Kezdőlap
Szakmai konferencia
XX. Logisztikai Konferencia és Fórum 2015
„Belépő a jövőbe” – innováció és logisztika
A neves szakmai rendezvény immáron huszadik alkalommal került megrendezésre, mindkét nap telt házzal, amelynek ezúttal a budapesti Eiffel Palota adott otthont.
Horizont 2020
A Horizont 2020 nem más, mint az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs programja 2014 és 2020 között. A program minden korábbitól nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat, közel 79 milliárd euróval. Célja, az egész európai kontinens versenyképességének növelése. A korábbi keretprogramoktól egyszerűbb adminisztrációt és innováció-orientált szemléletet vezettek be. A Horizont 2020 kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüszszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A keretből minden tagállam annyit hasznosíthat, amennyit tud. Az elbírálás alapvető szempontjai a kiválóság, a magas szakmai színvonalú és jól irányított társaság és nem utolsó sorban, az uniós szinten is mérhető hatás. A pályázat szinte teljes mértékben elektronikus úton történik.
A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket is biztosító innovatív termékek és szolgáltatások szülessenek, ezért a kutatástól egészen a gyakorlati hasznosításig terjedően, minden lépéshez támogatást nyújt. Továbbá, kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort.
Hazai vonatkozásban a legfőbb cél, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt jelenlegi 1,8 százalékos GDP arányos összegről a keret, 2020-ig 3 százalékra növekedjen.
3D nyomtatás
Falk György, a Varinex Informatikai Zrt. üzletág-igazgatója a 3 dimenziós nyomtatású alkatrészek lehetőségeiről és határairól tartott előadást.
A technológia egy merőben új gyártási folyamat, valójában egy új ipari forradalom, amikor az alkatrészek mindenféle szerszám nélkül készülnek és legfeljebb csak minimális felületi utómunka szükséges és nincs gyártási hulladék sem. Műgyanta alapanyag esetén 16-30 mikron vastagságú rétegekből épül fel a munkatárgy, megszilárdulása UV fényben. A lézeres szinterezéssel SLS fröccsöntés minőségű alkatrészek készíthetők, sőt a műanyagba fém alkatrészek is beintegrálhatók gyártás közben.
Fémpor alkalmazásával kisebb fém alkatrészek szintén előállíthatók ezzel a módszerrel. A nagy professzionális ipari készülékek már sorozatgyártásra is alkalmasak, amelyek 18 féle alapanyaggal működhetnek. Ezek ára jelenleg 6000 euró körüli, azaz 15–18 millió forint között alakul.
A 3D nyomatásnak főleg kisszériás vagy egyedi gyártásnál lehet előnye, hiszen nincsenek drága, darabszámtól függően gazdaságos vagy költséges szerszámok. Ezek körébe tartozhatnak például céglogók és feliratok, új alkatrészek mintadarabjai, prototípus járművek alkatrészei vagy például új alkatrész-csomagoló anyagok vagy szerelőszalagok logisztikai tálcái, amelyeknél még gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb változtatások, a végleges formai kialakítás vagy a sorozatgyártás megkezdéséig. Ezért már csak a végleges szerszám elkészítése szükséges. Másrészről a legyártandó alkatrész, tárgy elektronikusan is bárhova elküldhető e-mailen, amelyet egy arra alkalmas készülékkel, nyomtatóval bárhol legyártható, mindenféle alkatrészlogisztika és szállítás nélkül!
Chrabák Péter, a BAY-ENG Logisztikai Rendszerek Osztály tudományos munkatársa, a „Katasztrófalogisztika modellezése térinformatikai háttérrel” címmel tartott előadást. Ennek lényege, hogy a térinformatikát és a logisztikai információs-technikát öszszehangolják, a hatékonyabb védekezések érdekében. Első lépésként úgynevezett lézerradaros (LIDAR) technikával elkészül egy adott terület, egy veszélyeztetett zóna háromdimenziós térképe, amely élethűen és arányosan adja vissza a domborzati viszonyokat. S mint érdekesség, olcsón, gyorsan elvégezhető egy drónnal. A felvételek alapján szinte „helyszíni” nézetben átlátható, vizsgálható az adott terület, megbízhatóan meghatározhatók a veszélyeztetett, szükség esetén evakuálandó területek és kijelölhetők a biztonságos menekítési útvonalak is. Nagy biztonsággal meghatározhatók például az elöntéssel veszélyeztetett területek; kalkulálhatók erdő- és bozóttüzek terjedési irányai vagy ipari baleseteknél a szennyezett levegő terjedése, a domborzat és széljárás függvényében.
A domborzat és úthálózat, valamint a veszélyeztetett területek ismeretében rugalmasan koordinálhatók a védekezést és kimenekítést végző járművek mozgásai és hatékony csoportosításai.
Mindehhez az ArcGIS 10.2 könnyen alkalmazható számítógépes program szükséges, amely most is továbbfejlesztés alatt áll, éppen fent említett tűzesetekhez és légszennyezésnél történő alkalmazásokhoz.
Garamvölgyi Ernő, szintén a BAY-ENG Logisztikai Rendszerek Osztály tudományos munkatársa, a felhő alapú informatikai szolgáltatásokról tartott előadást. A leglényegesebb tényező, hogy teljesen elkülöníthetők az informatikai jellegű és a logisztikai beruházásokhoz kapcsolódó költségek, holott igen szorosan összefüggnek egymással a gyakorlatban.
A felhő alapú rendszerek esetében gyorsan és minimális költséggel létrehozható a szükséges informatikai háttér, mivel külső, „idegen”, már meglévő hálózatokat és kapacitásokat használ, amely szükség esetén rugalmasan, virtuálisan formában bővíthető is, újabb beruházás és hálózatépítés nélkül. Ráadásul mindig a napra kész frissített szoftverek is rendelkezésre állnak, megfelelő adatbiztonsággal együtt. A rendszerhasználati költségek a használattal arányosak. A hozzáféréshez minden felhasználónak (cégnek) és azok jogosult operátorainak egyéni belépőkódjuk van. A használathoz ma már egyetlen okostelefon vagy táblagép is elegendő a kezünkben, mivel mi csak az alkalmazás megjelenítését látjuk, és csak adatbevitelt végzünk.
A rendszer sokcélúan alkalmazható, a flottairányítástól kezdve, a készletnyilvántartáson és számlázáson keresztül az online kereskedelemig és elektronikus számlázásig bezárólag. A működéshez csak egy webes interface vagy telepített program szükséges. Sőt, bizonyos saját rendszerek (pl.: DHL, DB) is integrálhatók. Ugyanakkor a megbízók szintén folyamatosan nyomon követhetik áruik mozgását, a szállítás pillanatnyi folyamatait. A fuvarozók (is) már az áru beszállítása, lerakodása után készíthetik és küldhetik számláikat, nem kell megvárni amíg a gépkocsivezető visszatér a leigazolt papírokkal.
A számtalan előny ellenére még ma sem terjedt el az alkalmazás széles körben, robbanásszerű gyorsasággal, noha már 4 éve létezik a felhő alapú lehetőség. A rendszer egyébként többnyelvű és már magyarul is elérhető.
Dr. Tollár Tibor, tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, gazdasági igazgató-helyettese, az elmúlt 5 év során végrehajtott minőségi és technikai értelemben vett hatékonysági változásokat összegezte.
A korábbi Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mintegy 20 igazgatósággal és 1200 fős állománnyal rendelkezett az ország területén, valamint volt összesen 112 megyei Tűzoltó Parancsnokság 8000 fővel. Ami még rosszabb volt, csak fecskendős gépkocsiból nem kevesebb, mint 43 különböző típus létezett az állományban, gyakran már inkább múzeumba illő korral. Működőképességük fenntartása is sokba került. Az elméleti irányítási joga bár meg volt az OKF-nek, de ez a gyakorlatban mégsem mindig érvényesült az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok felé.
Sajnos a vörösiszap-katasztrófa világított rá a tényre, hogy Magyarországon nincs úgynevezett iparbiztonság, csak a veszélyes üzemek működésére voltak előírások. Ezzel párhuzamosan a hatósági jogkörök kérdése szinte nullára csökkent az évek során a katasztrófavédelmen belül, úgy a tűzvédelem, mint a polgári védelem területen. A 78 jogkör alapjában véve elégtelen volt. Ma már ez a szám 400, ugyanis a kritikus infrastruktúrák mellett az ADR-es áruk közúti-, vasúti-, vízi- és légi szállítása is a felügyeleti körbe került. Ez éves szinten 1 millió kamiont, 75 000 vagont, 4000 hajót, uszályt és 450-600 repülőt jelent Magyarországon. Ehhez jelentős létszámú és komoly felkészültségű szakemberállományt is fel kellett állítani.
Hazai viszonylatban a veszélyes üzemek száma 400-ról 2200-ra emelkedett és a súlyos kárelhárítási terv készítésére kötelezett üzemek száma 4000. Ôk folyamatos figyelés alatt állnak, jelentési kötelezettségük mellett.
Nagyon pozitív, hogy a kiemelt tűzesetek száma például 2012 és 2014 között szinte a felére csökkent. A hatékony védekezést – különösen a többemeletes házakban élők biztonságát – a médiák negatív propagandaként állították be, amiért később bocsánatot kértek. Senki sem a kihelyezett egy-két cserepes virágot kifogásolta ellenőrzéskor, hanem a börtönökbe illő leválasztórácsokat, zárakat és a lakásajtók előterébe kihelyezett, mindenféle lommal megtöltött szekrényeket, esetleg még egy-két kerékpárt. Több példa bizonyította, hogy éppen emiatt jelentősen lelassult a mentés és az oltás megkezdése, ami a többi lakóra nézve is veszélyes.
A szervezeti átalakítások és az eszközpark folyamatos cseréje mellett jelentős létesítményfelújítások és újak építése is történt az elmúlt években. Országosan 99 tűzoltólaktanyát újítottak fel, 602 millió forintért és 7 új is épült 6,5 milliárd forintért. A korszerű eszközök mellett a hatékony és olcsóbb működéshez egységes járműpark, valamint korszerű és szintén egységes védőfelszerelés is nélkülözhetetlen. A reagálóképesség növelése érdekében jelentős informatikai- és telekommunikációs fejlesztések is szükségesek, de ugyanilyen fontos a fiatalok megszólítása, életpályamodell-szemlélet kialakítása és az utánpótlás kiképzése is. Az utóbbi szervezése már 2010-ben elkezdődött.
Csak az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően már 150 millió forinttal csökkentek a működési költségek, országosan és éves szinten, ugyanakkor a 2012-es 366 településről 2014 végére 172-re csökkent azon települések száma, ahová 25 perc fölötti a vonulási idő.
A korábbi összesen 123 önálló költségvetésű szerv mára 23-ra csökkent. Összesen 20 katasztrófavédelmi igazgatóság van országosan (19 megyei és egy fővárosi), valamint 65 kirendeltség. Továbbá, 105 a hivatásos tűzoltó parancsnokság és 40 a katasztrófavédelmi törzsek száma, mindegyik vonulóegységgel rendelkezik.
A szakmában szintén forradalmi újításnak számított szerte Európában, a legkorszerűbb horgos konténerre alapuló felszerelés-szállító gépkocsik szolgálatba állítása, amelyek a riasztástól számítva 2 percen belül indulásra készek.
Nagy előrelépés a hatékony védekezésben a már említett térinformatikai rendszer megjelenése, amely a térképen még a járművek fajtáját és személyi állományát is képes megjeleníteni az operatív törzs, illetve parancsnokságok számára. További gyökeres változás, hogy a mindennapos civil logisztikát is bevonták a katasztrófavédelem felszereléseinek tárolásába és célba juttatásába, szintén jelentős időt megtakarítva egy-egy védekezésnél. Összesen 9 ilyen jellegű bázist, kihelyezett készletezést hoztak létre az országban.
Az OKF csak a műveleteket és koordinálásukat végzi, illetve a személyi állományt biztosítja.
Kiss B.