Kezdőlap
In memoriam lockerbie…
(Rém)történet a figyelmetlenségről
Előző számunkban a repülőgép-eltérítésekről adtunk egy rövid összefoglalót, most egy látszólag másfajta bűncselekményt mutatunk be, egy géprobbantást. A légi személyvédelem már évtizedekkel ezelőtt rájött, hogy földi ellenőrzéssel kell megakadályozni fegyver, robbanószer és gyanús személy feljutását a fedélzetre. S ha mégis feljut, aminek nem szabadna feljutnia, az egyértelműen az ellenőrző biztonsági szolgálat hibája. Mint ez esetben is.
A start és a vég
A múltszázadban vagyunk, 1988-ban, a naptár december 21-ét mutat. London, Heathrow repülőtér. A Pan Am amerikai légitársaság Boeing 747-ese, a PA 103-as járat ott áll a fényesen kivilágított felszálló pálya végén és várja a startengedélyt. Már sötét van. Az úticél New York, JFK repülőtér, majd onnan tovább Detroit. A gépen 16 főnyi személyzet gondoskodik a 243 utasról, köztük a 3 fős váci Roller család 5 éves kislányukkal, mellettük a 79 éves, kedves magyar útitárs, Drucker Róbertné, Ibolya néni. Mindenki becsatolva, beszélgetve várja az elrugaszkodást. Felzúgnak a hajtóművek, a gép lassan elemelkedik a földről és észak felé, Skócia irányába indul. Lentről a hatalmas világváros, London fényei vibrálnak, páratlan a látvány. Fél óra múlva a gép elérte a 9400 méteres utazómagasságot és MacQuame kapitány engedélyt kért a skóciai légiirányításról, hogy az előírt légifolyosón megkezdhesse az Atlanti óceán átrepülését. Megkapta. Két perc múlva a Pan Am 103-as járat eltűnt a légiirányítás képernyőjéről.
LOCKERBIE, 19.25 h.
A katasztrófavédelmi szolgálatok diszpécserei nem hittek a fülüknek. A skóciai Lockerbie kisvárosából rettenetes hírek érkeztek. Óriási erőkkel vonultak ki, de a látvány még annál is szörnyűbb volt, mint amire számítottak. Rombadőlt, lángoló házak, hatalmas repülőgép darabok, egy 560 m2-es kráter és holttestek mindenütt. A mentés során kiderült, hogy a romok alatt még 11 ember lelte halálát, így a repülőgép-katasztrófának összesen 270 áldozata volt. A gép utasai és személyzete közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget, azon kevesek sem, akik a földetérés után feltehetőleg még életjeleket mutattak.
A szélesebb körű kutatás megállapította, a repülőgép roncsai mintegy 130 kilométer hosszan, 2200 km2-en szóródtak széjjel, ami egyértelműen bizonyította; utazómagasságon, robbanás vetette széjjel. Ezt William Topp légiirányító is igazolta, aki a képernyőjén apró darabokat látott szétrepülni.
A tragédia híre órák alatt bejárta a világsajtót. Tizenhat ország gyászolta állampolgárait.
A nyomozás
Mi történt? Miért történt? Hogyan történt? Erre a három kérdésre kellett válaszolniuk a rendkívül kiterjedt, alapos és aprólékos vizsgálatot végző szakembereknek. A lezuhanó törmelékborította, hatalmas terület átvizsgálása sziszifuszi munkának bizonyult, mire a kb. 10 000 darab repülőgép-maradványt összegyűjtötték, amiben a helyi lakosság és önkéntesek is jelentősen közreműködtek.
A munka nem volt eredménytelen, mert lassan meglepő pontossággal rekonstruálni lehetett, mi történt a géppel. Az első csomagtérben bekövetkezett robbanás nemcsak a kommunikációs és elektronikus vezérlőközpontot vetette széjjel, hanem egy félméteres lyukat is ütött a géptörzs bal oldalán, majd a gép orra és a pilótafülke három másodpercen belül levált a gép törzséről. Ennek a darabnak a vizsgálata bizonyította, a pilótáknak egyetlen másodpercnyi idejük sem maradt bármit is tenni. A robbanás lökéshullámai előbb leszakították a géptörzs fedelét, majd kettétörték a törzset. Az emberi szervezetet ekkor ért hatások ismertetésétől inkább eltekintenénk.
Lockerbie életben maradt lakosai éjjel-nappali büféket nyitottak az áldozatok helyszínére érkező hozzátartozóinak és összegyűjtötték, megtisztították, kimosták az elhunytak használati tárgyait, ruháit, gyermekjátékait és egy helyre gyűjtötték össze. Egy Samsonite gyártmányú bőrönd maradványairól bebizonyosodott, hogy az arab terroristák által előszeretettel használt semtex megnevezésű robbanószert tartalmazott és megtalálták az időzített szerkezetet rejtő rádiós magnó darabjait is, továbbá máltai gyártmányú ruhadarabokat ugyanebből a bőröndből. A nemzetközi nyomozás megállapította, hogy az utas nélküli bőröndöt a máltai repülőtéren adták fel, s előbb Frankfurtban, majd Londonban ismét átrakták, de csak Máltán vizsgálták át csomagröntgenen. (Átrakásnál ma sem vizsgálják a csomagokat! – a szerk.)
Következmények
A merényletért több terrorszervezet is vállalta a felelősséget, de csak a líbiai nyom tűnt reálisnak. Később Líbia elismerte a bűncselekmény elkövetését, kiadta a tettest, a titkosszolgálat tisztjét a brit igazságszolgáltatásnak és hatalmas összegű kártérítést is kifizettek. (Kadhafi elnök két líbiai hajó elsülylyesztése miatt rendelte el a merényletet.) A Pan Am légitársaság, az USA büszkesége a kártérítés ellenére csődbe ment.
Mindezek azért történhettek meg, mert a máltai reptéren akkor a biztonsági szolgálat hibázott. Nem vádolunk, csak a biztonsági szakma rendkívüli fontosságára hívtuk fel a figyelmet.
Tóth-I.