MBVE XVI. Konferencia – 2015. Egerszalók

Terrorizmus – mint állandó veszélyhelyzet

Fővédnök: Pintér Sándor Belügyminiszter

Immár tizenhatodik alkalommal tartotta éves konferenciáját a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE), a rendezvény fővédnöke Pintér Sándor Belügyminiszter volt. Ismét Egerszalókra várták a rendezők az ország minden részéből érkezőket, a biztonsági szakma kiválóságait, előadóit, cégek biztonsági vezetőit. Ez évben is részt vettek a konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akik bővíthették ismereteiket és komoly szakmai kapcsolatokra is szert tehettek. A rendezvényen vehették át a díjazottak a Detektor Plusz magazin szakmai elismeréseit. A konferencia vezértémáját a terrorizmus adta: Mi a terrorizmus? Milyen megelőzési stratégiákkal dolgozzanak a szakemberek; milyen oktatás, továbbképzés szükséges a megelőzés területén és még sok más, a terrorizmus kérdéskörébe tartozó fontos témát dolgoztak fel az előadók. A konferencia témáihoz a résztvevők aktívan hozzászóltak és az előadások után a magánbeszélgetéseken is megvitathatták a szakmát igen erősen fenyegető biztonsági ügyeket.
 

   Fialka György, az MBVE elnöke nyitotta meg a konferenciát, majd röviden szólt az MBVE tevékenységéről, arról hogy folyamatos tevékenységük a magánbiztonság kialakult szakterületeinek felmérése, fejlődésének lekövetése. Felmerülő igény esetén az egyesület szakértői támogatást tud adni az államigazgatás részére, valamint részt vesz a magánbiztonságot érintő törvényalkotási tevékenységben. Továbbra is célja az együtt­működési lehetőségek fejlesztése a rendészeti szervekkel (BM, AH, TEK, BV, NAV, OKSZ, HM, stb.). Az MBVE részt vesz a magánbiztonság minőségbiztosítás rendszerének, intézményének kialakításában és a biztonsági eszközök és módszerek minősítési rendszerének kidolgozásában. Az egyesület egyik alapfeladatának tartja az utódnevelésben és a kiválasztás folyamatában való részvételét. Ennek érdekében együttmű­kö­dé­seket alakít ki a biztonsági képzéseket folytató intézményekkel és részt vesz a szakterületeken a megfelelő képzések kialakításában, az oktatási tananyagok, segédletek készítésében, valamint a szakmatudomány területén a magánbiztonsági szakszótár létrehozásában.
 

  Nógrádi György, egyetemi tanár, Bu­dapesti Corvinus Egyetem – a ma már minden nappal változó nemzetközi helyzetről tartott – szokásához híven –, érdekfeszítő előadást.

Elmondta, hogy a felgyorsult világban a nagyhatalmak, mint az USA, Kína és Oroszország egymással szembeni erőharca egyre komolyabb. Kialakult az USA, Ausztrália, Japán együttműködés Kínával szemben. Kína nem ismeri el Tibet önállóságát és nem ismeri el a tajvani határokat. Ugyanakkor, Obama, az USA elnöke meghir­dette az angolszász világ szembenállását Oroszországgal. A balkáni, a volt jugoszláviai területeken a válsághelyzet várhatóan éleződik. Elemezte az afrikai és az ázsiai igen bonyolult biztonsági helyzetet és úgy látja, hogy komoly erőfeszítéseket követel a biztonság megteremtése. Ebben a felfokozott világpolitikai környezetben Ma­gyaror­szág­nak alapvető érdeke az Európai Unió- és NATO tagság. A világ egyre kevésbé biztonságos, ezért a politikusoknak, a biztonsági szakembereknek, a titkosszolgálatoknak egyre nagyobb a felelőssége.
 

  Dr. Hatala József nyr. altbgy., a Nem­zeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Pin­tér Sándor belügyminiszter, a konferencia fővédnöke nevében átadta üdvözletét a szakma képviselőinek. A „Terrorveszély hatása a magyar biztonsági területre” című előadásában az altábornagy kiemelte, hogy nagyon fontos a folyamatos szakmai ismeretanyagok megszerzése. Beszélt a rendszerváltás kezdeti időszakáról, amikor a „politika” szembesült a ténnyel, hogy egyedül a rend­őrség nem képes a biztonságot és a közbiztonságot megteremteni. Ekkor történt, hogy a magánbiztonsági cégeket „beengedték” a biztonsági szolgáltatás területére. (Ebben az időben sokan az USA-ban kaptak képzést és felkészítést.) Vissza­te­kintett a rendszerváltás előtti terrorcselekményre, amikor a müncheni olimpia területén, terroristák támadták meg az izraeli sportolókat. Sajnos a támadás sok emberi áldozattal járt. A 2001. szeptember 11-i New York-i terrorcselekmény megerősítette, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a terrorcselekmények elleni felkészülésre. Ennek értelmében 2011-ben született a döntés, hogy át kell alakítani a meglévő terrorellenes szervezetet és létrehozták a TEK szervezetét.

A 2001. szeptember 11-ei támadások óta az Európai Unió (EU) eltökélt szándéka, hogy fokozza a harcot a terrorizmussal szemben. Erre tekintettel elfogadtak egy kerethatározatot, amely sürgeti az Európai Unió tagállamait, hogy hangolják össze jog­szabályaikat, és minimumszabályokat határoz meg a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban. Miután meghatározza a terrorista bűn­cse­lekmények fogalmát, a kerethatározat megállapítja azokat a szankciókat, amelyeket az Európai Unió tagállamainak be kell építeniük nemzeti jogszabályaikba.

A terrorizmus elleni harcban az EU hét fő alapelve: a nemzetközi törekvések erősítése a terrorizmus elleni harcban; a terroristák anyagi eszközökhöz való hozzájutásának megakadályozása; növelni kell az EU kapacitását a nyomozások és a vádemelések terén; fokozni kell a nemzetközi szállítás biztonságát és az EU határait; erősíteni szükséges a tagállamok között az olyan ügyletek megelőzésében történő koordinációt, amelyeknek következményei terrorista támadással járhatnak; széleskörűen fel kell térképezni azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a terroristák megerősödéséhez és támogatni kell a harmadik világ országait a terrorizmus elleni hatékonyabb harcban.

