A biztonság paradigmaváltása az egészségügyben
dr. Major László tanulmánya

Napjainkban, – kicsit kibővítve ezt az időtartamot az elmúlt 10 évre, – érdekes, és elgondolkodtató szakmai változásokat tapasztalhatunk az egészségügyben, az itt működő biztonsági területen. Pon­to­sabban nem is a biztonsági szakterület változik, hanem az élet által kikényszerített változások miatt jelentősen bővült a biztonság értelmezése a napi gyakorlatban, az egészségügyi intézmények működtetésében. Mivel a folyamat iránya határozott, nagyságrendje pedig jelentős, így akár paradigmaváltásról is beszélhetünk. Ennek megértéséhez tisztázni kell egy-két fogalmat.

 
■ A paradigma fogalma

Thomas Kuhn szerint: a paradigma egy adott időszakban az adott tudomány mű­velői között kialakult és intézményesült köz­megegyezés ar­ról, hogy mi az adott tudomány tárgya, felada­ta, hol húzódnak a tudományosan érvényes, illetve érvénytelen kérdésfeltevések közötti határok, ill. mely feltételek mellett lehet valamely álláspontot egyáltalán tudományon belülinek elfogadni. Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlődés egy bizonyos pontján válságba juthat. Válság akkor jön létre, amikor a paradigmába vetett bizalom meginog.

Válságról persze ma még szó nincs, csupán a biztonságszakmai feladatok és lehe­tőségek határait feszegetjük. Ezen változások egy része már beépülőben van a biztonsági szakmába, lásd pl. a takarítás kérdése. Ugyanakkor vannak olyan szakmák, amelyek kezdenek ide beépülni, lásd pl. a környezetvédelem, vagy betegjog. Van­nak végül olyanok, amelyek valamilyen biztonság kapcsán nagyon közelednek ehhez a feladatkörhöz. Ilyenek pl. mind a izotópszállítás és tá­rolás biztonsága, vagy néhány, a törvények által szigorúan szabályozott szolgáltatási terület mint pl. a gázellátás, fer­tőtlenítés, stb. Ez utóbbiak ma az átlagember számára messze nem a hagyományos biztonság fogalomkörébe tartoznak, de a folyamatok ebbe az irányba mutatnak.

■ Miről is van szó? – Mi a biztonság?

A biztonság tartalma:

a. Többféle értelmezése van, szinte szakmák szerint más és más…

b. Átfogó, oszthatatlan és túlmutat a katonai erőn, objektív és szubjektív elemei vannak.

c. A biztonságra globális, kontinentális, regionális és belső szervezeti kihívások hatnak.

d. A biztonság alapvető területei: gazdasági, köz, társadalmi, környezeti, politikai biztonság.

e. Az ország biztonsága a geopolitikai helyzetétől, a fenyegető veszélyektől, kihívásoktól, a védelmi rendszertől és a szövetségi rendszer erejétől függ.

f. A biztonság értelmezése, elemei az egész­ségügyi területén: – A veszélyeztetettség hiánya, a megbízható környezet, ahol a beteg a gyógyulására tud koncentrálni, a gyógyító személyzet a munkájára, a látogatók pedig a hozzátartozójuk felépülésének a támogatására, békés lelki és fizikai együttlétre. Végezetül és nem utolsósorban az intézmények vagyonbiztonsága. Már ez önmagában is többet jelent az átlagosnál, hiszen itt egyszerre jelentkezik a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok, mérgek, kábítószerek, adagonként sok millió forintba kerülő gyógyszerek biztonságos tárolása, kezelése, védelme, stb.

A vagyonvédelem tárgyiasult szemszögéből mit jelent ez?

• Mechanikai védelmet: – Kapuk, ajtók, zárak, szekrények, rácsok, biztonsági ajtók, sorompók, stb.
• Elektronikai, biztonságtechnikai védelmet: – Beléptetőrendszereket, kamerarendszereket, riasztórendszereket, bővített értelemben a tűzjelzőket, stb.
• Személyi védelmet (élőerő): – Porta­szol­gá­la­tok, járőrök, testőrök, ügyeleti szolgálatok, stb.
• Rezsim intézkedéseket: – Szabályzatok, uta­sítások, szabványok, látogatási idő meg­határozása, stb.
• Biztosításokat a fenti szakterületeken.
• Nem részletezném, ezt minden olvasónk érti, tudja. A régi értelemben véve itt meg is állhatnánk, itt a határ, de tudjuk, ez már nem megy. Éppen a kamerarendszerek, beléptetők hozzák magukkal az adatvédelmi problémákat. Lát­ható tehát már tágul a biztonság értelmezése, tartalma.

