Kezdőlap
A védtelen (?) személyvédelem
Halál Ceylon szigetén
…amelyet ma Sri Lanka néven ismerünk.
Ez az Egyenlítőhöz közel eső nagy sziget nemcsak bámulatos természeti szépségeiről, gondos, eredményes mezőgazdaságáról, lélegzetelállító szakrális építményeiről ismert, hanem a több évszázados társadalmi
és vallási feszültségekről is. A buddhista szingalézek és a Siva istent tisztelő
tamilok egymástól eltérő nyelven beszélnek és konfliktusaik a mai napig is élnek. A miniszterelnök elleni halálos merénylet háttere még ennél is bonyolultabb.
Ceylon 1959. szeptember 25.
A főváros, Colombo villanegyedében áll a Rosemeade Palace, a miniszterelnöki rezidencia. Szép. nyugodt a reggel, jók a látási viszonyok. A palota kertjében mintegy kéttucatnyian várakoznak a miniszterelnökre, mert ma a „nyitott ajtók” napja van, bárki beszélhet az ország első emberével. Az ilyen események a világon mindenütt a testőrség rémalmai, hiszen bárhonnan előbukkanhat egy ölni készülő fanatikus és akár sikeres lesz a merénylete, akár nem, abból általában beláthatatlan bonyodalmak keletkezhetnek. Salomon West Ridgway Dias Bandana-raike (ígérjük ezt ilyen hosszan még egyszer nem írjuk le) miniszterelnök a tőle megszokott lenyűgöző kedvességgel kísérte ki vendégét, Guneratna tanítót. Hogy eközben fegyveres testőrei pontosan hol tartózkodtak, hová néztek, mit láttak, azt ennyi év távlatából már nem lehet kideríteni.
A várakozók között ott álldogált három buddhista szerzetes is. Kettőjükön nem volt semmi feltűnő, hiszen a buddhista szerzetesek a világon mindenütt egyformán narancsvörös szárongot (lepelszerű ruhadarab) viselnek és a jobb karjuk válltól lefelé fedetlen. A harmadik szerzetes azonban több méter távolságban egyedül ácsorogva várakozott. Miért egyedül? Ez nem tűnt fel a testőröknek. Miért takarja a jobb karját is a szárong? Ez ellentmond a vallási szabályoknak! Nem vették észre! A testőrök sem, a látogatók sem, Bandanaraike sem. S volt még valami, ami gyanússá tehette volna! A szemei, az üveges tekintete valamilyen tudatmódosító szerről árulkodtak. Mindezeket egy figyelmes testőrnek észre kellett volna vennie, ha lett volna a bejáratnál személyi szűrés. De nem volt. Bandanaraike előbb a két szerzetest üdvözölte az Ázsiában ismert két tenyér összetevésével és meghajlással, majd a harmadik szerzetes felé fordult.
Annak arca megrándult, mintha álomból ébredt volna, majd jobb kezében megvillant a revolver és az egész tárat kilőtte a miniszterelnökre, sőt még a tanítónak is jutott a lövedékekből. Az áldozatok összeestek, de ekkor már az egyik testőr is tüzelt, s a merénylő is elvágódott. A testőr „csak” két másodpercet késett.
Szakmai hiba? Vagy nem?
Akinek testőrökre van szüksége, főképp ha országvezető politikus, nem teheti meg, hogy teljesen elzárkózik a nyilvánosság elől. Ez lehet nyíltszíni beszéd, zárttéri megjelenés, autós protokoll, stb. Ezek többnyire politikai döntések, amelyekhez a személyvédelemnek kell alkalmazkodnia, s meg kell tervezni, mennyire lehet az eseményt biztonságossá tenni. Bár a merénylőnek mindig van egy-két másodperc előnye, de a megelőző intézkedéseket is figyelembevéve, mindig vannak módszerek is az elkövető lehetőségeinek szűkítésére. A személyvédelem ilyen esetekben sem védtelen. Ott, akkor Ceylonban egy veszélyes politikai döntés (a teljesen felesleges, „nyitott ajtók napja”) és a testőrség hanyag, figyelmetlen munkája okozta a tragédiát.
Előzmények
Talán ezzel kellett volna kezdeni. Bandaranaike gazdag arisztokrata családból származott, Oxfordban jogot tanult, majd hazatérve a brit gyarmatbirodalomtól való teljes elszakadás vezető harcosa lett. Miniszterelnökként hozott jelentős szociális intézkedései nemcsak a brit, de a ceyloni nagytőke érdekeit is sértették. Bevezette a földművesek számára az alacsony kamatozású állami hitelt, ami ellene fordította a helyi és a külföldi érdekeltségű bankokat, ám mélyen tisztességes személyisége még ennél is több ellenséget generált számára. A nép azonban szerette, nagyra becsülte. Váratlan halála óriási tömegtüntetéseket robbantott ki.
Utójáték
A merénylet után a miniszterelnök titkára azonnal orvosért telefonált, de a rendőrséget nem értesítette. A rendőrfőnök mégis egy perc múlva megérkezett, majd mindent elkövetett, hogy a magányos merénylő elméletét igazolja. Nem sikerült. A szálak magasra vezettek és később valamennyi összeesküvő lebukott, velük bukott a gyanúsan gyorsan kinevezett új miniszterelnök is. Pedig közben eltűnt a rendőrségről az a gyilkos fegyver, amelyből a rendőrségtől származó lövedékeket lőtte ki a drogos szerzetes. Bandanaraike utódja a felesége, Sirimavó lett, mint a világ első női miniszterelnöke és összesen tizenkét éven keresztül sikeresen töltötte be ezt a tisztséget.
Tóth-I.