MBVE XV. Kon­fe­ren­cia – 2014. március 26–28.Siófok

A civil biztonsági szakemberek és a jövő biztonsági szakembereinek találkozója
A biztonsági szakma aktuális kérdései

A Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete (MBVE) 2014. évben Siófokon tartotta hagyományos konferenciáját. Idén a magasan képzett biztonsági vezetők civil egyesülete meghívására a rendezvény vendégei lehettek az NKE RTK biztonsági szakirány teljes nappali III. évfolyama és az NKE RTK Magán­biztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék oktatói is.
 

  Fialka György – MBVE elnök: először a rendezvény fővédnöke, dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr üdvözletét tolmácsolta a résztvevők felé.

Nyitóbeszédében kiemelte a XV. konferencia jubileumi szerepét. Az egyesület elmúlt 18 évét elemezve, hangsúlyozta a tagság összetételének minőségi változását, a nyitást az állami szféra irányába, valamint a biztonságtudomány formálásában betöltött szerepüket elemezte. Fontosnak tartotta a társszervekkel kötött és működtetett együtt­működési megállapodásokban rejlő tartalékok kiaknázását, fejlesztését. Szervezetük az elmúlt évben megkezdte a nemzetközi együttműködést a Szerb és az Osztrák biztonsági egyesületekkel is –, a Duna Stratégia megvalósításának szellemében.

A magánbiztonsági oktatás fejlesztése érdekében az NKE Magánbiztonsági tanszékével alakítottak ki gyümölcsöző kapcsolatokat. Ennek keretében tankönyveket írnak, szakgyakorlatokat szerveznek, valamint ezen a konferencián is biztosítják a hallgatók részvételét.

A minőségbiztosítási feltételek, valamint a szabványok alakításában végzett tevékenységük is számottevő eredményeket hozott. A biztonsági szakma specifikálásában, a szakági tevékenységek pontos megfogalmazásában is részt vesznek, irányítják ezeket a feladatokat.

Az SZVMSZK-val folyó folyamatos együtt­működésük keretében a vagyonőrök szakmai tudásának fejlesztése, a szakma kifehérítése érdekében tesznek lépéseket. Tervezik a biztonsági szakma közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberei részére ciklikus képzés indítását.
 

  Cielszky Péter – r. ezredes, ORFK: „2013. évi országos bűnügyi helyzet és magánbiztonsági aspektusok” címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a bűnügyi fertőzöttség mérésének célja: pontosabb rálátás a valós helyzetre, hogy a bűnözés csökkentése érdekében célirányos bűnmegelőzési módszereket, programokat tudjanak kialakítani a jövőben.
 

 Német Ferenc – SZVMSZK elnök: „A vagyonőrök képzésének megoldása, tapasztalatai” elő-adásában felhívta a figyelmet a vagyon­őrökkel kapcsolatos panaszkezelések szakmai tapasztalataira és kezelési nehézségeire. Kiemelte, hogy jellemzően a munkaterületen való szakszerűtlen fellépések és a hatáskörök túllépése a legtöbb probléma a munkájuk ellátása során. Az elnök kiemelte, hogy a szakma célja a társadalmi elvárásoknak való megfelelés és az iparág elismertségének növelése.
 

  Dr. Janza Frigyes – nyá. r. vezérőrnagy: „A biztonság szerepe, a magánbiztonság fejlődése” című előadásában a biztonság és a biztonságtudomány vonatkozásában beszélt a biztonság komplexitásáról. Felhívta a figyelmet, a biztonságot közvetlenül veszélyeztető jelenségekre: a terrorizmusra, a helyi háborúkra, a hidegháborús helyzetekre, a diktatórikus rendszerek felbomlására, a népek, nemzetek, koalíciók szembenállására. Egyben jelezte, hogy a közlekedés és a hírközlés gyors fejlődése, a globalizáció, a gyorsuló ütemben fejlődő ipar és mezőgazdaság is hordoz biztonsági kockázatokat. Felhívta a figyelmet a biztonságtudomány fontosságára, mint a jövő globális tudományára, amelynek feladata a biztonság megteremtése, szavatolása és fenntartása.
 