A polgárok biztonságának szavatolása az Európai Unió egyik kulcsprioritása. Gya­kor­lati és jogi eszközökkel harcolnak a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus, a pénzmosás és az embercsempészet ellen.

Gyakorlati oldalát tekintve, a nemzeti rend­őrségi erők egyre inkább együttműködnek, különösen az Europolon keresztül. A hágai székhelyű Europol koordinációs központként működik: összegyűjti, elemzi, és megosztja a bűnügyi aktivitásokról szerzett értesüléseit, segítve a tagállamokat az unión belüli súlyos bűnözés elleni harcban.

Az egyik súlyos probléma a pénzmosás. Az euró bevezetése óta az illegális tevékenységekből származó nagy pénzösszegek köny-
nyebben kerülnek közel az EU-hoz. Itt szigorú törvényeket kell alkalmazni a probléma megoldására. Ezek lehetővé teszik a bűn­cselekményekből származó jövedelmek lefoglalását, és kötelezik a pénzügyi intézményeket, valamint bizonyos szakmák képviselőit, például a könyvelőket, ügyvédeket, hogy jelentsék a gyanús tranzakciókat.

Az Unió jogrendszerének és a végrehajtásnak egyik nagy kihívása a terrorizmus meg­előzése és megszüntetése minden rendelkezésre álló eszközzel, de az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával.

Minden tagállamot érint a nemzetközi migráció folyamata. Az EU szilárd és biztonságos, és egyben a legnagyobb piaci övezet a világon, így vonzó a legális és illegális bevándorlók, valamint a menedékjogért folyamodók számára. Egyesek hasznot hajtva a jobb jövő reményében bevándorlókból, az embercsempészetből és az üzérkedő hálózatokból hatalmat szereztek EU-szerte. Az ezekkel való küzdelem nagy leleményességet igényel a tagállamok részéről.

A piacgazdaság viszonyai között a biztonság áruvá alakult, a biztonság piacán megjelentek az önkormányzati és a magánbiztonsági szervezetek is. A biztonság erősítésén egyszerre munkálkodnak a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai, az állam és a települések polgári állományú közalkalmazottai, valamint a magáncégek biztonsági szakmunkásai, a személy- és vagyonőrök. A kormány a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépés érdekében a szükséges intézkedések kidolgozására és végrehajtásának működtetésére, végrehajtásának koordinálására létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot. A kormány által 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiai célja, hogy javuljon a közbiztonság, csökkenjen a bűncselekmények által okozott társadalmi kár, javuljon az állampolgárok biztonságérzete, a bűnelkövetők pedig kapjanak meg minden segítséget, hogy ismét a társadalom hasznos tagjává, és ne visszaeső bűnelkövetővé váljanak. A Stratégia a meglévő közfeladatok hatékonyabb ellátását célzó fejlesztési célkitűzéseket tartalmaz. A Nemzeti Bűnmegelőzés Straté­gia cselekvési terve számos kormányzati szerv felelősségét érinti, ugyanakkor a nemzeti stratégia végrehajtásában jelentős feladatok hárulnak a civil társadalomra, a helyi közösségek egyéb szereplőire is.

A mindennapi életünket beárnyékolja a világon elterjedő terrorizmus veszélye. Felvetődik a kérdés, hogy Magyarország mennyire van veszélyben, van-e realitása valamilyen terroristatámadásnak? Mindenesetre tény, hogy a sajtóban megjelent egy hír, miszerint egy terrorista szervezet egyik alvezére arról nyilatkozott, hogy hazánk is egy lehetséges terrorista célpont. Foglalkozni kell a témával, mert az utóbbi időben Európában is koncentráltabban jelentek meg a terrorcselekmények. Ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni a terrorizmus hatását a biztonságvédelemre, meg kell állapítani azokat a célpontokat, amelyek terroristatámadásoknak lehetnek kitéve. A célpontok alapján lehet következtetni arra, hogy a generális biztonság egyes elemeire hogyan hat a terrorizmus. A terrorizmus célpontjai közül meg kell különböztetni azokat, amelyek már az elmúlt időszakban voltak terrorista célpontok, illetve azokat, amelyek várhatóan azok lesznek.

A terroristák korábbi célpontjai a repülőgépek, a repülőterek; a vasúti szerelvények, a pályaudvarok; a különböző épületek, mint a követségek, a szállodák, a kórházak, a színházak, az iskolák és a különösen jelentős objektumok, például a World Trade Cen­ter, az üdülőhelyek, a katonai objektumok, a közúti járművek, mint az autóbuszok, a személygépkocsik és a különösen védett személyek voltak.

A terroristák lehetséges célpontjai ma már a fentiekben felsoroltakkal együtt a fegyverraktárak, különösen a tömegpusztító fegyvereket tárolók; az atomreaktorok, a különböző erőművek; a sport- és kulturális rendezvények. Természetesen a felsorolást tovább lehetne folytatni, hiszen a terroristák gondolatai és cselekedetei kiszámíthatatlanok. Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk, szükséges áttekinteni a biztonságvédelem összetevőit és alapelemeit.

A biztonságvédelem összetevői, alapelemei a következők: munkavédelem; tűzvédelem; vagyonvédelem; információvédelem; őrzésvédelem; a közlekedés biztonsága; környezetvédelem; katasztrófaelhárítás; polgári védelem és országvédelem.
Az örzésvédelem, a vagyonvédelem alapeleme az egyik leginkább érintett elem a terrorista cselekmények által. Annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük, vagy megelőzzük a terrorista cselekmények hatását, legjobb védelem az, ha az őrzésvédelmet a leghatékonyabban szervezzük meg. Ez magába foglalja a teljes komplexitást, az elektronikus, a mechanikai és az élőerővel megvalósított védelmet. Jelenleg kiemelt infra­struktúrákban, a stratégiai fontosságú objektumokban, például az atomreaktorok, követségek, repülőterek, bankok, stb. védelme érdekében alkalmaznak integrált védelmet. Ezzel szemben nincs komplexitás például a vasúti pályaudvarok esetében, a szállodák többségénél, az iskolák-, a színházak-, a sport- és kulturális létesítmények, stb. területein.