■ Az adatvédelem és a betegjog összefüggései

• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintett adatkezeléshez történő hozzájárulása akkor lehet valós, ha megfelelő tájékoztatáson alapul és önkéntes. Azonban egészségügyi intézménybe történő belépéskor az érintettek többségének nincs választási lehetősége, hogy hozzájárul-e, vagy sem a kamerafelvételek készítéséhez és tárolásához.
• Az Adatvédelmi Biztos véleménye, és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény ad némi lehetőséget az eligazodásra a kameraképeket illetően: • meghatározott célhoz kötötten készülhetnek (vagyonvédelem, bűn­meg­­elő­zés); • főbejáratnál, egyéb bejáratoknál, liftek előtereiben, aulákban és alapos indoklás után a folyosókon; • ha a felvevők képeit nem rögzítik (élőkép).
• Sajnos az Adatvédelmi Biztos 2000-ben kiadott képfelvevő és rögzítő berendezésekkel kapcsolatos ajánlása nem kedvez a vagyonvédelmi tevékenységnek: • kizárólag személyazonosításra alkalmatlan képeket rögzítő berendezések üzemeltethetők; • lehetővé kell tenni, hogy az érintettek kérésére a rájuk vonatkozó felvételeket azonnal letöröljék.

■ Betegjog

Az elmúlt évtizedekben a betegjogok viharos erősödése zajlott le. A kórházakban, klinikákon ez napi konfliktusforrást jelent. Nézzük hát részleteiben.

• Kapcsolattartás joga: • kapcsolattartáshoz való jog: írásban, szó­ban kapcsolattartás, látogató foga­dása; • súlyos állapotú beteg joga, hogy általa megjelölt személy mellette tartózkodjon; • szülő nő joga, hogy vajúdás és szülés közben általa megjelölt személy folyamatosan mellette legyen; • szabad vallásgyakorlás joga. • Kapcsolattartás a hozzátartozókkal, lá­togatás, látogatási idő – többi beteg nyu­galma, illetéktelen személyek kiszű­rése. • A közfeladatot ellátó személyek védelmének fokozódó szükségessége (orvosok, ápolók, mentősök). a személyi védelem különös aspektusát képezik a beszámíthatatlan személyek – megítélésének, és nem orvosi értelembe vett „kezelésének” kérdése. • Érzékeny feladat a hozzátartozók részére kapcsolattartás biztosítása, kegyeleti jogok gyakorlása. • Végezetül kritikus terület – napi rendszerességgel – a személyes tárgyak, sa­ját ruhák használata – veszélyes, szennyező, károsító tárgyak kezelése, elkülönítése, szakszerű és biztonságos tárolása, vagy éppen annak megtagadása. Pl. szúró-vágó szál-, és lőfegyverek.
• Intézmény elhagyásának joga: betegeknek joga van, ha mások testi épségét, egészségét ezzel nem veszélyezteti.
• Önrendelkezéshez való jog: a beteg sza­badon dönti el az egészségügyi ellátás igénybevételét, kivizsgálás és kezelés döntéseiben részvételt, beleegyezés visszavonását, holttestéről való rendelkezést.
• Intézmény elhagyásának joga, kezelés felfüggesztésének joga – személyi szabadság kor­látozása: • pszichés betegek • közegészségügyi, járványügyi intézkedések
• Rendelkezési jog kérdése: cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetén – értéktárgyakról történő rendelkezés
• Pszichiátriai betegek jogai: • speciális szabályozás: betegek veszélyt jelenthetnek magukra és mások­ra, betegjogokat csak korlátozottan ké­pe­sek érvényesíteni • személyiségi jogaikat fokozott védelem­ben kell részesíteni • önkéntes, sürgősségi, kötelező gyógykezelés • önkén­tes gyógykezelés: cselekvőképes beteg, írásban beleegyezett; ha nem vagy korlátozottan cse­lekvőképes, törvényes képviselő beleegyezése; bíróság hivatalból vizsgálja • sürgősségi gyógykezelés: pszichés állapota, szenvedélybetegség miatt közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása; 24 órán belül bíróság értesítése.

