Kezdőlap
A hordozható tárgyvizsgáló röntgenek
alkalmazási területei
A hordozható röntgenkészülékeket a hetvenes évek második felében kezdték el alkalmazni a rendvédelmi és tűzszerészegységek. A gyorsan és bárhol bevethető mobilröntgenek kifejlesztését a pokolgépes robbantásos merényletek egyre növekvő száma, a gazdátlanul hagyott, látszólag ottfelejtett táskákba és hátizsákokba rejtett robbanóeszközök egyre sűrűbb előfordulása indokolta.
Az igény az volt, hogy a készülék kis méretű és hordozható legyen, valamint azonnal szolgáltasson eredményt, és mint legfontosabb tulajdonság, ne kelljen időt veszíteni a film előhívásával. A rendszer már akkoriban is – csakúgy, mint napjainkban – három részből állt: a röntgengenerátorból, a detektorpanelből, illetve a képmegjelenítő egységből.
Az első generáció képmegjelenítő egysége még Polaroid rendszerű papíralapú film és előhívó készletből állt, amely az exponálás után egy perccel már képet szolgáltatott a megröntgenezett tárgy pl. egy kézitáska tartalmáról. 1984-től a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálatának feladatait – elsőként Magyarországon – három ilyen eszköz segítette. Ezt a típust a kilencvenes évek elejéig gyártották.
1992-től váltak elérhetővé a monitoros képmegjelenítővel rendelkező hordozható röntgenek, amelynek első szériái még fekete-fehér képcsöves monitorral működtek. A képalkotás emellett hibrid megoldást alkalmazott: a röntgensugarakra érzékeny, ún. lumineszkáló filmre exponálta a tárgy röntgenképét, majd ezt a már látható felvételt egy hagyományos kamera fényképezte le és továbbította a monitorra. A lumineszkáló film újra hasznosítható volt, mivel az expozíciót követő 1-2 másodpercben leadta a fényenergiát, visszatért eredeti állapotába és várta a következő röntgenfelvételt. Mivel a speciális filmnek nagyon gyenge volt a fénykibocsájtása, ezért a kamerával együtt egy teljesen zárt ún. fekete dobozba építették. Ez a technológia még ma is elérhető a piacon, életképessége nem méreteinek vagy felbontásának, mint inkább rendkívül alacsony árának köszönhető.
Napjaink legújabb generációs hordozható röntgenei már digitális, félvezető detektoros megoldást alkalmaznak. A képalkotók fejlesztése két fő irányvonalat vett: a teljes felületű félvezetős panelek, illetve a szkennertechnológiát alkalmazó letapogatós detektorpanelek oldják meg a kép rögzítését.
A teljes felületű félvezetős detektorpanelt úgy kell elképzelni, mint egy CCD-s digitális fényképezőgép érzékelőlapkáját. A különbség annyi – természetesen azon kívül, hogy a röntgen detektorpanelje csak röntgentartományban tud képet készíteni – hogy a pixelek száma jóval kevesebb és azok mérete jóval nagyobb a röntgenberendezések esetében. Ennek oka az, hogy a röntgendióda jóval összetettebb, bonyolultabb a látható fény tartományára érzékeny fotodiódánál. Ráadásul a röntgendiódák gyártástechnológiája is komplikált. Fizikai okok miatt nem lehet annyira lekicsinyíteni egy röntgendiódát, mint egy fotódiódát. Ma egy csúcsminőségű félvezető technológiás detektorpanel legkisebb felbontása 0,076 mm x 0,076 mm, azaz ez a legkisebb méretű tárgy vagy részlet, amely még önálló (1 db) pixelként fog megjelenni a képernyőn. A röntgendiódának ekkora a legkisebb pixelmérete. A teljes felületű detektorpanel előnye a felbontásban, a kép zajmentességében és egyenletes fényerejében mutatkozik meg. Azonban a teljes detektorfelületre épített nagyszámú dióda miatt rendkívül magas az ára, emiatt pedig igen korlátozott a mérete. Ma a piacon kapható legnagyobb detektorpanel 36 x 43 cm területű, azonban az igen magas ár miatt, 140 mikron a legkisebb felbontása. Csak a kisebb panel, a 24 x 30 cm-es kapható a 76 mikronos felbontással.
