Kezdőlap
Bejelentőrendszer
Született egy törvény Magyarországon a közérdekű bejelentésekről, panaszokról. Védi a bejelentő és a bejelentett személyiségi jogait. Ez a törvény külön címet szentelt a munkahelyi visszaélés bejelentési rendszernek.
Történelmünk többször bizonyította, hogy van társadalmi igény a közérdekű bejelentésekre, panaszokra. 2014. január 1. után új lap nyílik történelemkönyvünk ezen fejezetében. A 2013. évi CLXV. törvény ugyanis ekkor lép hatályba. Címe szerint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szól. Bár sok figyelemre méltó rendelkezést tartalmaz, a cégek életében a korábban említett 4. cím hozhat új jogi megfelelési feladatot.
Az állami szférában feldolgozandó panaszok, közérdekű bejelentések szabályai között furcsa a cégek, gazdálkodók éledében meghonosodott (vagy éppen kifejlesztendő) rendszer szabályait olvasni. Ennek ellenére fontos, hogy oly’ hosszú szabályozatlanság után törvénybe foglalta a munkahelyi bejelentőrendszereket a jogalkotó. A hagyományos adatvédelmi, munkajogi szabályok mellett ugyanis szinte megmosolyogtató volt, hogy a dolgozó önként hozzájáruljon ahhoz, hogy visszaélés elkövetésének gyanúja esetén őt bárki a cég vezetésénél feljelentse. Megszűnik tehát számos – a multinacionális cégeknél előszeretettel alkalmazott bejelentő rendszer törvényen kívülisége. Ezzel együtt a meglévő rendszereket a törvény szabályaihoz kell igazítani. Egy ilyen megfelelési projektben gyakran esélytelen a meglévő, kontinenseken átívelő technikai rendszer átállítása egy nemzeti jogalkotásnak megfelelően. Ilyenkor jogi garanciákkal lehet és kell a technikát a jog szigorához igazítani.
Szabályok – garanciák – feladatok
■ A törvényi meghatározás szerint a munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa a munkavállalókra a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapíthat meg. Az ilyen szabályokat és eljárásrendet bárki számára elérhető módon – céges honlapon – kell nyilvánosságra hozni. Első feladat: az etikai normák és a bejelentő- rendszer eljárásrendjének közzététele a cég honlapján.
■ A munkáltató, ha létrehozta a bejelentési rendszert, ebben a bejelentőnek, valamint a bejelentésben érintett személynek a bejelentésben megadott személyes adatait a bejelentés kivizsgálása céljából kezelheti és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja. A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést az adatkezelő bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba. Második feladat: bejelentés az adatvédelmi nyilvántartásba.
■ A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos. Erre a bejelentő figyelmét fel kell hívni. A bejelentések ismert gyakorlata mellett ez bizony nem egyszerű feladat. Ugyanis a bejelentések tipikus tárgya a munkahelyi szexuális zaklatás, vagy éppen pszichiátriai betegségben szenvedő munkatársak bejelentése. Mi történik akkor, ha a bejelentő ennek ellenére különleges adatot is bejelent? A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint a törvény szerint nem kezelhető adatokat. Harmadik feladat: a törlés szabályozása.
A bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ezzel szemben, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, az illetékes (például büntető) hatóságnál, illetve a bejelentés által sérelmet szenvedett személy előtt fel kell fedni adatait.
A törvény a rendszer működési szabályait az alapgaranciák szintjén meghatározza. Sza-bályozza például a bejelentői legitimációt, a bejelentő tájékoztatásának tartalmát. A bejelentési rendszerbe a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. Ez különösen korrupció gyanúja esetén izgalmas, nehezen vizsgálható terület.
A bejelentésnek szigorú tartalmi kellékei vannak, tájékoztatási kötelezettség kapcsolódik hozzá. A bejelentés megtételekor ugyanis a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamenynyi szakaszában bizalmasan kezelik. A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A bejelentésben érintett személyt is a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről. Biztosítani kell, hogy védekezhessen. Ez csak akkor mellőzhető, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
■ A bejelentés kivizsgálásának határideje 30 nap, ami hosszabbítással sem haladhatja meg a 3 hónapot. Az adattárolásra is ad határidőt a törvény: eredménytelen bejelentésnél 60 nap, eredményes bejelentés esetén a megindított eljárások jogerős befejezése. Negyedik feladat: eljárásrend, tájékoztatás, nyilatkoztatás, határidők szabályozása.
■ Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. A törvény ezen szabálya szigorú. Korábban nem volt kötelező a feljelentés, ebben a munkáltató mérlegelhette például saját reputációs érdekeit. Ötödik feladat: jogkövetkezmények szabályozása.
Remélem ez a rövid ismertető is felvillantotta, hogy néhány törvényi paragrafus is milyen komplex feladatlista elé tudja állítani a jogalkalmazót – akkor is, ha egy meglévő rendszert kell az új szabályanyagra hajlítani. Akit ezek a szabályok elrettentettek a munkahelyi bejelentőrendszer kialakításáról, de nem mondtak le a munkahelyi jogi, etikai normák kikényszerítéséről, azok bejelentővédelmi ügyvédet is alkalmazhatnak.
Dr. Dósa Imre
adatvédelmi szakértő