 Dr. Christián László – egyetemi docens: „A magánbiztonsági képzés helyzete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” címmel tartott előadást. Emlékeztetett rá, hogy az immár hagyományos, Pécsett évente megrendezésre kerülő Szent László-napi rendészeti konferencián 2012-ben, Fialka György, az ott elhangzott előadásában hangsúlyozta, hogy: „Rendkívül sokat számít egy szakma fejlődésében a tudományos bázisának kialakulása, oktatási intézményi rendszerének megteremtése!” – Dr. Christián László most örömmel számolt be, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos, kutatási és oktatási bázist kíván teremteni, ennek jegyében jelen tanév elején, 2013. szeptember 1-jén, az NKE Rendészettudományi Ka­ron megalakult a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék. Ez a szervezetalakítás azonban még csak egyetlen, de szükséges előfeltétele a jövőbeni mun­kának.

Párhuzamosan megindult a tudományos kutatómunka a magánbiztonság különböző területein, illetve a tananyagfejlesztés az új Magánbiztonsági Tanszéken. Ennek eredményeként már négy meghatározó jelen­tőségű jegyzet lezárt kézirata vár nyomtatásra. 2014-ben további négy jegyzet készülhet el a tervek szerint.

Továbbá megindult a párbeszéd a szakma és az Egyetem között. Ennek eredményeként 2013. novemberében megalakult az NKE Magánbiztonsági Oktatási Tanács, azzal a céllal, hogy rendszeres jelleggel javaslatokat tegyen a képzés fejlesztésére, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a képzés támogatási formáit illetően. Az együtt­mű­ködéstől azt reméli, hogy a program széles körben történő népszerűsítése mellett, olyan szakembereket tudnak képezni a Tanács iránymutatásai alapján, akiket tárt karokkal vár majd a szakma.

Bővíteni kívánják a képzési repertoárt –, a BA és MA képzési módok mellett, nyitottak az oktatási portfoliójukhoz tartozó különböző képzési-továbbképzési rendszerek kidolgozására és működtetésére. Elmondta, hogy több erre irányuló megkeresést is kaptak a közelmúltban.

Összefoglalásként kiemelte, hogy nagyon fon­tos az érdemi, konstruktív együttműködés megteremtése a magánbiztonsági szektor szereplői, a hatóságok és az oktatási intézmények között, mert ez lehet a kulcsa a kívánatos közbiztonság, valamint a minőségi magánbiztonsági szolgáltatások megteremtésének. Kérte, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassák az NKE Ma­gánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék törekvéseit, amely a magánbiztonság új tudományos, oktatási bázisának megteremtését célozza. Meggyőződése szerint közösen sikeres(ebb)ek lehetünk.
 

  Prof. dr. Kovács Tibor – Óbudai Egyetem, Bánki Kar: „A biztonságtechnika fejlődése, új lehetőségei” címmel megtartott előadása elején visszatekintést adott a biztonságtechnika történetéről az 1800-as évektől, az elektromosság megjelenésétől.

A meghatározó állomások:

• 1853 – Augustus Russel Pope: az első elektromos riasztóberendezés;
• 1859 – Edwin Holmes: Holmes Burglar Alarm Company (NYC), az első sorozatban gyártott riasztóberendezés, majd az 1870-es években az Első Távfelügyelt Vagyonvédelmi Rendszer, (T. A. Edison, A. G. Bell – távíró- és telefonszabadalmainak felhasználásával);
• 1877 – Távfelügyeleti Központ, Holmes;
• 1880 – EOL (End Of Line ) Zónavég Lezáró Ellenállás, a vezetékek szabotázsvédelme;
• 1905 – AT & TC (ma: AT & T) megvásárolja a behatolásjelző rendszerek gyártási jogát Holmes-tól;
• 1953 – Ultrahangos Mozgásérzékelő (Samuel Bagno);
• 1979 – PIR lítium-tantálalapú piroszenzor (ELTEC Instruments);
• 2000 – APR (Auto Panel Recognition – Paradox) fejlesztés.

