Kezdőlap
NKE kutatócsoport
Magánbiztonsági- és önkormányzati rendészeti kiemelt minősítésű kutatócsoport kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán
A rendészettudomány tudományként való elismerése is sokat váratott magára, a magánbiztonság és önkormányzati rendészet ezen belül egy relatíve új, ám annál gyorsabban fejlődő terület. A hazai felsőoktatásban mérföldkőnek számított a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése a Rendészettudományi Kar portfóliójába.
A modern európai felfogás szerint a biztonság társadalmi kooperációs termék, nemcsak a rendőrség, hanem az egyének és közösségek valamint a vállalkozói szféra együttesen előállított produktuma. A magánbiztonság térnyerése jelentős és ez prognosztizálható a jövőre nézve is, mivel az állami szféra nem képes már önmagában a megfelelő biztonsági szintet nyújtani. Napjainkban már magánszemélyek is képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével, akár otthon ülve is csapást tudnak mérni személyekre, objektumokra. „A közrend, közbiztonság fenntartása egyre nagyobb kihívások elé állítja a rendészet szerveit. Egyúttal el kell fogadni, hogy a társadalom működése szempontjából olyan fontos érték, mint a biztonság fenntartása, nem várható el az állam által erre a feladatra rendelt egyetlen szervezettől, a rendőrségtől” jelentette ki a kutatócsoport vezetője, dr. Christián László r. ezredes PhD. tanszékvezető egyetemi docens.
Dr. habil. Hauzinger Zoltán |
Dr. Janza Frigyes |
Dr. Boldizsár Gábor |
Dr. Christián László |
„A MÖR Tanszék független önálló egység a Rendészettudományi Karon, három éve alakult, de már egy évtizedes múltra tekint viszsza. A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és megbecsülik.” – hangsúlyozta beszédében dr. habil. Hauzinger Zoltán egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes. A kutatócsoport nyitó konferenciáját 2017. október 2-án tartotta. A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagynak, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásában, és a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, illetve a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítése van folyamatban. Az utóbbi években a tanszék megújította negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói.
A kutatócsoport tevékenysége
I. A magánbiztonság körében átfogó helyzetértékelés készítése az alábbi szempontok szerint:
- Kik a magánbiztonság működése szempontjából meghatározó szereplők?
- Miként oszlanak meg a magánbiztonságot érintő hatáskörök, feladatok?
- Érdemi együttműködést gátló, akadályozó tényezők, körülmények
- Szakmai felügyelet és ellenőrzés rendszere, rendőrség-közreműködés
- A személy- és vagyonvédelem adminisztrációja. Hipotézis: a személy- és vagyonvédelmi szakmára vonatkozó rendészeti igazgatási végrehajtási eljárást szükséges-e továbbra is a rendőrség szakmai feladatkörébe utalni, illetve hova lehetne áthelyezni? Az SZVMSZK szabályozása, szervezete, működése, problémák stb. Kormányablakok alkalmasak lehetnek-e bizonyos feladatok átvételére?
II. Az önkormányzati rendészet körében
- Önkormányzati rendészet helye, szerepe a rendészet rendszerében, dogmatikai alapok, helyzetértékelés
- Egyes kiemelt területének beható vizsgálata:
– Mezőőrségek („vidéki önkormányzati rendőrség/rendészet”),
– Főváros sajátos önkormányzati rendészeti modelljének vizsgálata - Nemzetközi kitekintés, legjobb gyakorlatok bemutatása;
A tanszék jövőbeni tervei között szerepel a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak a rendészeti szereplők összefogásával teljesíthető, ezért találó a „komplementer rendészet” elnevezés a tanszék kutatási tevékenységének megjelölésére. A kutatócsoport célja többek között az is, hogy a figyelmet ráirányítsa erre a tényre, elemezze a rendészettel való kapcsolódást, magyarországi problématérképet vázoljon fel és természetesen adekvát megoldásokat keressen. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat: dr. Nagy Tamás, dr. Rottler Violetta, dr. Szabó Csaba PhD, dr. Major László PhD, dr. Csege Gyula PhD, dr. Christián László PhD, dr. Andrej Sotlar PhD, Prof. dr. Mahesh Nalla.
A XXI. században a rendészet terepe folyamatosan változik és egyre fontosabb szerephez jutnak a rendőrség partnerei, közülük is a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet. A rendészeten belül e két, kimondottan fiatal diszciplína akkor vívhatja a ki a társadalmi és tudományos elfogadottságot, ha megtörténik, a kellően alapos szakmai, kutatási megalapozása és rendelkezésre állnak azok a most még csak alacsony számban megszületett szakcikkek, tanulmányok, szak- és tankönyvek, amelyek erősítik a két fiatal rendészeti ágat. Hazánkban hasonló mélységű, tudományos igényű kutatás eddig nem volt, ezért különösen meghatározó, hiánypótló lehet jelen kutatás kimenetele a szakma jövője szempontjából.
A kutatócsoport arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy miként szolgálhatja a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet a közrend, közbiztonság fenntartását a XXI. században és miként tehető még hatékonyabbá az érintett szervezetek közötti együttműködés a jövőben. A felállított hipotézis szerint a rendészet komplex rendszerében a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet komolyabb szerepet tölthet be, amennyiben megtaláljuk számukra azokat a feladatokat, amelyeket érdemi – jogalkotótól kapott – felhatalmazás birtokában ők láthatnak el a leghatékonyabban. A kutatás célja, hogy a rendészeten belül a két új területre ráirányítva a figyelmet több aspektusból vizsgálja a magánbiztonság/önkormányzati rendészet: szerepét, jelentőségét, szabályozását, szervezetét, megítélését, legjobb gyakorlatokat, oktatási, képzési rendszerét, a rendészet szerveinek együttműködését, nemzetközi összevetésben is. A cél a két terület rendészettel való kapcsolódásában az egyes problémák felszínre hozása és megoldási javaslatok kidolgozása.
Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Rendészettudományi Kar, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.
A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba rendőr őrnagy PhD tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. Az előadó a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy ezek eredményeként a jogalkotó számára megfogalmazott, tudományosan megalapozott ajánlások is szülessenek.
A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, Andrej Sotlar professzor a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása. Ezen szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Ez azért is fontos, mert így egymástól is tanulhatnak, tapasztalatokat cserélnek. Andrej Sotlar kiemelte, hogy az egyetemek, mint semleges platformok rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek szakmai eszmecserét folytassanak.
Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.
A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék/Biztonsági szakirány eredményeinek összefoglalása
- A Biztonsági szakirány teljes újragondolása (2014-től) elméleti, tudományos alapozómunka, tehetséggondozás, szaktanterem.
- 40 tantárgy reformja,
- 1 új specializáció, 5 új tankönyv,
- Mára 20 támogató együttműködő partner („megrendelő”) és további 3 megállapodás előkészületben,
- Dinamikusan emelkedő felvételi pontszámok, fokozódó érdeklődés, teljes évfolyam, bővülő perspektíva a hallgatóinknak.
Végül, de nem utolsósorban kijelenthetjük, hogy a MÖR Tanszék a szakmai vérkeringés aktív szereplője lett. Élénkülő rendészeti szakmai diskurzus, valamint a gyakorlat és az elmélet, a szakma és a tudomány közeledése figyelhető meg, a rendészet „újrafelfedezése” zajlik.
Rottler Violetta