Mindez megfelelő anyagi-technikai és szakképzett személyi feltételek létrehozásával biz­to­sítható. Összességében úgy látjuk, hogy jelenleg Magyarország néhány kivételtől eltekintve, az őrzésvédelem területén még nem felkészült egy terrorista akció megelőzésére, illetve elhárítására. Ennek pillanat­nyilag nincsenek meg a tárgyi- és személyi feltételei és a lakosság sincs felkészítve rá.

A tűzvédelem területén két módon hathat a terrorizmus. Egyrészt a támadásnak konkrét célja lehet kiterjedt tüzek okozása, másrészt más irányú terrorista cselekmény, például robbantás következtében keletkezhetnek tüzek. Mindezek azt mutatják, hogy a tűzvé­delem nagymértékben összefügg a vagyonbiztonsággal, vagyonvédelemmel, mivel annak megfelelő módon történő ellátása megakadályozhatja, illetve jelentősen csökkentheti a terroristák által okozott tüzek létrehozását. Az ilyen típusú támadással szemben védtelenek vagyunk, ezért a tűzvédelemnél nemcsak a megelőzés, hanem a hatékony tűzoltás is cél. A tűz- és robbanásveszélyes anyagokat tároló objektumok, mint például benzinkút, vasúti tartálykocsik, vegyi anyagot szállító szerelvények, stb. őrzésvédelmét komplexebbé kell tenni.

Az információvédelem, a biztonságvédelem egyik legérzékenyebb része a terrorista cselekményekkel szemben. A legfontosabb, hogy a terrorista cselekményt tervező, szervező és végrehajtó személyek ne jussanak olyan információhoz, adatokhoz, amelyek előidézhetik egy terrorista támadás gondolatát, elősegíthetik egy eltervezett támadás könnyebb megszervezését, végrehajtását. Az információvédelemnek is komplexnek kell lenni, ami magába foglalja a jogosult személyek legszűkebb körét és az információhordozók legkorszerűbb védelmét. Minél kevesebb személy tud egy terroristák számára értékesnek minősülő eseményről, annál jobb a védelem. A számítógépes adatvédelem megteremtése alapkövetelmény, ennek hiánya tálcán kínálja a lehetőségeket a terroristák számára. Mindezek mellett gondolni kell az egyes telefon, illetve rádióbeszélgetések, faxok, e-mail-ek, stb. kódolására is. Fontosabb megbeszélések helységeiben meg kell teremteni a lehallgatás veszélyének az elhárítását.
A terrorista cselekmények hatása a környezetre többoldalú. Egyrészt a terroristák közvetlenül végrehajthatnak olyan támadásokat, amelyeknek célja lehet a környezettudatos szennyezése, pusztítása, vagy rongálása. Másrészt a támadások közvetve is hat­hatnak a környezetünkre, ekkor nem a környezet szennyezése, rongálása a közvetlen cél, hanem valami más, például atomerőmű elleni támadás az energiatermelés megszüntetése, csökkentése… Nyilvánvalóan ebben az esetben számolni kell a légtér és a földi környezet radioaktív sugárszennyezettségével is, mint másodlagos hatással.

A katasztrófaokozás vonatkozásában, napjainkban a terrorista szervezetek – tudomásunk szerint – még nem rendelkeznek tömegpusztító fegyverekkel. Amennyiben ezt a fegyvert megszerzik, akkor az emberiség beláthatatlan katasztrófák elé nézhet. Pilla­natnyilag a tömegpusztító fegyverek terén a biológiai fegyverek látszanak a legveszélyesebbnek, amelyet terroristák alkalmazhatnak. A legfontosabb feladat minden erővel megakadályozni a tömegpusztító fegy­verek terroristakézbe jutását. A védekezés elsősorban a megelőzésen alapszik, amely magába foglalja a titkosszolgálati eszközöket, a hírszerzést, a belső elhárítást és az országok közti információcserét egyaránt.

A polgári védelem fő feladatai elsősorban az országvédelemhez, illetve a katasztrófaelhá­rításhoz kapcsolódnak. Ezekre az esetekre a lakosságot fel kell készíteniük. A védekezés megtervezésének az alapja az objektumok számbavétele, amelyek megrongálása, elpusztítása katasztrófákhoz vezethet. Ennek felmérése után lehet a védekezést kidolgozni és begyakorolni. A terrorizmus tehát megnöveli a katasztrófaveszélyt, így a polgári véde­lemnek erre fel kell készülni mind a tervezés, mind a felkészülés és begyakorlás tekinteté­ben.

A közlekedésbiztonság területén a terrorizmus legismertebb fajtája a légi közlekedés elleni merényletek. A különböző repülőgép-eltérítések, repülőtéri lövöldözések, merényletek, a New York-i ikertornyok ellen repülőgépekkel végrehajtott terrorista támadás élénken foglalkoztatta a világ minden részén a közvéleményt. Mindezeken kívül a repülőtereken bevezetett védelmi intézkedések reprezentálják legjobb módon napjainkban a terroristaveszélyt és az ellene való védekezést. A védelem a repülőtereken jelenleg a leghatékonyabb. Korántsem ilyen jó a helyzet a vasúti közlekedésben, ahol az állomások, az utasok és a vasúti szerelvények száma nagyságrendekkel meghaladja a légi közlekedést. A vízi közlekedés biztonsága hasonló problémákkal küszködik, mint a vasúti, de Magyarországon a vízi közlekedés volumene jóval kisebb. A közúti közlekedés biztonságának megteremtése jóval nehezebb feladat, gondoljunk csak az Izraelben végrehajtott nagyszámú terrorcselekményre a különböző közlekedési eszközökön. Az eseményekből arra következtethetünk, hogy a védekezés nagyon nehéz, sok esetben szinte lehetetlen ezekben az esetekben. Látható, hogy a terrorista cselekmények egyik fő területe a közlekedés.

Az érzelmi szempontok vonatkozásában a terroristák az esetek többségében a célpontot érzelmi okok alapján választják ki. Első­sorban olyan objektumot akarnak elpusztítani, amelyhez a célország lakossága erősen kötődik a hagyomány, a jelkép, a megszokás és egyéb alapján. Hazánkban ilyen nemzeti érték a Parlament, a Szabad­ság­szobor, a Hősök tere, a Budavári Palota, a pannonhalmi, vagy a tihanyi apátság, stb… Közvetlen környezetszennyezésnek eshet áldozatul többek között a Margitsziget, a Hortobágy, a kiemelt üdülőkörzetek (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Dunakanyar, stb.) Ha­son­lóan nemzeti érték volt az USA-ban a World Trade Center is.

