Kezdőlap
Indira Gandhi és a „testőrei” – Nem mindegy, ki vigyáz rád
Ez a történet egy világszerte nagy tiszteletnek örvendő asszonyról és testőreiről szól, nem elhallgatva a megdöbbentő tanulságokat sem. Politikai elemzők szerint Indira Gandhi ragyogó stratéga és élesen látó politikus volt, testőrei megválasztásánál azonban ezek a tulajdonságai érthetetlenül csődöt mondtak. Már az is csodálatot váltott ki kortársaiból, hogy nő létére a világ egyik legnépesebb államának miniszterelnöke lett. Személyes története mégsem mondható sikertörténetnek.
India
Nevetséges vállalkozás néhány sorban írni erről az ezerszínű, hihetetlenül sokféle oldalát mutató, szinte megismerhetetlen országról. Déli csücske majdnem az Egyenlítőig ér, északon a Himalája 8000-es zord és havas csúcsai meredeznek, s ami a kettő között van, az a növényzet és az állatvilág leírhatatlan gazdagsága. Az indiai civilizáció mintegy 5000 éves, vagyis az emberiség egyik legősibb civilizációja, amelynek számos technikai csodát köszönhetünk. Az egyetemes tudomány egyik legnagyobb rejtélye, hogy 4-5000 évvel ezelőtt az addig kóborló, gyűjtögető törzsek szinte a semmiből hogyan szerveződtek városállamokká, kik tanították meg őket városokat építeni, írni, olvasni, csillagászattal, fémmegmunkálással foglalkozni? Indiánál maradva, több, mint 4000 évvel ezelőtt már húsz nagy város épült fel, főképp a nagy folyók mentén. S a feltárt romvárosok mesélnek. Ezekben az erődített városokban mértanilag tervezett utcák, terek, kutak, vízvezetékek és embermagasságú, földalatti szennyvízcsatornák voltak. Minden házban volt fürdőhelyiség, illemhely, konyha, s még sütő-kemence is. Valószínűleg nekik köszönhetjük a fúrógép a kerék és az egytengelyes kordé feltalálását is. Már az is csoda, hogy India népei több ezer éven át megtudták őrizni sokarcú országukat, ahol most együtt látható a mesébe illő gazdagság, az európaias városi élet, a tarka bazárok, a primitív földművelés, a színpompás női viseletek és az elképzelhetetlen nyomor.
Bőrszínük a hófehértől kezdve a halványsárgán, a kakaóbarnán át a koromfeketéig terjed. Megszámlálhatatlanok az etnikailag, nyelvezetben és öltözékben egymástól eltérő népek, törzsek, akiket még sokféle vallás, szekta is elválaszt egymástól. Ne irigyeljünk egy indiai miniszterelnököt!
Indira Gandhi
Az indiai kasztrendszer csúcsán, a brahman kaszt tagjaként született 1917-ben. Apja az a Dzsaváharlál Nehru, aki 17 éven át töltötte be a miniszterelnöki pozíciót, akitől lánya is örökölte a szenvedélyes politizáló hajlamot. A család különböző okokból lakott Genfben, Párizsban, Londonban és Németországban is, a kislány ott végezte iskoláit, egyetemi diplomáját Oxfordban szerezte. Hazatérve férjhez ment Feroza Gandhihoz és két fiúgyermekük született; Radzsiv és Szandzsaj. Nem voltak rokonai „mahatma” Gandhinak, bár erről eltérőek az információk. Házassága később megromlott, elvált, ezután apja, Nehru mellett titkárnő, majd a Kongresszus párt elnöke lett és kora nagy politikusainak személyes ismerőse. Több európai és indiai nyelven beszélt, népszerűsége egyre növekedett. Előbb tájékoztatási miniszterként, majd két ízben is miniszterelnökként Indira Gandhi komoly határozottságáról és eredményes politikai lépéseiről lett híres. Az élete és pályafutása alatt történt belső véres háborúk, a külső támadások, természeti csapások, lázadások és egyéb bajok leírásától eltekintünk. Gandhi magánéletének egyik legnagyobb csapása Szandzsaj fiának elvesztése volt.
A szikhek
Aki egy kicsit is jártas a vallások történetében, tudja, hogy vallásalapítókból minden időben bőséges volt a választék. Két fajtájuk ismert. Az egyik olyat talál ki, amelyik nem hasonlít az eddigiekre. A másik a már működő, sikeres vallásokból építkezik. ez utóbbiak közé tarozik a szikh vallási szekta megalapítója, Nana Sah takácsmester, aki a XVI. században élt. Főképp az iszlám, a hindu és egy kicsit a keresztény vallás adta az alapokat. A szikheket ért támadások miatt jellemzőjük a harckészség. A férfiak mindenütt viselik jellegzetes turbánjukat, New York-i taxisofőrként, londoni szakácsként is.
Új Delhi 1984. október 31.
Indira Gandhi politikusként mániákusan küzdött az egységes Indiáért, amiben a szikhek voltak a legelszántabb ellenségei. És nem tudni miért, szikh testőrség vigyázott (?) rá! A politikus asszony többször tett ostoba, fatalista kijelentéseket, miszerint nem fél a haláltól sem, a testőrség marad. Ebben az időben erősödött fel a szikhek függetlenségi fegyveres mozgalma és elbarikádozták magukat szent helyükön, az Arany Templom-ban, Gandhi viszont elrendelte a templom fegyveres lerohanását. Ez már a testőrségnek is sok volt. A fenti napon is 6 órakor kelt, lebonyolított néhány hivatalos programot, majd elindult a korántsem hivalkodó elnöki palota nagy kertjében egy kikövezett úton, ahol szembetalálkozott egyik szikh testőrével, Satwant Shinggel. A testőr hét lövést adott le az elnökasszonyra. Társa 20 méterrel odébb várakozott kibiztosított fegyverrel.
A merényletet óriási felháborodás követte, több ezer szikhet öltek meg a hinduk, az elnöki palota szikh őrségét, benne természetesen az elnökgyilkost is 24 órán belül kivégezték.
Tanulságok
Ez az eset elsősorban a testőr szakma szégyene, mert milyen ember az, aki a rábízott személy életét oltja ki, és bele tud lőni egy idős asszonyba? Ez a testőretika legdurvább megsértése. Az eset kapcsán eltűnődhetünk a bűn fogalmán, mert ami a szikheknek nem számított bűnnek, az mindenki más szemében közönséges gyilkosság. Sajnos mindig voltak és vannak védendő emberek, akik nem veszik komolyan a saját biztonságukat és ez okból életüket veszítik. Nem Indira Gandhi volt az utolsó.
Tóth-I.