Mennyi az annyi?

A biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági
tevékenységet végző munkatársainak létszáma ²

Felméry Zoltán¹ tanulmánya

Stratégiai Védelmi Kutatóközpont

Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magánbiztonsági szektor részéről hányan vesznek részt társadalmunk védelmében. Ennek érdekében a magán-biztonsági szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszámát kívánja meghatározni. Az elsőre egyszerűnek tűnő feladat – a rendelkezésre álló hivatalos statisztika különböző torzító hatásainak következtében – a gyakorlatban nehézséget jelent. Az elemzés a belbiztonsági tevékenységben érintett létszám meghatározása érdekében – becsléseket és alternatív megoldásokat alkalmazva – megpróbálja áthidalni ezeket a nehézségeket.

A biztonsági magánvállalatokkal foglalkozó legutóbbi elemzésünkben³ áttekintettük a magánbiztonsági szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok számának és árbevételének elmúlt öt évi, hivatalos statisztikákban fellelhető adatait, valamint – abból kiindulva, hogy a hivatalos adatok megítélésünk szerint nem a valóságot tükrözik – ütköztettük azokat szakértői becsléseinkkel. A becslések alapján megpróbáltuk meghatározni a belbiztonságra fordított magánkiadások mértékét. A jelen elemzésben – a fentiekhez hasonló prekoncepciókból kiindulva és eszközrendszert alkalmazva – a biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszámát kívánjuk meghatározni. Az elemzésben meghatározni kívánt létszám körmönfont megfogalmazásának indoka az, hogy nem a biztonsági magánvállalkozások teljes foglalkoztatotti létszámára vagyunk kíváncsiak, hanem arra a létszámra, amely a belbiztonsági tevékenységben ténylegesen közreműködik.⁴ A teljes foglalkoztatotti létszám, valamint a ténylegesen őrzés-védelmi tevékenységet végző létszám érte­lem­sze­rűen nem feleltethető meg egymásnak. A hivatalos statisztikák elméletileg az előbbit tük­rözik,⁵ az utóbbi meghatározására azonban egészen egyszerűen nem alkalmasak. A tényleges belbiztonsági tevékenységet végző létszám – becslésekkel történő – közelítése érdekében 1) egy, a Személy-, Va­gyon­védelmi és Magánnyomozói Kamara által rendelkezésünkre bocsátott adatbázist, valamint 2) a kötelező személy- és vagyonőri képzést teljesítők létszámnyilvántartását kívánjuk segítségül hívni.⁶

Létszámok a hivatalos statisztika tükrében

A magánbiztonsági szolgáltató vállalkozások összesített foglalkoztatotti létszámát megtekinthetjük a rendelkezésre álló statisztikai kimutatásokban. Az iparág által 2010 és 2015 között foglalkoztatott létszámokat az 1. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy a magánbiztonsági szolgáltató vállalatok számában megmutatkozó csökkenés⁷ a foglalkoztatotti létszámokban is visszaköszön. A magánbiztonsági létszámok jelentős csökkenése a szabályozásban bekövetkező változások, a vállalkozásokat érintő regisztrációs kötelezettség és az annak elmulasztása esetén bekövetkező kényszertörlés, valamint minden bizonnyal itt fel nem sorolt – általunk pedig a továbbiakban nem vizsgált – indokok következménye. A rendelkezésre álló statisztika alapján a magánbiztonsági szolgáltatók 2015-ben 40 808 főt foglalkoztattak, ami nagy­ságrendileg a teljes foglalkoztatotti állomány 1 százalékát jelentette.⁸
Ennek a foglalkoztatotti körnek a biztonsági, nyomozótevékenységet végző ágazaton belüli megoszlását az 1. táblázat mutatja be. A hivatalos statisztikák szerint a magánbiztonságban dolgozó munkavállalók jelentős része – a vizsgált hat év átlagában a személyi kör 82 százaléka – személybiztonsági tevékenységet végez. Ez gyakorlatilag az élő­erős létesítmény-, rendezvény- és vagyonvédelmet jelenti. Le­egy­sze­rű­sít­ve: ők végzik a személy- és va­gyon­őri feladatok többségét. Emellett a foglalkoztattak 14 százaléka biztonságirendszer-szolgáltatást nyújtó,¹⁰ 4 százaléka pedig magánnyomozói tevékenységet végző vállalkozásnál dolgozik.
 

1. ábra: Biztonsági, nyomozótevékenységet végző magánvállalkozások által foglalkoztatott létszám (2010–2015) ⁹

1. táblázat: Biztonsági, nyomozótevékenységet végző magánvállalkozások által
foglalkoztatott létszám a tevékenység jellege szerint (2010–2015)

Problémák a hivatalos statisztikával kapcsolatban

A rendelkezésre álló statisztika alapján a magánbiztonsági szolgáltatók 2015-ben tehát 40 808 főt foglalkoztattak. Ezt az adatot azonban – a kiadásoknál elmondottakhoz hasonlóan¹² – önmagában nem fogadhatjuk el irányadó értékként, méghozzá a következő okokból. Egyrészt a magánbiztonsági szolgáltató vállalkozásokra vonatkozó hivatalos statisztikával szemben felmerül egy valamennyi ágazat esetén releváns, általánosítható probléma. Eszerint a statisztika nem kizárólag a biztonsági- és nyomozótevékenységet végző, hanem valamennyi, a nevesített tevékenységet tevékenységi kö­rébe felvett vállalkozás által foglalkoztatott létszámot tartalmazza. E statisztika nem szük­ségszerűen azon vállalkozások alkalmazottait összegzi tehát, amelyek kizárólag belbiztonsági tevékenységet végeznek, hanem azokat is, amelyek 1) belbiztonsági tevékeny­ségük mellett végeznek más jellegű tevékenységeket is, 2) a múltban ugyan végeztek belbiztonsági tevékenységet, ma már azonban nem ebből élnek, 3) soha nem végeztek belbiztonsági tevékenységet, de azt valamilyen indokból kifolyólag felvették tevékenységeik körébe.¹³ Feltételezhetően nem jelentős, de létező mértékben a fenti létszámadat olyan munkavállalókat is magában foglal, amelyek fogadószervezete jelen pillanatban nem végez biztonsági tevékenységet. A statisztikai ilyen jellegű torzítását az alábbiakban az egyszerűség kedvéért „a tevékenységi kör” hatásának nevezzük.

Emellett felmerülnek további, szintén valamennyi ágazat esetén általánosítható, ezáltal az általunk vizsgált létszámstatisztikát egyaránt befolyásoló akadályok is. Egyrészt a fenti létszámban nemcsak a biztonsági tevékenységet végző munkavállalók, hanem az őket támogató funkcionális létszám is benne foglaltatik. Az ilyen jellegű torzítást eredményező hatást a továbbiakban a „funkcionális támogatás” hatásának nevezzük. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a magánbiztonság esetén, önmagában a rendelkezésre álló statisztikák alapján – az ehhez szükséges információk hiányában – nem vagyunk tehát képesek a biztonsági tevékenységhez közvetlenül és közvetetten kötődő létszámok megkülönböztetésére.

Ennél jelentősebb probléma, hogy a fenti létszámadat nem tartalmazza azokat a munkavállalókat, akik biztonsági tevékenységüket nem egy, a Tevékenységek Egy­sé­ges Ágazati Osztályozási Rendszere 80. ágazati kategóriájába sorolt – biztonsági és nyomozati tevékenységét végző – vállalkozás keretei között folytatják. Bár minden bizonnyal jelentős számban vannak ilyen munkavállalók, őket a hivatalos statisztika nem tartalmazza. A példa kedvéért: amennyiben egy gyógyszeripari vállalkozás gyáregységének portaszolgálati tevékenységét – amely esetén feltételezzük, hogy egyaránt el kell látni biztonsági jellegű feladatokat¹⁴ – kiszervezi valamely magánbiztonsági szolgáltató vállalkozás részére, akkor a magánbiztonsági vállalkozás által foglalkoztatott munkavállaló megjelenik a hivatalos létszámnyilvántartásokban. Amennyiben azonban az – alapértelmezetten nem biztonsági tevékenységet végző és azt okvetlenül tevékenységi kö-rében sem feltüntető – gyógyszeripari vállalat gyáregységében a lopások megakadályozása érdekében az ellenőrzéseket saját munkavállalók végzik, őket a fenti létszám nem tartalmazza. A statisztika ilyen jellegű torzítását a továbbiakban „insourcing” hatásnak nevezzük.