Az előadó visszaemlékezett arra, hogy mit is gondoltak 1982-ben a BME Villamosmérnöki Karán, az Elektronikai Technológia Szakon. Az akkori tudásuk szerint, a pénzbedobásos készülékkel akármennyit lehet telefonálni és a telefonkártya újratölthető, a LED-ek legnagyobb fényereje kisebb mint egy zsebizzóé, a diszkrét elemek sokáig egyeduralkodók maradnak a felületszerelt áramkörökkel szemben, a BOÁK fő felhasználási területe a háztartási gépek, egy chipre legfeljebb 1 millió alkatrészt lehet elhelyezni, a 300 MHz-es órajelnél nagyobb nem alkalmazható, a Z80-as mikroprocesszor lekoppintható…

Na és mit gondolunk ma az Óbudai Egyetem Bánki Karán, a Biztonságtechnikai Mérnöki Szakon – tette fel a kérdést az előadása végén a professzor. Ma úgy tudjuk, az órajel mintegy 10 GHz lehet egy éven belül, az „okos” biztonságtechnikai rendszerek kezdenek elterjedni két éven belül, a lemezen történő információtárolás három éven belül kivezetésre kerül, az asztali PC-k gyártása négy éven belül véget ér, az érzékeny országok vízumai nagyfelbontású (100…900 MPIX) íriszképeket tartalmaznak öt éven belül, az UHD felbontású monitor (3840x2160) tíz éven belül túlsúlyba kerül, a biometrikus alapú személyazonosítás általánossá válik tizenöt éven belül…
 

  Otti Csaba – mérnök-közgazdász, magánbiztonsági szakértő,ABI Institute: „Big data és a biztonság” című előadásában elmondta, hogy a Big Data egy strukturálatlan adathalmaz, amely tartalmazza az összes digitalizált adatot, mintegy napi 2500 petabájt (1000 terabyte=1 petabyte) adatforgalommal. Az egyre gyorsabb sebességgel növekvő adatmennyiség alapjai a számítógépek adatai, a térinformációs adatok, a szöveg, kép, hang, video, a Web, az internetes szolgáltatások, e-mail, a letöltések, a kalandozások, a GPS, a távérzékelés, a cellainformáció, a műholdfelvétel, a PIN-kód, a vásárlói kártya, az elektronikus tranzakció, az elektronikus ügyintézés és még sok-sok más adat.

A szakértő kiemelte, hogy a megfelelő technológiákkal és eszközökkel már most megjósolható a népesség 85-90%-nak, 80-85%-os pontossággal, a jövőbeni tartózkodási helye. Beszélt a technológia biztonsági területen való felhasználásának lehetőségeiről, mint például a rendőrjárőr és kivonuló szolgálatok útvonalának, bázisainak megtervezése, a bejelentések és riasztások statisztikai elemzése, a jelentések és riportok digitális útra terelése: compliance, audit, a szerviz, karbantartás, járőr tevékenységének nyilvántartása területén.

Návasy Zsolt – Nemzetbiztonsági Szak­szolgálat: „Az illegális adatszerzés lehetőségei, elhárítása” témában tartott érdekes, nagyon aktuális előadást. Beszélt az üzleti titok nem legális megszerzésének aktív és passzív módszereiről és kiemelte, hogy a biztonságunk nagymértékben saját magunktól függ.
 

Kovács Tim – vagyonvédelmi igazgató, GE Lighting Hun­gary Kft.: „A szellemi tulajdon védelméről” tartott előadást. Mi is a szellemi tulajdon – tette fel a kérdést a hallgatóknak. A szellemi tulajdon meghatározása a Wikipedián: Azoknak a szellemi alkotásoknak a termelését és hozzáférését keretbe foglaló logika, amelyeket a jog tulajdonként kezel. Ezek találmányok, művészeti alkotások, szimbólumok, szlogenek stb. Bár ezek megjelenése gyakran tárgyi formához kötött, az ezekben lévő szellemi, kreatív munka az, amit a jogrendszer a védelemre jogosultnak tekint. A szerző számára biztosított speciális jogok az üzleti titok, a szabadalom vagy a védjegy.

Általában az alábbi szellemi tulajdon formákat különböztethetjük meg (forrás CSO online):

A szabadalom egy találmány regisztrációja, amely által másokat ki lehet zárni annak felhasználásából.

A védjegy egy név, szöveg, hang vagy jelkép, amely egy szolgáltatással vagy termékekkel kapcsolható össze.

A szerzői jog védi az írott vagy más művészi kifejezésmódot, amely kézzelfogható médiában jelenik meg – regények, versek, dalok, filmek, stb. Az ötlet kifejezése védett, nem az ötlet maga.

Az üzleti titok egy képlet, módszer, eszköz vagy adatok összessége, amely tulajdonosának a versenytársaival szemben előnyt biztosít. A Coca-Cola például 117 éve tartja titokban A RECEPT-et.

Az üzleti titokkal kapcsolatos kockázatok megnyilvánulása a bennfentesek és a konkurencia által megcélzott vállalatok, ahol a gazdasági hírszerzés és a szellemi tulajdon ellopása a két legkézzelfoghatóbb, leggyakoribb és legfenyegetőbb veszély. Ez sokféleképpen történhet: egy dolgozó, egy legfelsőbb vezető, egy beszállító, akár egy joint venture-partner által ellopott érték. Az America Online (AOL) esetében egy szoftvermérnök egy munkatársa kódjával szerezte meg 30 millió ügyfél adatait, hogy spammereknek adja el azokat.

Az államilag szponzorált gazdasági kémkedés és szellemi tulajdon megszerzése a legszofisztikáltabb és legfélelmetesebb kockázat. A fő cél technológiák megszerzése hadifejlesztésekhez, vagy a GDP növelése az ország gazdaságának versenyképessé tétele érdekében. 2005 januárjában, Fradkov orosz miniszterelnök nyíltan az FSzB segítségét kérte abban, hogy jobban támogassa Oroszország gazdasági vállalkozásainak érdekeit.

A termékek hamisítása, illetéktelen értékesítése mögött gyakran a szervezett bűnözés áll. Ez a szellemi tulajdon ellopásának legalattomosabb és a leginkább mindent átható formája. Az USA kereskedelmi kamara becslése szerint ez évente több mint 750 000 munkahely és mintegy 250 milliárd dollár árbevétel-kiesést jelent csak az USA-ban. Másolt szoftverek, technológiák, cipők és ruházat, szórakoztatóipari termékek… A legismertebb példákkal az Adidas, a Nike, a Louis Vuitton, a Microsoft, Gucci, Prada, stb. szolgálnak. A vállalatok sok esetben nem is tudják, hogy a szellemi tulajdonuk sérült. Az ezzel kapcsolatos két nagy tévedés:
„Az ipari kémkedés veszélye mérsékelt, csak akkor érint, ha olyan titkokat őrzöl, mint a Coca Cola receptje vagy a legújabb Intel chip design-ja…”

„Tisztában vagyunk a veszéllyel és megfelelően kezeljük…”

Hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon védelme érdekében többek között a következőket érdemes megfontolni:
A szellemi tulajdon megfelelő azonosítása és jelölése. Mi az, ami a vállalat számára értékes? Milyen prioritása van ezeknek az értékeknek? Publikus, vállalaton belüli, bizalmas vagy titkos. Az anyagokat ennek megfelelő jelöléssel kell ellátni a védettség érdekében.

A munkajogi szerződésekben érdemes kitérni és tisztázni, hogy egy munkavállaló által a vállalatnál létrehozott szabadalom, találmány, felfedezés kinek a tulajdona, ezeket hogyan honorálják.

A szellemi tulajdont tartalmazó adathordozóknál korlátozni kell a fizikai hozzáférést, a nyomtatott anyagok elzárásával, a kép- hangrögzítés és az IT rendszerekhez való fizikai hozzáférés korlátozásával. A számítógépes hálózatokon legyen jelszóval védett, azonosító szintű hozzáférés-korlátozás, érdemes naplózni, figyelni, szűrni az adatkiáramlást és a csatolmányokat, tiltani az USB-mentéseket és az adatexportot. Azért, hogy a szellemi tulajdon birtokosai tudatában legyenek felelősségüknek oktatásokat, folyamatos, tudatosságnövelő akciókat érdemes tartani, online és személyes oktatások, folyamatos kommunikáció formájában. Szerződésben, munkaköri leírásban legyen rögzítve a felelősség. Ügyelni kell azonban arra, hogy a meghozott korlátozó intézkedések mellett a helyes, élhető eljárás mindig elérhető legyen. A modern körülmények között a biztonsági mentések, az információ megosztása és a közös munka, ha nem annyira egyszerűen is, de lehetséges legyen. A túlságosan bonyolult, élhetetlen megoldások belső ellenállást, hackereket teremtenek, csupán azért, mert a dolgozó dolgozni szeretne.
 

  Dr. Gorza Jenő – divizióvezető,HM EI Rt.: „A TEMPEST rendszer az információátvitel védelme” című előadásában bemutatta a HM EI Rt. tevékenységét és elmondta, hogy a civil vagyonvédelem részére is fejlesztenek és gyártanak minősített vagyonvédelmi, informatikai rendszereket és hálózatokat.
 

A késő délutánig tartó előadások után a hallgatóság az előadókkal és a NKE RTK hallgatóival és oktatóival közösen kötetlen kerekasztal-beszélgetésben folytatták a tartalmas szakmai napot.

A téma először a biztonsági szakma anomáliáiról és a biztonsági vezetők aktuális gondjairól szólt. Később a biztonsági vezetők kifejezték örömüket, hogy a rendezvényen részt vesznek az egyetem hallgatói, mivel a civil biztonsági szakma igényli és várja a képzett fiatal új szakembereket. Az egyetemi oktatók részéről elhangzott, hogy a civil biztonsági piacnak és az oktatásnak össze kell hangolni a leendő szakemberek oktatását, hogy megfelelő szakembereket képezzenek a szakma részére.

A vacsora után kezdődött a Detektor Plusz magazin díjátadása. A szakmai díjat „Az év biztonságvédelmi szakembere” – Sinka Iván, BAT biztonsági igazgató kapta; „Az év testőre” díjat – Sira Gyula testőr vehette át Klézl Marinától, a Detektor Plusz magazin kiadói igazgatójától és Fialka György MBVE elnöktől. Az este borkóstolóval és vidám programokkal folytatódott.

A második nap programja

  Zala Mihály – elnök, KIM Nemzeti Biztonsági Fel­ügye­let: „Minőség­bizto­sítás helye a biztonságban” címen tartott előadást. Elmond­ta, hogy az NBF által a közeljövőben megkezdeni kívánt terméktanúsítás koncepciója egy eszköz-központú megközelítés, amely a minősített adatok védelmére szolgál, és a Magyarországon forgalmazott mechanikai biztonsági (zár, ajtó, „széf” stb.), elektronikus biztonsági (riasztó, érzékelő, stb.) és informatikai biztonsági termékek területére terjed ki. A tanúsításra vizsgálatok alapján kerülhet csak sor és a dokumentációknak hitelt érdemlően kell a termék alkalmasságát és vizsgálati dokumentációját tartalmaznia.

A tanúsítással kapcsolatos követelményeket és egyéb információkat az NBF honlapján hirdetik meg. Az elnök beszélt a szolgáltatásokkal kapcsolatos minősítések kérdéséről, kiemelten arról, hogy a közeljövőben nem tervezik a biztonságtechnikai tervezés, kivitelezés tanúsítását.
 

