A Magyar Tudomány Ünnepe – rendezvénysorozat

„Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek”

A konferencián elhangzó előadásokat nagy érdeklődés kísérte, az aktuális kérdésekről, problémákról. A konferencia fő témái három nagy területet öleltek fel:
■ Az informatika fejlődésének hatása, a magánbiztonsági szolgáltatásokra.
■ A jogi környezet változásai és a magánbiztonsági szolgáltatások.
■ A magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó személyek képzésének, továbbképzésének aktuális kérdései.

Német Ferenc, az SZVMSZK elnöke köszöntötte a vendégeket és nyitotta meg a konferenciát       Szép számmal érkeztek fiatal hallgatók is

Napjaink kihívásai és aktuális témái

A közbiztonság és közrend védelmének állami primátusa keretében a Kormány (a Bel­ügyminisztérium) irányításával, a Rendőrség által engedélyezetten és ellenőrzötten polgári jogi szerződés alapján, az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, vagy gazdasági tár­saságok jogilag meghatározott köre, magán­biztonsági szolgáltatások (személy- és vagyonvédelmi-, biztonságtechnikai tervező-szerelő-, valamint magánnyomozói tevékenységek) nyújtásával jelentős mértékben hozzájárul hazánk, Magyarország közbiztonságának és közrendjének javításához.

A társadalmi környezet változó körülményei (többek között a gazdasági-, technikai-, és informatikai fejlődés, a jogszabályi változások, a hazai oktatási rendszer korszerűsítése, az európai uniós elvárások teljesítése) hatást gyakorolnak a magánbiztonsági szolgáltatásokra is.

Ezen hatások felvázolására vállalkozott a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mo­zói Szakmai Kamara önálló szakmai konferenciáján, ahol az előadók információkkal, tájékoztatásokkal, jogi-, szakmai-, műszaki-,
és módszertani megoldások bemutatásával kívántak hozzájárulni a magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó, rendészeti tevékenységet végző személyek, cégek eredményes működéséhez.

A konferencián lehetőség volt a Személy-, Va­gyonvédelmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara tisztviselői, a konferencia elő­adói és résztvevői közötti konzultációra, ész­revételek, javaslatok megtételére is. A konferencián jelen voltak az ORFK Bűnmeg­előzési Osztályának képviselői is, akik bekapcsolódtak a konzultációs eszmecserébe.
 

   A nyitóelőadást, Ha­tala József rend­őr altábornagy, a Nem­zeti Bűnmeg­-elő­zési Ta­nács elnöke és egyben a rendezvény fővédnöke tartotta.

Létkérdés a biztonsági piac, mert egyetlen ország sem képes csak állami szintről, állami szervezetekkel garantálnia polgárai biz­tonságát, ugyanakkor kell hozzá egyfajta tár­sadalmi összefogás is, mivel komplex rend­szer. A állampolgárok biztonsága alapvető jog! Kidolgozásra került egy 10 éves távlatú biztonsági stratégia, amely megvalósítása már 2010-ben elkezdődött. Ehhez a 2011-ben létrejött Bűnmegelőzési Tanács javaslatokat is tett és tesz. A stratégiának fontos szerepe van a kriminál-politikai célok megvalósításában.

A biztonságtechnika, a foglalkoztatás fontos részévé és komoly szakmává vált, jelentős tudásanyag halmozódott fel és színvonalas szakmai kultúra jött létre, amely jelentős nemzetgazdasági haszon is.

A távfelügyeletek gyors és hatékony védelmet jelentenek, gyors információáramlás, egyaránt kiterjed az információkra és a személyes védelemre, de a legkorszerűbb rend­szerek sem nélkülözhetik az emberi tevékenységet.

Az informatikai fejlődés jelentős húzó hatással van a biztonságtechnikai piacra is, a szellemi kapacitásokat ki kell használni az ország érdekében. Azonban tekintettel kell lenni a személyiségi jogokra és a jogi környezetet is meg kell teremteni. Az utóbbihoz elengedhetetlen a szakma véleménye, akárcsak a személyi állományok oktatásához és a vizsgáztatás feltételeihez.
 

   Kálmán László, rendészeti osztályvezető, Richter Gede­on NyRt.