A Nemzeti Bűnmegelőzési stratégia megállapítása szerint fel kell készíteni a felnövekvő nemzedéket a katasztrófa és terrorcselekmények megelőzésére és kárainak felszámolására. Fontos, hogy a lakosság a biztonsági intézkedéseket ne a személyi szabadság korlátozásának éljék meg – gondolattal zárta előadását az altábornagy.
 

  Kaszár Attila százados, a Tudo­má­nyos Tanács titkára, egyetemi oktató „A ter­rorizmus megjele­nési formái Magyar­országon” címmel tartotta előadását.
 

  Zólyomi Zsolt MOL biztonsági ta­nács­adói minősé­gé­ben tartott előadást a „Vállalatbiztonság terrorveszélyes or-szá­gokban” témakörben. Egy biztonsági rendszer általános felépítéséről elmondta, hogy a rendszer alapja a védendő értékek meghatározása, ezen belül elsősorban az emberi értékek védelme a munkavállalók, az ügyfelek, a vásárlók, a beszállítók, a látogatók védelme.

A vállalati materiális értékvédelem meghatározásánál alapként tekintendők: a vagyoni értékek területén a termékek, a technológia és a pénzügyi értékek; a szellemi értékek területén a technológiai adatok, az érzékeny üzleti információk; a vállalati folyamatok védelme területén a termelési folyamatok, a logisztikai folyamatok, az IT-folyamatok, az üzletmenet folytonosságának védelme.
Meghatározta a biztonsági rendszerek négy fő alapfolyamatát: mint az operációt, az információ- és technikai biztonságot, valamint a krízismenedzsment területét.

Az operáció feladata a biztonsági kockázatelemzés, a külső védelem, az épületek védelme, valamint a beléptetőrendszer-, a mes­ter­kulcsrendszer-, a biztonsági központ- és a biztonsági incidens kezelése.

Az információ- és technikai biztonság területek feladata: az adatosztályozás, a „Clean desk policy”, a külső megbeszélések biztosítása, az IT-rendszerek működtetésének biz­tonsági ellenőrzése, az ipari hálózatok biztonságos működésének elemzése, az információbiztonsági ellenőrzések és a biztonságtechnikai standardok megállapítása és megtartása.

A Belső vizsgálatok feladatai: a vizsgálatok koordinációja, a dokumentációs követelmények kialakítása, a nemzetközi szakmai koordináció, a nemzetközi adatbázisok kialakítása és működtetése, a hatósági megkeresések kezelésének standardizálása, az ösz-
szeférhetetlenségi irányelvek kialakítása és kezelése.

Rendkívüli intézkedések bevezetése területen három intézkedési szintet állapított meg.

A külső védelmi sáv területe a Krízis Me­nedzsment, az Országos Biztonsági vezetők koordinációja regionális és nemzetközi szinten. Feladatai a jelentési rendszer, a Krízis Menedzsment (KM), a KM adatbázisok (cso­porttagok adatai, folyamatok) működtetése, a rendszeres KM gyakorlatok (regionális, nemzetközi) és a központi evakuációs folyamatok (nemzetközi) gyakorlatainak napra ké­szen tartása, valamint az utazásbiztonság területén az országok biztonsági kockázatainak figyelése és a beutazók oktatása.

Középső védelmi sáv feladatai közé tartozik a folyamatos kockázatelemzés az összes rendelkezésre álló információforrás felhasználásával, a kapcsolattartás a helyi hatóságokkal, a hírszerzőszolgálatokkal, a helyi, biztonságelemző cégekkel és a regionális, helyi közösségek képviselőivel.

A jelentési rendszer feladata az országos és regionális politikai és biztonsági helyzetek és események jelentése. A Krízis Menedzs­ment és az utazásbiztonság területei megegyeznek a már említett külső biztonsági sáv feladataival.

Belső védelmi sáv feladata az őrzés koordinációja, a telephelyek őrzése –, esetlegesen regionális haderő részvételével –, a privát biztonsági szolgálat alkalmazása beléptetés, irodaházak őrzése esetén. Határvadász egységek, reguláris haderő alkalmazása létesítmények védelme és az országon belüli utazások védelme érdekében. Együtt­mű­kö­dés a helyi rendőri erőkkel az országon belüli utazások védelmének erősítése érdekében a helyi törzsi területeken belül.

A telephelyvédelem felállításának részei: a külső ellenőrzőpontok (általában hatóságok üzemeltetik); a külső őrhelyek külső védelmi gyűrűként történő kialakítása, a fizikai te­rep­aka­dá­lyok; külső ellenőrző pont a beléptetés biztosítására; valamint az őrtornyok; a dupla betonkerítés; a biztonságtechnikai eszközök (CCTV, kerítésvédelem) és a bunkerek „Safe heaven” telepítése. A telephelyvédelem kialakításánál létre kell hozni biztonsági központot és biztosítani kell a telephelyek közötti utazásokat is.
 

  A továbbiakban Dr. Károlyi László PhD., a Magyar Posta Zrt. főigazgatója, „A küldeménytovábbítás terrorkockázatai” témákban tartott széles körű, átfogó előadást.
 

  Pávlicz György „A kiberterrorizmus” témájú előadását a következő idézettel kezdte: „Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára el­engedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszer­elemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme.” (2013. L. tv.)

A kiberterrorizmus az FBI definíciója szerint olyan bűncselekmény, amelyeket számítógépekkel és telekommunikációs eszközökkel úgy hajtanak végre, hogy azok rombolják és/vagy megzavarják a szolgáltatások működését, zavart és bizonytalanságot keltve ezzel a lakosságban. Ezen akciók célja a kormányzat vagy a lakosság erőszakos befolyásolása a szervezet egyéni politikai, társadalmi vagy ideológiai céljai érdekében.

A globális kibertér: a globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gaz­dasági folyamatok együttese.