  Jakab Péter – biztonsági ügyvezető igazgató, MKB BANK: „A Motion detektor-rendszer” című előadásában mutatta be a Monta­nával közösen kifejlesztett DIGISEC megfigyelő és eseménykezelő intelligens biztonsági rendszert, amelynek több bankfiókban jelenleg rendszertesztelése folyik.

A rendszert banki alkalmazásra fejlesztették, de más biztonsági területeken is alkalmazható. Elmondta, hogy a terveik szerint a jövőben a rendőrséggel is össze szeretnék kötni a megfigyelőrendszert, hogy a valós idejű riasztás után lehetséges legyen az azonnali rendőri beavatkozás, majd videofelvételekkel mutatta be a rendszert, így a hallgatóság is meggyőződhetett a fejlesztés hasznosságáról és működéséről.
 

Dr. Füzesy István – a „Nemzetközi biztonsági együtt­műkö­dés, EMPBK” című előadásában elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, a XIV. MBVE Konferencián mutatkozott be az Első Magyar Polgári Biz­tonságvédelmi Klaszter. Az eltelt időszakban több olyan eredményes folyamaton vannak túl, amelyek a klaszter életképességét bizonyítják. A klaszterformának több előnye van, amely a hasznosulást segíti, ilyen a kötetlen szervezeti forma, amely támogatja a különböző jogi státuszú szervezetek, vállalkozások, társadalmi szervezetek közti együtt­működés lehetőségét. Nem­zetközileg elismert, támogatott szervezeti forma, ahol adott a szabad, a tevékenységi irányoknak, céloknak megfelelő szervezeti struktúra kialakításának lehetősége.

Az alapítás elsődleges, fő célja volt a magánbiztonság gazdasági hátterének javítása, elősegítése, a szakmai fejlődés támogatása és a K+F+I. (Kutatás + Fejlesz­tés + Innováció )

Ezek megvalósítására több mód, forma lehetséges, azonban leginkább a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, aktivizálása látszik célszerűnek, ami egyúttal az unió gazdasági együttműködési rendszeréhez történő kapcsolódást is segíti. Korábban is voltak a magánbiztonság területén nemzetközi együttműködések, azonban a klaszteren keresztül új rendszert akarnak megvalósítani. Korábban az együttműködés egyes konkrét feladatokra, vagy/és adott szakterületek között valósult meg.

A klaszter nemzetközi kapcsolatépítési folyamatában a magánbiztonság komplex értelmezése, teljes szakmai vertikum és a hozzá kapcsolódó gazdasági területek együttműködési lehetősége nyilvánul meg. A folyamatokba együttműködő partnerként bevonásra került a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesülete, a Személy-, Vagyon­védelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka­mara és további megfelelő hátterű magáncégek.

Az előadó beszélt a konkrét, határokon átnyúló együttműködést akadályozó fő tényezőkről, ezek között kiemelte, hogy a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás irányelv hatálya nem terjed ki a magánbiztonsági szolgáltatásokra. A szolgáltatások szabad mozgása egyike az Európai Unió négy alap szabadságjogának, amely lehetővé teszi, hogy valamely tagállam területén székhelylyel rendelkező, önálló vállalkozóként tevékenykedő gazdasági szereplők szabadon gyakorolhatnak gazdasági tevékenységet valamennyi tagállamban.

Ez az egyik ok, ami miatt országonként a magánbiztonság eltérő szerveződésű, szabályozású, aminek eredményeként aztán a piac szétaprózott, nincs egységes oktatás, és megfelelő gyakorlat kialakítása.

Kiemelt nemzetközi irány a Duna Stratégiá­ban történő szerepvállalás, ami az egyik lehetősége a magánbiztonsági terület uniós szintű elfogadtatásának. A Duna Stratégián belül a 4. pillér, a Duna Régió megerősítése, a 11-es prioritás a biztonság javítása, a súlyos bűncselekmények a szervezett bű­nö­zés jelentette kihívások elleni fellépés közös munkával. Ezen belül jelenleg elfogadott irányok a jogállam érvényesítése, a ki­ber­bű­nö­zés, a korrupció elleni küzdelem, és a rend­őri együttműködés.