Az eltelt 20 év alatt jelentős változások következtek be, a teljes piac átstrukturálódott, új jogi szabályozások és új munkajogi feltételek születtek, de új szakterületek is alakultak a biztonsági szektorban. A működésre vonatkozó jogi szabályozások még nem egységesek, az EU-s szabályozásokat kellene előnyben részesíteni és egységes alapelveket kellene alkalmazni. 2003-tól ugyan vannak kormányhatározatok és alapelvek, ellenben csak azok a személyek tudnának jó jogi szabályozásokat hozni, akik már hosszú évek óta, nap, mint nap a szakmában vannak. Ezen kívül, a tevékenységtől függően bizonyos biztonságvédelmi szinteket és ezek kritériumait is meg kellene határozni, jog és kötelezettség összefüggésében. 2007-től az egységes koncepciók mellőzése a fejlődés ideiglenes megállását jelentette.

A sikeres és hatékony működéshez, a szakmaiság mellett nagyon fontosak a közigazgatási és piaci ismeretek, ez együttesen csak kevés vállalkozásnál van jelen.

A 2011/XXIV. módosítás megszüntette a kötelező kamarai tagságot, ugyanakkor a kamara szerepe nem csökkent a különböző kiegészítő képzésekben és nem szabad figyelmen kívül hagyni a nem regisztrált, de hasznos tagok munkáját és szerepét. 2012-től megfigyelhető egy öntisztulási folyamat, a vagyonvédelmi cégek kiszervezése következtében. Másrészről az Európai Uniós tagság nemcsak a termelés- és kereskedelem (és az élet sok más területén) hozott szabadabb mozgást, hanem a biztonsági piacban is, megjelentek a „betelepülő” cégek.

A piaci kihívások és a rugalmas működés jegyében felmerült olyan kérdések tisztázása, mint például az egyéni vállalkozók foglalkoztatása vagy akár önálló működése és nem utolsó sorban a munkaerő-kölcsönzés is. Ellenben pénzügyi háttérnyomozást például nem folytathatnak.

Az állami- és magánbiztonság kapcsolódási pontjait egy vállalkozás esetében a jogi és technikai háttér jelentheti.
 

   Dr. Borai Ákos, magánnyomozó, a Hori-Zone Kft-től „A jogi környezet változásainak hatása a magánbiztonsági szolgáltatásokra témaköréről” beszélt.

Első gondolatként szintén a jelentős társadalmi és gazdasági átstrukturálódást emelte ki, ezzel párhuzamosan a közbiztonság és a magántulajdon védelmének megoldásait is teljesen újra kellett gondolni, rendezni.

A magánbiztonsági feladatok ellátását lehet foglalkozásszerű és önként vállalt (nem élethivatásként) formában végezni. Ez jelenleg három területre oszlik:

• személy- és vagyonvédelemre, magánnyomozásra szakosodott vállalkozás szol­gáltatása (más személy megbízásából),
• jogszabályi kötelezés nélkül (a munkajogi vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretei között foglalkoztatott személyek tevékenysége útján),
• az önként vállalt, egyesületi formák keretei között.

Ezt követően a rendszerváltás óta megfogalmazott számtalan törvényalkotást és kormányzati törekvéseket ismertette részleteiben. 2001–2002 között került sor a civil biztonságvédelem új alapokra helyezésére: egységes szerkezetben, minél több pontban egységes elvekre épülve és szigorúbb erkölcsi, szakmai- és képzési követelményekkel. Továbbá, összeférhetetlenségi követelményeket is tartalmazó átfogó szabályozással.

A fejlődés folyamatosságát rövid- és hoszszú távú szabályozási javaslatokkal igyekeznek javítani és biztosítani. Ez létkérdés, hiszen egyre több feladat hárul a magánbiztonsági piac szereplőire, mert az állami szervek védelmi, nyomozati, felderítési kapacitása véges, amit romló statisztikák is alátámasztanak és előbb-utóbb a lakosságban kételyeket ébreszt.

A magánbiztonsági piac komplex megoldásokat is képes kínálni, ellátni, a személy-és vagyonvédelmen és távfelügyeleten túl, köz­terület-megfigyelést, járőrözést, tűzvédelmi teendőket stb.

A még hatékonyabb fellépés és működés érdekében magasabb szintű együttműkö­dé­sekre lenne szükség az állami szervezetekkel karöltve. Ehhez azonban még számos jogi és jogköri kérdést, lehetséges hatáskört kellene megvitatni, tisztázni, vagy akár módosítani is, nem beszélve a kölcsönös információcseréről az ügyek felderítésében, amelyek „mélysége” ügytől függően szintén változhat!
 