A magyar kibertér: a globális kibertér elektronikus információs rendszereinek azon része, amelyek Magyarországon találhatóak, valamint a globális kibertér elektronikus rend­szerein keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok közül azok, amelyek Ma­gyar­országon történnek vagy Magyar­or­szág­ra irányulnak, illetve Magyarország érintett benne.

A kibertér néhány jellegzetessége: A hálózati modell (TCP/IP), a névtelenség, rejtőzködés – kitalált identitások, anonymous proxyk, ToR, zombik, a határokon átívelő működés és hatás, a hiányos globális szabályozás, a virtuális személyiségek és közösségek kialakulása és működése, a robotok, az elképesztő számítási teljesítmények, a „Leó” – 6TB RAM, 197 TFLOPS csak Top500-as („Leó”), a „Tianhe-2” 55 PFLOPS, a „Sequola” 16.3 PFLOPS (2012.); [à Egy quad core i5 számítási teljesítményét MFLOPS-ban mérjük.].

A kiberterrorizmus célpontja bármi lehet, ami alkalmas az erőszakos befolyásolásra, zavarkeltésre, mint például az energiaellátó rendszerek az erőművek, az atom­erőművek, a hálózatok, a vízellátás, az egészségügyi rendszerek, gyógyszergyárak, a távközlési rendszerek, a pénzügyi rendszerek –, mint a banki, mint a tranzakciós, mint a tőzsdei –; az államigazgatási rendszerek –, mint a CERT, mint a Magyarorszag.hu. A közösségi portálok különösen alkalma­sak rémületkeltésre, malware terjesztésre. Az előadó befejezésként kiemelte, hogy védekezés fő eleme a kockázattudatos műkö­dés.
 

  Dr. Christian Lász­ló a Nemzeti Köz­szolgáltató Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a Ma­gánbiztonsági Tan­szék eredményeiről és 2015-ös terveiről tartott előadást, mely lapunk Fórum rovatában a 32–33. oldalakon olvasható.
 

  Anga-Kis Tamás, a Justice Security Kft. stratégiai igazgatója az AuditPrime Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez témában tartotta előadását. Az előzményekről és a tényekről elmondta, hogy az AuditPrime 15 éves kutatómunka eredménye; az utolsó 5 évben a BGF Számviteli Karának tanárai is csatlakoztak a fejlesztéshez; a rendszert már 4 éve oktatják a Főiskolán; 2013-ban próbaüzemben, 2014-től pedig már bevezetett alkalmazásként használja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.

Az AuditPrime a könyvelés hibáit keresi és mutatja meg, a program által összeállított jelentéseken végrehajtott elemzési eljárásokkal és összefüggés-vizsgálatokkal.

Mindez nagyon hatékonnyá teszi az ellenőrzést:

• mert az elektronikus formában bekért adatállományból dolgozik, így nincs szükség helyszíni megjelenésre és bizonylatokra sem;
• pár kattintással feltárhatók a hibák (különös tekintettel a kreatív könyvelésre, ami 100%-os pontossággal kiszűr­he­tő);
• továbbá a feltárt problémák egy tudás­tárba menthetők – esettanulmány formájában – és az egész szervezettel megoszthatók, mint kritikus ellenőrzési szempontok.

A könyvelési adatok átvételekor a könyvelési adatok „egységesített bekérésének” háromféle módszerét is támogatja a program:

• a DataLink technológia segítségével az ügyfél könnyedén feltöltheti könyvelési adatait a NAV részére, így a NAV revizoroknak már nem is kell a helyszínre menniük az adatok bekéréséért;
• nagyon sok program rendelkezik adatátadási menüponttal az AuditPrime felé, aminek a segítségével egy­szerű textfájl készíthető;
• hamarosan elfogadásra kerül az ún. standard file, ami egy állami formátum a könyvelési adatok szolgáltatására (állam írja elő milyen formátumban kell a könyvelőprogramoknak kiadniuk az adatokat).

A technológiáról kifejtette az előadó, hogy az AuditPrime hasonló jelentésekre épül, mint amit a vállalatvezetés is használ az üzemgazdasági döntésekhez, itt azonban a termék nyereségessége helyett a könyvelési hibák kimutatása a cél. Mindez azt jelenti, hogy a szoftver előre felépített jelentéseket állít össze, aminek a használatához ismerni kell az ellenőrzési módszertant is. Az ellenőrzési munka támogatásaként pedig ezeket a jelentéseket elemzi a rendszer és láthatóvá teszi a hibákat.

Hatékony rendszer, mert a könyvelés ellen­őr­zése még ma is manuális módszerekkel történik, amivel szemben egy kifinomult, csúcs­technológiának számító eljárás összemérhetetlenül hatékonyabb. Itt még egy ábrán is láthattuk a könyvelés nem szándékos (elütések, elvi hibák), és szándékos hibatípusait (kreatív könyvelés; pozitív eredmény – tőzsdei átverés; negatív eredmény – adócsalás; bizonylati csalás; fiktív számlák; eltűnt bizonylatok).

A szakmai tartalom összeállításának módszere és ennek egyszerűsíthetősége szintén folyamatábrán jelent meg, majd a kivonatolási eljárásról megtudhattuk, hogy: megteremti a könyvelési tételek áttekinthetőségét (az egyszerűsíthetőség bevezetése); megmutatja a kiugró tételeket (a tételszám segítségével); meghatározhatóvá teszi a könyvelési hibák jelentős részét (kreatív könyvelés, elvi hibák stb.)

Összefoglalva: a szakmai tartalom (kontír), értelemszerűen nélkülözhetetlen az ellenőrzéshez, amit utólag és ábrázolástechnikával biztosíthatunk. Továbbá fontos az események egyszerűsíthetősége is, hiszen ez teszi áttekinthetővé a könyvelést.

Az előadó kihangsúlyozta hogy: az Audit­Prime a mögöttes információtechnológia miatt válik rendkívül hatékonnyá. Több olyan ún. „ábrázolástechnikai” módszert is tartalmaz, ami eddig teljesen ismeretlen fogalomnak számított a szakmában, használhatóságát tekintve azonban pillanatok alatt képes megtalálni valamilyen hibacsoportot. A könyvelés egyszerűsíthetőségét monitorkép ábrája mutatta be: egy kiértékelt adatállományt szemléltetve, ahol a második oszlopban látható „OK” vagy „?” megjelöléseket a program töltötte ki, az előre összeállított könyvelés szabályait tartalmazó tudástárból. Talán az a legfontosabb kérdése az ellenőrzésnek, hogy nagy mennyiségű könyvelési tételt hogyan lehet szakmai szempontból áttekinthetővé tenni. Erre a kérdésre ad választ a szakmai szempontokra támaszkodó egyszerűsíthetőség, ami egyrészt áttekinthetővé teszi a nagy adatállományokat, másrészt 100%-os biztonsággal megállapíthatóvá teszi a kreatív könyvelést, harmadrészt megmutatja az egyszeregyszer előforduló, ún. „kiugró” tételeket.

A rendszerszemlélet lényegéről kifejtette: a könyvelés hagyományos ellenőrzésének legnagyobb szemléletbeli hibája, hogy a vizsgálatokat még ma is a bizonylatok alapján végzik. Előző évszázadokban ez jó módszernek bizonyult a pénzforgalmi szemléletű könyvelésnél. A bizonylatok pipálásával min­den kiadáson és bevételen végig lehetett men­ni (akkor még volt idő erre). Ma már ösz­szetettekké váltak a gazdasági események, ún. folyamatokat könyvelünk, teljesen új ellenőrzési felfogásban.

A folyamatorientált ellenőrzési nézőpont lényege hogy a bizonylatok alapján tehát nem értékelhetők a folyamatok, mivel egy összetett tranzakciónál a teljes elszámolást kell áttekintenünk. Csak a teljes folyamatot értékelve adhatunk választ arra, hogy az elszámolás minden részlete könyvelésre került-e, illetve megfelel-e az elszámolás szabályainak. (A könyvelés következetessége is fontos szempont, mivel a folyamatok többféleképpen is könyvelhetők. Pl. az előleg könyvelésére is több technikát alkalmazhatunk, amit nem lehet összekeverni, mert ez hibát fog eredményezni.)

Egy következő ábra vevőtől kapott előleg teljes elszámolását vezeti le, ahol látványosan jelent meg a folyamat összetettsége, és hogy milyen nézőpontot kell választani az ellenőrzéshez. Érdemes azt is leszögezni, hogy a kettős könyvelés ma már szinte kivétel nélkül folyamatokból áll. Gondoljunk csak egy értékesítésre és a hozzá kapcsolódó kiegyenlítésre (a legegyszerűbb, 2 elemből álló folyamata a könyvelésnek). A példában nem tűntették fel a partner nevét, mert egyértelmű, hogy a teljes elszámolás egy adott partnerhez kapcsolódik. Ez a részlet azonban nagyon fontos, mert a bizonylatok alapján történő ellenőrzés helyett inkább a partnerekre kell koncentrálnunk. Az elszámolás ugyanis az adott partnerhez fog kapcsolódni, ami egyben azt jelenti, hogy a partnerkód „fogja össze” a teljes folyamatot. A partnerkód tehát kapcsolatot teremt az elszámolás részletei között, és segítségével megtekinthetővé válik a teljes folyamat.

Összefoglalva az elhangzottakat az előadó szerint szükségünk lesz arra is, hogy a gazdasági eseményeket partnerenként csoportosítsuk. Ezzel értékelhetővé tudjuk tenni az összetett elszámolásokat, az úgynevezett „folyamatokat” is. Majd újra monitor ábrakivonaton láthattuk, hogy az AuditPrime a könyvelés valamennyi folyamatát összeállítja és ehhez különféle értékelési eljárásokat is biztosít.

Az előadás utolsó szakaszában az összefüggés vizsgálata kapcsán elhangzott, hogy az ellenőrzés másik nagy problémája szintén a folyamatokból származik. (A rendszer ugyanis csak szakmai szempontból fejlődött matematikai, illetve adatszerkezeti értelemben nem követte a kor „kihívásait”) A kettős könyvvitel ugyanis nem tartalmaz egy alapvető információtechnológiai „elemet”, ami nélkül egyetlen modern adatstruktúrát sem valósíthatunk meg. Az AuditPrime utólag is képes pótolni ezt a hiányosságot. Az adatok összekapcsolhatóságával megállapíthatóak a fiktív bizonylatok, illetve a többször vagy egyszer sem rögzített tételek.

Végezetül megkaptuk a költői kérdést: Miért van szükség folyamatszemléletű és partneralapú ellenőrzésre? Az előadó szerint azért: mert a hatalmas adatmennyiségben a jelenlegi rendszerek előtt rejtve maradnak a hibák. Például egy közbeiktatott technikai számla teljes mértékben ellenőrizhetetlenné teheti az értékesítés könyvelésének ellenőrzését. Majd két ábra még a végére az alábbi gondolatokkal: az AuditPrime tömeges számítási eljárásokkal megkeresi a tételek közötti összefüggéseket; a hagyományos statisztikai (mintavételbecslés) alapú megközelítés helyett inkább matematikai-informatikai megoldást érdemes használni, hogy a hibák feltárhatók legyenek; – és a referencia – 2014-től a NAV is az AuditPrime-ot használja a vállalkozások könyvelésének ellenőrzéséhez! A cég kifejező szlogenjével záródott a bemutató: Minden rendben.
 

  Bökönyi István (Incal) előadását „A magánbiztonsági szol­gáltatásokat nyújtó személyek lehetőségei jogai, kötelezettségei a terrorizmus elleni fellépésben” témában tar­totta. Az előadás Magyarország alaptörvénye (2011. április 25.) alapmegfogalmazásaival kezdődött, mint a Nemzeti Hitvallás: „Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.”, mint a Szabadság és felelősség C. rész IV. cikk: „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.” – és mint a Szabadság és felelősség C. rész V. cikk: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” idézésével.

Az előadó az – Európai Unió belső biztonsági stratégiája, az európai biztonsági modell felé; (Jóváhagyta: Európai Tanács, 2010. március 25–26.) és – Az európai polgárok védelme a globalizált társadalomban témák részletezésével folytatta előadását.

Beszélt a mindannyiunkat fenyegető veszélyekről és az EU belső biztonságát érintő fő kihívásokról, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a számítástechnikai bűnözés, a határokon átnyúló bűnözés, az erőszak, a természeti és az ember által okozott katasztrófák, valamint a közúti balesetek nagyon magas száma.

