapasztalható annak következtében, hogy ezen időszakokban a szakszemélyzet jobban tudott koncentrálni az alapfeladatára és így a betegekre.

■ Elengedhetetlen a vagyonvédelmi piac/szakma átfogó reformja, így a vagyonvédelmi tevékenység differenciálása, a nem vagyonvédelmi tevékenységek leválasztása. Égető szükség lenne ezen differenciált vagyonvédelmi tevékenység részletes szabályozására, melyen keresztül a differenciáltság megjelenne a képzésben (újraszervezett képzési rendszerben) és a rezsióradíjban is hol megtakarítást, hol többletköltséget eredményezve, de mindenképpen a minőségi, célhoz rendelt vagyonvédelmi tevékenység érdekében kifejtve hatásait.

Összességében elmondható, hogy nincs új a nap alatt. Az egészségügyi ágazatban elvégezett kockázatértékelések ugyanazokat a működésfolytonosságra alapvetően ható problémákat tárták fel, amelyek napjainkban több ágazatban is jelen vannak. Tehát a kórházbiztonság kihívásai nem térnek el erősen a biztonsági terület más ágazataiban jelentkező kihívásoktól. Különösen igaz ez az előerős vagyonvédelmi tevékenységre, melynek problémáival, kihívásaival, visszásságaival biztonsági vezetőként mindannyian nap, mint nap találkozunk, így a szakma gyökeres, átfogó reformja is csak közös gondolkodás eredménye, közös feladat lehet.    ■

 

 

 

 

 

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet