Kezdőlap
A biztonság csak pénz kérdése!?
„Kifejezetten a magánbiztonság kérdéseire fókuszáltam”
Első írásom bevezetőjeként szeretném leszögezni hogy a kriminológus szakember legfontosabb feladata olyannak látni és láttatni a bűnözést, a bűnmegelőzést és az ehhez kapcsolódó jelenségeket, okokat és kutatásokat amilyenek azok valójában és ennek megfelelően kommunikálni. Tehát lehetőség szerint ott kell vizsgálni a jelenségeket, ahol azok létrejönnek vagy létrejöttek.
A biztonságnak sok megközelítési módja és definíciója létezik. A biztonságot értelmezve a magánbiztonságot értem alatta. Nem feladatom és szakterületem közgazdasági, banki vagy pénzügyi biztonsági elemzések végzése, tanácsadása. Sem biztonságtechnikai sem internetes biztonsági megoldásokkal nem kívánok foglalkozni, ezek a területek a bűnmegelőzés és kriminológiai kutatás, elemzés tárgyai számomra. A magánbiztonság jelenleg Magyarországon, de egész Európában paradigmaváltáson megy keresztül. A gazdasági válság hatásai, a terrorizmus és a menekülthullám új feladatok elé állítják a magánbiztonsági szakembereket. Most formálódik hogy milyen tevékenységek, feladatok, hatáskörök kerülnek piaci kiszervezésre, a magánbiztonság társadalmi felelősége egyre nagyobb. Csak rajtunk múlik mennyire tudjuk javítani társadalmi pozícióját és megítélését.
■ A biztonság társadalmi konstrukció, melynek egyik eleme a magánbiztonság
A biztonság csak pénz kérdése – sokszor találkozhatunk ezzel a kijelentéssel, velem is több esetben megtörtént, eddig lényegtelennek és szakmaiatlannak tartottam. De nem lehet kijelenteni hogy csak a laikusok részéről hangzik el, lássuk tehát miről is van szó.
Az egyén és magánbiztonság szempontjából közelítek a témához. Eljátszva a gondolattal, hogy igaz a kijelentés: akkor az egészség is csak pénz kérdése, a megbecsülés is csak pénz kérdése és még sorolhatnám… Vagy nem?
A biztonság nem analóg az egészségmegőrzéssel vagy a pénzkezeléssel, az egészség és a pénz egzakt – vagy van, vagy nincs. Ezzel szemben a bűnözés és megítélése történelmileg, társadalmilag, területileg, kulturálisan mindig változott, és befolyással van rá a közvélemény és az aktuális politika által alkotott büntetőjog. Nálam a biztonság definíciója a bűnözéshez és a bűnözéstől való félelemhez kötődik. A biztonság társadalmi konstrukció, melynek egyik eleme a magánbiztonság. Éppen ezért van helye a Társadalmi Bűnmegelőzés rendszerében és közvetlenül képes hatást gyakorolni a biztonság érzékelésének objektív és szubjektív egészére. A biztonságot nem lehet kisajátítani!
■ Akinek van vagyona és pénze is, akkor azt képes megvédeni!?
A válasz adja magát! De fordítsuk meg, akinek nincs vagyona annak is van sérthető értéke. Az élete. Sőt a családjának a hozzátartozóinak, is van élete. Azt nem kell védeni? Minden biztonsági, rendészeti képzésen oktatják, hogy az élet és testi épség első sorban védendő, magasabb szintű értékek mint a vagyon védelme. Nem írhatja felül semmilyen gazdasági megfontolás ezt a sorrendet. Alapjog, az élethez való jog elidegeníthetetlen része, a biztonság mindenki számára elérhető kell legyen!
Továbbgondolva, ha egy tehetősebb szenved vagyoni kárt ugyanakkora értékben, mint egy szerényebb körülmények között élő – más módon élik meg. Például az előbbi rendelkezik biztosítással. Vagyis akinek van védendő értéke az inkább meg tudja fizetni a biztonságot, mert rendelkezik biztonsági potenciállal. Viszont, aki kevés vagyonnal vagy értékkel bíró tárgyal rendelkezik de azt is elveszíti mit tesz, meddig képes elmenni? Megjegyzem, hogy ez a személy nem deviáns – ezen csak a büntetőjogi normasértésekhez kapcsolódó deviáns magatartásokat értem – és nem antiszociális de pszichológiai, biológiai vagy pszichiátriai determinációval sem rendelkezik, mely a bűnelkövetés felé lökné. Csak elkeseredett. Szabó András kriminológus értelmezésében a bűncselekmény szükségletkielégítő és/vagy feszültségoldó okságú. Tehát nincs vagyonnal bíró és sérthető érték, amit elvehetne, hol a határ amíg elmegy a kudarc felett érzett dühében? A végletekig ? Lopni fog? Vagy embert öl? Akkor kitől veszi el az értékét vagy életét? Valószínű, hogy egy másik sorstársától. Ott reprodukálódik a bűnözés, abban a társadalmi csoportban, rétegben ahol nem kellene. Kriminológiai megközelítés: az elkövető egyben áldozat is. Ezek a személyek, csoportok, amennyiben elérik a kirekesztettség-helyzetet és már nincs mit veszítsenek, akkor veszélyt jelenthetnek nemcsak egymásra de a társadalomra is. A helyzet kialakulása megelőzhető még abban az esetben is, ha az adott lakóterületen a kockázati helyzet, a bűnözési fertőzöttség magasabb mint más földrajzi területen, vagy ahol az úgynevezett szubkultúra alakult ki, de nem nevezhető „gettónak”. Ha a lakóterület elkezdett gettósodni, akkor egy-egy tudományág vagy szakterület önmagában már kevés a társadalmi problémák megoldásához. A problémák megoldása túlmutat a magánbiztonság és a rendészet tárgykörén, eszközrendszerén vagy lehetőségein.
■ Mit tehet egy szegény, vagy szerényebb körülmények között élő ember?
Vegyük az átlagpolgárt, aki anyagi lehetőségek híján nem tud megfizetni vagy igénybe venni piaci vagyonvédelmi szolgáltatást, bár szüksége lenne rá. A biztonsági képesség nem csak pénzben mérhető. Minden ember a saját egyéni vagyoni, társadalmi, kulturális és képzetségi szintjén valósítja meg magát. A biztonság csak pénz kérdése kijelentés ezzel szemben, egyenlőséget tesz az egyén minősége és a vagyona nagysága közé. Sarkosítva ledegradálja az egyént a tulajdona, vagyona szintjére. Ez a gondolkodásmód a társadalmi törésvonalak létrejöttét, és a társadalmi távolságok növekedését eredményezheti. A biztonságtudat, vagy tudatos biztonság nem pénz kérdése. Ha adott védelmi szinthez adott kockázat társul, tökéletesen meg lehet találni a kockázat és ráfordítható költség metszéspontját. Például ha az illető megbízik a szomszédjában akkor segíthetnek egymásnak. Ha kisközösségben él –, szerény anyagi lehetőségekhez képest is – összefogással elérheti a biztonsági szint minimumát. Ez leegyszerűsített gondolatmenet, de mindent a lehető legegyszerűbben kell megközelíteni és onnan érdemes továbbgondolni. A biztonsági szakemberek tanácsadást, felmérést is végeznek, megfizethető biztonságot szolgáltatva ezzel. Vállalkozóként mindenkit és minden helyzetet potenciális piacnak és lehetséges ügyfélnek kell tekinteni. De egy ingyenes tanács akár megelőzheti egy rossz helyzet kialakulását, mely a társadalomra veszélyes okok – így a bűnözés kialakulásához vezethet. A humánum sem hiányozhat a tevékenységből, főképpen, amikor emberekkel foglalkozunk. Véleményem szerint ez lehet egy lehetséges iránya a Magánbiztonság Társadalmi Felelősség megjelenésének!
■ Biztonsági menedzsment
Vállalkozóként sajnos megéltem néhány válságot, tapasztalatom hogy nem lehet válságot menedzselni. Folyamatokat, gyártást, szolgáltatást és humánerőforrást kell és érdemes menedzselni. Csak az átmeneti stabilizálásnál érdemes a menedzselést célként kijelölni. A rendkívüli eseményeket sem menedzseljük, hanem biztonsági, védelmi és megelőző terveket vagy protokollokat készítünk. Ez a biztonsági menedzsment feladata. Napjainkban újra kell gondolni a biztonsági menedzsment helyzetét. Kiugró példa erre a bevándorlás, a menekültek létszámának drasztikus emelkedése, amely új kihívásokat állít a rendészet és a magánbiztonság elé. Nemzetközi politikai fellépés és megoldás hiányában a probléma állandósulni fog és egy elhúzódó állapottal kell szembenézni.
■ Biztonsági rendszer elgondolása
Az „oldjuk meg a biztonságot pénzel” gondolkodás tipikus példája mikor egy-egy nagyon értékes ingatlanban, irodaházban, raktárkomplexumban, társas házban az ott dolgozók vagy lakók, illetve az oda látogatók, ügyfelek szinte rabjai az általuk igénybevett biztonsági eszközöknek és előírásoknak, ha az túlzó a védelmi, kockázati szinthez képest.
Szakmai meghatározás, hogy a tevékenység jellege határozza meg a védelmi feladatokat. De ha a mindennapokat, munkát, életritmust, életmódot ezek szabályozzák, határozzák meg, befolyásolják –, akkor az az élet minősége és a tevékenység hatékonysága, sőt az eredményesség rovására is mehet. Ellenpéldaként tapasztalható érdektelenség, szakmaiatlanság és a magántulajdon tiszteletének teljes hiánya. Sok megrendelő úgy gondolja, ha megvásárolja a legdrágább biztonsági eszközöket, kivonuló szolgálatot, akkor már mindent megtett a biztonságért. Vagy a legolcsóbbat kéri a lelkiismerete megnyugtatására. Sem az észnélküli drága rendszer, sem a „csak legyen valamilyen biztonsági rendszer” elgondolása nem működik.
A két ellentétes és végletes példa szándékos, mint ahogy az is, hogy a Rendőrséget, az Önkormányzati rendészetet kihagytam, csakúgy mint a Polgárőrséget és a Szomszédok Egymásért mozgalmat az elemzésből. Kifejezetten a magánbiztonság kérdéseire fókuszáltam, mivel a „biztonság csak pénz kérdése” kijelentést a Magánbiztonságnak – mint szolgáltató és profitorientált iparágnak – és nekünk akik ezen területen dolgozunk szokták címezni.
Nem igaz „a biztonság csak pénz kérdése” kijelentés – a Biztonság ne csak pénz, hanem sokkal inkább ész kérdése kell hogy legyen!
Szabó László András
|
Szabó László András – szakmai életút A rendszerváltáskor kezdte pályáját és azóta is a magánszférában dolgozik. Egyéves sorkatonai szolgálatát követően 1993-ban édesapjával alapított vállalkozást, fémipari termékek és vasúti biztosítóberendezések gyártására. 1995-óta foglalkozik egyszer használatos zárak (plombák) gyártásával, fejlesztésével, forgalmazásával, ez lett a cég fő profilja. A vállalkozás szlogenje: Biztonsággal a biztonságért! Szakmai tapasztalata szerint a zárak önmagukban nem elegendőek, ha nem megfelelő felhasználásuknál, dokumentálásuknál a szabályozási és ellenőrzési rendszer, illetve ha a vonuló járőrszolgálat rendészeti feladatai nem pontosan meghatározottak. Mivel ezek szigorú elszámolás alá eső termékek –, a gyártást, raktározást és a felhasználási helyre szállítást – pontos és meghatározott előírások szerint kell végezni. ISO 9001 minőségirányítási rendszert vezettek be 1999-ben. Elkészült egy ajánlás a felhasználók felé a hatékonyabb és biztonságosabb raktározásért, kezelésért és használatért, ez lett a zárak felhasználásának rendészeti előírása. Közel ötszázra emelkedett a vállalkozás megrendelőinek száma, sikeres együttműködésük a cégek képviselőivel. 2005-re a bővülő termékpaletta mellett felmerült hogy a zárak elérték a műszakilag legmegbízhatóbb kialakítást és működési módot, a mechanikai biztonságon műszaki fejlesztéssel már nem lehetett emelni, új fejlesztési irányt kellett keresni. Egy konténer kifosztása és a zár manipulálása kapcsán próbált információt szerezni, mire azt a választ kapta: ne szóljon bele egy gyártó! „Csak” gyártói oldalról már nem tehetett semmit, a fejlesztést a képzésben találta meg. De ezzel sajnos még várni kellett, édesapja 2006-ban elhunyt… 2007-ben az Őrtanoda Kft. által szervezett Biztonságszervező I. OKJ felsőfokú szaktanfolyamot végezte el. Itt hallott az akkoriban induló főiskolai szintű Biztonsági képzésről amit a Rendőrtiszti Főiskolán oktatnak. Az Őrtanoda Kft.-nél a Fegyvervizsgát és a Magánnyomozói OKJ-s képzést is elvégezte vállalkozóként, amit azért tart fontosnak, mert a szakszerű és jogszerű üzleti információszerzés és információvédelem az egyik alapja a gazdálkodási környezet biztonságos megteremtésének és fenntartásának. 2008-ban jelentkezett a Rendőrtiszti Főiskola rendészeti igazgatásszervező (biztonsági) szakirányára. 2012-ben az akkor létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi karán diplomázott. Szakdolgozata az „Egyszer használatos zárak (plombák) és helyzetük a vagyonvédelemben” témában írta. Átfogóbb képet kapott a vagyonvédelem komplex rendszeréről, a folyamatokról és a rendszerelemek egymásrahatásáról. Az Állam és a Magánbiztonság kapcsolatáról. A vagyon elleni bűncselekmények, fosztogatások megelőzésében és elemzésében szerzett kriminalisztikai tapasztalatainak hasznosítása érdekében elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézet Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember – szakirányú képzését 2014-ben. „A Kriminalisztika és a büntetőeljárás” címmel írta szakdolgozatát. Már nem csak a magánbiztonság vagyonvédelmi „hogy végezzük”, hanem a bűnözés és bűnelkövetési „mi és hogyan történik” oldalt is kezdte átlátni, vagyis a tárgyi oldalt. Következő feladatok irányai: a személyi oldal a társadalom és a miért! Megérteni és értelmezni azon jelenségeket, melyek korunkat, a globalizációt, a gazdaságot és ezek társadalmi hatásait jellemzik, az egyén és a társadalom szintjén. Ezt a kriminológia tudományában találta meg. 2014-ben sikeresen felvételizett az ELTE-ÁJK Kriminológia Mesterszakra. Jelenleg másodéves. Tanulmányait mindig a munkája mellett végezte. Szakmai gyakorlatát a SZVMSZK Pest Megyei Szervezeténél teljesítette. Szakmai tagságok: Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 2008-tól. – Magyar Rendészettudományi Társaság 2012-től – Magyar Kriminológiai Társaság 2014-től. Szakmai munkájával elő kívánja segíteni, hogy a Magánbiztonság ne „csupán” egy gazdasági iparág legyen, hanem elismert tudományággá váljon, a Kriminológia tudománya mellett a kriminológus szakembert partnernek tekintsék, a kriminológiai kutatások és bűnmegelőzési, rendészeti megállapítások a mindennapi munkában, képzésben eredményesen felhasználhatók legyenek. A kriminológus és a biztonsági szakember működjenek együtt, a szakmai tapasztalatokból mindkét tudomány és szakterület meríteni tudjon, a tudás váljon élővé. Biztonság–Rendészet–Kriminológia címmel indította sorozatát evvel az első írással, mindig egy-egy általa fontosnak tartott témát jár majd körbe. A sorozatcím utal a tudomány- és szakterületek szoros összefüggésére. Ezek a területek egymást kiegészítve és egymás eredményeiből merítve tevékenykednek, fejlődnek. Az együttműködés szükséges és elengedhetetlen. |