A magánbiztonsági szolgáltatók által foglalkoztatott létszámok áttekintése során a feketén foglalkoztatás jelensége szintén nem hagyható figyelmen kívül. Az elemzésben nem kívánjuk megismételni a magánbiztonsági szolgáltató szektort érintő csalási lehetőségeket. A korábbiakban részletesen írtunk¹⁵ az iparágat jellemző csalási gyakorlatokról, s ennek során megemlítettük a feketén foglalkoztatott személy- és vagyonőrök vélelmezhetően jelentős létszámát. A feketén foglalkoztatás jelenségének következtében a hivatalos statisztikák és a valóság erősen eltávolodhattak egymástól. A hivatalos létszámstatisztikára gyakorolt ilyen jellegű torzító hatást a továbbiakban a „fekete foglalkoztatás” hatásának nevezzük.

A valóságban biztonsági tevékenységet végzők száma minden bizonnyal nagyobb, mint a statisztikákban megnyilvánuló értékek. Általánosságban bizonyosan elmondható, hogy a rendelkezésünkre álló 40 808 főt megjelenítő létszámadatot a valóságban a „tevékenységi kör”, valamint a „funkcionális támogatás” hatása csökkenti, míg a „fekete foglalkoztatás” és az „insourcing” hatása – akár jelentősen – növeli. Az alábbiakban törekszünk az előbbiekben felsorolt három tényező – funkcionalitás, tevékenységi kör és fekete foglalkoztatás – hatásának ki­szűrésére, ezáltal a piaci koordinációs mechanizmushoz köthető foglalkoztatotti létszám valósághoz történő közelítésére. Az „insourcing” hatás kezelésére azonban nem vagyunk képesek.¹⁶

Létszámok a valóság tükrében

A „tevékenységi kör” hatását kiszűrhetjük a rendelkezésünkre bocsátott SZVMSZK-adatbázis felhasználásával. Az adatbázis a Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Ma­gán­nyo­mo­zói Szakmai Kamara által össze­gyűj­tött, valóban érdemi belbiztonsági tevékenységet végző fontosabb vállalkozásokat foglalja magában. Az adatbázis tartalmazta – redukciónkat követő¹⁷ – 712 vállalkozás közül 526 esetében rendelkezünk létszámadatokkal. E vállalati kör összesen 14 360 főt – vállalkozásonként átlagosan 27,3 főt – foglalkoztat. A fennmaradó, létszámadattal nem rendelkező 185 vállalkozás esetén az átlagos létszámmal kalkulálva 5078 fő az általunk becsült foglalkoztatotti állomány. Összességében tehát a Kamara által nyilvántartott magánbiztonsági szolgáltatók – részben becsült – teljes foglalkoztatotti létszáma 19 438 fő, azaz a statisztikailag nyil­vántartott létszám mindössze 47,6 százaléka. A fentieket szemlélteti a 2. ábra. Ehhez tegyük rögtön hozzá azt, hogy a felhasznált adatbázis kizárólag azon vállalkozásokat tar­talmazza, amelyekhez önálló kutatómunka során pénzügyi beszámolók és érdemi tevékenység volt társítható, ezek hiányában egy vállalkozás nem került felvételre az említett adatbázisba. A kisebb, kevésbé transzparens, a Kamarával kevésbé együttműködő vállalkozások – bár végezhetnek ilyen irányú tevékenységeket – természetes módon elkerülhették az adatbázist összeállítók figyelmét.¹⁸ A „tevékenységi kör” torzító hatása e tekintetben az ábrán látottnál – akár jóval – kisebb lehet, azonban minden bizonynyal figyelemre méltó.
 

2. ábra: A magánbiztonsági szolgáltatók által foglalkoztatott „látható” létszám (2015)¹⁹

A „tevékenységi kör” hatását figyelembe véve a vállalkozások által foglalkoztatott létszám a felére csökken. A lecsökkent létszám ugyanakkor egyaránt tartalmazza a belbiztonsági tevékenységet közvetlenül és közvetetten végző munkavállalókat. A „funkcionális támogatás” torzító hatása tehát ez esetben is jelentkezik. Emellett ez az adat kizárólag a bejelentett munkavállalókat tartalmazza. E két indokból a kiigazított adatot sem tekinthetjük véglegesnek.

A valóság közelítése érdekében nem tekinthetünk el a funkcionális munkát végző foglalkoztatottak kiszűrésétől, valamint a feketén foglalkoztatott munkavállalók számának becslésétől. Azzal a feltételezéssel élünk ugyanis, hogy az iparágban a tényleges foglalkoztatotti létszám a látható létszámok többszöröse lehet. A két hatás kezelését egyetlen eszközzel kívánjuk végrehajtani: a belbiztonságban érintett tényleges létszámot a kötelező személy- és vagyonőri vizsgát teljesítők létszáma alapján kívánjuk meghatározni.²⁰ 2013. január 1-jétől a személy- és vagyonőrként történő elhelyezkedésnek a rendészeti feladatokat ellátó személyek számára egy továbbképzés teljesítése a feltétele.²¹ A képzésre jelentkezettek, valamint az azt teljesítettek számát a 3. ábra szemlélteti.
 

3. ábra: A kötelező személy- és vagyonőri képzést teljesítők létszáma (2016) ²²

Az ábrán látható, hogy 2016. április 5-ig bezárólag 77 193 fő végezte el a biztonsági tevékenység folytatásához elengedhetetlen továbbképzést.²³ Megítélésünk szerint a képzés elvégzésének motivációja 1) a folyamatban lévő munkaviszony fenntartása, valamint 2) a jövőben személy- és vagyonőrként történő elhelyezkedés. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a képzést teljesítők 80 százaléka az első csoportba tartozik.²⁴ Azt gondoljuk, hogy e tekintetben, óvatos becslésünk alapján 61 574 fő dolgozik ma Ma­gyarországon személy és vagyonőrként. Ez a létszám mintegy 3,2-szerese – a Kamara által nyilvántartott adatokra alapozó becsült – „látható” létszámnak, és mintegy 50 százalékkal több, mint a torzító hivatalos statisztika.²⁵ Igazolva ezzel 1) a feketén foglalkoztatás iparági jelentőségét, valamint 2) azt a tényt, hogy a magánbiztonság belbiztonsági tevékenységhez történő hozzájárulása a létszámok tekintetében sem elhanyagolható. A fenti számadatból – mint azt a 4. ábra szemlélteti – egyúttal az is következik, hogy a magánbiztonsági szolgáltatók által foglalkoztatott „láthatatlan” létszám akár nagyobb is lehet, mint az érdemben „látható”.
 

4. ábra: A magánbiztonsági szolgáltató vállalatok által foglalkoztatott teljes létszám (2015/2016) ²⁶

A biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszámát a fentiek alapján 61 574 főben határozzuk meg. Ez a létszám működik közre a mellérendelt szervezeti partnerek között, jellemzően szerződésben meghatározott feltételek mellett, haszonszerzés érdekében megvalósuló, okvetlenül monetarizált belbiztonsági tranzakciókban. A foglalkoztató és a foglalkoztatott fél közötti viszony esetén egyaránt igaz, hogy kooperatív, tartós, szimmetrikus függelmi viszonnyal jellemezhető a kapcsolat, amely a munkaerőpiac törvény­szerűségei mentén, piaci erők által szabályozottan – esetenként szerződéses formába foglalva²⁷ – jön létre. Hogy ez sok, vagy kevés, nem tudhatjuk biztosan. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához össze kellene hasonlítanunk a más mechanizmusokon keresztül megvalósuló védelemben érintett létszámokat. Ez azonban a jövő kutatási feladata.

1 Felméry Zoltán: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stra­tégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos se­gédmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének PhD hallgatója. E-mail: felmerv.zoltan@giuni-nke.hu

2 Az írás elkészítésében nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk Német Ferencnek, a Személy-, Va­gyon­védelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökének. A közzétett gondolatok helytállóságáért azonban kizárólag a szerzőt terheli felelősség.

3 Felméry Zoltán: A belbiztonságra fordított magánkiadások mértéke, SVKK Elemzések 2016/6, [online], forrás: netk.uni-nke.hu [2016. 09. 05.].

4 A példa kedvéért: az őrzés-védelmi tevékenységet végző vagyonőrök száma érdekel bennünket, míg a biztonsági magánszolgáltatók irodai adminisztratív tevékenységét végző létszám nem.

5 Hivatalos statisztikák alatt a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerének 80. ágazati – azaz a biztonsági és nyomozati – tevékenységét végző vállalkozások foglalkoztatotti létszámára gondolunk. A struktúra megtekintéséhez lásd Központi Statisztikai Hivatal: TEÁOR struktúra, [online], forrás: ksh.hu [2016. 06. 05.], míg a statisztika szerinti bontásban közölt létszámok megtekintéséhez lásd Nemzeti Cégtár: Interaktív grafikon, [online], forrás: nemzeticegtar.hu [2016. 09. 05.]. Az „elméletileg” kifejezés használatára azért van szükség, mert a hivatalos statisztika alkalmazása esetén egyaránt léteznek torzítások. Gondoljunk csak arra, hogy a hivatalos statisztikák a bejelentett alkalmazottakat ugyan tartalmazzák, a feketén foglalkoztatott munkatársakkal kapcsolatban azonban nem szolgálnak információkkal.

6 A hivatalos statisztikákban fellelhető adattartalom és a valóság ütköztetéséhez kapaszkodót jelent számunkra az SZVMSZK által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis, az alábbiakban kifejtésre kerülő, egymással ellentétes előjelű statisztikai torzítások miatt azonban az adatbázis alkalmazása önmagában még nem ad választ minden nyitott kérdésre. A belbiztonsági tevékenységet végző létszám meghatározásához elsődlegesen a kötelező személy- és vagyonőri képzést teljesítők létszámnyilvántartásra támaszkodunk. A rendelkezésünkre bocsátott SZVMSZK-adatbázist nyilvános hozzáférhetőség hiányában részletesen nem hivatkozzuk, az abból nyert adatok esetében azonban természetesen megjelöljük forrásként.

7 Felméry Zoltán: A belbiztonságra fordított magánkiadások mértéke, SVKK Elemzések 2016/6, [online], forrás: netk.uni-nke.hu [2016. 09. 05.].

8 KSH: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, [online], forrás: ksh.hu, [2016. 09. 05.]. Fel kívánjuk hívni a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az arányszám kizárólag a hivatalos statisztikákban nyilvántartott, magánvállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók alapján került kiszámításra. Nem tartalmazza a nem hivatalosan foglalkoztatottakat, valamint más, a belbiztonság megteremtésében szerepet vállaló szervezetek (állami hierarchia, polgárőrség stb.) foglalkoztatottjait/önkénteseit.

9 Az ábra a biztonsági és nyomozótevékenységet végző magánvállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók létszámát mutatja 2010 és 2015 között. Az adatok forrása: Nemzeti Cégtár: Interaktív grafikon, [online], forrás: nemzeticegtar.hu [2016. 09. 05.].

10 Természetesen ez esetben is felmerülnek élőerős vagyonvédelmi feladatok. Ez a feladatrendszer azonban egyaránt kiegészül biztonságtechnikai elemekkel.

11 Amennyiben az egyes tevékenységeket jogilag is el­különülő vállalkozások végzik, a besorolás értelem­szerűen nem jelent problémát. Arról azonban, hogy hogyan történik a besorolás akkor, amikor egyetlen vállalkozás különböző szervezeti egységei végzik az eltérő feladatokat, nem rendelkezünk információkkal.

12 Felméry Zoltán: A belbiztonságra fordított magánkiadások mértéke, SVKK Elemzések 2016/6, [online], forrás:netk.uni-nke.hu, [2016. 09. 05.].

13 A hivatalos statisztikákban látható létszám ismeretében tegyük azonban hozzá: a törzsszövegben említett esetek száma valószínűleg elenyésző. A közzétett létszám jelentős része vélelmezhetően valóban biztonsági jellegű tevékenységet végez. A statisztikával szembeni módszertani kifogás ettől természetesen még létezik.

14 Például: az e célból foglalkoztatottaknak a lopások megakadályozása érdekében minden kilépéskor csomagellenőrzést szükséges tartani.

15 Ezek rövid ismertetéséhez lásd Felméry Zoltán: A belbiztonságra fordított magánkiadások mértéke. SVKK Elemzések 2016/6, [online], forrás: netk.uni-nke.hu [2016. 09. 05.].

16 Az elemzés kereteit meghaladó további kutatási feladat lehet az „insourcing hatás” érintette foglalkoztatotti kör létszámának becslése.

17 Néhány valóban érdemi biztonsági tevékenységet végző, azt azonban nem alaptevékenységként, hanem főtevékenysége védelme érdekében alkalmazó vállalkozást kiszűrtünk az adatbázisból.

18 Felvállaltan nem beszélhetünk teljes körű felmérésről.

19 Az ábra a magánbiztonsági szolgáltatók által foglalkoztatott „látható” – azaz a hivatalos dokumentumok tartalmazta, bejelentett – 2015. évi létszámot mutatja. Az adatok forrása: Nemzeti Cégtár: Interaktív grafikon, [online], forrás: nemzeticegtar.hu [2016. 09. 05.] és SZVMSZK-adatbázis. A létszámok becslését magunk végeztük.

20 Ezzel az eszközzel ráadásul a párhuzamosságokat is ki tudjuk szűrni. Azt a problémát is kezelni tudjuk, hogy a magánbiztonsági szektorban foglalkoztatottak nem ritkán egyszerre több helyen is munkát vállalnak. A képzésen azonban kizárólag egyszer vesznek részt.

21 68/2012. (XII. 14.*) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról, [online], forrás: net.jogtar.hu [2016. 09. 05.].

22 Az ábra a kötelező személy- és vagyonőri képzést teljesítők létszámát mutatja. Az adatok a 2016. április 5-i állapotot tükrözik. Az adatok forrása: SZVMSZK-hírlevél.

23 A továbbképzést – egyúttal a rendőrség által kiállított vagyonőri igazolványokat – a tervek szerint ötévente meg kell majd újítani. Ezáltal az adatok kvázi naprakészsége a jövőben is megvalósulhat. Elkerül­hetővé válik, hogy a képzést valamikor elvégző, azóta azonban már nem vagyonőrként tevékenykedő személyek „felduzzasszák” a létszámokat.

24 Ezt a feltételezést támasztja alá az, hogy személy- és vagyonőrként relatíve könnyű elhelyezkedni. Az elemzés elkészítése idején az egyik legismertebb állásportálon – kizárólag a „vagyonőr” kifejezésre keresve – 48 olyan álláshirdetés található, amely személy- és vagyonőröket toboroz. Profession.hu: Vagyonőr keresés, [online], forrás: profession.hu [2016. 09. 06.].

25 A létszámadat ráadásul a funkcionális tevékenységet végző alkalmazottakat egyaránt tartalmazza. Ennek következtében a törzsszövegben feltüntetett arányszám a valóságban még ennél is nagyobb lehet.

26 Az ábra a magánbiztonsági szolgáltató vállalatok által foglalkoztatott teljes (látható és láthatatlan), belbiztonsági tevékenységet végző, becsült létszámot mutatja. A látható létszámok a 2015. évi értékeket, a láthatatlan létszámok a 2016. évi értékeket jelölik. Értelmezésünk szerint becsült értékként ez nem akadályozza együttes kezelésüket. A becsléshez szükséges adatok forrása a látható létszámok esetében SZVMSZK-adatbázis; a láthatatlan létszámok esetében SZVMSZK-hírlevél. A hírlevél nyilvánosan nem hozzáférhető.

27 Az esetenként szó használata annyiban mindenkép­pen indokolt, hogy a fekete foglalkoztatás elterjedtsége miatt a megállapodások nem minden esetben kerülnek szerződésben rögzítésre. Ettől függetlenül az őr­zés-védelmi tranzakciókra vonatkozó, foglalkoztató és foglalkoztatott közötti megállapodások a piaci mechanizmusok mentén alakulnak.