Céljuk, hogy a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban elfogadják és felvegyék a magánbiztonsági területet, az együttműködés fejlesztését új irányként. A megvalósítás folyamata: az egyeztetés Ausztria és Szerbia illetékes prioritásvezetőjével, majd lehetőség szerint három oldalú beterjesztés, a konkrét projektek kezdeményezése, hazai területen folyamatos kapcsolattartás a BM és a KÜM illetékeseivel.
 

  Fialka György – MBVE elnök: „Pénzintézeti biztonsági körkép 2013–2014” címmel tartott előadást. Beszélt a banki szektort érintő biztonsági kockázatokról, amelyek jelentősen befolyásolják az eredményes munkavégzést, mint például a devizahiteles demonstrációk, akciók, valamint az állandóan megújuló csalássorozatok. Az utóbbi időkben felerősödött a „devizahiteles” ügyfelek aktivitása. Ezek között a szélsőséges cselekmények is felbukkantak már: kirakatbeverés, robbantás… Megsokszorozódtak a csaláskísérletek, amelyekben igen jelentős a nemzetközi elkövetés.

Az ügyfél-azonosítás komoly biztonsági ellenőrzést igényel a számlanyitások alkalmával, valamint az ügyfél-megszemélyesítéses bűncselekményeknél; a hamis iratokkal bejelentkezők okmányainak eredetiségvizsgálatánál. Várhatóan a jövőben a biometria lehetőségei nagy segítséget jelenthetnek ezek megoldására.

A technikai paradigmaváltás jegyében tesztelt „füstágyú”, a bankrablás-megelőzés ígéretes eszközének látszik. Hamarosan valós banki környezetben is kipróbálják.

A rendőrségi együttműködés kiemelkedően fejlődött. Megállapította, hogy folytatni kell a kölcsönös oktatásokat és tájékoztatókat, fejleszteni kell az adatszolgáltatást. Az adatszivárgási vizsgálatok megállapításai alapján kezdeményezni szükséges a törvénymódosítást. A devizahiteles tüntetésekkel kapcsolatos cselekmények kezelésére összehangolt, egységes, törvényszerű válaszokat kell kimunkálni. Fejleszteni kell, a lehetőségek további kihasználásával a banki bűnmegelőzési munkát.
 

  Bene Krisztián – Justice Security Kft., Értékesítési vezető: „A hatékony biztonságtechnika nem beruházás, hanem befektetés. Speciális megoldások a kiskereskedelemben” – címmel tartotta előadását. Kiemelte, hogy egy jól működő és hatékony biztonságtechnikai rendszer kialakítása és alkalmazása manapság nem tekinthető költségnek. Egy komplex vagyonvédelmi rendszer segítségével eredményesen és mérhetően csökkenthető az ismeretlen eredetű leltárhiányok mértéke.

A JUSTICE Security Kft. 2006-ban fejlesztette ki a POSeidon Intelligens Kassza­fel­ügyeleti rendszerét, melynek segítségével a kiskereskedelemben végrehajtott kassza-tranzakciók kísérhetők figyelemmel és az azokból fakadó hibák, illetve szándékos visszaélések deríthetők fel. A rendszer segítségével gyorsan és hatékonyan felderíthetők, kimutathatók a pénztáraknál szándékosan, vagy gondatlanul elkövetett leltárhiányt vagy egyéb veszteséget eredményező tranzakciók, vagy a vásárlóknak kárt okozó cselekmények.

A rendszer működésének lényege:
Pénztárgép tranzakciók hitelesítése kameraképpel.
Pénztárgépadatok és kamerainformációk időbeli, szoftverrel történő összehangolása, valós időben.
Adatok tárolása, visszakereshetősége többféle kritérium alapján az Investigation modul segítségével.
Ezen funkciók segítségével a leltárhiányok csökkentése valósítható meg.