   Dr. Kovács Sán­dor, mesteroktató, a Nem­zeti Közszol­gá­lati Egyetem (NKE), Magán­biz­ton­sági és Önkormány­zati Ren­dé­szeti Tan­székéről, a kiküldetésben lévő Dr. Chis­tán László előadását tolmácsolta, „A magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó sze­mélyek képzésének helyzete, a magyarországi felsőoktatásban” címmel. Magyar­or­szágon 2006 óta van szakirányú személy- és vagyonvédelmi kép-
zés felsőfokú intézményekben és jelenleg 120 fős az NKE ezen szakterületének hallgatói létszáma. Kiváló kapcsolatot ápolnak az Óbudai Egyetemmel, de kulcsszerepe van a rendőrségnek is az oktatás terén.

A kor igényeivel lépést tartva itt is szükséges a folyamatos fejlődés, a tanulók szempontjából a várható piaci igények nyomon követése, az oktatási tematikák ennek megfelelő kialakítása, fejlesztése. A közismertebb tevékenységek mellett (például távfelügyelet, személy- és vagyonvédelem) már olyan feladatokra, területekre is kiterjedhet a magánkézben végzett, közbiztonsággal kap­csolatos munkák, mint például az értékszál­lítás, szurkolói csoportok kísérése, közterület-felügyelet, vagy a hal- és vadőri, mezőőri feladatok ellátása. Ezek tovább bővíthetik a leendő munkalehetőségeket. A létesítmények védelme (bankbiztonság, logisztikai egységek, bevásárlóközpontok, repülőterek, diplomáciai intézmények) már régebb óta lefedett területek. A szakmai gyakorlatok szintén kibővítik a munkalehetőségek kínálatát.

Számtalan szakmai rendezvénynek ad otthont az egyetem, szakmailag támogatja hallgatóit, ennek egyik része a tananyagok folyamatos fejlesztése. A tanulást e-könyvek hozzáférése is segíti. A képzésben a magánnyomozói és fegyveres biztonsági őr és parancsnokképzés is szerepelnek.
 

   Birtalan Géza, az SZVMSZK oktatási-, képzési szakmai elnökhelyettese „A sze­mély- és vagyonőrök 2012/CXX. törvény által előírt vizsgáztatásának tapasztalatai, az ötévenkénti kiegészítő képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó felkészülés” témaköréről tartott előadást.

Ennek kapcsán hosszas egyeztetések és nem kis viták voltak, hiszen az eredeti 80 órás, 2 hetes, bentlakásos képzés elképzelése eleve kivitelezhetetlen a gyakorlatban, mert személyi állományt lehetetlen ilyen hosszú időre és nagy létszámban nélkülözni, de helyettesíteni sem. A másik sarkalatos pontot a vizsgadíj mértéke jelentette. A kötelező képzések kérdései és vizsgarendszer a BM-mel közösen kerültek kidolgozásra.

Jó alternatívát jelentettek a kihelyezett képzések – igaz ez cégfüggő lehetőség –, valamint az e-learning módszer bevezetése! Utóbbihoz ki kellett dolgozni a teljes regisztrációt, beleértve az egyéni jelszavas hozzáférést és a vizsgadíjak rendezettségének nyomon követését is.

Jelenleg 75-78 ezer főre tehető a valós létszám a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói szakmában együttesen. A tapasztalt hiányosságokon (felkészültség és szaktudás) mielőbb javítani kell.
 

  Otti Csaba, mérnök-közgazdász, az Óbu­dai Egyetem PhD aspiránsa és ABI kutató az informatikai rendszerek biztonságáról és főbb problémáiról tartott előadást. Az új rendszerek új kockázatokat is rejthetnek, lásd felhő alapú rendszerek védelme. Nagyon fontos, hogy a védelem nemcsak rendszer szintű, az csupán az első biztonsági lépcső, azon belül az adatokat is védeni kell (többlépcsős tűzfal), vagy ha valaki el is jut hozzájuk, ne legyen lehetőség másolni, módosítani vagy törölni! Továbbá, több helyen kell(ene) tárolni, ugyanazon adatokat, vagy megosztva. (Régi informatikus mondás: Ami adat csak egyszer van meg, az „nincs meg!” – A Szerző.) A rendszerfeltörés (hackelés) sokszor nem „erő­ből” történik, hanem tudatos felkészüléssel, a rendszer erősségének próbálgatásával, az alkalmazott programok gyengeségeinek kifürkészésével kezdődik. Ezen a ponton összefonódik a szoftverkészítők, a rendszer­üzemeltetők, s bizony nem utolsó sorban a rendszergazdák felelőssége, tudása, a prog­ramok megbízhatósága, sebezhetősége, de a teljes rendszer erőssége is! A rendszerek folyamatos fejlesztése, korszerűsítése nélkülözhetetlen. Ez előbb-utóbb eléri a már létező (még kevéske) okosházat is.