Csak érdekességképpen egy példa a területről. A pszichésen sérült embertársainkhoz csak szak­ápoló nyúlhat. Gyakran van azonban olyan helyzet, amikor az orvos, a nővér életveszélybe kerül, mert a beteg nem tudja kontrollálni a cselekedetét, vagy éppen ki akarja húzni magát a gyógykezelés alól. Ilyenkor az odahívott személy- és vagyonőr tehetetlen, mert egyrészt életveszély van, másrészt nem nyúlhat a beteghez csak szakápoló. Mivel a vagyonőrből nem lehet OKJ-s szakápolót 4 évnél rövidebb idő alatt képezni, ezért fordítottunk a dolgon. Munkanélküli szakápolókból képeztünk vagyonőröket és így rögvest helyreálltak a kívánatos, biztonságos állapotok.

■ Az európai betegjogi karta, és a biztonsági követelmények összefüggései:

• Minden személynek joga van az egészségügyi rendszer hibái, orvosi mulasztások és hibák okozta bántalom elkerüléséhez, továbbá joga van a minőségi, biz­tonságos szolgáltatáshoz való hozzáféréshez.
• A jog biztosítása érdekében az egészség­ügyi intézményeknek folyamatos megfigyelés alatt kell tartaniuk a rizikófaktorokat, garantálva az orvosi eszközök karbantartását és azok használóinak hozzáértését.
• Minden egészségügyi szakembernek teljes felelősséget kell vállalnia az orvosi ellátás biztonságáért.
• Az orvosoknak a korábbi események ismerete és a folyamatos képzés alapján képesnek kell lenniük a jövőbeni kockázatok csökkentésére.
• Az egészségügyi ellátást biztosító személy­zet minden olyan tagja, amely hibáról számol be feletteseinek vagy kollégáinak, védelmet élvez az esetleges kedvezőtlen következmények­kel. A fentiek alapvetően orvosszakmai kérdések, de ahogy fentebb említettük, ezek csak biztonságos környezetben teljesülhetnek.

■ A takarításról, mint a biztonság egyik szegmenséről

Bevett gyakorlattá vált, hogy vagyonvédelmi cégek – éppen az éjjeli lopások miatt, amikor vita van, hogy az őr vagy a takarító lopott – a takarítási profilt is felvették. En­nek eredményeként megszűntek a lopások, nincs egymásra mutogatás. Az élet tehát gyorsan megadta a választ, így ma már a biztonság elfogadott szegmense a takarítás is, mint szakterület. Tovább bővül tehát a biztonsági szakterület.

■ Tűzvédelem

Hasonlóan betagozódott a tűzvédelem is a biztonságba, de nem csak az egészségügyben, hanem mindenütt. Vannak még per­sze viták, hogy a tűzvédelem a bizton­ság(technika), vagy pedig a vagyonvédelem része, de ez a lényegen nem változtat. Ebbe a szakterületbe a tűz­vé­de­lem már mélyen betagozódott.

A teljesség igénye nélkül lássuk az egészségügy tűzvédelmi sajátosságait:

A kórházak fokozottan veszélyeztetettek tűzvédelmi szempontból:

a. Nagy mennyiségű éghető anyagot halmoznak fel…

b. Az esetek nagy részében mozgásképtelen, mozgásukban korlátozott betegekről van szó. A mentés, menekítés nehézkes, bizonyos intenzív részlegek ki­menekítése pedig nem lehetséges, tehát úgy kell kialakítani a tűzszaka­szokat, hogy a beteg ottmarad ahol az életfunkcióit fenn tudják tartani.

c. A 100%-os tűzbiztonság az egészségügyben kizárólag akkor valósítható meg, ha a tűz ke­letkezésének valamennyi lehetőségét kizártuk (ideértve a külső, károkozó behatásokat is).

d. Fő cél a tűzvédelemben: a tűz keletkezésének lehetőségét minimalizálni, a tűzoltás feltételeit biztosítani kell. Ennek legfőbb eszköze a jogszabályi, szabványi előírások betartása, be­tartatása.

e. A biztonság – tűzvédelmi – értelmezése az egészségügyben: Olyan állapot, amikor a tűz keletkezésének megakadályozására, a keletkező tüzek eloltására, a tűz által veszélyeztetettek men­tésére szolgáló eszközök, módsze­rek az elérhető legalacsonyabb szinten tartják a károsodás valószí­nű­sé­gét.

■ A katasztrófavédelemről

A katasztrófavédelem az egészségügyet háromféleképpen érinti működésbiztonság szempontjából.

1. A jogszabály szerint békeműködési helyén végzi a betegellátás feladatait.
2. A jogszabályok szerint a gyógyító személyzet, és a felszerelések egy részével szükségkórházat állít fel, vagy hasonló tábori intézményben közreműködik.
3. A katasztrófa, vagy háborús cselekmény hely­színére kerül, elszenvedője lesz maga is az eseményeknek.