A rendszer 2007-ben elnyerte az „Év biztonságtechnikai rendszere” díjat. Számos tanúsítvány bizonyítja, hogy működése semmilyen formában nem avatkozik bele a kaszszarendszerek működésébe és minden jelenleg hatályos adatvédelmi szabálynak megfelel. A POSeidon segítségével a kiskereskedelmi iparág leltárhiányát átlagban az iparági szint ötödére lehet csökkenteni! Bemutatta a szolgáltatási területeiken elért eredményeiket: Drogériák: 3%-ról 0,5%-ra; Diszkont áruházak: 1,5%-ról 0,3%-ra; Lakberendezési áruházak: 2,5%-ról 0,7%ra; Barkács áruházak: 2%-ról 0,5%-ra csökkentett leltárhiányok.

A POSeidon Intelligens Kasszafelügyeleti rendszer jelenleg hazai és európai szinten több, mint 1200 kasszát felügyel. Referenciáik a teljesség igénye nélkül: LIDL, IKEA, Baumax, Intersport, Decathlon, Rossmann, Herbaház. Tapasztalataik szerint a POSeidon Control System^® nem költség, hanem befektetés, mert a veszteségek csökkentése a vállalat eredményességét javítja, nem beszélve a prevenció jelentőségéről!
 

   Dr. Major László – Semmelweis Egye­tem – „Az egészségügyi biztonság paradigmaváltása” című előadásában mutatta be az egyetem biztonsági szakterületeit. Elmondta, hogy az egyetemhez 39 objektum tartozik, ahol évi 20 000 hazai és 5000 külföldi egyetemi hallgató tanul. Évente 3,5 millió beteg, 1,5 millió kórházi beteg és 1,5 millió látogató fordul meg az egyetem területén. A biztonsági feladat összetett és sokoldalú, úgy a személyvédelem, mint a vagyonvédelem területén.
 

   Dr. Sinka Iván – BAT biztonsági vezető: „Az átalakuló dohánypiac biztonsági kockázatai” címmel tartott előadásának elején a dohánypiac két évvel ezelőtti helyzetéről beszélt, amikor a jelenleginél lényegesen liberalizáltabban történt az értékesítés és jelentős számú értékesítési hely volt.

A szakterületen alapvető változást a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény hozott, amely preambuluma szerint arra irányult, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon. E kiemelt közegészségügyi elvi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széles körű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása volt.

A szabályozás alapján létrehozták a Nemzeti Dohánykereskedelmi Non-profit Zrt.-t, amely a dohány-kiskereskedelmi koncessziók pályáztatásával a korábbi közel 40 000 értékesítési pontot 6000-nél kevesebb Nemzeti Dohányboltra szűkítette. Az új árusítási rendszer miatt viszont országszerte számos helyen a korábbinál nehezebben lehet dohánytermékekhez jutni, s ez a jövedéki adóemeléssel együtt szinte azonnal eredményezte a csempészet megélénkülését. A felmérések szerint mintegy 3 Mrd szál cigaretta tűnt el a legális piacról, amely helyett nagyobb részt gyakran kontrolálhatatlan eredetű csempészett termékeket szívnak a fogyasztók.

Az átalakuló értékesítési rendszer új biztonsági kockázatokat is hozott, rendszeressé váltak a trafikrablások, 9 hónap alatt közel 140 rablás történt a Nemzeti Dohány­boltokban. A dohánytermékek szállítása közben a cég munkatársaival szembeni támadások lehetőségei szintén nem lebecsülendő biztonsági kockázatot jelentenek, amelyeket megelőző intézkedésekkel és korszerű technikai eszközök használatával igyekszik a biztonsági szervezet minimalizálni.
 

A konferencia második napjának zárásaként az MBVE tagsága közgyűlésen beszélte meg a rendezvény tapasztalatait és megállapította, hogy a konferencián értékes szakmai előadások hangzottak el és külön eredménynek tartotta az egyetemi hallgatók rész­vételét. Elhatározták, hogy a jövőben is várják az egyetemi hallgatókat a rendezvényeiken és a hagyományos éves konferencián.

K. M.