Kezdőlap
A szállítmányozás jövője – Logisztika 2050
A Deutsche Post DHL „A szállítmányozás jövője – Logisztika 2050” néven publikálta jövőkutatási tanulmányát. Öt lehetséges forgatókönyv készült arról, milyen lesz a világ 2050-ben. Az öt különböző forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás. Igyekszik megbecsülni továbbá, hogy milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkező változások a 2050-ben élő emberek életére és értékrendjére
A Deutsche Post DHL „A szállítmányozás jövője – Logisztika 2050” néven publikálta jövőkutatási tanulmányát. Öt lehetséges forgatókönyv készült arról, milyen lesz a világ 2050-ben. Az öt különböző forgatókönyv olyan kulcsfontosságú területek vizsgálatára épül, mint a kereskedelem, a fogyasztás, a technológiai és társadalmi tendenciák, valamint a klímaváltozás. Igyekszik megbecsülni továbbá, hogy milyen hatással lesznek az ezeken a területeken bekövetkező változások a 2050-ben élő emberek életére és értékrendjére.
■ A világban zajló változások határozottan felgyorsultak az elmúlt években. Ebben az összetett gazdasági, politikai és társadalmi közegben gyakorlatilag lehetetlen egyértelmű előrejelzéseket készíteni. Mivel egyre nehezebb megbízható módon megjósolni a jövőt, ezért több lehetséges alternatívát is kell vizsgálni. Csak akkor lehetséges hatékony stratégiát kidolgozni és a helyes irányt választani, ha különböző perspektívákból is tanulmányozzuk jövőnket.
Van azonban egy közös eleme a forgatókönyveknek: a logisztika alapvetően megváltozott szerepe. A logisztikai szolgáltatások iránti igény szinte mindegyik forgatókönyv szerint jelentős mértékben nőni fog. Eltérnek azonban a változatok abból a szempontból, hogy konkrétan milyen feladatok hárulnak majd a logisztikai szolgáltatókra, és milyen kihívásoknak kell majd megfelelniük.
42 nemzetközileg elismert szakember működött közre a tanulmány elkészítésében, olyan vezető nemzetközi intézmények munkatársai közül, mint a Nemzetközi Energia Hivatal, Világgazdasági Fórum, Greenpeace, Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért vagy a koppenhágai Jövőkutató Intézet.
A tanulmány módszertana is eltér a megszokottól. A klasszikus, izolált elemzésekkel és előrejelzésekkel ellentétben a program során alkalmazott, több alternatíva kidolgozására és elismert szakértők bevonására épülő módszertan a főbb paraméterek vizsgálata alapján több elképzelhető irányt térképez fel.
■ 1. forgatókönyv: Elszabadult gazdaság – az összeomlás veszélye
Ebben a változatban a világot kontrollálatlan materializmus és a fogyasztás intenzív fellendülése jellemzi. Ezt a fenntarthatatlan rendszert az erőforrások szakadatlan kizsákmányolása határozza meg, melynek nyomán felgyorsul a klímaváltozás és egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. A féktelen növekedés világában drámai mértékben megnő az igény a logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások iránt. Egy hatalmas, globális szállítmányozási hálózat teszi lehetővé a javak gyors eljuttatását a fogyasztás vagy a felhasználás helyére. Ám a klímaváltozás egyre gyakrabban okoz problémákat az ellátási láncok működésében, ami komoly kihívást jelent a logisztikai vállalatok számára.