Anélkül, hogy a részletekbe mennénk, a mai biz­­tonsági gyakorlat napi részévé vált a biztonságnak, a katasztrófavédelem is. Ez úgy elméletben, mint gyakorlatban végbement folyamat.

A következő kör már szintén kapcsolódik a biz­tonsági területhez az egészségügyben, de még nem általánosan, és nem abszolút értékben.

■ A veszélyes anyag és hulladék

A veszélyes anyag forgalmazása, szállítása, felhasználása még, úgy- ahogy más szakmai területhez tartoznak. (Lásd ADR szabályok és előírások, Biztonsági Adat­la­pok kötelezettsége, stb.) Azonban abban a percben ahogy hulladékká válik mindenki szabadulna nem csak az anyagtól, hanem a feladattól is. Így került egyre több intézményben a veszélyes hulladék a biztonsági területhez.

A veszélyes hulladékok fajtái:

1. Különleges kezelést igénylő (fertőző)

2. Vegyi/fizikai tulajdonságai miatt

Nagy forgalmú kórházak, klinikák éves hulladékmennyisége:

• Fertőzőveszélyes hulladékokból 20–30 t/év
• Vegyi veszélyes hulladékokból 2–2,5 t/év

A kórházak, klinikák, intézetek, gyógyító, ok­ta­tó és kutató tevékenysége során jelentős meny­nyiségű különleges kezelést igénylő (fertőző) veszélyes hulladék és vegyi/fizikai tulajdonságai miatt veszélyes hulladék keletkezik.

Az orvosi egyetemeken dolgozók, tanulók, betegek és a látogatók számára is nagy egészségügyi kockázatot jelentenek ezek a hulladékok, ezért egymástól elválasztva, speciális gyűjtőedénybe szükséges gyűj­teni, elszállítani és ártalmatlanítani ott is.

■ Különleges kezelést igénylő (fertőző) veszélyes hulladék

Kockázatok: sérülések, fertőzések, környezetszennyezés
Összetevői: Ide tartoznak: a használt éles, hegyes eszközök (injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök); vér és vérkészítmények; a fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka; mikrobiológiai szűrőbetétek; fertőző kórokozókat tar­talmazó kísérleti állatok; génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok; ci-tosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök.
Gyűjtés: a jogszabályi előírásoknak megfelelően, minősített, speciális elsődleges gyűjtő­edényekbe történik. Szúró, vágó, éles eszközök: speciális kemény falú edények, tűgyűjtők. Egyéb betegellátási hulladék: speciális sárga po­lietilén gyűjtőzsák.
Ártalmatlanítás: Engedéllyel rendelkező szakcég elszállítja és égetéssel vagy sterilizálással ártalmatlanítja.

■ Vegyi/fizikai tulajdonságai miatt veszélyes hulladék

Kockázat: tűz-, és robbanásveszélyes és/vagy a mérgező/maró/ártalmas/ irritatív tulajonság, valamint környezetszennyezés
Ide tartoznak: citosztatikumok és az ezekkel szennyezett anyagok, eszközök, gyógyszerhulladékok, vegyszermaradékok, beazonosíthatatlan vegyi anyagok, illetve a tevékenység végzése során keletkező egyéb veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, fénycső) csomagolási hulladékok.

Gyűjtés: a jogszabályi előírásoknak megfelelően, minősített, fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló gyűjtőedényekbe történik.
Ártalmatlanítás: engedéllyel rendelkező szakcég elszállítja és égetéssel ártalmatlanítja.
Mivel ez a fajta feladat komoly szervezést, rendet, napi ellenőrzést igényel, így egyfajta természetességgel került sok helyen a biztonsági szakterülethez.

Hasonló elven közeledik a biztonsági szakmához az izotópos terület is. Rendkívül komoly nemzetközi szabályzás és ellenőrzés hatására ma már a legnagyobb egészségügyi szolgáltatóknál a biztonsági területhez tartozik ez a feladat. Történelmileg talán azért is, mert a rádióaktivitást először katonai szakterületen alkalmazták. Így katonák, katonatudósok voltak először a legképzettebbek. Mivel pedig a biztonsági területen is sok a volt egyenruhás szak­ember, talán ez is elősegítette ezt a folyamatot. Csak tájékoztatásként, ha valakire ilyen feladat várna.

■ Az izotópszállításról

Mind a kiinduló, mind a célállomásnak rendelkeznie kell a szállítandó radioaktív készítmény alkalmazásának engedélyével, valamint meg kell jelölni a radionukleidot, a fizikai-kémiai formát (nyitott-zárt, ill. vegyületet), az aktivitást, és a csomagolást.

A gépjármű használatára vonatkozó engedély a következőket kell, hogy tartalmazza:

a) a gépjármű, illetve az utánfutó típusa, forgalmi rendszáma,

b) a szállítható radioaktív anyagok besorolása a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállí­tá­sáról szóló Európai Megállapodás (ADR) szerint, az UN számmal együtt,

c) a szállítás speciális feltételei: a. 2 db tűzoltó készülék, b. ólombetétes tartály, c. sugárzásmérő készülék, d. védőkesztyű, e. műbizony­lat.

A radioaktív anyagot szállító gépjármű üzem­bentartója gondoskodik arról, hogy a gép­jár­mű, illetve a felszerelés sugárvédelmi szempontból megfeleljen az 1979. évi 19. tör­vény­erejű rendelettel kihirdetett ADR „A és B” mellékletében, valamint a külön jogszabályban foglalt követelményeknek.

g. a járművet üzembentartó ellátja egy darab 2 kg kapacitású, érvényes felülvizsgálati idővel rendelkező tűzoltókészülékkel,

h. a küldeménydarabok rögzítésére alkalmas spanifer típusú hevederekkel.

i. A gépjárművet radioaktív anyag szállításakor olyan gépkocsivezető vezetheti, aki legalább alapfokozatú sugárvédelmi tanfolyami végzettséggel rendelkezik.

j. A jármű üzembentartója rendelkezik legalább alapfokozatú sugárvédelmi tanfolyami végzett­ségű sugárvédelmi megbízotti feladatokat ellátó munkatárssal.

k. Az üzembentartó a szállítás során a kö­vetkező fuvarokmányokat alkalmazza: – menetlevél, – fuvarokmány-kiegészítő adatok, ben­ne a küldeménydarabok felületi dózisteljesítménye és ezekről naprakész nyilvántartást vezet. A küldeménydarab feladójának felelőssége, hogy a küldeménydarabon jól láthatóan fel kell tüntetni

l. az UN rövidítést, az UN számot,

m. a feladó és fogadó szervezeti egység nevét és egyéb azonosító adatokat,

n. a küldeménydarab felületén mért dózisteljesítményt, mely nem haladhatja meg az 5 uSv/h értéket.
Végezetül jelezném, hogy a szakterület bejelentett gyakorlójának, rendszeres hazai és nemzetközi atomenergetikai szervezetek ellenőrzésére kell számítani.

A munkavédelem betagozódása ugyan megtörtént az egészségügyi intézmények biztonsági szekciójába, de – a szigorú jogszabályok miatt – egyfajta belső szervezeti és szakmai elkülönülés mellett.

■ A munkavédelemről az egészségügyben

A biztonság része:

• Tárgyi és személyi feltételek olyan együtt­működése, melynek eredményeként kizárható a sérülések, egészségkárosodások bekövetkezésének lehetősége.
• Van-e 100%-os biztonság az egészségügyben? – Csak a személyi tényezők teljes kizárásával lenne elérhető, ami nem valósítható meg.
• Mi a fő cél a munkavédelemben? – A munkavállalók, betegek, látogatók, stb. sérüléseknek, egészségkárosodásoknak való kitettségét minimalizálni.
• Mi a munkavédelmi biztonság értelmezése az egészségügyben: – Olyan, folyamatosan fenntartható állapot, amikor a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együtt hatása (azaz a kockázat) az elérhető legalacsonyabb szinten tartható.

■ „Pandora szelencéje” mint végszó

Nem egyszerű tehát a biztonsági vezető dolga az egészségügyi intézményekben. Terjedelmi okokból azt már nem is részletezném, – részben mert magam sem értek egyet szakmailag – hogy vannak kórházak, klinikák, nem is kevés, ahol az olyan szolgáltatások, mint a biztonságos orvosi gázellátás fizikai és szállítási biztosítása, az élelmezésbiztonság, mint sarkalatos, és napi biztosítási feladat, továbbá a steril textiltisztítás, és szállítás is a biztonsági szakterülethez tartozik. Azt gondolom ez a fajta megoldás, a „Pandora szelencéjének” olyan fajta megnyitása, amely ugyan nagyon megtisztelő, és ugyanakkor megterhelő, de rövidtávon nem fog beágyazódni a biztonsági szakmába. Az egy külön kérdés, hogy hosszú távon a „biztonságos szolgáltatások” milyen viszonyba kerülnek a biztonsági szakmával? Erre azonban valószínűleg az olvasóink fogják a jövőben megadni a választ.