Kezdőlap
| Nem lesz közérdekvédelmi hivatal, de lesz bejelentővédelem | ||
A korábbi tervekkel ellentétben március 1-től nem jön létre a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, mivel az Országgyűlés jövő hétfőn nem szavaz újra a köztársasági elnök által korábban alá nem írt, megfontolásra visszaküldött törvényről - tudta meg az MTI. Az MTI információi szerint a Házbizottság csütörtöki ülésén vált világossá: az államfő által tavaly december 30-án megfontolásra visszaküldött törvényről nem szavaznak újra, az nem szerepel a hétfői, vélhetően utolsó ülésnap napirendjén. A törvény egyes elemeit "megmentették", hétfőn beszavazták azokat módosító indítvány formájában, az egyes pénzügyi tárgyú törvény passzusai közé.
//
E szerint elhalasztják az elektronikus közbeszerzés elindítását, létrehozzák az átláthatósági megállapodás, és átláthatósági biztososok intézményét. Így a hétfői szavazás eredményeként módosult a közbeszerzési törvény is, amely előírja az átláthatósági megállapodások megkötését.
A közbeszerzések átláthatósága és tisztasága érdekében a közbeszerzés kiírója úgynevezett átláthatósági megállapodást köthet a közbeszerzés valamennyi ajánlattevőjével. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a közbeszerzésekben résztvevő ajánlattevők minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell, hogy hozzanak.
Az MTI úgy tudja: a kormány azt tervezi, hogy rendeletben teszi kötelezővé az átláthatósági megállapodást minden állami és önkormányzati közbeszerzés esetében.
A hétfőn elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást illetve annak tartalmát ellenőrizhetik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamán információkat szerezhet, ellenőrizhet.
Április 1-től létrejön a bejelentővédelem intézménye - az államfő ugyanis a csomag másik törvényét, a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabályt aláírta, azt már ki is hirdették.
A bejelentővédelem a közérdekvédelmi bejelentést tevő munkavállalókat segíti és védi. Ilyen bejelentést az a munkavállaló tehet, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, vagyis a munkavállaló olyan információk birtokába jut, amellyel a munkáltatója által elkövetett korrupciós cselekmény leleplezhető.
Bonyolítja az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a Közérdekvédelmi Hivatal látta volna el; Amiatt, hogy az nem jön létre, az MTI információi szerint a kormány a bejelentővédelmi feladatokat az Igazságügyi Hivatalhoz (IH) rendeli; az IH látja el már régóta az áldozatsegítő szolgálatot és jogi segítséget is nyújt.
Április 1-től szigorodik a büntető törvénykönyv is - ezt is a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabály tartalmazza -, a módosítás keményebb és szigorúbb büntetési tételeket ró a korrupciós ügyekben elítéltekre.
Bajnai Gordon miniszterelnök 2009. októberében jelentette be, hogy antikorrupciós csomag megalkotását kezdeményezi a kormány, mert a korrupció lényegesen gátolja Magyarország fejlődését és rombolja közbizalmat. A bejelentéskor a miniszterelnök még arra számított, hogy a törvénycsomagról 2009-ben szavaz a parlament. Jelezte, arra számít, hogy a javaslatokat a parlament 51 százalékot meghaladó mértékben támogatja majd, mert "ez az egész ország érdeke".
(MTI)
|
||
| 2010.02.19 15:13:47 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|