A rendszer elleni támadások azonban lehetnek „csendesek” is, például kémprogramok telepítésével. Van amikor „csak” a működés ellehetetlenítése a cél: például lefagyasztás, szándékos túlterhelés vagy elérhetőség blok­kolása.
Az adatlopás bevett formái az ál-adategyeztető e-mailek vagy élethűnek tűnő ál-honlapok megjelenítése a felhasználóknál.

A rendszerek esetében nemcsak a biztonság, de a megbízható működés, szolgáltatás alapfeltétele is a gondos és szakszerű tervezés, az igények felmérése, a munka kivitelezése (hálózatépítés).
 

   Filkorn József, biztonságtechnikai szakértő, a 25 éves Seawing Kft. tevékenységének kapcsán, a beléptető- rendszerek sebezhetőségét, adatbiztonságát ismertette. Már korábbi konferenciák előadásai kapcsán is volt szó a beléptetőrendszerek kényes kérdéséről, a jogos belépők téves elutasításának és a jogtalan belépők, „hibás” beengedésének arányairól. Az első kényelmetlen, a másik fokozott kockázatot jelent.

Sajnos, a ma alkalmazott beléptető-kártyák fajtáinak 90 százaléka iparszerűen hamisítható és a fénykép sem jelent nagyobb biztonságot!

Természetesen kártya és kártya között is vannak különbségek, amely kétségtelenül megmutatkozik a beszerzési költségekben is és úgy tűnik a cégek itt is igyekeznek spó­rolni. Egy drágább kártya nemcsak nagyobb biztonságot jelent, hanem számos hasznos többletfunkciót is: fénymásoló használata, étkezési keret feltöltése stb. So­kan megdöbbentek az iskolai beléptető- rend­szerek közelmúltban történő bevezetésének kezdetén, s lám azóta nincs besurranásos lopás, lógás, iskolaelhagyás csak külön engedéllyel. Ugyanúgy folyik a szabad könyvtárhasználat a kölcsönzött művek felvezetésével vagy például részvétel az edzéseken, de csak a jogosultak számára!

Különleges üzemeknél vagy intézményeknél a kártyaleolvasók gond nélkül kiegészíthetők akár ujjlenyomat-olvasóval is, de a beléptetésnek gyorsnak és biztonságosnak kell lennie. Pozitívum, ha a kártyaleolvasó kódolt jeleket küld és a kártya csak a saját leolvasóval kommunikál. Ugyanakkor egy esetleges kiürítéskor (pl.: tűzriadó) minden belépési pont egyben menekülési útvonalként is használható legyen a vészkijáratok mellett!

Szintén alapvető kártyafunkció a munkaidő-nyilvántartás, a be- és kilépési idők, valamint a kártyakódok alapján, amit, hogy felismerjen a rendszer, tárolni is kell. S itt következik a biztonság másik oldala, a belső rendszer biztonsága: nyitott-e a nyilvántartórendszer az internet által kifelé, ellophatók-e a személyes belépőkódok vagy sem?

Végül itt is felmerül az ember, mint biztonsági kockázat: cinkostárs vagy adatkikényszerítés.
 

   Dr. Mészáros Bence adjunktus, az NKE Magán­biz­ton­sági- és Önkor­mány­zati Rendé­sze­ti Tanszéktől a magánnyomozók tevékenységének jogi korlátait ismertette, különös tekintettel az új Büntetőtörvény­könyv­re.

Bár a törvény szó szerint nem nevesíti a magánnyomozói adatgyűjtés fogalmát, de feltételként szabja meg, hogy arra csak írásos szerződés alapján végezhető, a megbízás teljesítése érdekében. Az OSINT (Open Source Intelligence – bárki számára hozzáférhető, bármilyen nyílt hírforrás) teljes mértékben legális, de a nyílt HUMINT (Human Intelligence – hírszerző személyek) szintén nem vet fel jogi aggályokat.

Ellenben jogszabályba ütköző bármilyen lep­lezett módon történő adatgyűjtés, beleértve a lehetséges technikai eszközöket (lehallgatás, rejtett kamera stb.), de ugyanígy magánlakásba belépni, vagy akár elrejtőzni adatgyűjtés céljából. Továbbá, levéltitok megsértése (e-mail is!) és informatikai adat­bázisokhoz történő rejtett hozzáférés, adatmásolás szintén jogszabályba ütközik (Btk. 22§), különösen a minősített adatoké.

Szintén jogsértő a nyomozás, ha valamilyen objektumba az ott lakók (lakóépület, intézmény) vagy az alkalmazottak (iroda, gyár) megtévesztésével vagy hivatalos eljárás színlelésével lép be adatszerzés céljából. Hivatali időben szintén tiltott a megfigyelés.