A síkágyas szkennerű detektorpanel ugyanolyan röntgendiódákkal érzékeli az átvilágított tárgyon áthaladó, illetve részben elnyelődő röntgensugarakat, mint a teljes felületű, félvezetős detektorpanel. Azonban köszönhetően a felhasznált minimális mennyiségű röntgendiódának az ilyen panelek – és emiatt az egész készlet – ára jóval alacsonyabb. A fejlesztő a drága röntgendiódák igen magas árán kívánt spórolni oly módon, hogy csak egyetlen sorba rakta a diódákat és ezt a sort mozgatja fel- le, a detektorpanel teljes felületén, azaz szkennelést hajt végre. Előnye, hogy jóval kedvezőbb az ára, és jóval nagyobb a detektálási felülete, mint a teljes felületű félvezetős detektorrendszereknek. Manapság 61 x 46 cm hasznos felületű detektorpanelt gyártanak 400 mikronos, azaz 0,4 mm x 0,4 mm-es felbontással. Mindezt igen alacsony ár mellett. Hátrányai közt kiemelendő a mechanikus működésből eredő meghibásodások, a gyenge ellenállóképesség a külső behatásokkal (leejtés, eldőlés) szemben, valamint a hosszabb képkészítési (expozíciós) időigény.
Az elsősorban biztonsági célból fejlesztett mobil röntgenberendezések innovációja egy pillanatra sem torpant meg. A készülékek egyre könnyebbek és egyszerűbbek, valamint ami a legfontosabb, mind nagyobb és nagyobb felbontású képeket adnak az átvilágított tárgyakról. Ennek köszönhetően újabb szakterületek fedezik fel maguknak a hordozható röntgeneket. Például, a roncsolásmentes anyagszerkezet- és anyagminőség-vizsgálaton kívül már műtárgyak átvilágítására is használják.
A mai korszerű hordozható röntgenek már annyira kifinomultak, hogy képesek kimutatni a régészeti leletek belső szerkezetét, esetlegesen azok belsejébe rejtett, illetve töltött dolgokat. Így például megbontás és rongálás nélkül lehet feltárni lezárt amforák, kínai vázák és egyéb üreges leletekben rejtőző további érdekes és izgalmas leleteket. A régészek már nagyon régóta használják a röntgentechnológiát, hiszen az Egyiptomi Múzeumban elhelyezett régészeti kincsek nagy részét még az 50-es években analóg, tehát filmalapú röntgenekkel világították át. A mobilröntgenek legújabb alkalmazási területe a festmények átvilágítása, amelyre mindössze egy évtizede alkalmazható. Egy ilyen vizsgálattal láthatóvá válnak akár az egymásra festett különböző rétegek. Nem egy festményen megjelennek egymástól eltérő témájú (egymásra ráfestett motívumok), melynek oka az volt, hogy ha a festőnek nem tetszett egy munkája, meggondolta magát, lealapozta a képet egy színnel és egy újat festett rá. Ennek művészettörténeti jelentősége sokszor óriási, melyre a röntgenes vizsgálat nélkül nem lehetne fényt deríteni. Természetesen ezek a korszerű hordozható röntgenek ilyen detektálási képességekkel a festményhamisítás elleni küzdelem kiváló eszközei is.
Az összes típusú hordozható röntgen hálózati tápáramforrástól függetlenül több órán keresztül működik, köszönhetően a korszerű, nagy teljesítményű Lítium-Ion akkumulátortechnológiának. Ez teszi alkalmassá az utcai és terepkörülmények közötti működésre.
Solymár Zoltán
Z&Z Biztonságtechnika Kft.
www.zandz.hu