■ 2. forgatókönyv: Megahatékony megavárosok
A világ működését hatalmas „Megavárosok” határozzák meg. Ezek az óriási városok egyszerre hajtómotorjai és haszonélvezői a fenntartható fejlődést célzó paradigmának. A városok növekedéséből adódó problémák, például a zsúfoltság, a közlekedési dugók és a légszennyezés megoldása érdekében a megavárosok rendkívül hatékony tervezési, szervezési és megvalósító mechanizmusokat dolgoztak ki. A robotika forradalmasította a termelés és a szolgáltatások világát. Megváltoztak a fogyasztói szokások is: a termékeket sokkal inkább bérlik az emberek, nem pedig megvásárolják. A hatalmas járműforgalmat rendkívül hatékony közlekedésirányítási koncepciók segítségével kezelik. A világ megavárosai közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hatalmas hálózat teszi lehetővé, amely közúti, tengeri és űrrepülőkkel történő áruszállítást egyaránt magában foglal. A logisztikai ágazat feladata a városok és a közművek logisztikai irányítása, valamint a repülőterek, kórházak és bevásárlóközpontok rendszerszintű szolgáltatásainak biztosítása.
■ 3. forgatókönyv: Testre szabott megoldások
Ebben a változatban a világot a testre szabott megoldások határozzák meg, ideértve például az egyedi termékeket is. A fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy megtervezzék és létrehozzák saját termékeiket. Ebben központi szerepet játszanak az újonnan kifejlesztett 3D nyomtatók. Ez a tendencia a regionális kereskedelem erősödését eredményezi, csak a nyersanyag és az információ áramlása zajlik globális mértékben. A testre szabott megoldások és a regionális termelés decentralizált energiaellátó rendszerekkel és infrastruktúrával egészül ki. A logisztika szempontjából az értékláncok lokalizálódása miatt jelentős mértékben csökken az igény a kész- és félkésztermékek nagy távolságba történő szállítására. A logisztikai szolgáltatók szervezik meg a teljes fizikai értéklánc működését. Szintén ők felügyelik a 3D nyomtatók számára készített tervekkel és adatokkal kapcsolatos kódolt információáramlást. A termelés decentralizált szervezése nyomán megnő a regionális logisztika és a közvetlen szolgáltatások jelentősége.
■ 4. forgatókönyv: Bénító protekcionizmus
E forgatókönyv szerint a gazdasági válságok, valamint a fokozódó nacionalizmus és protekcionizmus miatt a globalizációs tendencia megfordul. A technológiai fejlődés lelassul. A magas energiaárak és a drámai nyersanyaghiány nemzetközi konfliktusokhoz vezet. Ebben a helyzetben a logisztikai ágazat számára fokozott kihívást jelent a globális kereskedelem visszaesése és az ellátási láncok regionalizálódása. A kormányok stratégiai ágazatként kezelik a logisztikát. Mivel egyes országok és szövetségek között kiéleződnek a feszültségek, a független államokban tevékenykedő logisztikai szolgáltatók egyfajta közvetítőként vesznek részt a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban.
■ 5. forgatókönyv: Globális rugalmasság – lokális alkalmazkodás
Ez a forgatókönyv olyan világot ír le, amelyben kezdetben az olcsó és automatizált termelésnek köszönhetően jelentősen megnő a fogyasztás. A gyorsuló klímaváltozás miatt azonban egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek gondokat okoznak az ellátási láncok és a karcsúsított termelési struktúrák működésében, ami gyakori ellátási hiányhoz vezet. Az új gazdasági paradigma jegyében a hatékonyság maximalizálásáról a sebezhetőség csökkentésére és a rugalmasság növelésére helyeződik át a hangsúly. Ez a radikális elmozdulás a redundáns termelési rendszerek felé, valamint az ellátási láncok regionalizálódása megnöveli a globális gazdaság ellenállóképességét a problémákkal szemben. Ez a regionális kereskedelemre épülő, rugalmas rendszer nagymértékben a logisztikai ágazatra támaszkodik, amely prioritásként kezeli a folyamatos ellátás biztosítását, és tartalék-infrastruktúra segítségével gondoskodik arról, hogy a szállítás a bizonytalan vagy veszélyes időszakokban is zavartalan legyen. Az összetett „just-in-time” folyamatok helyett hatalmas raktárakat alakítanak ki a gyártóvállalatok közelében; az itt tárolt készletek nélkülözhetetlenek a megbízható működéshez.
dgf