A tiltott (diplomaták) vagy részlegesen tiltott célszemélyek (külföldi hivatalos személy) irányában pedig egyáltalán nem végezhet semmiféle tevékenységet. Ezért az erősen korlátozott tevékenység miatt csak a közterületek maradnak szabad mozgástérnek.

Az adatokkal való visszaélés – nem a megbízás teljesítéséhez történő felhasználás vagy bármilyen közzététele, továbbá harmadik személynek továbbadása – szintén büntetendő cselekmény.
 

   Füzesi Géza, irodavezető, a Gaz­da­sági Versenyhivatal Felderítő Irodája részéről, a kartellekkel kapcsolatos, a gazdasági bűn­cselek­mények kategóriájába tartozó cselekményeket, tisztességtelen üzleti magatartásokat ismertette, valamint kitért az informátori díjra és annak feltételeire.

A napi hírekben is gyakran hallani kartellben elkövetett cselekményekről, amely a piac, a vevőkör felosztására, az árak rögzítésére, a termelési- és eladási kvóták meghatározására irányul. Szintén ide tartozik egy versenytárgyalás résztvevőinek összejátszása egymással. Erre a színlelt ajánlatok, gyanúsan „egységes” vagy túl magas árak, ugyanígy az irreálisan alacsony árak, valamint a versenyt korlátozó magatartásformák a jellemzők. A kartellek alól nem kivételek a közbeszerzési eljárások sem, de van példa Európai Uniós szintű kartellekre is.

Van, amikor egy rutinvizsgálat (adat- és információgyűjtés, pályázat többszöri sikertelensége), s van, amikor valamilyen bejelentés alapján derül fény a cselekményre (önkéntes, a versenytárgyalás egyik vesztese, önfeljelentők).

Az informátorok a bírság 1 százalékára, de maximum 50 millió forintra jogosultak leleplezés esetén. Ehhez nélkülözhetetlen írásos bizonyítékra vagy a rajtaütés megalapozásához nélkülözhetetlen bizonyítékra van szükség. Ellenben nem jár informátori díj, ha valamelyik vállalkozás nevében engedékenységi eljárást nyújtottak be, vagy a versenytanács nem szabott ki bírságot, vagy ha a GVH nem jogosult a vizsgálatra, mert az már a büntető-, illetve szabálysértési hatóságok jogkörébe tartozik.

Ennek függvényében kizárhatják a büntetetteket a közeljövő közbeszerzési pályázataiból, a résztvevők személyükben büntetőjogilag felelősségre vonhatók (Btk. 296/B§), valamint peres eljárásban a kartell károsultjai kártérítéssel élhetnek velük szemben.
 

  A konferencia utolsó előadója Dr. Keszey Gábor, adatvédelmi osztályvezető, a Nem­zeti In­for­mációs és Adat­vé­delmi Hatóságtól, a magánnyomozó adat­kezelői szerepét ismertette. Ezzel kapcsolatban már elhangzott egy nagyon fontos kitétel: a megszerzett bármilyen jellegű információ nem adható ki harmadik személy részére és nem tehető közzé nyilvánosan. A magánnyomozó saját munkájának sikere érdekében is meg kell védenie a gyűjtött információkat, de ugyanígy sem a célszemélyről, sem a megbízóról nem adhat ki információkat, valamint gondosan, idegenek számára nem hozzáférhető módon kell őket kezelni, tárolni, dokumentálni. Az adatkereséshez írásbeli megbízói szerződés szükséges, de annak módja, jellege természetesen lehet önálló döntéshozás is, a munkamenettől függően, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával. Az adatmegőrzés legfeljebb 6 hónapos időtartamú lehet.

Az adatkezelési tevékenységet szintén új alapokra kellett helyezni az EU-s jogharmonizáció keretében (95/46 EK).
A megbízás lejártát követően, amennyiben a megbízás célja teljesült, az adatokat meg kell semmisíteni, függetlenül azok jellegétől, az információs törvény alapján. Az adatok átadását követően a megbízó személye lesz a további adatkezelő!
 

■ A konferencia programsorozatát kötetlen szakmai kerekasztal-beszélgetés zárta az elhangzottakkal kapcsolatban, az SZVMSZK Országos Szervezet tisztségviselői, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály képviselője és a konferencia előadói és résztvevői között.

■ A védnöki zárszót Német Ferenc, az SZVMSZK elnöke mondta és köszönte meg a vendégeknek a jelenlétet és részvételt.

Kiss Bertalan