Létrejött Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája (A 1035/2012. II.21. Korm. Ha­tá­rozat 1. melléklete) a Magyarországot érintő biztonsági fenyegetések, kihívások és azok kezelése kiemelt területei témában, mint a regionális konfliktusok, a tömegpusz­tító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, a Terrorizmus (29. pont), a természeti és ipari katasztrófák, a szervezett bűnözés, a ká­bí­tószer-kereskedelem, a migráció és a szélső­séges csoportok működéséinek területeivel.

Tájékoztatta a hallgatóságot a rendészettudomány álláspontjáról a közbiztonság, a köz­rend, az államhatár védelme fogalomrend­szerekkel kapcsolatosan, hogy egységes, szé­leskörűen elfogadott, jogszabályban deklarált alapfogalmi rendszer még nem alakult ki. Kialakult viszont egy szé­les­körűen elfogadott álláspont a közbiztonság, a közrend, az államhatár rendjének védelmében résztvevő szervezetek és természetes személyek köréről, azok feladatairól, jogairól, kötelességeiről, amelyek már jogszabályokban deklaráltak.

Továbbiakban az előadó a magánbiztonsági szolgáltatásokat polgári jogi jogviszonyok­ban nyújtó szervezetek, természetes személyek tevékenységére vonatkozó becsült, egyes elemeiben valós adatokról tájékoztatott. Egy 2008. évi CoESS tanulmány Ma­gyarországról a következő adatokat mutatta: magánbiztonsági szolgáltatók száma: 11 304, éves forgalom: 550 millió euro. A tanulmány érdekes adata, hogy az európai átlag szerint minden 100 000 személyre Euró­pában 236 személy- és vagyonőr jut, míg a magyar átlag 761 személy- és vagyonőr 100 000 magyar állampolgárra!

Ezzel szemben napjainkban a magánbiztonsági szolgáltatások piaci nagyságrendje 1000 milliárd Ft/év díj (ár) bevétel. Az éves díj (ár) bevétel 40%-a közbeszerzési eljárásban kiválasztott szolgáltató, 60%-a nem közbeszerzéssel kiválasztott. 8261 cég tevékenységi körében szerepel a személy- és vagyonvédelem, más tevékenység mellett, 500 cég, 110 000 természetes sze­mély­nek van a tevékenységhez kiadott igazolványa. Sze­mély- és vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújtók közül 79 658 fő jelentkezett, 71 752 fő vizsgázott le (2015.02.17) a kötelező továbbképzés keretében. Biz­ton­ság­tech­ni­kai tervező-szerelő szolgáltatást nyújtók száma 29 000 fő. A magánnyomozói szolgáltatást nyújtók száma a következőképpen alakul: 1660 kiadott igazolvány, 139 egyéni vállalkozó, 42 társas cég, 419 fő kamarai tag.

Az előadó foglalkozott a magánbiztonsági szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás témájával is, mind a jogszabályok, mind a sze­mély- és vagyonvédelmi, biztonságtechnikai tervező, magánnyomozó cégek belső szabályozásainak területeivel.

Az előadás utolsó részében részletesen beszélt a magánbiztonsági szolgáltatásokat nyúj­tó természetes személyek lehetőségeiről a terrorizmus elleni fellépés területén. Fel­so­rolta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény egyes törvényi terrorizmust megállapító tényállásait: Btk. 190. §. az Emberrablás, Btk. 314. §. a Terror­cse­lek­mény, Btk. 320. §. a Jármű hatalomba kerítése, Btk. 322. §. Közveszély okozása, Btk. 324. §. Robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélés, Btk. 325. §. Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés. Végül bemutatta a magánbiztonsági szolgáltatások nyújtó természetes személyek lehetőségeit a terrorizmus elleni fellépésben. Beszélt arról, hogy alapvető szakfeladat a terrorizmus megjelenési formáinak felismerése, megfigyelése, tér­figyelő eszközökkel, más eszközökkel történő rögzítése, a rendőrség értesítése, tájékoztatása, helyszínre hívása, kísérlet a bűn­cselekményt elkövető elfogására, a helyszíni válságkezelő rendőrségi parancsnok utasításának végrehajtása. A tevékenység közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetén fel­adat a terrorcselekményben érintett sértettek, veszélyhelyzetben lévő személyek menekítése, segítése. A szakember feladata még a jelentésírás a rendkívüli eseményről, valamint tanúvallomás tétele a büntetőeljárásban.

A magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtók oktatása alapfeladat, a biztonságunk érde­ké­ben – evvel a gondolattal zárta be előadását az ismert szakember.
 

A vacsora után kezdődött a Detektor Plusz magazin díjátadása. A szakmai díjakat „Az év biztonságvédelmi szakembere 2014” Kovács Tim, GE Global Growth Organization, Közép-Kelet Európai Regionális Biztonsági igazgató, „Az év testőre 2014” Keresztesi Zsolt, a Magyar Biztonsági és Testőr Akadémia igazgató kapta. Az újonnan alapított „Biztonságtehnikai Fejlesztő 2014” díjat az Intellio Zrt. kapta, melyet Borsányi Károly, marketingvezető vette át Klézl Marinától a Detektor Plusz magazin kiadói igazgatójától és Fialka György MBVE elnöktől. Az este borkóstolóval és vidám programokkal folytatódott.

  Györgydeák Pé­ter, a BioSec Group Kft. ügyvezető igazgatója tenyérérhálózat-alapú azonosításról tartott előadást. Bemutatásra került a Fradi-stadionból ismert BioSec „vénaszkenner”-rendszer, mint a biometrikus technológiák egyik legújabb generációja. Erőssége, hogy egy kívülről nem látható, nem másolható, de időtálló ismeret alapján azonosít a világ egyik legjobb FAR értékével, amelyet a BSI is igazol. A tenyérérhálózat-azonosítás mindenütt hasznos lehet, ahol fontos a gyors és megbízható azonosítás, amely a könnyű használattal párosul. Egy személy hosszú idő eltelte után is azonosítható a rendszerben. Az előadó elmondta, hogy a BioSec széles körű, „vénaszkennerre” alapuló megoldásrendszert fejlesztett ki, mint például a fizikai beléptetést, „middleware” személyazonosítást, e-mailtitkosítást és a biometrikus windowsba való belépést.
 

  Érces Ferenc tűz­oltóezredes, BM OKF Tűzoltósági Főfel­ügye­lőség, Tűz­vé­del­mi Főosztály főosztályvezetője, aki Bu­dapest szempontjából is kiemelt létesítmények, rendezvények, események szakhatósági engedélyezésében, az egységes tűzvédelmi hatósági tevékenységben lát el irányítói feladatokat. Az „OTSZ változás hatásai” témájú előadásában részletesen elemezte a tűzvé­delmi szabályozás megújult rendszerét.
 

  Sebők Imre, ASM Security Kft. ügyvezető igazgató, a „Cím­zett vészkijárati világítások előnyei” című előadásában bemutatta a legújabb fejlesztésüket, a Clever Light rendszert. Nagy forgalmú helyeken a hálózat kimaradása az épületben tartózkodók számára komoly veszélyhelyzetet teremthet. A helyiségek biztonságos elhagyásához tartalékvilágítás, és kijárat felé történő iránymutatás szükséges. A saját fejlesztésű, körültekintően tervezett vészvilágító rendszer megfelel minden kívánalomnak: energiatakarékos, költséghatékony, gazdaságosan karbantartható, más rendszerekkel kompatibilis, a központ és a lámpatestek folyamatosan kommunikálnak egymással. A lámpák egyedileg vezérelhetők, illetve többnyelvű menüvel, grafikus szoftverrel, web-szerver funkcióval és érintőképernyővel rendelkeznek.

A Clever Light^® rendszer elemeinek gyártása Szolnokon, a cég telephelyén történik. Az alkatrészek könnyen, gyorsan beszerezhetőek és megbízható, pontos, precíz szakembergárdával rendelkeznek.

A Clever Light^® rendszer főbb tulajdonságai: hagyományos és címezhető lámpatestek; tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés; áramszünet esetén az akkumulátor biztosítja a folyamatos működést; a központtal közvetlen és automatikus a kapcsolat, ezáltal könnyű a kezelhetősége.

A LED technológiával a felhasználó csökkentheti költségeit és többféle design és piktogram közül is választhat. Az előadáson elhangzott, hogy az ASM fejlesztői továbbra is gőzerővel dolgoznak a rendszer bővítésén, többek között egy címzőmodul is készül, de sok más dologban is törekednek ügyfeleik minden igényének kielégítésére.

Az Alkotmányvédelmi Hi­va­tal munkatársa az „Ipari kémkedés elhárításának feladatai” címmel tartott előadást (rövid beszámolónk  lapunk 4. oldalán olvasható).
 

  Német Ferenc, az SZVMSZK elnöke előadásában elmondta, hogy a feketegazdaság komoly gondot okoz az országnak. Kiemelte, hogy a rezsióradíj-rendelet megállapítása már előrelépés a vagyonvédelem területén. Úgy látja, hogy az olcsó munkaerő és az olcsó szolgáltató biztonsági kockázat a megrendelő számára. Beszélt arról, hogy a kamara a szakszerűség meghatározója kell hogy legyen a jövőben.
 

  Ribánszky Tamás (Vasbeta Kft.) bemutatta a Secura Mark technológiát, az Egyedi Termék­je­lölő címkefóliát, ame­lyet magyar–orosz együttműködéssel fejlesztettek.

A forradalmi termékazonosító technológia által hamisíthatatlanná válik az a termék, amelyen elhelyezik a biztonsági címkét. Az úgynevezett SMark címke bármilyen termékre rányomható, az eredetiség okostelefon segítségével beazonosítható. A címketermék fémezett fóliacsíkkal készül, amely roncsolás nélkül nem távolítható el. A termék QR-kódja okostelefonra letöltött applikáció segítségével olvasható. A QR-kód tájékoztatja a vásárlót a termék adatairól, mint például a származási hely, lejárati dátum és egyéb más információról. Amennyiben a termék lopott, hamísított a vevő erről megbizonyosodik.
 

  Rajzó Gergő Bu­dapest Bank biztonsági vezetője „A pénzintézetek terror helyzete” témában tartott előadást. Mi a terrorizmus, tette fel a kérdést az előadó. A terrorizmus az Államot, az állami szervezetet valamilyen cselekményre kényszerítésének és a lakosság megfélelmítésének céljából elkövetett cselekmény – válaszolta meg a biztonsági vezető –, ahol az elkövetés eszközei akármi és a célpontja akárki és akármi lehet. Kiemelte, hogy terrorcselekmény elkövetésekor az emberi élet és a sérülésmentesség a legfontosabb, mint az ügyfelek és a dolgozók vonatkozásában, de természetesen a vagyoni és az üzletmeneti kármegelőzés is feladat. Elmondta, hogy a terrorizmus finanszírozása sok esetben a pénzintézeteken keresztül bonyolódik. Magyarországon a pénzintézeteknél nem lehet tiltott számlát nyitni és terroristakapcsolatú számlákra pénzt utalni. Az ilyen jellegű számlákról listák vannak. A terrorizmus elleni küzdelemben alapvető a hatóságokkal való együttműködés, hogy a pénzintézetek megfelelő információkhoz tudjanak hozzájutni.
 

  Fialka György, az MBVE elnöke a konferencia zárásaként összegezte a két nap előadásainak tapasztalatait.

A MBVE konferenciája az Egyesület zárt­körű közgyűlésével fejeződött be, ahol a következő határozatok születtek. Folyamatosan figyelve környezetünk változásait, az egyesület szabályzatát a gördülékeny működés szellemében alakítják. Az egyesület szakcsoporti rendszert hoz létre a hatékonyság érdekében, melynek első lépcsőfoka a kórházbiztonsági szakcsoport létrehozása. Továbbiakban is folytatja az állami szervek biztonsági vezetőinek egyesületbe való integrálását. Kommunikációs tevékenységüket növelik és a honlap irányába is kiterjesztik. Létrehoznak egy tudományos lektorált szaklapot biztonságtudományi publikációk közlésére, amelynek kiadója a Detektor Plusz magazin lesz. A szakosodás eredményeit tagtársak cégei felé kommunikálva segítik tevékenységük elismertségében és az MBVE értékének bemutatásában.

K. M.